Hetedhéthatár, 2004 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2004-11-05 / 22. szám

12 r Antos Árpád Barangolások Erdélyben - 26. Második utazás (10. rész) Marosvásárhely A székelység fővárosa a Maros folyó két partján alakult ki évszázadok során. Legkorábban egy pápai kódex ír erről a helyről 1300-ban, Forum Sicolorum né­ven, majd 32 évvel később már a „Novum” előszóval szerepel egy pápai jegyzékben. A mai város neve keletkezé­séről azt írják a kutatók, hogy hajdan itt szolgáltatták be a magyar királyoknak az ökör­adót. Az eseményt ökörsütéssel, az adóba adott ökrök ünnepélyes megbé­lyegzésével és óriási vásárral kötötték össze. Erdély legjelentősebb eseményé­vé vált az évszázadok során. Hatására a város lakossága növekedett, gazdagodott Székely-Vásárhelyként kezdték nevezni. 1608-ban ezen a néven kapott királyi ki­váltságokat. 1616-ban Bethlen Gábor fe­jedelem szabad királyi várossá nyilvánít­ja. 38 országgyűlést tartottak a reformá­tus vártemplomban. Az egyik legjelentő­sebb az 1571. évi volt, amikor megerősí­tették az erdélyi vallásszabadságot. Er­dély kulturális, oktatási központja lett. Sá­rospatakról, majd Gyulafehérvárról ide telepítették át a Református Kollégiumot. 1754-től az Erdélyi Királyi Tábla szék­városa volt. A város fejlődésében a XX. század első éveitől dr. Bernády György pol­gármesternek volt jelen­tős szerepe. Az ő idejében feltérképezték a várost. Az utcák, terek és dísz­parkok kialakítását terv­szerűen végezték. Csator­názták és aszfaltozták az utcák jelentős részét. El­készült a Kultúrpalota, a Városháza, a Református Kollégium. Az I. világháború megszakította a vá­ros fejlődését. Trianon után eltávolítot­ták a magyar szobrokat, helyükre román emlékek kerültek. A Városháza előtt fel­állították a római capitoliumi farkas szob­rát, a dákó-román elmélet szimbólumát. Marosvásárhely ma is legjelentősebb városa Székelyföldnek, 165 000 lakosá­nak több mint fele magyar. A városba ér­kezve, a Fő térre irányítottuk lépteinket, hiszen sokat hallottunk a Kultúrpalota és a Városháza szépségéről. Dr. Bernády György városszépítési tervei keretében építették őket. Komor Marcell és Jakab Dezső a Lechner Ödön-féle magyar sze­cessziós építészeti irányzat szellemében készítették a terveket. Az épületek tető­zetét a pécsi Zsolnay gyár színes majoli­ka cserepei fedik. A Városháza mellett 50 méter magas, hegyes sisakos torony áll, 4 órával. A szomszédos Kultúrpalota kül­ső és belső díszítését a gödöllői művész­telep alkotói végezték. Ma a megyei prefektúra székhelye. A homlokzat mozaikját Körösfői- Kriesch Aladár tervezte: Hódolat Hungá­ria előtt. A középen ülő nőalak fején a magyar korona. A mellette álló férfiak Mátyás király, illetve Marosvásárhely cí­merére támaszkodnak. Mögöttük a ma­gyar történelem jeles alakjai sorakoznak. A palotát érdemes belül is megnézni. Az előcsarnokban Körösfői-Kriesch Aladár két nagy freskója nevezetes. A „Táltosok” és „Székely mesemondás” címet kapták. Az utóbbi képen kék ruhában a neves polgármester feleségét, a mesét hallgató kislányban pedig Bernády György gyer­mekét örökítette meg a művész. A képen mellettük Csokonai Vitéz Mihály költő áll. Az előcsarnok többi képe az erdélyi nép életéből vett jeleneteket ábrázolja. A földszinti nagyterem ma is hangverse­nyek otthona. Orgonája az egyik legna­gyobb Európában. Nagyon szép az eme­letre vezető, carrarai márványból készült díszlépcső és üvegablakai, melyek XIX. századi magyar politikusokat ábrázolnak. Az emeleti Tükörterem két végében álló hatalmas tükrök a hosszúkás teret óriási­vá nyújtják. A terem 12 színes üvegabla­ka a hun-székely eredet mondavilágát meséli el. Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor festőművészek terveit Róth Mik­sa híres üvegablak-készítő valósította meg budapesti műhelyében. A hosszúkás Fő téren végighaladva, egy szép rokokó palota állítja meg a látoga­tót. 1759-1772 között építtette gróf Tholdalagi László. Szép, emeletes árká­dos udvara van. Az épület oromzatát a kettős grófi címer díszíti. Ma a városi mú­zeum otthona. Közelében egy barokk to­rony áll: a ferencesek templomát 1971 -ben, a Nemzeti Színház építésekor lebontották, csak tornya kerülte el a rombolást... A tér keleti végén az 1934-ben épített hatalmas ortodox katedrális áll. Mellette, a tér sar­kában a kéttornyú katolikus templomot a jezsuiták építtették barokk stílusban 1728-1764 között. A múlt század harmin­cas éveiben neoreneszánsz külsőt kapott. Ekkor készült szószéke érdemes a meg­tekintésre. (folytatjuk) Erdélyi ingatlanok, ipari létesítmények vásárlásának ügyintézése, helyismerettel, szakmai háttérrel: 06-30/214 6413 hetedHÉTHATÁR 2004. november 5.

Next