Herkules, 1886. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

4 HERKULES cancellaria azonban politikai okokból kitiltotta a torna­tanítót az országból, s így a terv dugába dőlt. Nagyobb szerencsével kezdeményezte a tornázás meghonosítását dr. Bakody Tivadar hasonszenvi orvos 1863-ban, a­midőn is sikerült oly mozgalmat indítania, hogy ez év szeptember 27-ikén megtartották az első magyar tornaegylet alakuló ülését a pesti Lloyd-termében. A magyarországi ősi szokáshoz híven azonban ezen a legelső ülésen azonnal két pártra szakadtak a jelenlevők, jelentéktelen dolgok fölött nem tudván ki­egyezni, így aztán mindegyik párt külön egyletet alakított: a többség megalakította a pesti tornaegyletet s tornatermet bérelt a Józsefvárosban (ma VIII-ik ke­rület) az ötpacsirta utczában (ma Esterházy­ utcza); a kisebbség pedig megalakította a pesti testgyakorló egyletet, mely szintén bérelt helyiséget, de már 1867-ben beleolvadt a tornagyletbe. Az első egyleti tornacsarnok tehát Magyarorszá­gon 1863. nov. 1-én nyílt meg. Hivatalosan azonban még az egylet ekkor nem ismertetett el a kormány részéről, illetőleg az egylet alakítási engedély nem adatott meg. Ezt csak 1865. decz. 20-án kapták meg a m. kir. helytartótanácstól. Ez idő alatt (1863-tól 1865-ig) Clair művezető és vívómester mint testgyakorló-intézeti igazgató neve alatt működött az egylet, s az első tanító Huber Ágost műtanodai tanuló volt, de a szabadgyakorlatok veze­tését dr. Szontágh Ábris vállalta magára. Később azonban a tornázás rendszeresebb űzése czéljából Seidemann Róbert németországi tornatanárt szerződ­tették egyleti művezetőnek. Ezután az egylet alakí­tási engedély megérkezvén 1866. aug. 15-én a pesti tornaegylet véglegesen megalakulh­atott. Mind e hézagos történeti adatokat csak azért tartottuk szükségesnek fölsorolni, mert a testgyakorlati oktatás (nemcsak a felnőtteké, de a gyermekeké is) a pesti tornaegyletben vette kezdetét, s már 1866. őszén megtartották az első gyermek-dísztornázást. A pesti tornaegyletnek a pesti testgyakorlati oktatás érdekében kifejtett második tevékenysége pedig abban állt, hogy már megalakulása első éveiben ingyen tanította a tanító­képezdék tanulóit. Ez volt az a csíra, a­melyből a mi testgyakor­lati oktatásunk kifejlődött. Az országgyűlés 1868-ban (a XXXVIII. törvényczikkben) kimondotta a testgya­korlás kötelező voltát a népiskolákban és tanító-ké­­pezdékben, s ugyanez az országgyűlés 5000 frt állam­segélyt adott a pesti tornaegyletnek, mely még ez évben megnyitotta az első rendes tornatanfolyamot s az első pót­­tanfolyamot a tornatanítók kiképzésére. A rendes tanfolyam 1868. nov. 15-étől 1869. ápr. 15-ig s a póttanfolyam két hónapig (augustus—September) tartott. Rendes tantárgyak voltak : tornatörténet (előadta Matolay Elek ügyvéd, tornaegyleti elnök), torna­elmélet (előadta Bokelberg Ernő, volt hannoveri katonatiszt, később tornaegyleti művezető), boncztan (előadta dr. Torday Ferencz, gyermek- és szem­orvos s torna­egyleti orvos); e tantárgyak és előadók később is mindvégig megmaradtak. Csupán még annyit kell megjegyeznünk, hogy a póttanfolyamok a már alkal­mazásban lévő tanítók számára rendeztettek az iskolai szünnapokban, a­mikor a fővárosba utazás költségei­hez az állam bizonyos segélyt nyújt a tanítóknak ; a rendes tanfolyam pedig nagyon tág fölvételi szabályai­val jóformán minden férfi előtt nyitva áll. E tornatanfolyamok azóta következetesen meg­tartattak máig s a rendszerben mi változás sem állott be. Mindössze is a tanfolyamok tantervében látunk olyan sajátságos ingadozást, a­mi arra enged követ­keztetni, hogy az illető tanárok — illetőleg a tanítás­sal foglalkozó egyének, mert hiszen azok egyike sem volt soha tanár és ma sem az — maguk is zavarban voltak azzal, hogy mit is kell hát tanítani a tornata­­nítóknak ? 