Hétfő, 1941 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1941-10-06 / 40. szám
JS' . * .ytmmnam^m ~minm*mamKxmKai:Xn,mtmum,M„ . 1. A MAGYAR TURISTA SZÖVETSÉG vasárnap rendezte a turisták választott védszentjének, Hegyi Szent Bernátnak ünnepét a Börzsönyben. Az ünnepség festőjén szép környezetben, a magyarkúti turista kápolnánál zajlott le. Szentmise volt, amelyen részt vett az „Acélhang” dalárda is. Hegyi Szent Bernát ünnepén valamennyi keresztényturistaegyesület képviseltette magát ... 2. A PÉCSETT MŰKÖDŐ JANUS PANNONIUS TÁRSASÁG, amelyet Klebelsberg Kuno alapított a Dunántúl kulturális életének fejlesztésére, legutóbb közgyűlést tartott. A közgyűlés Kodály Zoltánt, a magyar zene díszét tiszteleti taggá, Tóth Dénes doktor zeneszerzőt, a kitűnőtállú fiatal esztétát pedig, rendes taggá választotta. S. HEJŐBÁBAN VASÁRNAP szentelték fel az újjáépített római katolikus templomot. A kis falusi templom kedves nevezetessége, hogy itt látta,meg először Horthy Miklós kormányzó, mint fiatal tengerésztiszt , hitvesét, aki abban az időben a vármegye legszebb eladólánya volt. A Főméltóságú pár hozzájárult a hejőbábai düledező kis templom restaurálásához. A Kormányzó Úr 6500 pengőt adományozott, a Főméltóságú Asszony pedig gyönyörű miseruhát küldött az új templom plébánosának. Az egyházi felszentelés aktusát Frint kanonok látta el ... 4. EGY IDŐBEN NAGY DIVAT VOLT Pesten a horgolás és kötés. Espressókban, kávéházakban, strandon és korcsolyapályák melegedőiben, kiránduláson, felvonásközökben, mozik előcsarnokában, korzón és Dunán ringó csónakokban — szóval mindenhol és mindig — kötöttek és horgoltak a hölgyek. Tarka pullóvereket, kosztümöket, fantasztikus színű kesztyűket és hajhálókat. Kötöttek és horgoltak, — mindig maguknak, legjobb esetben karácsony táján a férjnek egy hitvány sált, vagy „Tomikának” egy mackóruhát. Azután — néhány hónapja — megszűnt a divat, a pesti „tricoteuseok” eltűntek a színről. Most újra megjelentek. De most már nem gúnyoljuk őket, hanem dicsérjük és Isten áldását kérjük fürgén dolgozó ujjaik munkájára. Mert most a hölgyek itt Pesten bérmelegítőt kötnek a messze orosz földön harcoló katonáink számára. Az ország első asszonyának szavára tört ki ez a nemes és tiszteletreméltó láz. Reméljük, nem unják meg a hölgyek és dolgoznak addig, amíg csak szükség lesz rá ... 5. A FŐVÁROSI ELEMI ISKOLÁKBAN egy hét óta „szöllőnapok” vannak. Minden gyerek egy-egy negyedkiló kitűnő csemegeszöllöt kap uzsonnára és az utána következő tanórában a tanítóbácsi, vagy tanítónéni oktató előadást tart a szöllőfogyasztás hasznáról és egészséges mivoltáról. Az „új tantárgynak” érthetően nagy sikere van a nebulók között, akik legjobban szeretnék, ha naponta lenne „szöllő-óra”. De vájjon örülnének-e ha hasonlóan „szemléltetett” módon tartanának előadást mondjuk a csukomájolajról. Mert az is egészséges ám! VASÁRNAP ZAJLOTT LE hagyományos élénkséggel és vidámsággal a ferencvárosi búcsú. A Bakáts-téri plébániatemplom környékét és a Ferenc-körutat ellepték a búcsúsok sátrai közt sétáló, szórakozó emberek százai. Volt itt minden, ami mulatságos, szórakoztató és olcsó. Poharak, fakanalak, mézeskalács szívek és huszárok, planétások, gyorsfényképészek, jövendőmondók, édességárusok, sőt még „ringlispa” is forgott a nyílt utca során. A búcsú egyházi része délelőtt folyt le a plébániatemplomban, ahol Ferenczi Géza nagymisét celebrált. Az evangélium utáni szentbeszédet Zsigovits Béla hittanár mondotta. 7. A VISSZATÉRT BESZTERCE városa vasárnap avatta ünnepélyes kertek között országzászlóját. Jelen voltak a város és a vármegye katonai, polgári és egyházi előkelőségei, tömérdek volt világháborús katona családjaikkal és Budapestről leutazott a Besztercéről elszármazottak népes kolóniája. 