Dolinay Gyula (szerk.): Petőfi és a szabadságharc (Budapest, 1901)

Petőfi halála

Itt a próba, az utósó Nagy prób: Jön az orosz, jön az orosz, Itt is van már valóba! Föl a szent háborúra! Eljött tehát az utósó ítélet De én attól, sem magamért, Sem hazámért nem félek. Miért félnénk az ítélet Napjától ? Féljenek ők, kik viselik Magukat oly gáládul, Petőfi halála. Csodás, végzetszerű­­események lánco­latából áll Petőfi egész élete. Esze ágá­ban sem volt többet Erdélybe menni, midőn­ Pestről, hol­ szüleit te ette, mene­kült. Atyja 1849 tavaszán hirtelen hunyt el, a tífust ölte meg, anyja nem sokkal azután szintén hirtelen halt meg. Az orosz már bent van az országban, Buda­vár bevétele után a magyar kormány kéntelen Szegedre futni. Petőfi is távo­zik, Mezőberénybe vonul, Orlaynál húzó­dik meg. Onnét Arad felé akart tovább bujdosni, hogy feleségét valahol bizton­ságban hagyhassa. Már megfogadják a kocsit, mely őket Arad felé vigye. Fel is ülnek, elindulnak, de im, a második utca 24

Next