1848. erdélyi országgyülési törvény-czikkelyek (Pest, 1862)
Ő Császári és Apostoli királyi Felsége, Erdély Nagy- Fejedelme, Székelyek Ispánja, legkegyelmesebb Urunk nevében Kolozsvár szabadalmazott városa Tanacsának. A mostani idő körülményei több nagyobbszerü törvényes intézkedések tételét kivánván, Felséges Urunk, Atyai szive hajlamát követvén, hogy azon intézkedések iránt e Nagyfejedelemség Rendéivel értekezhessék, folyó hó 5-ik napjáról 2519. udvari szám alatt ezen királyi fő kormányszékhez intézett kegyelmes királyi leiratánál fogva, e Nagyfejedelemség három nemzetből álló nemes Rendéinek, ezen szabad királyi Kolozsvár városában szokott módon tartandó közönséges gyűlését folyó hó 29-ik napjára meghatározni, és arra Felséges személyét képviseli teljes hatalmú királyi biztossá báró Puchner Antal nagyméltóságát, valóságos belső titkos tanácsost, Mária Theresia jeles katonai rendje vitézét, egyszersmind Leopold jeles rendje középkeresztesét, orosz Szent György és Szent Vladimir negyedik osztályzatú, nem különben pápai birodalmi szent György rend commendátorát, tábornoki helytartót, a császári királyi hadseregnél a 3-ik számú gyalogezred 2-es tulajdonosát és e Nagyfejedelemség fő hadi parancsnokát kinevezni méltóztatott. Mely országgyűlés tárágyaivá a tisztelt kegyelmes