A Hét, 1892. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-24 / 30. szám
482 nőnk legalább úgy mutatja, mintha gyönyörködtetné ez a változatosság. Nem, mégse olyan nagy színésznő! A színlelt derültségen érezni az elfojtott könyeket. De hát nem is csoda ! A vereshagyma a legedzettebb orrczimpákat is rezgésbe hozza. A félegyházi nemes fiatalság pedig tartsa meg magának a babért. Nagyon megilleti jeles tettiért. Páratlan kunststück volt (ott csak stiklinek mondják), vetekszik a ferblibéli négy malaczczal. Rá is szolgáltak, hogy ők húzzák be a kasszát, mely az Eletkraelőadáson üres maradt.* * 155 A szolnoki fürdő Dianák közt borzasztó a felháborodás. Egy amateur-fotográfus az uszodába lopózkodott és a fürdőző nőket a legkülönbözőbb helyzetben legyorsfényképelte. Iszonyú! vérlázító! Ezért a hallatlan vakmerőségért azonban még talán megkegyelmeznének neki, de amit meg nem bocsáthatnak soha, az a vétkes könnyelműség, hogy a fotográfián az arczokat nem lehet felismerni. Oh, a kontár! * * * 5 Hecz ! A Pesti Napló és nyomában az Egyetértés most nagyban vezérczikkeznek arról, hogy minek tanítanak a zsidó iskolákban németül. Valóban igazuk van .. . bár a szegény gyerekeket azzal a német szóval gyötörni, mikor anélkül is boldogulhatunk. Lám Ábrányi Emil egy szót se tud németül, mégis megintervieválta Bismarckot. Csávolszkynak pedig a Tiszai hidak német szó nélkül is sikerülnek. Mire való hát az a német szó ? Ha a zsidók minden áron németül akarnak tanulni, tegyék azt jó keresztény módra, küldjék a gyerekeiket Szepességre, de ne tanítsák itthon .. Egészben véve úgy rémlik nekünk, hogy nem is az a baj, mintha a zsidók nem volnának jó magyarok, de az a baj, hogy rossz zsidók !* * * ф Hol legyen a milleniumi kiállítás ? Legjobb hely a számára Pusztaszer, az első történelmi nevezetességű országgyűlés helye. Csakhogy Pusztaszer messze esik, valahol Csongrád megyében. Nem tesz semmit. Felkéretik a magy. tud. akadémia, állapítsa meg tudományos kutatások alapján, hol is van hát igazán Pusztaszer (hiszen ő állapította meg a honfoglalás idejét is). Az akadémia 1899-re ki fogja deríteni, hogy Pusztaszer nem is lehet másutt, mint Pest alatt a Rákosmezején, a lóversenytéren. Itt pedig lehet majd kiállítást rendezni. — Ne adja isten, hogy az akadémia ilyen gondolatra jöjjön, mert iszonyodunk csak reá gondolni is, hol tartanók a lóversenyt ? * * * J. Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkár a héten Balatonfüredre rándult. — Egy napra — írták az újságok. — Egy papra! — korrigálta valamelyik fürdővendég. czime alatt húsz szebbnél szebb mintáját közli a színes magyar stilü díszítményeknek. Az első kötet a következő (21.) füzetben befejezést nyer és nemsokára azok, kik füzetes munkát járatni nem szeretnek, az első kötetet készen kötve is beszerezhetik. Összesen 46 füzetre fog terjedni, egy füzet ára 36 kr. IRODALOM. Pályázat ódára. A kecskeméti »Katona József-kör« november hónap 11-én, Katona József születésének századik évfordulóján ünnepet rendez, mely alkalomból az ünnepen elszavalandó s Katona József emlékére dicsőítő ódára pályázatot hirdet. A pályadij 20 darab ю frankos arany. A pályaműveket szeptember 20-áig Kovács Pál dr.-hoz, a kör titkárához kell benyújtani. Az Athenaeum Kézi Lexiconából megjelent a 20-ik füzet, mely az eddigieknél még fényesebben van kiállítva, a szép és hasznos vállalat felerésze forog már közkézen és a nagy siker, melyet a pontosan haladó munka a közönség felkarolása alakjában arat, ezen új füzettel csak fokozódni fog. A huszadik füzet három mellékletet tartalmaz, azok egyike »Magyar diszitmények« MŰVÉSZET. Angol impresszionizmus. Irta: GRÓF VAY PÉTER. Whistler, hogy kinek volt tanítványa, nem tudom, de hiszen ez nála nagyon is mellékes, mert genreja teljesen új és eredeti, felfogása sokszor a közönségre tekintet nélkül is alanyi, színezése pedig a végletekig naturalisztikus. Frederick Walker, e korán elhalt angol művész munkái, ki hazája festészetét abból az émelygős idealiszmusból felrázta, hova az Reynolds és Gainsborough halála óta sülyedt, mindenesetre az ő figyelmét is már fiatal korában lekötötte. Úgy a nagy Burne Jones pre-Raphaelisticus iránya, egyszerűbb rajzai, kompozícziói nyugodtsága, valamint a korai florenczi mesterek, — mint Giottora — és Memmire emlékeztető mysticus tendentia az ő képzeletvilágára is erősen hathatott. Irányában egyiket sem követi, közülök egyiket sem utánozott, mint annyian a fiatal angol művészek közül, kik ez időtájt alapították meg az annyiszor emlegetett „aesthetic“ mozgalmat. Whistler anélkül, hogy törődött volna túlzásaikkal, vagy hogy tekintetbe vette volna néha gyermekes különcségeiket, mindig őszinte figyelemmel kísérte a fiatal társulat működését és nagy érdeklődéssel nézte, mint érti meg napról-napra jobban maga a banális közvélemény artisztikus törekvéseiket. Hogy az annyiszor gáncsolt fiatal „aesthetic society“ mennyire kifejezte az új nemzedék finomult forma- és színérzékét, legjobban onnét látszik, hogy pár év alatt befolyásuk átjutott a világművészet centrumába, Párisba, honnét most az egész művelt Európába elterjed. Swinburne, Wilde egyszerre híres írókká váltak és az angol nép műveiket olvasni kezdte. A zene iránt is fogékonyabbá vált, és pár év alatt valóságos Wagner - kultus fejlődött ki a Temze partján is. Mikor az értelem idáig jutott és a szervek megfinomultak »árnyalakok« felfogására, akkor végre a szem is képes volt nemcsak a vöröset a kéktől, a feketét a fehértől megkülönböztetni, hanem észrevette a demieteinteek végtelen sorozatát és meglátta, sőt megértette a halvány mancsok szubtilis impresszióját, ekkor végre Whistlert is „felfedezte“. Mert hát Whistler impresszionista, csakhogy a szó nemesebb értelmében, ami ismét nagyon természetes, ha tekintetbe vesszük, hogy minden izében modern. Korának erényei és hibái mintegy fokozva jelentkeznek művészi temperamentumánál és elfinomult idegzeténél csak intenzívebb visszfénye van a nap hevítő sugarainak és sötétebb árnya — a spleen megmagyarázhatatlan szürke ködének. Mint festő, figyelmét a külső dolgok kötik először le, sőt itt is a részek, aztán csak az egész, a forma plasztikus alakja a színek átmenete — és csak ezután a kép, melyet alkotnak, a gondolat, melyet kifejeznek. Sokszor a legaprólékosabb detailok érdeklik, például a fellegek csodálatos képződése, a víz sima egy-