Hétfői Hírek, 1957 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1957-05-06 / 1. szám

KÖSZÖNTŐ Irta: PARRAGI GYÖRGY A Hétfői Hírek minden belső és külső munkatársa nevében köszöntöm lapunk olvasóit. Köszöntöm egysze­rűen, becsületesen úgy, ahogy magyar ember ma­gyar embert találkozáskor üdvözölni szokott. Amikor ez a lap elérkezik olvasó­inkhoz, ezt mondjuk: „Jó estét — Jó reggelt — Jó na­pot — Adjon Isten.” Kezet­­fogunk és olvasóink sze­mébe nézve biztosra vesz­­szük, jó barátok leszünk és mind többször és mind töb­ben találkozunk. A jó barátságnak termé­szetesen legnélkülözhetet­lenebb feltétele az őszinte­ség. A mi lapunkban őszin­tén akarunk beszélni min­denkivel. Nemcsak a saját véleményünket kívánjuk el­mondani, de beszélni, eset­leg vitatkozni akarunk má­sok állásfoglalásával is. Se­gíteni akarunk, de segítsé­get is kérünk egy­ tömeglap olvasóitól. És most beszéljünk kissé magunkról. Nem a szemé­lyünkről, hanem erről az új lapról, a Hétfői Hírekről. Politikai hetilap vagyunk. A cím megadja nemcsak megjelenésünk idejét, ha­nem politikai tartalmát is.­­A politika ma minden ember személyes ügye. Ezért vitatkoznak nemcsak nálunk, de világszerte szen­vedélyesen az emberek a politikáról. Ez a szenvedé­lyesség a mi írásainkat is áthevíti majd. Politikai ál­lásfoglalásaink tiszták, be­csületesek és őszinték. Nem leszünk delphi jósdák. Nincs igényünk a csalhatatlanság dogmájára. De amit kimon­dunk, amit megírunk, azért minden emberi, magyar fe­lelősséget vállalunk. Ezt a két fogalmat, az emberies­ség és a magyarság eszmé­jét külön hangsúlyozzuk. Úgy véljük — s az egész magyar történelem legne­mesebb, legpatinásabb ha­gyományai, útmutatása és figyelmeztetése erre tanít, ezt bizonyítja —, az embe­riesség és magyarság hit­valló beismerése, követése között nem volt és nem le­het sem most, sem a jövő­ben különbség. Belpolitikai téren ez a mi utunk és programunk. A május elsejei ünnepek nem­csak a magyar, hanem a külföldi — és benne az irántunk ellenséges — tá­bort is meggyőzték arról, hogy a mi munkás-paraszt kormányunk óriási erőfeszí­tései az ellenforradalom po­litikai, társadalmi, gazda­sági rombolásaival nemcsak megbirkóztak, de nagy sike­reket is értek el. Nem mondhatjuk el ezt ennyire egyértelműen az ideológiai fronton vívott harc helyze­téről. De ez is magától érte­tődik. Az embereket meg kell győzni. Gondolkodás­­módjuk, hazai és külpoliti­kai szemléletük tisztulásá­hoz időre, türelemre és az eszközök megválogatásában való bölcsességre van szük­­ség. Munkás-paraszt kom­­­ányunk ezen az úton ha­ao. Ezért támogatjuk belső demokráciánk kiszélesítése érdekében folytatott politi­kájában. Félreértés azonban ne es­sék. A proletárdiktatúra lapján állunk. Aki a mán­­kásság, parasztság hatalmá­­n tör, ezt meg akarja dön­teni, azzal a legélesebben szembeszállunk. A szocializ­mus építésében együtt aka­runk dolgozni mindenkivel, aki a magyar nép legna­gyobb javát, békés életének biztosítását, a szocializmus építését szolgálja. A Magyar Szocialista Munkáspárt e békés, alkotó munkában bet­­öltött irányító szerepét, fe­lelősségét elismerik és kö­vetik az összes hazájukat szerető magyarok — pártta­gok és pártonkívüliek egy­aránt. Belpolitikai téren tehát ezen az úton megyünk leté­­ríthetetlenül. Külpolitikai vonatkozá­sokban legfontosabb felada­tunk, hogy a magunk sze­rény eszközeivel is hozzájá­ruljunk a proletár nemzet­köziség gondolatának meg­győző erejű népszerűsítésé­hez és a nemzetközi béke­mozgalom további eredmé­nyeinek növeléséhez. Kedves Olvasóink! Lehet, hogy általánosnak tűnnek ezek