Helyi Téma, 2009
2009-01-14
tények 1,8 millió forint adóssággal születik minden magyar baba Lesz élet Gyurcsány után Lapzártánk idején éppen a miniszterelnökkel tárgyal az IMF főigazgatója, aki azért volt kénytelen Magyarországra látogatni, mert a Gyurcsány-kormány a saját maga által szabott feltételeket sem képes teljesíteni. Hogy ennek mi lesz a következménye, az még nem nyilvánvaló. A gazdasági kibontakozás lehetőségeiről a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docensét kérdeztük. Papp József kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy amennyiben nem lesz változás, a csökkenő nemzeti össztermék (GDP) és magas kamatlábak miatt egyszerűen ránk omolhat az adóssághegy. A hiány a GDP- hez viszonyítva már 70 százalékhoz közelít, egy főre vetítve eléri az 1,8 millió forintot. Csak a kamatokra évente több mint ezermilliárd forintot kell költenünk! A kisebbségi kormány a saját béklyójában vergődik: azzal került hatalomra, hogy elhitette a választókkal: elérkezett a jóléti rendszerváltás ideje. Azóta nem lehet érdemi vitát folytatni a szociális kiadások lefaragásáról, például a 13. havi nyugdíjról. Papp szerint nincs másfél évünk a semmittevésre. Előre hozott választásokkal, az IMF- hitelkeret és az uniós források értelmes felhasználásával olyan intézkedéseket lehetne hozni, amelyekkel nemcsak jó válaszokat adhatnánk a gazdasági kihívásokra, hanem lerakhatnánk egy új gazdasági-társadalmi modell alapjait is. Mielőbb radikális adó- és költségvetési reformot kell megvalósítani, különben nemhogy 13. havi nyugdíjat nem fog tudni folyósítani, hanem semmilyet. Az új kormány alkut köthet a társadalommal: leszállítja a jelenleg 24 százalék körüli átlagos személyi jövedelemadót egykulcsos 15 százalékra, a munkaadói járulékot a jelenlegi 33,5-ről 20 százalékra, a társasági és osztalékadót 15 százalékra, és eltörli a különadót. Ilyen adókulcsok mellett már nem éri meg csalni. A megfizethető adókért cserébe jelentősen szigorítanák az adóelkerülés büntetését. A terhek radikális csökkentése pozitív hatással jár. Ugyanakkor a bruttó bérből a kisebb szja miatt megnövekszik a háztartások jövedelme, ami keresletet támaszthat a hazai kis- és középvállalatok termékei és szolgáltatásai iránt. (A válság kezelésére egyébként az Európai Bizottság is az adócsökkentés eredményeként megnövelt belföldi keresletbővülést tekinti a leghatékonyabb eszköznek.) Önvédelmi gazdaságpolitikával elkerülhető az is, hogy a kialakuló többletkeresletet importtöbblet csapolja le. A háztartások így megnövekedő bevétele lehetővé teszi, hogy ne csak spekulánsok, hanem a háztartások is hitelezzenek újra az államnak. A magasabb nettó jövedelemből meg lehet fizetni az áruk és szolgáltatások minden adót is tartalmazó bruttó árát. Ez a feketegazdaság elleni küzdelem alapfeltétele. Persze a magasabb nettó jövedelem mellett már elvárható az állampolgároktól a közszolgáltatások, például az egészségügy igénybevételének arányos önrészének megfizetése, ami a sikeres államháztartási reform elengedhetetlen előfeltétele. Közel 700 ezren dolgoznak a költségvetési szektorban, az ő fizetésük fedezete a beszedett adó egy része. A járulékcsökkentésből közvetlenül mintegy 300 milliárd forintos megtakarítás keletkezik, ennyivel kevesebb adót kell beszedni. A közvetett megtakarítás is jelentős, ezzel a több ezer embert foglalkoztató MÁV és BKV támogatási igénye is csökkenhet. A béklyóitól megszabadított gazdaság teljesítőképessége gyorsan nő majd, ezért a kisebb adókulcsok mellett is emelkedni fognak az adóbevételek. Addig azonban meg kell emelni az áfát. Az áfa emelésének mértéke attól függ, hogy mekkora kiadáscsökkentést tud elérni az új kormány. A maradék hiány eltüntetésére Papp József háromféle lehetőséget lát: a vállalkozói szféra számára mindenfajta vissza nem térítendő támogatás és adókedvezmény eltörlését, az uniós források koncentrált felhasználását az adócsökkentési projekthez, illetve a vagyonadó bevezetését. Az utóbbira egy svéd példát hoz, akik 2007-ben szüntették meg a vagyonadót, miután a korábbi, 80 százalékos hiányt 30 százalékra sikerült lefaragniuk. Gál Papp József: Ha nem lesz változás, ránk omolhat az adóssághegy! Egy falu nyolc temetővel Tinnye mindössze egy 1350 főt számláló település, mégis nyolc temetője van. A pezsgő piaci élete és az odatelepült gazdag családok miatt annak idején úgy érezték a helyiek, hogy nyolc temetőre is szükségük van. Kissé morbid, hogy a nyolc temető Tinnye nevezetessége, ugyanakkor kétségtelen, hogy a falunak ez a történelmi része egyedülálló az országban - mondta dr. Bak Ferenc polgármester. Tinnye gazdag és korlátlan hatalmú földesurait az Urak temetőben helyezték el. Az „egyszerű” családok halottait a közeli Dióstemetőben hantolták el. Az új Köztemetőben helyezik ma is végső nyugalomra a község protestáns lakóit. A Nemesi temetőben az 1848- as forradalom áldozatai és a nemesi ranggal rendelkező Miksey család neobarokk stílusú sírhelye található. A Zsidó temetőben mintegy 100 héber feliratú