Visegrád - Visegrádi Hírek, 2006 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7. szám
2 A DMRV Rt. tájékoztatója a szennyvízcsatorna használatáról Visegrád településen több szennyvízátemelő biztosítja a szennyvíz zavartalan továbbítását. A szennyvízátemelőkben nagy értékű szivattyúk és elektromos rendszerek üzemelnek. Ezek karbantartása munkáink fontos részét képezik. Tapasztalataink alapján az üzemzavarok több mint 60%-át nem csatornába való anyagok okozzák. Ezek közül is elsősorban a textilanyagok eltávolításával kell foglalkoznunk. Az üzemzavarok miatt lakóépületeket önt el a szennyvíz, jelentős anyagi károkat okozva. Mindenek előtt a textilanyagokat (és ezek között is a felmosórongyokat) kérjük szigorúan távol tartani a szennyvízelvezető rendszertől. Kérjük szíves együttműködésüket. Perecsi Ferenc üzemigazgató, Szabó Imre üzemfőmérnök Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közleménye Az előrejelzések szerint fokozott egészségi kockázattal járó kánikula várható a következő napokban, hetekben. A kánikulai meleg, a tartósan magas hőmérséklet károsan befolyásolja az egészségi állapotot. Kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban a fizikai munkát végzők szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál. Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelőorvosukat. Szívgyógyszereket szedő betegek kérék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát. Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelő fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel. A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UVB-sugárzás ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére. Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban! A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy a kora esti órákra! A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen időjárási/hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőitalként 14-16 ° C hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt biztosítanak. Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos VISEGRÁDI HÍREK 2006. július Figyelemfelkeltő tájékoztatás Újból megnyitott magyarországi kárpótlás életvesztésért és munkaszolgálatért A kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje: 2006. július 31. A Magyar Közlöny 25. sz.-ban megjelent az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVI. Törvény, melyet 2006. február 13-án 98%-os többséggel fogadott el az Országgyűlés. A törvény végrehajtását lehetővé tevő kormányrendelet - 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet - április 1-jén lépett hatályba, és mindössze négy hónapig, július 31-ig engedélyezi a kérelmek benyújtását. Tekintettel arra, hogy áprilisban-májusban a média figyelmét teljesen kisajátították a választások, igen sok jogosult nem értesült még erről a jelentős kárpótlási lehetőségről. A kárpótlás összege 400.000 Ft minden elveszett életért. Először az 1992. évi XXXII. Törvény rendelkezett a fenti tárgyban kárpótlásról. Ezt megerősítette, ill. kiegészítette az 1997. évi XXIX. Törvény. E törvény már az élet elvesztéséért kárpótoltak körébe bevonta a hadiárvákat is. A most elfogadott törvény értelmében a jogosultak köre négy csoportba sorolható. Az első azokat teszi ki, akiknek hozzátartozója 1939. március 11. és 1989. október 23. között a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önkénye miatt életét vesztette. Kárpótlás jár azoknak is, akiknek hozzátartozója a I. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból vesztette életét. Harmadik csoport azokat a polgári lakosokat teszi ki, akiket szovjet kényszermunkatáborba hurcoltak. A negyedik körbe tartoznak azok, akik a I. világháború alatt (1941. június 27.- 1945. május 9.) faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesítettek. Kényszermunkának minősül az is, ha a hadifogoly 1945. augusztus 1. után halt meg a Szovjetunióban. Azokra viszont nem vonatkozik, akik különböző harcokban estek el katonaként. Kárpótlási kérelmet azok nyújthatnak be, akik bármely okból eddig nem éltek a lehetőséggel, ill. ha a korábbi kérelmüket annak idején elutasították, mert nem tettek eleget a hivatal hiánypótlási felhívásának, vagy kérelmük a jogvesztő határidő (1997. október 7.) után, késve érkezett meg. Az is leadhatja kérését, aki hozzátartozója élet elvesztése után felvette a korábban, 1999-ben megítélt 30.000 Ft-os kárpótlási összeget. Ez esetben a 400.000 Ft-ig terjedő különbözetben fog részesülni. Kilenc évvel ezelőtt, a négy érintett társadalmi rétegből a szovjet kényszermunkában meghaltak hozzátartozói közül tudták a legkevesebben igazolni a férj, ill. a szülő halálát. Az utóbbi nyolc évben a szovjet levéltári anyagok hozzáférhetővé váltak, több tízezer honfitársunkról kiderült, hogy szovjet hadifogságban halt meg. E szerint sok hadiözvegy és hadiárva tudja igazolni azt, hogy férje vagy szülője szovjet hadifogságban halt meg, és ő jogosult a kárpótlási összegre. Ezek a közvetlen bizonyítékok, amelyek a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének Központi Irattárából szerezhetők be. Címe: 1027 Bp. Feketesas u. 4. Ha július 31-ig nem sikerül minden igazoló okiratot beszerezni, ennek a ténynek a jelentésével együtt indokolt benyújtani az Adatlapot - tekintettel a szigorú jogvesztő határidőre. Ha nincs közvetlen bizonyíték, akkor jó a közvetett bizonyíték is. Pl. Ha X együtt volt Z hadifogollyal, de X hazatért, de soha nem tért haza. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban csak 1946-ban vették nyilvántartásba a hadifoglyokat. Mind az 1992. évi XXXII., mind az 1997. évi XXIX. Törvény szerint a „hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ha a hadifogoly 1945. augusztus 1. előtt halt meg, a hozzátartozó nem jogosult kárpótlásra. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy a 700-750.000 hadifogoly közül 40% civil polgári elhurcolt volt. Az ő hozzátartozóinál nem szabad figyelembe venni az 1945. augusztus 1. dátumot. Az 1992. évi XXXII. Törvény a kárpótlásra jogosultak körét határozza meg. E szerint kárpótlásra jogosult az, aki a sérelem elkövetésekor magyar állampolgár volt, így az Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban élő érdekelt hadiözvegyek és árvák is jogosultak erre a kárpótlásra. A törvény végrehajtásáról a 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez tartalmazza azt az Adatlapot, melyet kitöltve - megfelelő igazolásokkal - 2006. július 31-ig (jogvesztő határidő) kell a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) Kárpótlási Főosztályához elküldeni. Ha az igazolások nem állnak rendelkezésre, a kitöltött Adatlapot július 31-ig akkor is adják postára. Az Adatlap (Folytatás all. oldalon)