Visegrád - Visegrádi Hírek, 2006 (22. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7. szám

2 A DMRV Rt. tájékoztatója a szennyvízcsatorna használatáról Visegrád településen több szennyvízátemelő biztosítja a szennyvíz zavartalan továbbítását. A szennyvízátemelőkben nagy értékű szivattyúk és elektromos rendszerek üzemelnek. Ezek karban­tartása munkáink fontos részét képezik. Tapasztalataink alapján az üzemzavarok több mint 60%-át nem csatornába való anyagok okozzák. Ezek közül is elsősorban a textil­anyagok eltávolításával kell foglalkoznunk. Az üzemzavarok miatt lakóépületeket önt el a szennyvíz, jelentős anyagi károkat okozva. Mindenek előtt a textilanyagokat (és ezek között is a felmosórongyokat) kérjük szigorúan távol tartani a szennyvízelvezető rendszertől. Kérjük szíves együttműködésüket. Perecsi Ferenc üzemigazgató, Szabó Imre üzemfőmérnök Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közleménye Az előrejelzések szerint fokozott egészségi kockázattal járó kánikula várható a következő napokban, hetekben. A kánikulai meleg, a tartósan magas hőmér­séklet károsan befolyásolja az egészségi állapo­tot. Kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősor­ban a fizikai munkát végzők szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál. Az idősek körében a tartósan magas hőmér­séklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladék­talanul keressék fel kezelőorvosukat. Szív­­gyógyszereket szedő betegek kérék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát. Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hű­vös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelő fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta több­ször langyos vízzel. A kánikula idején minden­kinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszö­rösére is szükség lehet. Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a nap­szúrás veszélye. A káros UVB-sugárzá­s ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfele­lő, világos színű, természetes alapanyagú ruhá­zattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére. Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gép­kocsiban! A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy a kora esti órákra! A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen idő­­járási/hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőital­ként 14-16 ° C hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, vala­mint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt bizto­sítanak. Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos VISEGRÁDI HÍREK 2006. július Figyelemfelkeltő tájékoztatás Újból megnyitott magyarországi kárpótlás életvesztésért és munkaszolgálatért A kérelmek benyújtásának jogvesztő­ határideje: 2006. július 31. A Magyar Közlöny 25. sz.-ban megjelent az életüktől és szabadságuktól poli­tikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatáro­zott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XL­VI. Törvény, melyet 2006. február 13-án 98%-os többséggel fogadott el az Országgyűlés. A törvény végrehajtását lehetővé tevő kormányrendelet - 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet - április 1-jén lépett hatályba, és mindössze négy hónapig, július 31-ig engedélyezi a kérelmek benyújtását. Tekintettel arra, hogy áprilisban-májusban a média figyelmét teljesen kisajátították a választások, igen sok jogosult nem értesült még erről a jelentős kárpótlási lehetőségről. A kárpótlás összege 400.000 Ft minden elveszett életért. Először az 1992. évi XXXII. Törvény rendelkezett a fenti tárgyban kárpótlás­ról. Ezt megerősítette, ill. kiegészítette az 1997. évi XXIX. Törvény. E törvény már az élet elvesztéséért kárpótoltak körébe bevonta a hadiárvákat is. A most elfogadott törvény értelmében a jogosultak köre négy csoportba sorolható. Az első azokat teszi ki, akiknek hozzátartozója 1939. március 11. és 1989. október 23. között a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önkénye miatt életét vesztette. Kárpótlás jár azoknak is, akiknek hozzátartozója a I. világhábo­rú alatt faji, vallási vagy politikai okból vesztette életét. Harmadik csoport azo­kat a polgári lakosokat teszi ki, akiket szovjet kényszermunkatáborba hurcoltak. A negyedik körbe tartoznak azok, akik a I. világháború alatt (1941. június 27.- 1945. május 9.) faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesítettek. Kényszermunkának minősül az is, ha a hadifogoly 1945. augusztus 1. után halt meg a Szovjetunióban. Azokra viszont nem vonatkozik, akik különböző harcok­ban estek el katonaként. Kárpótlási kérelmet azok nyújthatnak be, akik bármely okból eddig nem éltek a lehetőséggel, ill. ha a korábbi kérelmüket annak idején elutasították, mert nem tettek eleget a hivatal hiánypótlási felhívásának, vagy kérelmük a jogvesztő határidő (1997. október 7.) után, késve érkezett meg. Az is leadhatja kérését, aki hozzátartozója élet elvesztése után felvette a korábban, 1999-ben megítélt 30.000 Ft-os kárpótlási összeget. Ez esetben a 400.000 Ft-ig terjedő különbözetben fog részesülni. Kilenc évvel ezelőtt, a négy érintett társadalmi rétegből a szovjet kényszer­­munkában meghaltak hozzátartozói közül tudták a legkevesebben igazolni a férj, ill. a szülő halálát. Az utóbbi nyolc évben a szovjet levéltári anyagok hozzáfér­hetővé váltak, több tízezer honfitársunkról kiderült, hogy szovjet hadifogságban halt meg. E szerint sok hadiözvegy és hadiárva tudja igazolni azt, hogy férje vagy szülője szovjet hadifogságban halt meg, és ő jogosult a kárpótlási összegre. Ezek a közvetlen bizonyítékok, amelyek a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének Központi Irattárából szerezhetők be. Címe: 1027 Bp. Feketesas u. 4. Ha július 31-ig nem sikerül minden igazoló okiratot beszerezni, ennek a ténynek a jelentésével együtt indokolt benyújtani az Adatlapot - tekin­tettel a szigorú jogvesztő határidőre. Ha nincs közvetlen bizonyíték, akkor jó a közvetett bizonyíték is. Pl. Ha X együtt volt Z hadifogollyal, de X hazatért, de­­ soha nem tért haza. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban csak 1946-ban vették nyilvántartásba a hadifoglyokat. Mind az 1992. évi XXXII., mind az 1997. évi XXIX. Törvény szerint a „hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ha a hadifogoly 1945. augusztus 1. előtt halt meg, a hozzátartozó nem jogosult kárpótlásra. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy a 700-750.000 hadifogoly közül 40% civil polgári elhurcolt volt. Az ő hozzátartozóinál nem szabad figyelembe venni az 1945. augusztus 1. dátumot. Az 1992. évi XXXII. Törvény a kárpótlásra jogo­sultak körét határozza meg. E szerint kárpótlásra jogosult az, aki a sérelem elkövetésekor magyar állampolgár volt, így az Erdélyben, Kárpátalján, Felvi­déken, Vajdaságban élő érdekelt hadiözvegyek és árvák is jogosultak erre a kárpótlásra. A törvény végrehajtásáról a 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez tartalmazza azt az Adatlapot, melyet kitöltve - megfelelő igazolásokkal - 2006. július 31-ig (jogvesztő határidő) kell a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) Kárpótlási Főosztályához elküldeni. Ha az igazolások nem állnak rendelkezés­re, a kitöltött Adatlapot július 31-ig akkor is adják postára. Az Adatlap (Folytatás all. oldalon)

Next