Vác - Váci Napló, 2010 (19. évfolyam, 1-51. szám)

2010-03-30 / 25. szám

12 Váci Napló Korhű divatot Néhány korabeli fekete-fehér fotó alapján éled újjá a Gödöllői Kirá­lyi Kastély két meghatározó szár­nya. A több mint egy évtizede tar­tó rekonstrukciónak mindig is cél­kitűzése volt a történelmi hiteles­ség és a funkcionalitás megőrzé­se, ami most a felújításra kerülő Rudolf- és Gizella-szárny esetében is hangsúlyt kap. A Grassalkovich-kastély ente­riőrjeinek helyreállításánál már az 1994-es kezdetektől nagy gondot fordítottak a míves anyagok hasz­nálatára. A megmaradt berendezé­si darabok mellé válogatták a hi­ányzó csillárokat, korabeli kályhá­kat, bútorokat, mivel ezeknek a parkettával, lambériával, falfesté­sekkel, stukkókkal, apróbb belső­­építészeti és díszítő elemekkel szerves egységet kell alkotniuk. Az összhatás harmóniáját pedig a színben, mintában, anyagban összehangolt kárpitok és függö­nyök koronázzák meg, amelyeket - lévén kevésbé időtállóak - a meg­maradt fényképek, leírások alap­ján újra kellett gyártani. A fenti szempontokat a 2009 nyarán indult munkálatok esetében is szem előtt tartották, hiszen az épület történelmi jelentősége és az 1994 óta folyó rekonstrukció ed­digi minősége is kötelez. Bár a kastély munkába vett része, a Gi­zella- és Rudolf-szárny a főhom­lokzati térsornál egyszerűbb, funk­­cionálisabb, de a célkitűzés azo­nos: történelmileg hiteles, a vala­mikori használatot sugalló, művé­szi értékű, ugyanakkor a tervezett kiállítási funkcióra alkalmas ter­meket kell létrehozni. Szerencsé­re - mint az eddigiekben - most is tapasztalt csapat dolgozik ezen. Máté Zsolt építész munkáját a kas­tély építéstörténetét az 1980-as évektől kutató Dávid Ferenc mű­vészettörténész segíti. A kiállító­tér belsőépítész munkáit a több nagy műemléki helyreállítás, töb­bek közt a budai Sándor-palota re­konstrukciójában is részt vett Bali­ga Kornél vállalta. A tervezett ki­állítás kurátora az 1996-os mun­kában is részt vett F. Dózsa Kata­lin művészettörténész. A textileket pedig egy gödöllői kárpitművész, Remsey Flóra tervezi, aki sok más mellett a pesti Károlyi-palota (Pe­tőfi Irodalmi Múzeum), és az Andrássy­ úti Saxlehner-palota (Postamúzeum) kárpitjainak és függönyeinek újraalkotója, és a legjobb hazai tervező ebben a "mű­fajban". A kiindulást az a néhány feke­te-fehér fotó jelentette, amelyek a királyi időszakban, majd az 1930- as években készültek az emelet legnagyobb szobájában, a Mária Valéria lakosztály - szűkszavú le­írásokban égszínkéknek nevezett - egykori szalonjában. Az elsőn homogén kárpitozású falakat és dús, súlyos drapériafüggönyt lá­tunk, a padlót nagymintás szőnyeg fedi. A másodikon a tér levegő­­sebb, a falon feltehetően papírból készült csíkos tapéta, az ajtók fe­lett díszes, rokokó stílusú, részben aranyozott plasztikus mezők, ún. szupraporták versenyeznek a Grassalkovichok idejéből való kályha lendületes formáival és já­tékos díszítésével. A kályha és a szupraporták túlélték a kastély mostoha évtizedeit, tehát a re­konstrukció számol visszaállítá­sukkal. Minden másban azonban, az ezt követő szobákkal egysége­sen, a királyi időszak enteriőrjei irányadók. A fotón látható hangu­lat visszaadása és a terem külön­böző korú díszítményeinek össze­hangolása önmagában sem kis el­várás, a textil mintájának és szí­nének megtervezését azonban to­vábbi szempontok is bonyolítják. Nehézséget okozott a megfele­lő égszínkék szín kiválasztása. A terem előtt ugyanis két helyiség­ben gazdag, 18. és 19. századi dí­szítőfestés került elő, amelyeket restaurálnak. Az ezekbe kerülő­­ függönyök, sőt a festés is együtt lesz látható a nyitott ajtókon át a Mária Valéria szalon későbbi, 19. század második felét idéző miliő­jével. Sőt, nemcsak ezzel a gaz­dag színvilággal, hanem a folyosó képével is harmonizálnia kell, ami egy szürkés vagy zöldes, halvány alapszínt kap a Habsburg Galériá­ba kerülő pompás festmények hát­teréül. A harmadik irányban, a szalonból nyíló kisebb teremből pedig bekandikál a következő szo­ba sötétzöld kályhája... így a vég­leges döntést helyszíni zsűri hoz­ta meg nemrégiben, a kiválasztott színek kombinációiból leszőtt pró­bafelületeknek a helyszínen törté­nő megtekintése után. Sajnos a textil mintájához nem nyújtott támpontot a leírás. Remsey Flóra Dózsa Katalin út­mutatása alapján nagyvonalú, a megelőző időszakok formavilágá­ban gyökerező neobarokk mintát álmodott meg, amelynek óriási elemei a fénykép alapján kívánt homogén felületet adják majd. A hozzá készülő szegő mintacsík, a bordár, a belekevert sárga szálak­tól aranyló csillogást kap, ami a terem aranyozott díszítményeivel teremt összhangot, egyben tovább­viszi a királyi lakosztályok hasonló megoldását. A szobasor függönyeinek újra­gyártása némileg könnyebb fel­adat, mivel a megmaradt kép Bali­ga Kornéi szakértő szemeinek sok­kal többet elárult, mint az átlagos szemlélőnek. A korszak divatjának megfelelő függöny újrarajzolása után persze még így sem könnyű a megfelelő szabásvonalak kiszer­kesztése. Könnyen előfordulhat, hogy az erre a munkára pályázók próbafüggönyt varrnak a szabás eldöntésére, ahogy az 1996-ban is történt. A megfelelő anyag előál­lítása persze nem próba kérdése. Az előzőekben bevált kőszegi Aste Hungária utódja a Meritum Kft szövi le a kelmét viszkóz anyag­ból. Ez a természetes alapanyag azt a fényt adja majd, ami leginkább hasonlít a korabeli, de számunkra már megfizethetetlen selyemda­­maszthoz. Hogy a fenti munka eredmé­nye mennyiben tér el Mária Va­léria tényleges szalonjától, az idő­utazás feltalálásáig nem dönthet­jük el biztosan. De hogy mennyi­ben hasonlít, azt nyáron, a kiállí­tás megnyitása után már megta­pasztalhatjuk. idéz Mária Valéria szalonja A Grassalkovich-kastély Idézze fel a nyár legszebb pillanatait! Keressen rá a www.youtube.com internetes portálon a Váci Világi Vi­galomra. A vigalom műsorairól ké­szült videofilmek nagy népszerű­ségnek örvendenek a fent említett video­megosztó portálon. A nézett­ségi toplistát hosszú ideje, többezres nézettségi fölénnyel a Váci Jeszenszky Balett­ 2008-as műsoráról készült három film vezeti.

Next