Péterfy Sándor: Az 1848-iki tanügyi kongresszusról (Budapest, 1893)

g­ oldásához minden egyes magyar tanítónak, minden egyes magyar tanító­­egyesületnek és testületnek hozzá kell járulnia, még­pedig eszének, szívének a legtisztább színaranyával. Kinek-kinek azzal kell a feladat megoldásában részt vennie, a­mivel leginkább előmozdíthatja a sikert. Ez lévén meggyőződésem, nem sokáig töprenkedtem azon, hogy mivel lehetnék a második tanügyi kongresszus előkészítőinek a szol­gálatára, mert belátván, hogy ártalmára nem válhatik az ügynek, ha én a magyar közoktatásügy mai munkásai előtt — a­kik esetleg nem juthattak még az «Első egyetemes és közös magyar tanítógyűlés dol­gozatainak», e ma már a ritkaságok közé számítható könyvecskének, a birtokába, — minél előbb bemutatom az első magyar tanügyi kongresz­­szus ama vázlatát, a melyet a Dr. Tavasi Lajos szerkesztette s 1848-ban megjelent «Nevelési e­m­l­é­k­l­a­p­o­k(*) hatodik füzetében közzé tett eredeti kép után össze tudtam állítani. Az első magyar tanügyi kongresszus ezen vázlatos ismertetésében be kívánom mutatni először a gyűlés keletkezésére vonatkozó legneve­zetesebb adatokat, másodszor a gyűlés szervezetét, lefolyását és har­madszor a gyűlés határozatait. A vázlatos kép összeállításánál a lehetőségig magának az «Első egyetemes és közös tanítói gyű­és dolgo­zatainak» a szövegét használtam fel, s arról csak a népok­tatásü­gyi és a jó­tékonysági intézetekre vonatkozó határozatok közlése közben tértem el , mert a nyelvezet, a­melylyel e határozatokat megírtam, igenis eltér a mainapság a népoktatásügyi magyar irodalomb­an közhasználatban levő nyelvezettől. Nem kételkedem abban, hogy az ügyre nézve czélszerűbb lett volna, ha az «Első egyetemes és közös tanítói gyűlés» dolgozatait a «Nevelési emlék­lapok» hatodik füzete szerint a ma­gok teljességében közzé teszem; ámde úgy vélem, hogy ehhez első­sorban a második magyar tanügyi kongresszust előkészítő bizott­ságnak van meg a teljes joga, a­miért erősen remény­em és hiszem hogy e jogával a mélyen tisztelt bizottság fog is élni , mert az Első egyetemes és közös magyar tanítógyűlés lélekemelő példát mutat a mai nemzedéknek egyrészt arra nézve, hogy mily lelkesedéssel kell a «Tanügyi kongresszus» eszméjét felkarolni, másrészt pedig arra nézve, hogy minő legyen az a szellem, a­melynek a második tanügyi kongresszust is át kell hatnia. Az «Első egyetemes és közös tanító gyűlés dolgozataiból» kitűnik az, hogy az első tanügyi kongresszusra vonatkozó felhívás csak az 1848. évi június 6 án kelt, ámde azért július 19-ére mégis megjelent azon az ország legkülönbözőbb vidékeiről 257 közoktatásügyi munkás. A gyűlés előkészítésére az első tanügyi kongresszus meghívói és meg­hívottjai tehát mindössze is csak hat heti idővel rendelkeztek. Mi ez ?) A füzet teljes külső czíme : «Az első egyetemes és közös tanítói gyűlésnek dolgozatai. A gyűlés megbízásából szerkesztve kiadja Dr. Tavasi Lajos (A'a 40 p kr.) Pesten, 1848. Nyomatott Trattner-Kír dyi betűivel. Uri u cza 453 sz. 3 » A füzet belső czíme : «Nevelési emléklapok» Folytatva szerkeszti és kiadja Dr Tavasi Lajos a pesti prot. ev. tanodák igazgató-tanára. Hatodik füzet.

Next