Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2023 (17. évfolyam, 1-22. szám)
2023-01-15 / 2. szám
Törökszentmiklós város lapja 2023/2. szám január/2. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Gondolatok a magyar kultúra napján Ki a felelős a kultúráért? Én. Te. Mi. A közösségek, ahová tartozunk, a művelődési szakemberek, a művészetek művelői, a nevelők, az oktatók, a családok, a vezetők, a beosztottak... és még sorolhatnánk. „Minden igazi kultúra feltétele az egymásra figyelés és erkölcs. ” Albert Schweitzer A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. A hitvallásos ember úgy értelmezi magát, élete hivatását, feladatát, hogy tudja, nem véletlenül van a világon. Amikor megkeresztelték, akkor elhangzott a feje fölött az áldás és ezzel élethivatása is: növekedjen és éljen Isten dicsőségére, embertársai javára, szerettei örömére. Ilyen egyszerű a válasz az élethivatás kérdésére. Ezt az élethivatást megvalósítani már nem ilyen egyszerű. A feldolgozásra és értelmezésre időt nem hagyó információ, erőszakos, szinte provokáló, sürgető körülmények közt mértékre és mércére van szükség. Ez a mérce, ez a zsinórmérték a keresztyén/keresztény ember számára pl. a tíz, az élet és az ember védelmére adatott ige, amit egyszerűen csak tízparancsolatnak neveznek. Valamint a szeretet kettős parancsa, amit a karácsonykor megszületett Megváltó Krisztus hagyott meg számunkra, mintegy összefoglalva a tíz igét. Neves előadók hasonlítják a műveltséget, a kultúrát a kertműveléshez, ahol a kultúrát a kertművelő műveli és gondozza. A gyom viszont magától nő és elszaporodik. A gondozatlan kert nem szép látvány és ráadásul a gyom megfojtja vagy akadályozza kultúra növekedését. így van ez az ember műveltségét, kulturáltságát tapasztalva is. Nem szép látvány annak műveletlensége, kulturálatlansága. Ha hagyja magát sodortam mindenfelé és nincs mérce az életében, akkor lassan saját méltóságát veszti el. Ma sokat beszélnek a természetvédelemről, a fenntartható fejlődésről, a teremtésvédelemről. A fenntartható fejlődés nem célja a teremtésvédelemnek, hanem következménye, így van ez az emberi életvitellel is. Nem félelemből vagy valami ellen kell cselekedni, hanem szeretetből. Tisztelni kell a teremtett természeti és tárgyi, az épített és szellemi környezetünket, mert az megbecsülést érdemel. A hitvallásos ember élete meg kell, hogy nyilvánuljon cselekedeteiben, magatartásában. (folytatás a harmadik oldalon)