Vác - Váci Napló, 2010 (19. évfolyam, 1-51. szám)
2010-03-30 / 25. szám
12 Váci Napló Korhű divatot Néhány korabeli fekete-fehér fotó alapján éled újjá a Gödöllői Királyi Kastély két meghatározó szárnya. A több mint egy évtizede tartó rekonstrukciónak mindig is célkitűzése volt a történelmi hitelesség és a funkcionalitás megőrzése, ami most a felújításra kerülő Rudolf- és Gizella-szárny esetében is hangsúlyt kap. A Grassalkovich-kastély enteriőrjeinek helyreállításánál már az 1994-es kezdetektől nagy gondot fordítottak a míves anyagok használatára. A megmaradt berendezési darabok mellé válogatták a hiányzó csillárokat, korabeli kályhákat, bútorokat, mivel ezeknek a parkettával, lambériával, falfestésekkel, stukkókkal, apróbb belsőépítészeti és díszítő elemekkel szerves egységet kell alkotniuk. Az összhatás harmóniáját pedig a színben, mintában, anyagban összehangolt kárpitok és függönyök koronázzák meg, amelyeket - lévén kevésbé időtállóak - a megmaradt fényképek, leírások alapján újra kellett gyártani. A fenti szempontokat a 2009 nyarán indult munkálatok esetében is szem előtt tartották, hiszen az épület történelmi jelentősége és az 1994 óta folyó rekonstrukció eddigi minősége is kötelez. Bár a kastély munkába vett része, a Gizella- és Rudolf-szárny a főhomlokzati térsornál egyszerűbb, funkcionálisabb, de a célkitűzés azonos: történelmileg hiteles, a valamikori használatot sugalló, művészi értékű, ugyanakkor a tervezett kiállítási funkcióra alkalmas termeket kell létrehozni. Szerencsére - mint az eddigiekben - most is tapasztalt csapat dolgozik ezen. Máté Zsolt építész munkáját a kastély építéstörténetét az 1980-as évektől kutató Dávid Ferenc művészettörténész segíti. A kiállítótér belsőépítész munkáit a több nagy műemléki helyreállítás, többek közt a budai Sándor-palota rekonstrukciójában is részt vett Baliga Kornél vállalta. A tervezett kiállítás kurátora az 1996-os munkában is részt vett F. Dózsa Katalin művészettörténész. A textileket pedig egy gödöllői kárpitművész, Remsey Flóra tervezi, aki sok más mellett a pesti Károlyi-palota (Petőfi Irodalmi Múzeum), és az Andrássy úti Saxlehner-palota (Postamúzeum) kárpitjainak és függönyeinek újraalkotója, és a legjobb hazai tervező ebben a "műfajban". A kiindulást az a néhány fekete-fehér fotó jelentette, amelyek a királyi időszakban, majd az 1930- as években készültek az emelet legnagyobb szobájában, a Mária Valéria lakosztály - szűkszavú leírásokban égszínkéknek nevezett - egykori szalonjában. Az elsőn homogén kárpitozású falakat és dús, súlyos drapériafüggönyt látunk, a padlót nagymintás szőnyeg fedi. A másodikon a tér levegősebb, a falon feltehetően papírból készült csíkos tapéta, az ajtók felett díszes, rokokó stílusú, részben aranyozott plasztikus mezők, ún. szupraporták versenyeznek a Grassalkovichok idejéből való kályha lendületes formáival és játékos díszítésével. A kályha és a szupraporták túlélték a kastély mostoha évtizedeit, tehát a rekonstrukció számol visszaállításukkal. Minden másban azonban, az ezt követő szobákkal egységesen, a királyi időszak enteriőrjei irányadók. A fotón látható hangulat visszaadása és a terem különböző korú díszítményeinek összehangolása önmagában sem kis elvárás, a textil mintájának és színének megtervezését azonban további szempontok is bonyolítják. Nehézséget okozott a megfelelő égszínkék szín kiválasztása. A terem előtt ugyanis két helyiségben gazdag, 18. és 19. századi díszítőfestés került elő, amelyeket restaurálnak. Az ezekbe kerülő függönyök, sőt a festés is együtt lesz látható a nyitott ajtókon át a Mária Valéria szalon későbbi, 19. század második felét idéző miliőjével. Sőt, nemcsak ezzel a gazdag színvilággal, hanem a folyosó képével is harmonizálnia kell, ami egy szürkés vagy zöldes, halvány alapszínt kap a Habsburg Galériába kerülő pompás festmények hátteréül. A harmadik irányban, a szalonból nyíló kisebb teremből pedig bekandikál a következő szoba sötétzöld kályhája... így a végleges döntést helyszíni zsűri hozta meg nemrégiben, a kiválasztott színek kombinációiból leszőtt próbafelületeknek a helyszínen történő megtekintése után. Sajnos a textil mintájához nem nyújtott támpontot a leírás. Remsey Flóra Dózsa Katalin útmutatása alapján nagyvonalú, a megelőző időszakok formavilágában gyökerező neobarokk mintát álmodott meg, amelynek óriási elemei a fénykép alapján kívánt homogén felületet adják majd. A hozzá készülő szegő mintacsík, a bordár, a belekevert sárga szálaktól aranyló csillogást kap, ami a terem aranyozott díszítményeivel teremt összhangot, egyben továbbviszi a királyi lakosztályok hasonló megoldását. A szobasor függönyeinek újragyártása némileg könnyebb feladat, mivel a megmaradt kép Baliga Kornéi szakértő szemeinek sokkal többet elárult, mint az átlagos szemlélőnek. A korszak divatjának megfelelő függöny újrarajzolása után persze még így sem könnyű a megfelelő szabásvonalak kiszerkesztése. Könnyen előfordulhat, hogy az erre a munkára pályázók próbafüggönyt varrnak a szabás eldöntésére, ahogy az 1996-ban is történt. A megfelelő anyag előállítása persze nem próba kérdése. Az előzőekben bevált kőszegi Aste Hungária utódja a Meritum Kft szövi le a kelmét viszkóz anyagból. Ez a természetes alapanyag azt a fényt adja majd, ami leginkább hasonlít a korabeli, de számunkra már megfizethetetlen selyemdamaszthoz. Hogy a fenti munka eredménye mennyiben tér el Mária Valéria tényleges szalonjától, az időutazás feltalálásáig nem dönthetjük el biztosan. De hogy mennyiben hasonlít, azt nyáron, a kiállítás megnyitása után már megtapasztalhatjuk. idéz Mária Valéria szalonja A Grassalkovich-kastély Idézze fel a nyár legszebb pillanatait! Keressen rá a www.youtube.com internetes portálon a Váci Világi Vigalomra. A vigalom műsorairól készült videofilmek nagy népszerűségnek örvendenek a fent említett videomegosztó portálon. A nézettségi toplistát hosszú ideje, többezres nézettségi fölénnyel a Váci Jeszenszky Balett 2008-as műsoráról készült három film vezeti.