Velencei Híradó, 2021 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2021-11-01 / 11. szám
Kulturális értékeink 3021/11 A velencei Liber Pater oltárkő és a Liberália borünnep kapcsolata A mai Fejér megye területét a Krisztus születése utáni első században csatolták a Római Birodalomhoz. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára őrzi a Velence területéről 1878-ban előkerült, úgynevezett „Liber Pater” római kori oltárkövet. Az oltárkő felirata Liber atyának és feleségének, Liberának helyi tiszteletére utal. Liber atya a termékenység, a szőlő, a bor és a szabadság istene volt. Bencehegyen, a Pince soron jelenleg az a 2006-ban felállított másolata áll, amely Richter Ferenc helyi kőfaragó mester munkáját dicséri. Bár a rómaiak március 17-én tartották az egyik legjelentősebb borünnepüket, a Liberáliát, Velencén a pannóniai kötődésű keresztény szent, Szent Márton ünnepéhez kapcsolódóan november 11. környékén tartja hegyünnepét a Szent Benedictus Borlovagrend. Ahhoz, hogy az ünnep elnevezését a múlthoz köthessük, érdemes fellapozni a helytörténészek munkáit, hogy megtudjuk, miért éppen Liberáliának nevezzük ezt a velencei ünnepet. Kupi László helytörténeti könyvében és Fehér Árpád a Velenceblogon egyaránt írt az egyik legjelentősebb, Velencéről származó műalkotásról, a Liber Pater oltárkőről. Kiindulásként érdemes Kupi László összefoglalójából idézni: „A határvidék lakossága Pannóniáiként is rómaiságát hangsúlyozta, erről vall a római-itáliai istenek tisztelete. A kisparaszti birtokon gazdálkodó polgárok között Silvanus az erdők és ligetek istene volt a legnépszerűbb. Liber és Libera a jó termése, a szőlő és bor istene, akiknek a szőlőtermő területeken állítottak fogadalmi oltárkövet. Ma ezt a Magyar Nemzeti Múzeum Kőtárában találhatjuk. Az oltárkövet és több, római korból származó leletet, 1878-ban Rómer Flóris bencés paptanár szállíttatta be Velencéről a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol az oltárkő a 137/1878. nyilvántartási számot kapta. A méretei: magassága: 107 cm, a szélessége 46 cm, a vastagsága 26 cm. A mészkőből faragott abakusszal ellátott oltárkő felirata a következő a szakemberek szerint: LIBERO PATRI ET LIBERAE IULIA INGENUA EX VOTO POSUIT LIBENS MERÍTŐ. A felirat szabad magyar fordításban: »Liber pater istennek és feleségének Libera istennőnek, Iulia Ingenua szívesen állíttatta fogadalom beváltása alkalmából az istennek, aki megérdemelte. Liber atya és felesége a római korban a termékenység, főleg a bor istene volt, akit ezért azonosítottak a görög Dionysosszal is. Liberával közösen tisztelték és több szőlőtermő helyen a római korban állítottak nekik fogadalmi oltárokat. Ez az oltárkő igazolja a Velencei-tó melletti szőlő- és borkultúra kétezer éves múltját.” Fehér Árpád - Marosi Arnold történeti munkájára támaszkodva - kiegészíti mindezt azzal, hogy a Közép-Dunántúlon számos más helyen kerültek elő hasonló leletek, így Tácon, Etyeken, Érden, Rácalmáson, Adonyban, Pátkán és Dunapentelén is adatolható Liber Pater kultusza. Források: Kupi László: Város volt, város lett. Velence, 2004; Fehér Árpád: Velenceblog, https://velenceblog. com/2014/04/12/a-velencei-liber-pater-oltar/ A Velence régészeti kincsei iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk az azóta elhunyt dr. Fülöp Gyula régész 2016-ban elhangzott előadását, amelynek összefoglalója és hangfelvétele is megtalálható a Velenceblogon: „A föld alatti Velence” -Velence régészeti kincsei címmel. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Római Kőtárában 36 Fejér megyei község területéről feltárt, 91 római kőemlék tekinthető meg (fogadalmi oltárkövek, a Duna menti limes mellől mérföldkövek, sírkövek, köztük Aveta, Adnamatus leányának több mint három méter magas velencei sírköve is). LIBER PATER Pán istennel és egy párduccal. Lelet Gyulafehérvár környékéről