a mondataink. Úgy véljük mégis, alapvető­­ek. Mi, a Hétfői Hírek mun­katársai, ebben a belpoliti­kai és külpolitikai horizont­ban óhajtunk dolgozni. De soha, egy pillanatra sem fe­lejtjük el, hogy ebben az emberi és magyar szemmel nézett látókörben benne él­nek az emberek, a magyar történelmi tájak, emlékek. És elsősorban ebben a látó­körben nézzük, látjuk, fi­gyeljük a Hétfői Hírek ol­vasóit. Személyesen nem is­merkedhetünk meg minden olvasónkkal. De munkatár­saink együtt utaznak Önök­kel a villamosokon, autó­buszokon, vasutakon. Önök között élnek, együtt járnak a járdákon, vagy az ország útjain. Együtt vannak Önökkel a futballpályákon éppen úgy, mint az üze­mekben, gyárakban, a szán­tóföldeken. Ott lesznek Önökkel a filmek, színda­rabok bemutatásán. Minde­nütt nyitott szívvel, látó szemmel és élesen halló fül­lel ismerkednek meg ol­vasóink hétköznapjaival és ünnepnapjaival, örömeivel és problémáival. Bírálatunk kiterjed tehát az élet minden területére. Ismétlem: emberi közel­ségbe akarunk kerülni sze­münkön, fülünkön, értel­münkön, szívünkön keresz­tül a Hétfői Hírek olvasói­hoz. És nemcsak azokhoz, akik ebben a hazában élnek, ha­nem azokhoz is, akik az el­lenforradalom megtévesztő belső és külföldi propagan­dája következtében eltávoz­tak ebből a hazából. Szán­dékosan írjuk azt, hogy e hazából. Mert a hazát elfe­lejteni, megtagadni sem idő­­belileg, sem térbelileg nem lehet. A mi dolgunk lesz többek között az is, hogy nyitva tartsuk az utat minden becsületes magyar ember számára ahhoz, hogy visszatérjen hazájába, amely­nek tájait ma már csak a kínzó honvágy töprengé­sein és fájdalmain keresztül látja. Egyszerű köszöntéssel, őszinte szavakkal szóltunk a Életfői Hírek olvasóihoz. Köszöntésünk kinyújtott kéz. Kérjük olvasóinkat, fo­gad­ják el ezt a becsületes kézfogást. Kállai Gyula a pedagógusok felelősségéről Illetékes nyilatkozat a vasárnapi nyitvatartásról A mai TOTO-eredmények A kormány beszámolója, az alkotmány módosítása, az új címer és több törvényjavaslat az e héten összeülő országgyűlés munkájának középpontjában A Parlament országgyűlési üléstermében és a politikai él­etben oly jól ismert folyosó­kon néhány nap múlva ismét megindul az alkotó politikai munka. Az országgyűlés mos­tani, új munkája a megerősö­dött párt és kormány politiká­jának méltó folytatása és ki­egészítője lesz. Az októberi ellenforradalom eseményei megakadályozták, hogy a múlt év őszére össze­hívott országgyűlési ülésszak megkezdje tanácskozását. A képviselőház tagjai azonban már november végén az ala­kuló, megerősödő párt- és népfront-szervezetekre támasz­kodva, sokszor hősi körülmé­nyek között megkezdték poli­tikai munkájukat. Politikai tá­­jékoztatókat tartottak, rend­szeresítették a képviselői fo­gadóórákat, de sok esetben la­kásukon is felkeresték válasz­tóikat. Dolgoznak a képviselő­csoportok A Szolnok megyei képvise­lők együttesen­­ tettek észrevé­teleket a tanácsok önállóságát sértő intézkedések ellen. A szabolcsi képviselők megyéjük mezőgazdasági életének fejlő­dését a belterjesség irányában kívánják fejleszteni. A sze­gedi képviselők a világhírű magyar paprikatermelés ügyét vették kézbe. Baranya megyé­ben a képviselők a szőlőter­melő vidékek kultúráját kí­vánják javítani. A békési kép­viselők és a Népfront-bizottság kezdeményezésére Gyulán, az egykori Almássy-féle kastélyt munkás-paraszt üdülővé ala­kítják át. Egerben nagyszabá­sú várospolitikai és kulturális terven dolgoznak a képviselők, a többi között elhatározták, hogy az elmúlt években mel­lőzött nagy írónk, Gárdonyi Géza emlékezetére irodalmi