Hetedhéthatár, 2005 (9. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-28 / 2. szám

8 hetedHÉTHAT­Ár 2005.január 28. ■ Régóta ismerem és tisztelem Tarczai Béla miskolci fotóművészt. Megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom őt a Hetedhéthatár­­ olvasóinak, köszönöm, hogy ren­delkezésemre bocsátotta felvétel Tarczai Béla képeit, kiállítási katalógusait nézegetve egy gazdag élet­út, egy igényes életpálya tárul fel előttem. 2002-ben a Mis­kolci Galériában a 80. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításon írta magáról: „Mostani kiállításomban 50 év kiállítás-szervezői tapasztalatát sűrítettem össze. Azért ’Cím nélkül’, mert felfogásom szerint a képnek minden rávezető utalás nélkül ki kell fejeznie mondanivalóját. 80 éves lettem. A nyolc évtizedből több mint hatot aktív fo­­tografálással és a fotókultúra körüli ügyködéssel töltöttem. Ebben a kiállításban kicsit benne van az életem is.” 1960 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. A Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének 1964 óta Artiste FIAP, 1967 óta Excellence FIAP kitüntetettje. Tagja a Művészeti Alapnak, illetve jogutódjának, a MAOE-nek. Nemcsak fotografál, hiszen 1951-ben alapítója volt a Miskolci Fotóklubnak. A fotóművészet történeti és elmé­leti kérdéseivel is rendszeresen foglalkozik. 1985-ben a Herman Ottó Múzeumban megszervezte a Miskolci Fotográfiai Gyűjteményt, az első ilyen jellegű közgyűjteményt Magyarorszá­gon. Egy fényt szerető ember gondolatait tárják fel számomra Tarczai Béla képei.

Next