8. EGY NEMRÉGIBEN MÉG ELŐKELŐ közgazdasági pozíciót betöltő idősebb úr, kényszertetlenségében szerelemre adta deres fejét. Szerelme tárgya, ami tagadás benne — egyszerű kis cselédleány, akivel az „alkonyodó” közgazdász egy barátja házában ismerkedett meg. A leányzó itt volt „helyben”. Az ismeretségből a szerelem támadt, a koros úriember fülig beleszeretett a harmatos kislányba. Elhatározta, hogy feleségül veszi. Tisztes szándékát közölte is szíveválasztottjával, akinek kilátásba helyezte, hogy jegyajándékképen egy virágüzletet vásárol majd és az oltár elé már mint virágüzlet-tulajdonost vezeti, nem, mint egyszerű ,háztartási alkalmazottat”. A lány csodálkozva hallgatta a csábító ajánlatot, azonban kosarat adott. Elmondotta, hogy „szíve már nem szabad”, neki nem kell a virágüzlet, a gazdagság, az autó, a villa, mert mihelyt együtt lesz négyszáz pengője bútorra, férjhez megy egy rendőrhöz. És hogy a kosár súlyán enyhítsen, nem tudni honnan szerzett „műveit” kiszólással, így vigasztalta leforrázott kérőjét: — Ne tessék haragudni méltóságos úr, de nem akarok. — Reszaliánszot kötni... 9. PAPP JÁNOS, a színházi világ népszerű Papp Jancsija nem régen érkezett haza Berlinből. Tegnap Kolozsvárra utazott, szülővárosába, ahol huszonkét év után először lép fel. Petőfi, Ady és Babits-dalokat énekel. (Styx) * ANGELO fénykép minden alkalomra a legszebb ajándék. A művészi, örökértékű fényképek kedvezményes, polgári áron készülnek. Budapest, IV., Váci utca 24. szám. Telefon: 180—721. SzínházI RÁCS BSP „ÖRÖKLÁNC" Ina: Ujhely József A postámat a szerkesztőségbe kapom, csak a legritkább esetben érkezik levél a lakásomra. Ha érkezik is valami, rendszerint prospektus, vagy körlevél, amiben egyegy környéken megnyílt vegytisztító, cipészműhely, kárpitos, vagy fűszeres közli velem létezését és biztosít arról, hogy várja ab. megrendeléseimet. Tegnap azonban más természetű postát kaptam lakásomra. Kézírásos levelezőlap volt, a következő szöveggel: ÖRÖKLÁNC. E lap vétele után 9 napon belül küldd el kezedírásával , ismerősödnek ezt az örökláncot, amit 1937 január 1-én kezdett el egy szentéletű szerzetes. Ha ez az öröklánc behálózza a világot, az emberiség ismét boldog lesz. Ha 9 napon belül nem küldöd el s ezzel megtöröd az örökláncot, borzalmas szerencsétlenség ér, míg ha elküldöd, sorsod jóra fordul Meg ne törd az örökláncot! Szent Ágoston segíts! Elolvastam és mosolyogtam... Hallottam már erről a tébolyról, ezekről a hólabda-levelekről, de szemtől-szembe most találkoztam vele először. Első gondolatom az volt, hogy vájjon ki lehetett az a gálád, aki elküldte nekem. Férfi-e, vagy nő? Nőre gyanakszom ... A nők babonásak, jobban ráérnek az ilyenfajta piszmogásra és képesek arra, hogy kilencszer egymásután leírják ezt a zagyvaságot, amit „egy szentéletű szerzetes” agyalt ki pontosan 1937 január 1-én... „Egy bolond százat csinál” — mondja a közmondás. Jelen esetben azonban az a bizonyos „egy bolond” azt ambicionálja, hogy kétmilliárd bolondot csináljon, hiszen az örökláncnak az a hivatása, hogy „behálózza” a világot. 8 ezáltal visszahozza az emberiség boldogságát... Hát nem! Nem küldöm el kilenc ismerősömnek az örökláncot! Ellenben „megtöröm”! Megtöröm én. A fenyegetéstől nem félek, ám jöjjön a kilencedik nap után az a „borzalmas szerencsétlenség”. Állok elébe! Már jónéhány „borzalmas szerencsétlenség” ért és lám, kibírtam ... Lemondok arról is, hogy az öröklánc szétküldése következtében sorsom jóra forduljon. Nem reflektálok a „jórafordulásra”. Csak maradjon minden így, ahogy van. Ettől függetlenül, ha Szent Ágostonnak úgy tetszik, ám segítsen rajtam. Szent Ágoston egyike kedvelt szentjeimnek. Krúdy Gyula is különösen szerette, védőszentjeként tisztelte és sokat beszélt róla. Az „Acta Sanctorum” szerint Szent Ágoston ifjúkorában nagyon is „világi” életet élt, Duhajkodott, korhelykedett. Miután kitombolta magát, Istennek tetsző életre tért, csodákat tett és halála után szentté lett. Krúdy szeretett Szent Ágostonnal példálózni és azzal vigasztalgatta