Vác - Váci Napló, 2000 (9. évfolyam, 1-52. szám)

2000-06-06 / 45. szám

Váci Napló Fantasztikus produkciót mutatott be a világhírű Urpín együttes Vácott Pattogó ritmusok, pattogó lá­bak, pörög a lány, ugrik a le­gény. A közönség egyik ámu­latból a másikba esik. Nem kell ide beszéd, nyelvtudás, min­denki érti, amit lát. A hangulat egyre fokozódik, a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség vastapssal hálálja meg a pro­dukciókat. Teltház előtt magas színvona­lú előadást tartott június 1-jén a művelődési központ színházter­mében a besztercebányáról érke­zett világhírű Urpín folklór együt­tes. A műsor előtt dr. Alt Gyula, a Váci Szlovák Önkormányzat el­nöke szlovákul és magyarul kö­szöntötte a megjelenteket, köztük a besztercebányai alpolgármester asszonyt, Jana Borgulovát, a szlo­vák konzult, Stefan Roszkopált, városunk országgyűlési képvise­lőjét, Imre Zsoltot, a német test­vérvárosunkból nálunk tartózko­dó, valamint Pest és Nógrád me­gye községeiből érkezett vendé­geket. Az első műsorszám után Ján Husárik,­­ az együttes művészeti vezetője is köszöntötte a közön­séget, örömét fejezte ki, hogy az első műsorszámot már nagy taps­sal hálálta meg a közönség. A művészeti vezető kiemelte, remé­li, a közönség bíztatása a művé­szekre jó hatással lesz és kiváló produkcióval tudják a hangulatot még fokozni. Ján Husárik elmond­ta: az együttes sok országban lé­pett fel, többek között jártak Ame­rikában és Afrikában - eddig mint­egy 1800-szor szerepeltek. Az Urpín együttes fantasztikus produkcióját máskor is szívesen látná a váci és környékbeli közön­ség. Halász Erzsébet Beiktatták Fónagy Miklós református esperes lelkészt Vasárnap ünnepi istentiszteleten iktatták be Fónagy Miklós refor­­­­mátus esperest, a kisváci gyüle­kezet új lelkészét. A ceremónián részt vett Hegedűs Lóránt refor­mátus püspök is. Fónagy Miklós 1945-ben lel­kész családban született. Tanul­mányait Budapesten végezte, s két évig az ottani Fasori gyülekezet­ben tevékenykedett segédlelkész­ként, majd tizennyolc évig Kistar­­csán, tíz esztendeig pedig Kosdon volt gyülekezeti lelkész. Egy év­tizede az Észak-Pesti Református Egyházmegye esperese. Felesége férje munkáját segíti, egyik fia már családot alapított, a másik még tanul. A kisváci gyülekezetnek fél évig nem volt lelkésze, mert a presbitérium által meghívott jelöl­tet a hívek nem választották meg. Fónagy Miklóst a gyülekezet tag­jai jelölték. Barátaink jártak itt Donaueschingenből Csütörtöktől vasárnapig vendégeskedett Vácott testvérvá­rosunk, Donaueschingen ottani váci baráti körének népes küldöttsége. A kellemes időjárást kihasználva számos kirán­duláson vettek részt, s találkoztak a város vezetőivel, a váci­­donaueschingeni baráti kör tagjaival is Új vezetőket neveztek ki a váci kórházban Elbírálásra került a Jávorszky Ödön Kórház gazdasági igazgatói posztjára kiírt pályázat. Május 15-től ezt a­ feladatkört Romhányi Zoltán látja el, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, majd később mérlegképes könyvelői oklevelet. Előző munkahelye a SOTE Neurológiai Klinikája volt, ahol szintén a gazdasági igazgatói feladatokat látta el. Május 15-től kontrolling vezető kezdte meg munkáját az intézményben. E posztra dr. Tóth János főigazgató Spitzmüllerné Gulyás Évát nevezte ki, aki felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkezik, s a Sümegi Városi Kórházban volt gazdasági igazgató. Az új vezető a Dibold cégtől - amely eddig végezte a kontrollingos munkákat - a tervek szerint az év végéig veszi át a feladatokat. 3 SZÉLJEGYZET Füst(ölgés) Két hete szom­baton reggel csészével a kezemben arra gondol­tam, szép hét­vége ígérkezik - amíg ki nem néztem az ab­lakon. Sűrű, fekete füst tört az ég felé, valahol a Pajor-tanya környékéről, az Esze Tamás laktanya mellett. Tűz van! De mégsem, hi­szen ekkora mennyiségben, ilyen hatalmas magasságig, perceken keresztül csak a füst, a korom szállt. Leteszem a csészét, rohanok a sötét csík irányába. Borzalmas gondo­latok kavarognak a fejemben. Bármi történhetett. Valaki bajban lehet - kavarog ben­nem, azonnal segíteni kell. Közelebb érve a földút túlol­daláról kiabálják, hogy már kihívták a tűzoltókat. A hely­színnél folyik az oltás. Egyre kevesebb (de éppoly kellemet­len szagú) füst száll fel. Meg­nyugszom lassan, nem egy ház égett, nem egy autó, nem bal­eset miatt történt. Hála Isten­nek. Csak autógumik, de nagy mennyiségben. Jól égnek, a fekete füst lassan tör az ég felé. Aki meggyújtotta, talán nem túl messziről magában nevetgélt a tűzoltókon, min­denkin, aki megijedt, hiszen ha meggyújtotta és elszaladt vagy elbújt, nem juthatott túl messzire. Jól szórakozott azon, hogy mások komolyan vették a dolgokat. Hazafelé jövet elgondolko­dom. Tényleg szórakozott? Vagy balhéból, felelőtlenség­ből tette? Mennyibe került az ő füstölése? És ki fizette? És ő mikor fog megfizetni azért, amit tett? A tűz eloltásáért, a levegő szennyezéséért, a töb­bi ember semmibe vevéséért! Kifulladva érek haza, az én triatlonfutásom megvolt, pe­dig be sem neveztem. Újra le­ülök a kávém mellé. Hideg és nagyon-nagyon keserű. A fe­lelőtlen ismeretlen talán most főzi le saját kávéját. Talán vé­gig sem gondolta, mi történ­hetett volna, mit tett. Pedig megtehetné. Regge­li kávé helyett: Mezey Gabriella

Next