Váci Polgár, 2015 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2015-12-01 / 12. szám

5Éf 20 • VÁCI # POLGÁR 2015. DECEMBER Influenza Az influenza vírusa évente visszatérő, időnként súlyos, máskor könnyebb lefolyású betegséget, esetleg nagyobb méretű járványt okoz, ezért kell foglalkoznunk vele. Két típusa okoz leggyakrabban betegséget, ezeket „A” és „B” típusú influenza vírusnak ismerjük. Az ,,A” típusú influenzavírusnak számos altípusa létezik. Az „A” típusú influenza az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (világméretű járvány nélkül is jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban a madárinfluenza, endemikus H1N1 törzsek is. 2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát (világjárványt) okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték. A HIN 1 influenza altípus nevében a „H” a hemagglutinin nevű fehérjére, az „N” a neuraminidáz fehérjére utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte. Az influenzát okozó H1N1 törzsek általában lefolyású fertőzést okoznak. A 2009-ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozott. A sertésinfluenzát, amelynek nevét kezdetben a 2009-ben megjelent H1N1 vírusra használták, valójában többfajta influenza vírus okozhatja (amelyek közül a sertésekben endemikusakat sertésinfluenza vírusoknak nevezik). A 2009- ben ismert sertés­influenza vírusok közt vannak C típusú influenza vírusok is, az A típusúak közül pedig a H1N1-en kívül a H1N2, a H3N1, a H3N2 és a H2N3. A sertéspopulációkban ezek az egész világon elterjedtek. Emberre való átterjedésük nem gyakori, és még akkor is gyakran csak ellenanyagok termelődéséhez vezetnek az emberi vérben, az ember megbetegedése nélkül. Ha a sertésinfluenza vírus mégis emberi megbetegedést okoz, zoonotikus sertésinfluenzának nevezik. Az ilyen fertőzéseknek különösen azok vannak kitéve, akik gyakran vannak sertések közelében. Az állatok megfelelően megfőzött húsa azonban nem fertőz. A zoonotikus sertésinfluenza tünetei hasonlóak az influenzaszerű megbetegedések tüneteihez. A sertésekről emberre átterjedt influenza ritkán fertőz tovább emberek közt. A spanyolnátha A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg. A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart.­­Hasonló reakciót vált ki az embert megfertőző Egészségvédelem H5N1 madárinfluenza vírus.) Az immunrendszer citokinek (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregek és a gyerekek halálát okozták, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált. A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot. A 2009-es járvány 2009 áprilisában a H1N1 egy változata - amely a H1N1/09 pandemikus (világjárványt okozó) vírus (vagy új H1N1 influenza vírus) nevet kapta. A WHO 2009. május 18.-i adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján. Szomszédos országaink közül ekkor Ukrajnában volt a legsúlyosabb a helyzet, a vírus 2009 júniusában jelent meg, de 2009. november 1 .-ig négy nyugat-ukrajnai megyében 81 ezer ember szenvedett vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, és 2341 embert ápoltak kórházban, a vírus feltehetőleg 48 ember halálát okozta november 1 .-ig. Ukrajnában a helyzet súlyosabbra fordult, 2009. november 13- án a felmérések szerint, az országban már a kórházakban 65.600 beteget ápoltak influenza miatt, közülük 392-en intenzív kezelésre, 60-an pedig mesterséges lélegeztetésre szorultak. Ebben a járványban Ukrajnában 239-en haltak meg. Tudni kell azt is, az adatok értékeléséhez, hogy Ukrajnában nem állt rendelkezésre védőoltás. Az oltás szükségessége nálunk is gyakran heves vitákat kavar a lehetséges mellékhatásai miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk magunkat. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet. Az influenza vírus okozta fertőzés hirtelen kezdődő hőemelkedéssel vagy lázzal indul, és gyengeség, levertség,

Next