Hetedhéthatár, 2004 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2004-11-05 / 22. szám
12 r Antos Árpád Barangolások Erdélyben - 26. Második utazás (10. rész) Marosvásárhely A székelység fővárosa a Maros folyó két partján alakult ki évszázadok során. Legkorábban egy pápai kódex ír erről a helyről 1300-ban, Forum Sicolorum néven, majd 32 évvel később már a „Novum” előszóval szerepel egy pápai jegyzékben. A mai város neve keletkezéséről azt írják a kutatók, hogy hajdan itt szolgáltatták be a magyar királyoknak az ököradót. Az eseményt ökörsütéssel, az adóba adott ökrök ünnepélyes megbélyegzésével és óriási vásárral kötötték össze. Erdély legjelentősebb eseményévé vált az évszázadok során. Hatására a város lakossága növekedett, gazdagodott Székely-Vásárhelyként kezdték nevezni. 1608-ban ezen a néven kapott királyi kiváltságokat. 1616-ban Bethlen Gábor fejedelem szabad királyi várossá nyilvánítja. 38 országgyűlést tartottak a református vártemplomban. Az egyik legjelentősebb az 1571. évi volt, amikor megerősítették az erdélyi vallásszabadságot. Erdély kulturális, oktatási központja lett. Sárospatakról, majd Gyulafehérvárról ide telepítették át a Református Kollégiumot. 1754-től az Erdélyi Királyi Tábla székvárosa volt. A város fejlődésében a XX. század első éveitől dr. Bernády György polgármesternek volt jelentős szerepe. Az ő idejében feltérképezték a várost. Az utcák, terek és díszparkok kialakítását tervszerűen végezték. Csatornázták és aszfaltozták az utcák jelentős részét. Elkészült a Kultúrpalota, a Városháza, a Református Kollégium. Az I. világháború megszakította a város fejlődését. Trianon után eltávolították a magyar szobrokat, helyükre román emlékek kerültek. A Városháza előtt felállították a római capitoliumi farkas szobrát, a dákó-román elmélet szimbólumát. Marosvásárhely ma is legjelentősebb városa Székelyföldnek, 165 000 lakosának több mint fele magyar. A városba érkezve, a Fő térre irányítottuk lépteinket, hiszen sokat hallottunk a Kultúrpalota és a Városháza szépségéről. Dr. Bernády György városszépítési tervei keretében építették őket. Komor Marcell és Jakab Dezső a Lechner Ödön-féle magyar szecessziós építészeti irányzat szellemében készítették a terveket. Az épületek tetőzetét a pécsi Zsolnay gyár színes majolika cserepei fedik. A Városháza mellett 50 méter magas, hegyes sisakos torony áll, 4 órával. A szomszédos Kultúrpalota külső és belső díszítését a gödöllői művésztelep alkotói végezték. Ma a megyei prefektúra székhelye. A homlokzat mozaikját Körösfői- Kriesch Aladár tervezte: Hódolat Hungária előtt. A középen ülő nőalak fején a magyar korona. A mellette álló férfiak Mátyás király, illetve Marosvásárhely címerére támaszkodnak. Mögöttük a magyar történelem jeles alakjai sorakoznak. A palotát érdemes belül is megnézni. Az előcsarnokban Körösfői-Kriesch Aladár két nagy freskója nevezetes. A „Táltosok” és „Székely mesemondás” címet kapták. Az utóbbi képen kék ruhában a neves polgármester feleségét, a mesét hallgató kislányban pedig Bernády György gyermekét örökítette meg a művész. A képen mellettük Csokonai Vitéz Mihály költő áll. Az előcsarnok többi képe az erdélyi nép életéből vett jeleneteket ábrázolja. A földszinti nagyterem ma is hangversenyek otthona. Orgonája az egyik legnagyobb Európában. Nagyon szép az emeletre vezető, carrarai márványból készült díszlépcső és üvegablakai, melyek XIX. századi magyar politikusokat ábrázolnak. Az emeleti Tükörterem két végében álló hatalmas tükrök a hosszúkás teret óriásivá nyújtják. A terem 12 színes üvegablaka a hun-székely eredet mondavilágát meséli el. Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor festőművészek terveit Róth Miksa híres üvegablak-készítő valósította meg budapesti műhelyében. A hosszúkás Fő téren végighaladva, egy szép rokokó palota állítja meg a látogatót. 1759-1772 között építtette gróf Tholdalagi László. Szép, emeletes árkádos udvara van. Az épület oromzatát a kettős grófi címer díszíti. Ma a városi múzeum otthona. Közelében egy barokk torony áll: a ferencesek templomát 1971 -ben, a Nemzeti Színház építésekor lebontották, csak tornya kerülte el a rombolást... A tér keleti végén az 1934-ben épített hatalmas ortodox katedrális áll. Mellette, a tér sarkában a kéttornyú katolikus templomot a jezsuiták építtették barokk stílusban 1728-1764 között. A múlt század harmincas éveiben neoreneszánsz külsőt kapott. Ekkor készült szószéke érdemes a megtekintésre. (folytatjuk) Erdélyi ingatlanok, ipari létesítmények vásárlásának ügyintézése, helyismerettel, szakmai háttérrel: 06-30/214 6413 hetedHÉTHATÁR 2004. november 5.