Vác - Váci Napló, 2019 (28. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 1. szám
Váci Napló 10 Váci vasúti balesetek: nagy köd és ki nem javított fokhiba Keveset beszélnek arról, hogy a vasút minden nyűgje ellenére manapság az egyik legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Ha balesetről kapunk hírt, többnyire ezek arról szólnak, hogy a vonat valakit, vagy valamit elütött. A Központi Statisztikai Hivatal pár éve közzétette a vasúti balesetekről szóló összegzést az 1990-2011 közti időszakra. Eszerint az 1990- ben bekövetkezett 570-ről (2006-ban volt a legnagyobb mértékű zuhanás) évi száz alá csökkent a sérüléses balesetek száma. A halálos balesetek mennyisége stagnál, az 1990-es 160-ról évi száz környékére csökkent. * * Furucz Zoltán Az ország egyik legnagyobb forgalmú vasútvonala a váci. A kezdetben egyvágányú Pest-Vác közötti vasútvonalat 1846. július 15-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, József nádor és családja jelenlétében. A különvonat a 33,6 km hosszú utat, a Dunakeszin tartott 10 perces tartózkodással, 59 perc alatt tette meg. A vasútvonalon Petőfi Sándor is utazott, ennek a hatására írta Vasúton című versét. A Budapest-Szob közötti a MÁV 70-es számú, kétvágányú, villamosított vasútvonala. A magyar és az európai törzshálózat tagja. A nemzetközi és a belföldi járatok sűrűsége az átlagot meghaladó, a zónázó vonatok például csúcsidőben húszpercenként követik egymást. Gyakran, egy-egy menetrendi csúszás miatt a forgalom feltorlódik, ilyenkor a két vonat érkezése közötti idő akár öt percre is csökkenhet. A nagy forgalom ellenére az utóbbi években a váci vonalon súlyosabb, nem elütéses vasúti baleset nem történt. Az egyik legismertebb viszont az 1971. december 30- án a nagyállomás előtt történt ütközés. A ködben nem látták a vörösen világító jelzőt A korabeli leírások szerint a 18 óra 3 perckor a V43 1164 jelű mozdonnyal közlekedő 136 számú személyvonat hátulról beleütközött a váci bejáraton álló 226 számú személyvonatba. 1 utas meghalt, 18 súlyosan, 39 könnyebben megsebesült. A 136 sz. vonat mozdony- és vonatvezetője a nagy ködben nem vette észre a vörösen világító térközjelzőt, azt meghaladta és 61,8 km/órás sebességgel ütközött rá a személyvonat végére. A térközőr ugyan „megállj” jelzést adott, de ezt sem látták. A jelző meghaladása után a mozdonyvezető intenzíven fékezett, de ez már kevés volt. Körbejárt a mozdony, de nem működtek a fékek 1974. július 17-én a Nyugati pályaudvar és Vác között ingázó személyvonat a hajnali órákban Vác végállomásra érkezett. A szerelvény vezérlőkocsival nem rendelkezett, ezért V43 típusú mozdonyát leakasztották, majd körüljárásra a II. vágány váltója felé haladt. Ekkor a III. vágányra Szob felől érkező személyvonat járt be. A tolató mozdony vezetője - észlelve a közeledő szerelvényt - fékezni, majd vészfékezni próbálta a járművet, de fékhatást nem tapasztalt, ezért kiugrott a vonatból. A magára hagyott mozdony felvágott egy váltót, majd 31 km/órával haladva ütközött az utasokat szállító, 60 km/óra sebességgel haladó szerelvénnyel. A balesetben két utas meghalt, nyolcvanan (utasok és vasúti dolgozók) megsérültek, többen végtagjukat veszítették. A körüljárásra azért volt szükség, mert a szerelvény vezérlőkocsiját előző nap kisorozták a Nyugati pályaudvaron. Ennek oka a vezérlőkocsi világításának meghibásodása volt - írja a Wikipédia. A fék hibáját korábban kétszer is rögzítették az üzemi naplóba. Az első bejegyzés szerint „a féklöketek hosszúak”, melyet később egy újabb bejegyzés - „nagyon hosszúak” - követett. A hibát szóban is jelentették, ennek ellenére intézkedés nem történt. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította azt is, hogy a mozdony műszaki állapota nem volt rosszabb a Hámán Kató Fűtőház többi V43-as mozdonyának karbantartási színvonalánál. A fűtőházban kapacitás hiányában a 24 óránként esedékes napi vizsgálatokat csak kétnaponta vagy még ritkábban tudták elvégezni. A vizsgáló személyzet létszáma nem érte el az előírt minimumot. A fűtőház 25 mozdonyára és a többi ott vizsgáztatott mozdonyra összesen egyetlen vizsgálócsatorna jutott - „ez a vizsgálat tehát kapkodó, formális, vagy el is marad”. A forgalmi utasítás szerint vonat bejárása közben a tolató mozgást fel kellett volna függeszteni, illetve azt meg sem lehetett volna kezdeni. A vizsgálat 2 és fél millió forintos anyagi kárt állapított meg. A baleset miatt 14 embert vontak felelősségre. A fűtőház főmérnöke lemondott, posztja több mint egy éven át betöltetlen maradt. Elfújta a szél a jelző lámpájának lángját, 72 halott A herceghalmi vasúti baleset a magyar vasút történetének legtöbb halálos áldozattal járó eseménye volt. A dunántúli község melletti katasztrófát az okozta, hogy egy késett vonatokkal zsúfolt vonalon az egyik mozdony személyzete elmulasztotta egy jelző megfigyelését. 1916. november 30-án Bécsben eltemették Ferenc Józsefet. A magyar társadalom elitje nagy számban képviseltette magát az uralkodó gyászszertartásán. A temetésről több különvonat és a minden nap közlekedő budapesti gyors szállította a Magyarországra visszautazókat. A budapesti gyors esténként 19:20-kor in-