Herkules, 1886. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-21 / 8. szám

2 HERKULES Gyulának, azóta a mestert elért tanítványa lett volna, már is ismerte az egész terjedelmes közgazdasági és socialisticus irodalmat. Természetes, hogy az ily alappal rendelkező ifjú, ki Kolozsvárit Sámi László vezetése mellett ennek egész történelmi és philosophia könyvtárát ifjúi hévvel olvasta végig, csakhamar az egyetemen nemcsak játszott szerepet, ahol megnyerő cordialis modora, szeretetreméltósága és ami talán legméltánylandóbb tulajdonsága, szerénysége tette baráti körében kedveltté, hanem feltűnt a hírlapirodalomban és Jókai Mór, ki a fiatal tehetségeket mindig kiváló előszeretettel vonja körébe, szerződtette lapjához a „Hon“-hoz. Azóta Hegedűs Sándor neve mindig a magyar közélet előterében állott. Miután egyetemi tanulmányait bevégezte, és vizsgálatait letette, politikai czikkeivel keltett feltűnést és ez időtől fogva folytonosan az irodalomnak és a politikának él. Hegedűs azon kevesek egyike az országban, kik szakadatlan, megfeszített tevékenységgel vívták ki tehetségük elismerését és ha ma — még mindig nem érve el azt, a mire tehetsége képessé teszi — visszatekint az általa befutott életpályára, szeme mindenütt megelégedetten pihenhet meg, mert minden szakában életének csak a megérdemlett s annál boldogítóbb tudatot nyújtó sikerrel találkozik. Hegedűs Sándor jóllehet már régi parlamenti ember, aránylag még fiatalnak mondható. 1847-ben ápril 22-én született Kolozsvárt. Édesatyja Hegedűs Sándor tekintélyes kolozsvári ügyvéd volt, ki 1848/49-ben mint honvéd és honvéd-hadbiró vett részt a hadjáratban és azután visszavonulván az ügyvédi pályától, gazdasággal foglalkozott; édesanyja kőváradi Várady Anna, egy híres kolozsvári ügyvéd leánya volt. Hegedűs Sándor a kolozsvári ref. collegiumban és a budapesti egyetemen végezte tanulmányait és a „Hon“ szerkesztőségébe lépvén, annak főmunkatársa és első vezérczikkírója lett. 1875-ben Abrudbánya város képviselőjévé lett. A fiatal képviselő, ki mint politikai író nevet vívott ki magának, mint szónok és debatter is csakhamar az elsők közé küzdötte fel magát a házban s most a legfigyelmesebben hallgatott szónokok egyike. Választói a legnagyobb szeretettel csüggöttek képviselőjükön és igen zokon vették, hogy miután háromszor képviselte őket, negyedik megválasztása után a kolozsvári mandátumot fogadta el és az abrudbányairól lemondott. Hegedűs a képviselőház több bizottságának tagja. Tevékeny működést fejt ki mint a pénzügyi bizottság előadója. A házban ő terjeszti elő a költségvetést és a financiális törvényjavaslatokat és kimerítő előadói jelentései, melyek igen terjedelmesek, alapos készültségről tesznek tanúságot és egy-egy nagyobb szabású tanulmányt képeznek. Eddigelé másfél száznál több törvénynek volt előadója s e törvényekhez épen előadói jelentései szolgálnak a legjobb commentárul. Azonkívül a delegátiókban is mint a zárszámadások előadója szerepel. Idejét bámulatos oeconomiával osztja fel. Megfelel kötelességének mint iró, mint törvényhozó, mint tiszteletbeli állásainak betöltője, és mint a különféle nagy vállalatok igazgatótanácsosa. Mert mi sem bizonyítja jobban, hogy Hegedűs munkájával, szorgalmával és tehetségével és nem a nálunk szokásos protectióval vívta ki sikereit, mint az, hogy idegen vállalatok, mint a trieszti Assicuracioni Generali, a bécsi baleset ellen biztosító társaság, az osztrák-magyar államvasút társaság, a budapesti jelzálog-hitelbank és a pénzváltó- és leszámítoló-bank vezetésébe a társulatok meghívása folytán jelentékeny befolyást gyakorol, és hogy számos tiszteletbeli, igen díszes állást tölt be. Mert Hegedűs elnöke a budapest-Józsefvárosi jótékonyegyletnek, a nemzeti tornaegyesületnek, a gyarmatáru kereskedők országos szövetkezetének, presbytere a pesti reformált egyházközségnek, tagja a nemzetközi szabadalmi gyűlés állandó bizottságának, kormányképviselője volt az 1881-iki párisi valuta-congressuson stb. Az újabb gazdasági fejlődésnek majdnem minden mozzanatában találkozunk a Hegedűs nevével. Az ipartörvény megalkotásánál kifejtett tevékenysége, a pozsonyi marhavásár életbeléptetése, mely — ő vezetvén a hizlalók megbízásából a tanácskozást — csaknem egyedül neki köszönhető s számos más közgazdasági kérdés fűződik az Ő működéséhez. Sokoldalú tevékenysége közben még a könyvírásra is talált időt. Nagy műve „Az önkormányzat és pénzügye“ 1878-ban a tudományos világban igen nagy feltűnést keltett, ép úgy, mint az 1881-iki valuta-congressusról közzétett terjedelmes jelentése és tanulmányai a bankkérdésről. Tegnap tartotta II. házi viadalát. A tornavívó épület előtt a club színeit viselő hatalmas fehér-piros lobogó jelzi, hogy az athleták ma „nagy munkában vannak.“ Az épület nagy termét a gyakorlatok ünnepi színezetének megfelelően, nagy gonddal és ízléssel díszítették fel. Gyűrű hinta, nyújtó, létra, zöld gályákkal volt bevonva. A falakat fenyő galy koszorú övezte körül s apró lobogók tarkították csinosan e koszorút. A falakra mázolt görög atkleta-alakok meg lehettek lepetve, hogy szomszédságukban gyönyörű tájképek, s szép hölgyek olajfestményei egészítik ki a díszítést. Fegyverek s vivő felszerelvények voltak itt-ott csoportosan felaggatva. A terem padozatán négyszögbe pamlagok s körszékek százak részére kínálkoztak Ülőhelylyel. A terem közepe a gyakorlatok szinteréül volt fennhagyva. Az öltöző fülke bejáratai között díszes elnöki A „HERKULES“ TÁRCZÁJA. - --------------------- A kolozsvári Athletikai Club II. házi viadala. — A Herkules eredeti tudósítása. — Kolozsvár, 1886. február 15-én. Erdélyi háza részünkben a testképzés hódít. A férfias testgyakorlatokból álló időtöltéseknek időrőlidőre több hive akad. A zászlót a K. A. C. lobogtatja s tömegesen csoportosul alatta az erdélyrészi ifjúság „jobb“ része. Pár évi kitartó munka s a vezetők részéről lankadatlan ügybuzgalom és a K. A. C. egyik legtekintélyesebb testgyakorlati egyesülete lesz hazánknak. Mert hogy irányadó lehessen a testgyakorlatok terén az erdélyi részek többi városainak, arra megvan benne minden. Láttuk ezt tegnap is. 1886