Hetedhéthatár, 2000 (4. évfolyam, 1-25. szám)
2000-10-20 / 21. szám
2000. október 20. hetedHÉTHATÁR 5 Dr. Romhányiné Nagy Márta A szivárvány színeiben pompázó ország: Guatemala - 8. rész A délutáni sziesztán a maga kieső indiánok mai élete, szokásai kerültek szóba. Sajnos arra nem volt időnk, hogy Chichicastenangóba eljussunk, de Ninitől kaptunk egy szép albumot a guatemalai népviseletekről. Nem véletlen, hogy minden útikönyv foglalkozik a várossal, ahol a nép még mindig őrzi a vallását, s a kereszténységet csak beillesztették ősi kultuszaik mellé. Arról, hogy a mayuk áldoztak-e embereket isteneiknek, megoszlanak a vélemények. Manapság már amúgy sem tehetnék meg, de kopált, gyertyát, virágokat áldoznak isteneiknek, mielőtt a keresztény templomba bemennének. A kicsék a legerősebb törzset alkották a maguk közül, és sokszor a szomszédos törzseket megtámadták és uralmuk alá hajtották - ma is ők vannak a legtöbben. A spanyolok elleni harcban való alulmaradásuk igen kemény sorscsapás volt az életükben és még ennél is szörnyebb volt a számukra az ezt követő megaláztatás, melynek nyomai ma is fellelhetők. Az életben maradt nemesség, amelyik a vallásukat és a tudományukat őrizte, letelepedett ebben a városban és azt „csalánok helyé”-nek nevezte el. A legszebb maga települések azonban újabb inváziónak vannak kitéve: a turizmusnak. A nemesség leszármazottai még „győzik”, ám komorak és barátságtalanok az idegenekhez, és megpróbálnak mindent elkövetni annak érdekében, hogy megőrizhessék a hagyományaikat az idegen civilizációk hatásaitól. Behatóan figyelik és próbálják befolyásolni a sajnálatos módon széthulló ifjúságot. Ruházatuk hímzés- és szövésmintái mutatják származásukat, fejlődésüket, kivándorlásukat a peténi esőerdőből a felföldre, hogy itt telepedjenek le a „csalánok helyén”. Sajnos a hagyományok fokozatos elmúlása a viseletén is látható, pedig a ruházat motívumai, díszítése a szépségen kívül még nagyon fontos információkat rejtett. Például a férfiak nadrágja a nadrágtoldalékon lévő hímzés által felvilágosítást ad viselőjének korával összefüggő társadalmi helyzetéről. Az öregek toldaléka komplikált Napmotívum és különös virágok és levelek láthatók rajta. A középkorúak toldalékén kettő, kevésbé művészien megrajzolt Nap van, egymás alatt, jelezve, hogy viselője az idősebbeknek alárendeltje. Ha a fiúgyermek már betöltötte a 6. életévét, a toldalékon egyszerű Napot visel, alatta egy keresztrajzolattal. Ha a pubertást átlépte és nemzőképes, a kereszt és a Nap bonyolult rajzolatot képezve egyesül, sok sugárral. Ha az ifjú impotens, a Nap-motívumot nem viselheti. Az asszonyok viselete sem mentes a szimbólumoktól: a nyakkivágásban jól felismerhető a Nap-motívum és a vállon a kerek, fekete színű Hold - régebben ez utóbbi közepén jed-gyöngy is helyet foglalt. A Nap és a Hold a termékenységet szimbolizálják. Visszatérve Guatemala Citybe, egy csodálatos múzeumot tekintettünk meg, a Popol Vuh Múzeumot. A Popol Vuh, a maya kieső indiánok szent könyve magyarul is olvasható Boglár Lajos és Kuczka Péter fordításában. A mayák vallása és hiedelemvilága rendkívül bonyolult, keveredik a monoteizmus a politeizmus elemeivel. Kezdetben az állatkultusz volt a domináns, legjobban a jaguárt és a kígyókat tisztelték, kegyetlenségük és intelligenciájuk miatt. A teremtő istenek szent energiával rendelkeznek és minden eseményt, beleértve az esőt, a napfényt, a vulkánkitöréseket stb. nekik tulajdonítottak. Az istenek sokszor állatok képében jelentek meg, például a Nap sokszor az arapapagáj vagy a jaguár képét öltötte magára, míg az eső a kígyó, a halál egér vagy bagoly képében jelent meg. Kisplasztikákon fellelhető az emberi formák ötvöződése állati és növényi jegyekkel, így például kígyószemek, madárkarmok, tépőfogak, sőt levelek láthatók az embert ábrázoló szobrocska fején. Meg voltak arról győződve, hogy az eső isten kutakban rejtőzik, így aztán a kutak némelyike szent hely volt. Az Univerzum náluk 3 rétegből állt, a felső az Ég, a középső a Föld és ez alatt az Alvilág. Az Ég 13 rétegből áll, köztük a Nap, a Hold, a csillagok, ezek mindegyike isten gyanánt tiszteletet érdemelt. A Teremtő istenséget Itzamna névvel tisztelték. A Föld különálló hely, ami úszik a nagy vízen, de úgy is prezentálták, mint egy kajmánt, amely növényeket hordoz a hátán. Az Alvilág 9 rétegből áll, ezek közül a legalsón él a halál istene, amelynek neve Ah Puch, vagyis elemésztett, vagy Kisin, vagyis utálatos. A rajzokon, mint emberi csontváz, vagy mint elrothadt test került ábrázolásra. A világfa, a Ceiba, minden élőlény ősanyafája, ágai az Égbe, gyökerei az Alvilágba nyúlnak. A Föld négy sarkán van még 4 kisebb ceiba-fa, a négy égtájnak megfelelően: a fehér északon, a vörös keleten, a sárga nyugaton és a fekete délen. Az Univerzum az ember lakóhelye, azt az istenek az emberekkel együtt periodikusan elpusztítják, majd újrateremtik. Minden korban van néhány kiválasztott ember, ezeket kukoricából teremtik, akik dicsőíthetik, etethetik az isteneket és tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy fennmaradhat az emberiség. (folytatjuk) Chichicastenango - indián piac Részlet az in. Drezdai Kódexből