magát borgőzös hajnalokon, hogy ő még Szent Ágoston ifjúkorát éli... Minden tiszteletem Szent Ágostoné, de azért az örökláncot mégse terjesztem... Először is lusta vagyok kilencszer leírni, másodszor pedig nem akarok kellemetlenkedni kilenc ismerősömnek, noha nem kilenc, de kilencvenkilenc is megérdemelné... Ha ez az öröklánc olyan gyenge, hogy én egyedül képes vagyok megtörni, ám törjön rapityára, ha viszont erős, ám hálózza be a világot és legyen ismét boldog az emberiség. Engem meg csak hadd pusztítson el az a bizonyos borzalmas szerencsétlenség. Ha viszont érvényes az örökláncnak sajtó útján való terjesztése, akkor íme: eleget tettem a „szentéletű szerzetes” kívánságának és nem törtem meg az örökleáncot. . . Szent Agoston — csalódottak, bús színűek, korhelyek, sértett, komor férfiak, keserű, mérges emberek sokat próbált, megértő védőszentje — segíts! ... ABecskereki menyecske 4 — százhetvenötödször Az erdélyi színházak nagy sikere. A „ Becskereki menyecske” elérkezett 175-ödik jubileumához. A népszerű operett, amelynek főszerepeit Dayka, Csortos, Jávor játszották hosszú időn keresztül, még mindig táblás házakkal fut, felvárva az óbudai, a Józsefvárosi és az Erzsébetvárosi színházakban. A főszerepeket most Erdély k kedvenc színészei vették át a nagynevű elődöktől. Különösen Ekecs Jánosnak, a kitűnő táncosnak és tehetséges színésznek van kirobbanó sikere. Egy-kettőre meghódította az Erdélyiszínházak közönségét Tihanyi Mária is, aki finom játékával, brilliáns táncával napról-napra nyíltszíni tapsokat kap. Mindketten hoszszú ideig Erdély népszerű színészei voltak és most Erdélyi szerződtette őket fővárosi Színházaihoz. Jeck-szúkéseei AZ ELMÚLT FELÜLETES ÉLET szatirikus hangjával indul el Bónyi Adorján új darabja, amellyel az Új Magyar Színház a héten a kapuit megnyitotta. Hős a pénz rtábobja, aki csömört kap mindentől, elsősorban magától az aranytól s aztán az emberektől — közelebbről nézve még a legszűkebb családtól is. Él a maga szűk, elzárkózott környezetében, de jön egy nap, amikor minden elszakad, ami kötözte valahová és ki akar vonulni, el akar menekülni mindentől, régi életéhez láncolta Bizarr és különös gondaaz ember minden szándéka ellenére sem tud rohanni onnét, ahol élt eddig. Ami ezután történik, már a vígjátékíróra asrtozik, a mese fonala csavarodik jobbra és balra, míg végül megáll valahol, ahol az írói judicium szemaforja derékszögben elfordul. AZ OPERETT SZÍNHÁZBAN BABAY JÓZSEF és Buday Dénes zenés mesejátéka, a „Csodatükör” pereg két nap óta. A darabot vagy öt évvel ezelőtt láttuk a Nemzeti Színházban s most Bubik Árpád, a színház új igazgatója felfrissített, átrevűsített formában prezentálja újból. A darab jellegének ez a forma inkább megfelel. A mesejáték színeket kíván, látványosságot, színpadi elevenséget és kaleidoszkópszerű forgást. Bubik Árpád rendezése ennek az igénynek mindenben megfelel. Az új „Csodatükör” valóban csodatükör, a nézők előtt olyan ragyogó körbekörbe vonul fel, hogy olykor szinte tapsolni is elfelejtünk. (No, azért nem.) Szép és jó ez a szezonnyitás, tisztességes ígéret. HA CSORTOS GYULA ALAKÍTÁSA halad a magyarszínházi darab élén. Ő a milliomos, aki egy mélyhúrú hegedű összes húrjain játszhatik. Csortosnak ez „feladat” és ö örömmel és látható kedvvel játssza végig az öszszes hangokat. Turay Ida, a női főszereplő számunkra meglepetés, a régi Turayt egyre kevésbé találjuk a, régi naiva valahol elveszett, emberré vált. Nemcsak színpadi baba most már, hanem sokkal több ennél. Igazi érző ember, akinek a mosolyát épúgy elhisszük, mint a zokogását, vagy az ennél több, majdnem hangtalan fájdalmát. Uj Turay született meg a ,J milliomos” bemutatóján, az a színésznő, aki, reméljük, nemcsak egy „szerepben” jelent meg előttünk. Perényi Lászlót kell még külön megdicsérnünk, a szerepe hálátlan és kicsit hamishangú. Hogy mégis életszagú a figura, az kizárólag a színész érdeme. Bilicsi Tivadar bizarr színekből összecocktailozott figurája módfelett érdekes, Köpeczi-Boócz kis szerepében is magára tereli a figyelmet, a vidékről felhozott, igen tehetséges Halasy Mariska meglepő, Petites Ferenc és a többi szereplők is a helyükön vannak. Jó díszleteket tervezett Bástyy István. AZ OPERETT SZÍNHÁZBAN fel kellene sorolni az egész színlapot. Jó az egész. Ez alkalommal éppen a nagy összeállítás miatt mellőzzük a nevek felsorolását. A rendekes, a díszletterik Álmos, meg a karnagy, Endre jó ... várjuk .