Váci Polgár, 2023 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2023-08-01 / 8. szám
2023. augusztus VÁCI POLGÁR 25 SEGÍTŐ SZŰZANYA A passaui Segítő Szűzanya képének bádogra festett másolata 1947-től haláláig kísérte Pálos Frigyes atya papi életét. Az első kápláni helyén, Pestújhelyen az ostrom alatt ledőlt templomtorony, az összetört harangok, a sérült bádogtetős templom felújításán dolgozva talált rá a bemocskolódott, bádogra festett képre, amit egy sérülés pótlására dugtak be a palák közé, védve a templomot a beázástól. A bádogdarab letisztításakor látta, hogy arra a Segítő Szűzanya képe van ráfestve. Tóth József plébános úr engedélyével rendbe hozatta, majd minden állomáshelyére magával vitte. A keresztény Európa védelme kapcsán a Szűzanyához gyakran fordultak segítségért történelmi elődeink: „Segítő Mária” - németül Mariahilf - kegykép tisztelete Bécs fölszabadítására (1683.IX.12.) vezethető vissza. Az ostrom alatt I. Lipót császár és udvara Passauba menekült, és a kapucinus templomban e kép előtt könyörgött a szabadulásért. A katonák a csata közben is „Maria hilf!” kiáltással kérték a Szűzanya segítségét. Már korábban a török hódítással fenyegetett Európában a hadvezérek és uralkodók is a Szűzanyához fohászkodtak oltalomért „az iszlám megállításának” célból. 1456. július 22-én a nándorfehérvári győzelem okán III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangszót, valamint Urunk Színeváltozásának ünnepét. XI. Szent Ince pápa is megtett mindent a keresztény világot végveszélybe sodró birodalom ellen. Haláláig küzdött, hogy megszabadítsa a török veszedelemtől a Nyugatot. Több éves tárgyalással sikerült szövetséget létrehozni I. Lipót és Sobieski János lengyel király (czestochowai kegykép) között. 1541-ben elesett Buda. A pápa 1568-ban adott Miksa magyar királynak harmincezer aranyat a végvárak védelmére, de a török előrenyomulása feltartóztathatatlannak látszott. Ekkor a Szentatya szövetséget hozott létre Velencével és Spanyolországgal, de nagyon fontosnak tartotta az imádságot is rózsafüzér imádságot/. A lepantói csata során 1571. október 7-én keresztény győzelemmel végződött a tengeri ütközet. XI. Ince pápa szüntelen imádsága sem maradt eredménytelen. Bécs felszabadítása után örök időkre elrendelte hálaünnepként, hogy szeptember 12. legyen Mária neve napja. - A győztes hadjárat folytatódott. Először Visegrád, Vác, Pest, majd 1686. IX. 2-án Buda szabadult fel. A győzelmet egész Európa a passaui Segítő Szűzanya képének tulajdonította. A kapucinus pápai legátus - Boldog Avianó-i Márk buzdítására - a harcok előtt a zászlókra a Segítő Szűzanya képét tetette. Idővel „minden rászorulón és oltalmát keresőn segítő Istenanya ” megszólítás terjedt el. Úgy tartották, hogy a három legnagyobb csapást: háborút, járványt, éhínséget egyedül a “Mindenkor Segítő Szűz Mária” keze tudja távoltartani. A XVII-XVIII. században a pestisjárványt - a korabeli nézetek szerint - a török fogságból szabaduló keresztény katonák hurcolták be. Ezért a járványt úgy fogták fel, mint a török rabiga utolsó átkát, melynek orvoslója csak a török leverését segítő Szűz Mária lehet. Mária ruhájának élénk piros és kék színe is azokra a vörös és kék posztó keresztekre emlékeztet, amelyeket a pestises betegekkel közvetlen érintkezésben álló személyek, orvosok, papok megkülönböztető jelként viseltek. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya! Keservét a búnak, bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy! Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya! N. J.