társaságot alakítanak. Készül a költségvetés Az elmúlt hónapokban a képviselői csoportok munkája mellett jelentős politikai és gazdasági tevékenységet végez­tek az országgyűlés állandó bi­zottságai is. A külügyi, hon­védelmi, összeférhetetlenségi és kulturális bizottság kivételé­vel minden állandó bizottság dolgozott és igen jelentős tör­vényjavaslat tervezeteket ké­szített. A legjelentősebb a terv- és költségvetési bizottság munkája. E bizottság képvise­lői a gazdasági szakemberek­kel együtt már január óta dol­goznak az ez évi népgazdasági terv és költségvetés előkészí­tésén. A mezőgazdasági bizott­ság elkészítette az 1955. évi 35. törvényerejű rendelet mó­dosítását és megalkotta a dol­gozó parasztságunk által oly régen várt új, általános jöve­delmiadó rendszert. A keres­kedelmi bizottság javasolja, hogy az országgyűlés a ma­gánkereskedelemről kiadott törvényerejű rendeletet válto­zatlan szövegezésben fogadja el. A jogi és igazságügyi állan­dó bizottság foglalkozott a házingatlanok államosításának felülvizsgálatával és az igazga­tási ügyvitel egyszerűsítésének ellenőrzésével. E bizottság megvitatta az új állampolgár­sági törvényt, a sajtótörvényt, a polgári törvénykönyvet és a bírósági fellebbvitel módosítá­sát. A szociális és egészségügyi bizottság javasolja a kormány­nak, hogy az egészségügyi tár­ca ez évi költségvetését a köz­egészségügy megjavítására, kö­rülbelül 30 millió forinttal emeljék meg. Ez a bizottság foglalkozott az orvosi egyete­mek nagyobb önállóságának kérdésével is. A képviselő­csoportok és az országgyűlési állandó bizottsá­gok jól előkészítették az or­szággyűlés munkáját. Ország­gyűlésünk új ülésszaka a hét folyamán megkezdődik. Ez az országgyűlés hagyja jóvá a munkás-paraszt kormány ed­digi intézkedéseit, egész poli­tikáját. Az ülésen felszólal Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, majd mindjárt az első napon Kádár János, a mun­kás-paraszt, kormány elnöke, átfogó politikai tájékoztatót tart. „ Az alkotmány­­ módosítása Az országgyűlés módosítja az alkotmánynak azt a részét, amely a minisztériumok szá­mát határozza meg. A jövőben nem jelöli meg az alkotmány a minisztériumok számát, a kormányra bízza, hogy a szük­ségleteknek megfelelően új minisztériumot szervezzen, vagy a meglévőket összevonja, esetleg megszüntesse. Új címer Az országgyűlés mostani ülésszaka dönt népköztársasá­gunk új címeréről. Az új cí­mer tervezői ügyeltek arra, hogy a tervezett címer hű képe legyen a mai helyzetnek, ugyanakkor tükrözze nemzeti sajátosságainkat, történelmi hagyományainkat. E szempon­tok figyelembevételével ké­szült el az új címer, mely alakja hasonlít a régi népköz­­társasági címerhez. Kétoldalt búzakoszorú övezi, fönt közé­pen helyezték el az ötágú vö­rös­ csillagot. Középre kerül a régi, történelmi magyar címer pajzsa, piros-fehér-zöld színű mezőkre osztva. Az országgyűlés megbízatásának meghosszabbítása Mostari­ országgyűlésünket népünk 1953. május 17-én vá­lasztotta meg. Első ülését ez a parlament 1953. július 3-án tartotta. Az alkotmány értel­mében a négy évre választott országgyűlés megbízatása most lejár. Alkotmányunk 18 paragra­fusának 2. bekezdése úgy ren­delkezik, hogy háború vagy egyéb rendkívüli körülmény esetén, az országgyűlés megbí­zatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is ki­mondhatja, így az alkotmány szellemében a mostani ülés­szak dönt a parlament megbí­zatásának meghosszabításáról is. Erre alapot adnak a lezaj­lott rendkívüli események, de egy új választásnak jelenleg azért sincs meg a lehetősége, mert a korábban bejelentett új