Zichy Antal: Magyar szabadelvü-conservativ politika (Pest, 1862)
XI. "Kossuth-programm"
63 tünket a szíkebb olvasó közönség előtt, Kossuth e legújabb műve felett sem hallgatjuk el. Terveztetik nem ugyan egy „egységes állam“ (un grand Etat Unitaire) e szót Bach és Schmerling szerfelett megunatta velünk, hanem egy „államszövetség, “ melynek széles alapú decentralizatiója, a mi magyar anticentralistáinknak tán tetszeni fog, noha tetszésüket még nem igen nyilvánították; de azon ügyek, melyek, mint közös érdeküek egységes kezelés alatt állanak, csak úgy hasonlítanak az októberi diploma és a februáriusi alkotmány e részbeni intenziáihoz, mint egy tojás a másikhoz. Ezek volnának, t. i. 1-er. A szövetséges állam területének megvédése. E feladat, tekintve az uj állam határainak határozatlanságát, a sokféle érdekeket, melyek nem annyira kiegyenlítve, mint harczra szólítva lennének s a hatalmas szomszédok ellenében a még laza egybefüggést az uj szövetség széles autonomiája egyes alkatrészei között, — valóban nem sokkal kevesebb nehézséggel járna s nem csekélyebb áldozatokba kerülne, mint fog ama „szúette“ régi államoknak, az ő, még de facto, birtokokba levő territóriumaik megvédése kerülni. E fontos feladathoz képest a közös kezelés alá tartozik minden, ami, a szárazi s tengeri hadseregre a várak s hadi kikötőkre vonatkozik. Tehát, amennyiben a széles alapú országos autonómiákkal netalántán a ministeri kormány forma, és nem magyar municipalistáink megnyugtatása végett, valami collegialis rendszer? — fogna megegyeztetne.