1868-tól 1872-ig a fentebb említett három tan­tárgy és három előadó változatlanul megmarad a tan­tervben; 1872-ben azonban új előadó lép be új tárgy­­gyal: „Horváth Ignácz. Általános ismeretek.“ És megmarad egészen 1875-ig, ekkor az „Általános ismeretek“ eltűnnek a tantervből s Horváth Ignácz és Bokelberg Ernő, tehát két ember tanítja a tornaelmé­­letet. Majd 1876-ban Horváth Ignácz feladatul kapja a „vezérlést“, de a következő évben már a tornatör­ténetet adja elő és Bokelberg az „elméleti vezérlést“ tanítja. Végre sok vajúdás után 1877-ben visszatér a tanterv eredeti szegényes alakjába a három tantárgy­­gyal (tornatörténet, torna-elmélet, torna-tan) s mind máig is ilyen. Tankönyvet e tanfolyamokon csak egyet hasz­nálnak : Torday boncztanár, a tornatörténetre (Matolay kezdetleges könyve számba nem jöhet) s tornaelméletre nincs tankönyv, hogy pedig egy általános neveléstani könyv forogna azok kezén, kik jövőre az ifjúság testi nevelését vezetik, arról szó sincsen. A kormány e tanfolyamokat akként ellenőrzi, hogy a közoktatási minisztérium kebeléből egy tiszt­viselő vagy más tanügyi közeg jelen van a vizsgákon. S itt érdekesnek találjuk felemlíteni, hogy kik képvi­selték a kormányt e tanfolyamokon eddig, nevezete­sen: 1870—71.: Gönczy Pál miniszteri tanácsos ; 1871. (rend. tanf.): Apt Kamill; 1872. (póttanf.): Gömöry Oszkár; 1872. (r. t.): Gömöry Oszkár és Buzogány Áron; 1873—1875: Gömöry Oszkár; 1875.—1877 (r. t.): Jálics Dénes; 1877. (r. t.) —1879.: Joanno­­vits Lázár; 1879. (r. t.) —1881.: Békey Imre tanfel­ügyelő ; 1882 (p. t.): Dr. Rák R. J. tanfelügyelői tollnok; 1882. (r. t.): Békey Imre; 1883—1884.: Jálics Dénes. A tornatanárképzés e történeti kifejlődése vagy jobban mondva kifejletlensége mellett már most lássuk, mily állapotba jutott 1868 óta a testgyakorlati oktatás a gyakorlatban, az iskolákban? Eddigelé csak mindig általánosságban bizonyít­gattuk, hogy a tanintézetek felében nincsenek meg azon eszközök, melyek nélkülözhetetlenek a testgya­korlati oktatáshoz s hogy ez az iskolák felében vagy igen rosszul vagy épen sehogy sem gyakoroltatik. Most számadatokkal fogunk előállani, a hivata­los miniszteri közoktatásügyi jelentés adataival, melyek e lapok általánosságban tett megjegyzéseit egytől egyig igazolják. A közoktatásügyi­ miniszter 1884/5. évi jelentése ugyanis kimutatja, hogy a tornaoktatásra kötelezett 14,235 népoktatási tanintézet közül 6477-ben a torna eg­yál­talán nem tanittatik, a paedagogia szabályainak meg nem felelően tanittatik 490-ben s megfelelően csak 7268-ban tanittatik ; tehát az iskoláknak majdnem fele nélkülözi a testgyakorlati oktatást! S a­hol legfontosabb lenne a testgyakorlati ok­tatás, a tanítóképezdékben, talán itt van legjobban elhanyagolva, amennyiben az ország 70 tanítóképez­­déje közül csak 26 bír rendes tornateremmel! S még csak tornatér is — többé-kevésbbé fölszerelve — 41 van az összes tanitóképezdékben csatolva. 1886

Next