sír van. Az 1837- et követő tízéves időszakban Tinnyét több kolerajárvány is sújtotta. Hogy megakadályozzák a kór további terjedését, a járvány áldozatainak külön temetőt nyitottak, ahova hosszú időn keresztül tilos volt a bejárás. A megmaradt 35 sírkövön búskomor versek, bejegyzések, valamint vésett képek emlékeztetnek a túl rövidre szabott életutakra. Tinnye nyolcadik és egyben legkisebb temetőjében a második világháború orosz áldozatai kaptak végső nyughelyet. Jellegzetessége a maroknyi egyforma sírkő. A tinnyei Nemesi temetőben nyugszanak az 1848-as forradalom áldozatai 2009. január 14. Túri-Kovács Béla: Törvény kell a fagyhalál ellen! Közmunkások fűtenének a beteg embereknél Idén januárban több mint negyvenen fagytak meg Magyarországon, többségük a saját lakásában - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján, ám ennek ellenére a miniszter „rendezetten működő ellátásról” beszélt. Az ellenzék szerint a további fagyhalálok megelőzésére törvény és azonnali cselekvési terv kell. A múlt hétvégén három ember halt meg kihűlés következtében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A 77 éves ózdi, az 53 éves sajószentpéteri és az 55 éves mádi férfi saját házában fagyott halálra. Velük 40 fölé emelkedett a farkasordító hideg idei áldozatainak száma. A tragikus helyzet nyomán és részben Szabó Máté ombudsman kérésére a kormány úgy döntött: a szociálisan rászorulók esetében adósság felhalmozódásakor sem engedik, hogy a szolgáltató kikapcsolja a fűtést. Az ellenzék törvénnyel lépne fel a fagyhalál ellen. - Magyarországon évek óta többen fagynak meg, mint amennyien Szerbiában, Albániában vagy Boszniában, tehát balkáni összevetésben is tragikus a helyzetünk - mondta el lapunknak Turi-Kovács Béla, az Orbán-kormány környezetvédelmi minisztere. - Az önkormányzat és a háziorvosok feladata lenne a hideg időben „kiszűrni”, kik a veszélyeztetettek. Hozzá kell nyúlni a szociális törvényhez, hogy a lakásfenntartási támogatás egy részét sokan fában vagy szénben kaphassák meg. A legveszélyeztetettebb, beteg, idős emberekhez - akik adott esetben befűtenének, ha képesek lennének rá - az önkormányzat közmunkásokat irányíthatna segíteni. Át kell alakítani az erdészeti törvényt is: száműzni kell azt a feudális gondolatot, hogy az erdő áll a határban, a falu pedig megfagy! Az önkormányzatoknak ki kell jelölni a kivágásra érett, de kereskedelmi forgalomra alkalmatlan fákat, amelyeket megkaphatnának a rászorulók. Ezzel párhuzamosan enyhíteni kell a „megélhetési falopás” szankcióit. Az önkormányzati intézkedések költségeit a központi költségvetésből kell pótolni, mert az alkotmány értelmében a magyar kormány feladata biztosítani az emberek élethez való jogát, itt pedig pontosan arról van szó! em 2009 januárjában több mint 40 ember fagyott halálra Magyarországon Túri-Kovács Béla Lassan az egész brigád átül az orvosi váróterembe Passzív táppénzbe menekülnek a dolgozók? Egyre több tömeges elbocsátás tapasztalható. A munkavállalók egy része viszont munkaviszonyának megszűnése előtt a betegállomány adta lehetőséghez, passzív táppénzbe menekül. Felmérések szerint 2009 első negyedévében 25 ezerrel több regisztrált munkanélküli lehet gázelbocsátások miatt, mint a mögöttünk lévő év utolsó szakaszában. Persze, akik táppénzre mennek, azok időlegesen megússzák munkaviszonyuk megszűnését. Az egyik érintett terület Esztergom, az ott található autógyárban több száz dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya, és jövőre további elbocsátások várhatók. - A rendelő tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben legalább 15-20 százalékkal nőtt a betegek száma - mondta egy neve elhallgatását kérő esztergomi háziorvos. - Én ugyan nem akarok véleményt mondani, de elképzelhető, hogy nem mindig csak egészségügyi problémáról van szó. Ilyen volt például, amikor egy egész brigád, huszonöt ember jött egyszerre hozzánk. Hasonló a helyzet Heves és Győr-Moson-Sopron megyében is. Előbbiben november, míg utóbbiban december első napjaiban szinte annyi friss táppénzest regisztráltak, mint korábban egy hónap alatt. Mint megtudtuk, ettől függetlenül az Országos Egészségügyi Pénztár egyelőre nem foglalkozik ezzel a jelenséggel. Először is tisztázni kell: a passzív táppénz nem azt jelenti, hogy a biztosított betegállományba megy, mielőtt kirúgnák állásából, hanem azt, hogy a munkaviszonyának megszűnése után megy valaki betegállományba - mondta az OEP sajtóosztályáról Feiner Zsuzsa. Erre egyébként a munkaviszonyának megszűnésétől számított három napig van lehetősége, és negyvenöt napig lehet fizetett betegállományban. A legtöbb kifizetőhelynek negyedéves jelentési kötelezettsége van, így sajnos az év utolsó negyedévéről még nincsenek számottevő adataink. Ami biztos, hogy a szeptemberig tartó időszakban és októberben sem tapasztaltuk azt, hogy az emberek tömegesen választanák a táppénz adta „időhúzási” lehetőséget. Fehér György Az esztergomi autógyár vezetése bejelentette: idén összesen 1200 dolgozótól válnak meg