* Három hét múlva új szerzőt avat a Nemzeti Színház: bemutatja Illés Endrének, a kiváló novellistának és kritikusnak első színdarabját, amelynek címe „Törtetők”. Illés Endre néhány évvel ezelőtt még a napisajtó kötelékében dolgozott, később azonban viszszavonult az irodalom szűkebb bástyái mögé, cikkírás helyett az utóbbi években kizárólag csak a szépirodalmat választotta. Első színdarabjával most jelentkezik. A Nemzeti Színház mutatja be darabját október végén. A „Törtetők“ két fiatalemberről szól. Két harsány, robogó, ambíciótól és érvényesülési láztól túláradó fiatalemberekről, akik minden eszközt felhasználva iramodnak a saját kitűzött céljaik felé. Ezt a két figurát Kovács Károly és Szabó Sándor személyesítik meg. Kovács Károly az érdekesebb, ő a kíméletlen, gátlást nem ismerő, olykor fizikális kényszereken is könnyedén átvészelő „törtető“, míg Szabó Sándor az alattomosabb, de talán céltudatosabb. Szörényi Éva játssza az érdekes mai darab női főszerepét, ő egy mai lányalakot alakít, a régi világ romantikus színei nélkül, könnyedén, kissé futólagos morállal, de azért szeriöz és elegáns stílusban. Fontos feladat jut még Petheő Attilának, akit e szezonban először látunk domináns főszerepben, ő játszsza a darab „aulikus“ hősét, aki bár vezérigazgató, ennek ellenére azonban kulturált, modern és européer. Az új darab rendezője Németh Antal, a premier dátuma október 25. Kovács Szörényi Vf 3Ci$ hi bu ~ a váci fegyházban A Takács-film most forgatja Bónyi Adorján érdekes meséjű játékát, a „Kísértést”. A film felvételei a befejezés felé közelednek, de hátra van még néhány külső jelenet. Hétfőn reggel Karády Katalin, a Kísérték főszereplője és a operatőrök Vácra utaznak, ahol a fegyházban veszik fel azt a jelenetet, amelyben Karády Katalin meglátogatja a váci fegyházban ülő öccsét. Az igazságügyminisztérium külön engedélye már megérkezett, a felvételeket elkészíthetik. Egy napi filmezésre kapott engedélyt a Takács-film a minisztériumtól a váci fegyház területén. Az érdekes film másik két főszerepét Bulla Elma és Nagy István játsszák. J2áltja á sár Babay József, a forgatókönyv írója igen ötletesen a régi operett meséjét az exotikus világból az erdélyi havasokba tette át, így aztán valahogy közelebb esik hozzánk az egész film, szebben szólnak még a régi melódiák is. A főszerepben Szeleczky Zita tündököl. A magyar filmeknek ez a bájos tündérkéje ebben a filmben valóban olyan tökéletes, hogy már csak miatta is érdemes megnézni a Leányvásárt. Latabár Kálmán és Vaszary Piroska megmászszák a humorhegy csúcsát s nem marad mögöttük Kiss Manyi és Tompa Pufi sem. Helyén van Mihályfi Béla is és általában nincs az együttesnek olyan tagja, aki kiválna a stílusos, hangulatos összjátékból. Podmaniczky 1941 OKTÓBERE. Félix rendezése bravúros fordulatokkal spékelte meg a filmet. Aranyos film, meg kell nézni. (Royal Apollo, Atrium). Erősödik Szeged hangversenyélete Az idei évadban másodszor rendezi meg a kamarazenekar bérleti hangversenysorozatát, amelynek keretében fellépnek: Nagy Alice, Végh Sándor, Anda Géza, az Albert Frank vonósnégyes, Littasy György, Ráskai Gizella, Turján Vilma, Takács Paula, Montág Lajos, továbbá önálló hangverseny keretében Antosné Simkó Mária és Erdélyi János. A hangversenyek iránt nagy az érdeklődés. SZENZÁCIÓ A Okvetlenül nézze meg! Telefon: 125-645, 114-338októberi