Herkules, 1886. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

márczius 14. HERKULES Egyébként a­mi a tornahelyiségeket illeti, az ezekre vonatkozó hivatalos számadat is világosan el­árulja a fennálló szomorú állapotot: a 14,235 nép­oktatási tanintézet közül ugyanis csak 7354 bír torna­­helylyel! Igen ám, de még ez a 7354 tornahelyiség is milyen ? Nagyon kevés kivétellel fedetlen nyári helyiség, az iskola udvara, vagy kertje ! Pedig ha fedett téli helyiségre valahol szükség van, úgy épen a népoktatási tanintézeteknél van szükség. Mert mit ér a nyári tornahelyiség a nép­iskolában, mikor a népiskolák falusi gyerekei leg­nagyobbrészt a szabad ég alatt vannak egész nyáron s az önkénytelen testgyakorlást űzik reggeltől estig futkározván; ezenkívül nyáron a népiskolai tanulók igen nagy kontingense részt vesz a mezei munkában ; így tehát a népiskolai nyári tornahelyiségnek sokkal kevesebb jelentősége van a gyakorlati életben, mint a statisztikai kimutatás papirosán, mely könnyen el­tűri, hogy egy iskolai udvart, melyben egy hinta vagy talán egy kis nyújtó van, elneveznek torna­helyiségnek. Tény az, hogy úgy népiskoláink, mint tanító­képző intézeteink igen tetemes részében a testgya­korlást épen azon időszakban vagy is télen űzik leg­hézagosabban, a­mikor legjobban kellene. Arról pedig, hogy minden iskola mellé játszótér rendeztessék be s a gyermekek közt játszó társaságok szereztessenek, a­minek érdekében Gossler porosz közoktatási miniszter olyan sikeres agitatiót fejtett ki Németországban s csak közelebb is nagyhatású s erélyes hangú rendeleteket adott ki: — nálunk szó sincs ! Ha a középiskolákat vesszük szemü­gyre, vala­mivel jobb eredményre találunk, de az állapotokat itt sem tarthatjuk kielégítőnek ; sőt ha figyelembe vesszük azt, hogy a középiskolai ifjúság serdülő korát tekintve, sokkal inkább utalva van a testgyakorlásra, mint a népiskolai s hogy ép ezért a középiskolával szemben sokkal többet is követelhetünk a testgya­korlati oktatást illetőleg ; — az eredményt nagyon, de nagyon siralmasnak mondhatjuk. De beszéljenek itt is a számok ! Magyarország 177 középiskolája közül csak 90 bír tornateremmel! Van ezenkívül az összes középiskoláknak 143 szabad tornatere, de mint a miniszteri jelentés említi, ezek közül csak 122 van fölszerelve s a 90 tornaterem közül csak 77 bír fölszereléssel! Kimutatja még a miniszteri jelentés a test­gyakorlati oktatás részleteit is egész őszinteséggel, százalékokban is kimutatja, hogy mennyire hátra­maradóak e tekintetben, de azt hiszem az itt felso­rolt fő adatok is teljesen meggyőzik a tanférfiakat arról, hogy már ideje volna, hogy az az erős refor­máló kéz, mely már oly sok aluszékony kulturális intézményünknek tudott erős lökést adni, megbolygassa már egyszer ezt a kérdést is. Klio, szobasarokban busul. Ph. nem ért rá. Vermes Lajost sem találtam otthon, s így avval az elhatározással indultam a promontori országút felé, hogy Igali Szve­­tozár barátunkat meglátogatom Baron s esetleg vele együtt Belgrádba hajtunk az ottani új velocipéd-clubot kellemesen meglepni. Pesten borult, de mégis jó idő lévén, minden akadály nélkül kihajtottam, a promon­tori vámnál az országút ugyan göröncsös a megfagyott sártól, de én azzal vigasztaltam magamat, hogy Pro­­montoron túl jobb lesz, mert ott a kocsiközlekedés már nem olyan nagy. Albertfalván olyan sár volt, mely kényszerített a gyaloglásra Promontorig gépemet tolva. Tétény felé már javult az út, csak ha kocsival találkoztam, a kitérés volt kellemetlen a kerékvágásból, mely al­kalommal gebém fenyegetően tánczolt hol jobbra hol balra. Tétényen keresztül haladva egy ottani lakos ötlete nagyon megneveltetett. Ott áll a jó német a háza kapuja előtt nagy hasát simogatva s engem megpillantva, elordítja magát, hogy „jönnek már a fecskék!“ A budapesti velocmanok nagyon járnak arra nyáron s úgy látszik, hogy az idén én voltam az első s így okot adtam e megjegyzésre. A csillagcsárdába (18. km.) beállítottam egy pohárka vörösborra, mely a hidegben nem valami megvetni való dolog. Ott egynéhány polgártárstól azt hallom, hogy Érd és Ercsi közt nagy hó fekszik s alig lehet járni, de Ercsi alatt az út olyan, mint a „flastrom“. Érdem (20 km.) valóban meg is találtam a havat s így Ercsiig sok volt a gyaloglás és beillett valami Steeple chasse trainingnek. Ercsibe (36. km.) 726 órakor értem s benéztek rokonaimhoz, kik nem is eresztettek tovább azon kijelentésem daczára, hogy Adonyban kellene éjjeleznem. Kitűnő vacsora után elüldögéltünk éjjfélig, mert Középeurópai körutam kalandjait el kellett beszélnem. Vasárnap reggel felébredek, kinézek az ablakon, de nem látok semmit, mert oly hózivatar volt, hogy alig látott az ember 5 lépésre s így kénytelen voltam hajón visszajönni Pestre. Igazi meg a belgrádiak most már csak várjanak, míg szebb idő következik. Velocipédem pedig ismét ott búsul a szobasarokban. Kaszás István: 5 Velocipéd-kirándulás. (Levél a szerkesztőhöz ) Kedves szerkesztő barátom. A velocipédezés az idén nálam rossz kezdetet vett, azaz mindjárt első kirándulásom sem sikerült. Szombaton e hó 6-án délben felkerestem Philip­­povicsot és meghíztam, hogy jöjjön valami tourára, mert már nem bírom tovább nézni paripámat, a mint Az athletika terén eddig elért legjobb eredmények. Összeállította Vermes Lajos a M. A. C. művezetője. I. Futás: 1. Futás rövid távolságra. a) Szakemberek versenyei. 91­4 métert Gr. Seward (27 éves korában) 97­ másodperc alatt futotta be 1844. szept. 30-án. 109­7 m. 1172 mP­ Seward 1847. május 3-án. 118­8 m. 121/s mp. W. Johnson 1867. febr. 9-én Newcastle-ban. 1372 métert 15 mp. C. Westhall 1851. május 4-én Manchesterben. 182­8 m. 19­72 mp. Gr. Seward 1847. március 22-én Barnet-ban. 2010 m. 2272 mp. G. Eastham 1845. okt. 28-án Manchesterben. 274­2 m. 30 mp. H. Hutchens 1884. jan. 2 án Edinburghban. 320 m. 40 mp. G. Walsh 1872. ápr. 13-án Manchesterben.

Next