választói törvény még nem­­készült el. A jelenlegi parla­ment összetételénél fogva, al­kalmas arra, hogy az ország ügyeit továbbvigye és a párt irányításával új törvényeket alkosson. Új képviselők Az összeférhetetlenségi bi­zottság egy ügyet terjeszt az ülés elé. Miklós Árpád képvi­selő disszidált, így őt mandá­tumától megfosztják. A meg­választott 298 képviselő közül a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben­­26­28 képviselő mon­dott le mandátumáról. A ház­szabályok értelmében az or­szággyűlés elnöke a soron kö­­vetkező pótképviselőket behív­ta. Ezek az új képviselők már a mostani ülésszak munkájá­ban részt vesznek. Interpellá­ciót egy képviselő sem jegy­zett be, ennek oka az, hogy­ a kormányprogram széleskörű vitájában alkalom kínálkozik mindenféle probléma felveté­sére és megvitatására. A politikai élet konszolidá­ciója, a párt helyes irányítása, a munkás-paraszt kormány ed­digi eredményei nyújtottak le­hetőséget az országgyűlés mun­kájának megkezdéséhez. A képviselők eddigi munkája, a parlament előtt álló feladatok­ra való felkészülés szilárd ala­pot ad arra, hogy országgyűlé­sünk új ülésszaka méltó le­gyen a történelmi magyar or­szággyűlések jó hagyományai­hoz. Dömötör László I A hibákat felismerve­­ élő, erős békemozgalmat Darvas József, az Országos Béketanács elnöke nyilatkozik Az Országos Béketanács el­nöksége május 3-án ülést tar-­­­ott. Az elnökség egyhangúlag­­ Darvas Józsefet választotta a Béketanács elnökévé. Felkeres­tük Darvas Józsefet, aki a következőket mondotta a Hét­fői Hírek munkatársának. — A május 3-i ülésen élénk, mozgalmas vita folyt a magyar békemozgalom feladatairól. Nyugodtan mondhatom, hogy az ülésszakon elhangzottak nem voltak frázisok. Az utób­bi időben a békemozgalom, sajnos, háttérbe szorult. Az egész világ közvéleményét fog­lalkoztatta — főképpen a nyu­gati hatalmakat — a Magyar­­országon történt októberi el­lenforradalom, amelyet a nyu­gati hatalmak fel akartak használni háborús uszításra, vagy esetleges újabb háború kirobbantására. Segíteni aka­runk a vitág békemozgalmá­ban, a tények ismerete hiá­nyában támadt zavarok elosz­latásában.­­ A Béke Világtanács ber­lini­­határozata a nukleáris fegyverek betiltásáért folyta­tott harca világos programot ad számunkra is. A polgári vi­lágnézetű nyugati tudósok egész sora is bizonyítja, hogy a nukleáris fegyverek léte mi­lyen óriási veszély a világ né­pei számára. Colombóban jú­nius 10—16-ig ülésszakot tarta­nak, ahol szintén a nukleáris fegyverek használata ellen de­monstrálnak. Reméljük, mi is részt veszünk ezen. — Az eddigi általános szóla­mok helyett tényszerű, vilá­gos képet akarunk adni a bé­­kemozgalom jelentőségéről. Az elmúlt években sok esetben megalkudtunk a helyzettel. Nem engedtük bemutatni a Hirosima gyerme­kei“ című megrázó dokument­filmet, mely az atomfegyver áldoza­tairól szólt. Nem mutatjuk be azért, mert egyes vezetők vé­leménye szerint pánikot kel­tettünk volna. Az ilyen hibás nézetekkel végeztünk. — Úgy érezzük, hogy a ma­gyar értelmiség bekapcsolása a békemozgalomba­ sokkal szükségesebb, mint bármikor eddig. Természetesen nemcsak az értelmiségről van szó, ha­nem az ország egész népéről. Azt akarjuk, hogy minden ma­gyar ember­— tekintet nélkül világnézetére —megértse, hogy a nukleáris fegyverek alkalma­zása gyermekének, családjá­nak, jövőjének biztonságát ve­szélyezteti. — Legutóbbi ülésszakunk is azt bizonyította, hogy a ma­gyar emberekben erős vágy él a béke után. Reméljük, ez a vágy az igazi béke kivívásá­ban élő erővé változik — fe­jezte be nyilatkozatát Darvas József.

Next