Herkules, 1886. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-02 / 18. szám
Ill. évfolyam, 18. szám. Megjelelt minden vasárnap képekkel. Budapest, 1886. május 2. Kiadóhivatal: Budapest, IV. Váczi utcza 2. Aigner Lajos könyvkereskedése. HERKULES Előfizetési díj: Negyedévre .... 2 írt. Félévre........................4 írt. Egész évre .... 8 frt. Egyes szám 20 kr. Hirdetések díja : két hasábos petit sorért 25 kr. TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY SZERKESZTI: PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KÁLMÁN Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Belváros Lipót utcza 50. szám. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. KIADJA AIGNER LAJOS. Tartalom: A túlterheltetésről és játékokról. (Molnár Sándor.) Velocipéden a világ körül. (Thomas Stevens.) — A honi tourisztika érdekében. (B. H.) — Gyalogkirándulás Budapestről Visegrádra és vissza. (Balogh Dezső.) — Néhet a velocipéd vásárlóknak figyelmébe. (Igali Szvotozár.) — A nemzeti hajós-egylet birtokában levő versenydijak — Iskolai zászlóaljak. (Hetényi Bódog.) — Hirdetés. A túlterheltetésről és játékokról. II. Ludius animo debet aliquando dari, Ad cogitandum melior ut redeat tibi. Valljuk meg őszintén, hogy a test nevelésével közülünk vajmi kevesen törődnek, pedig ez elcsépelt mondás mindig igaz marad: mans sana in corpore sano. A gyermekben az állat nevelése nagyon fontos; helyesen jár el az angol, midőn, — mint Felméri „Az iskolázás jelene Angolországban“ czímű nagyon becses könyvében mondja — pappá, ügyvéddé, tudóssá, de egyszersmind jó állattá kívánja fiát nevelni; nálunk a nevelés elmélete nem enged időt a reactióra, vagy az egészséges játékra. Rousseau szerint is erőssé kell tenni a testet, hogy általa jóvá tegyék az embert. Elvégre is csak az erő képesít cselekvésre. Az egészséges fejlődésű nemzetek mindannyian szerették és szeretik a játékokat és athletikai időtöltéseket, csak a görögöket, rómaiakat és angolokat hozom fel. A görög „Pentathlon“ részei voltak: a cursus, discus, saltus, pugillatus és lucta; mily boldogságot adott a czélt előbb elérőnek egy vad olajfa-, fenyő- vagy zellerkoszorú! Azt mondják, hogy a hajítótányér dobását a lacedaemonok találták fel. Az ugrást is nem csak üres kezekkel gyakorolták, hanem a kezekben, vállakon vagy fejeken tartott súlyokkal is. Patroclus temetési szertartásánál, mint az „Iliászból tudjuk ökölvívók is szerepeltek. Simonides dicsénekeket zeng a győztes ökölvívóról, sőt az ökölvívás az olympiai játékok közé is felvétetett; a játékok e nemében leginkább kitűntek: Rhodus, Egina, Arcadia; azt tartják, hogy a birkózás Theseus találmánya; a győztes mily örömmel vitte el a küzdtérről a pálmaágat és az mily dicsőséget szerzett neki! Epaminondasról tudjuk, hogy egészen a kimerülésig szokott birkózni. Említsem-e az ünnepélyes játékokat ? minek : a ludi olympici, pythii, isthmii és nemes. Szóval a görög, azt lehet mondani: élete jó részét játékkal töltötte; hozzátehetjük, hogy szép nemzet volt és nem satnya. Meg volt náluk a labdázás is, a gymnásiumokban előkelő helyiség jutott e gyakorlatnak (sphaeristeria, Corycea) s szabad ég alatt is labdáztak ; e játék a nyilvános díjak kitűzésével nagy fejlődést vett; régi érmeken olykor-olykor egyes kitűnő labdázókat megörökítettek s a híres labdázó, Carystielos játékáért polgárjogot kapott s tiszteletére szobrokat emeltek. A rómaiaknál nem kisebb becsben állottak a játékok és a spectacula publica; a circusi játékok, melyek a „Circus“-ban tartottak, egy részét tették a vallásos szertartásoknak, hasonlókép az „Amphitheatrum“-ban tartott bajvívó játékok és a „Theatrum“-ban tartott színjátékok is. Ezeken kívül voltak százados játékok, melyeket Augustus rendeztetett először Apollo és Diana tiszteletére, továbbá a fogadásbeliek (votiva) és a társasjátékok, milyenek voltak: az alea, a ludus latrunculorum et duodecim scriptorum, a par impar, a pila.*) Boldog kor volt, vagy ha úgy tetszik, az emberek voltak boldogok, hogy oly korban éltek, midőn az öreg is gyönyörködött a játékokban, örömmel vett részt azokban. Szó sincs róla, hogy ezt most az életviszonyok megengednék, de ha legalább mi nem játszhatunk is, vagy jobban mondva: nincs időnk játszani, ne vonjuk el a gyermekeket e lelket elevenítő és testet edző élvezetektől. Úgy látszik, hogy mi még mindig azt tartjuk, hogy minél több órát ül a gyermek az iskolában, annál többet tanul és tud és sok szülő nem is bánja, ha egész nap ott ül is a gyermeke, csakhogy otthon ne lábatlankodjék. Szomorú, de a dolog így van ! Nekünk így gondolkozni paedagogiai tekinteteken kívül nemzeti bűn is, mert tudni kell azt is, hogy nem csupán az intelligenciában van az erő, hanem a számban is, s ha mi csekély számunk mellett még így satnyálunk is, nem ment meg bennünket az elpusztulástól a nyugat-európai civilisatio sem. Szokássá vált most az is, hogy mindent a korral takargatnak; a védőügyvéd valamennyi elmondja, hogy védettje azért követte el a bűnt, mert a társadalom kényszerítette rá, amelyben él; ez merőben nem igaz; meg kell engednem, mert úgy van, hogy kerong az anyagi élvezetek kora is, de azt vissza kell utasítanunk, hogy a gazság és munkátlanság is oly élvezeteket keressen és élvezzen mint amilyet a tisztességes munka és becsületes vállalkozás biztosít és érdemel. De hagyjuk az elméleti bölcselkedést! Azt senki kétségbe nem vonhatja, hogy a számok nagyon erős tanúbizonyságok , ezek pedig azt mutatják, hogy a legközelebbi ujonszállításnál a kerületek legnagyobb részben nem adhatták meg a kellő számú *) A follis, a trigonalis, a pila paganica s a harpastmn. 18