Hétfői Hírek, 1958 (2. évfolyam, 2-52. szám)

1958-01-13 / 2. szám

ÍZIV.dt HAZA ÉS­ NÉP Irta: Parragi György A hazaszeretet, a magyar nép földszeretetének legna­gyobb himnuszát Vörösmarty Mihály írta meg. Nemcsak a Szózat vérpezsdítő ritmusai­ban, hanem a Vén Cigány strófáiban, amelyekben már nemcsak a belső hazai prob­lémák láza izgatta, bujtogatta a költőt, hanem az akkori egész világpolitikai helyzet. Talán egyik legszebb, leg­­megrendítőbb verse ez a ma­gyar irodalomnak. És ezt azért mondom el, mert a ket­tőből kiindulva tudok eljutni Radnóti Miklós verséhez, amely szintén a halálos haza­szeretetről szól. Halálos hazaszeretet.. . Ez nem alliteráció, hanem a ma­gyar ember életének a legmé­lyebb értelme. Halálos hazasze­retet ... Ezt a két szót lehet variálni így is: halálig hű va­gyok a hazához. Lehet az Operában vagy a rádióban végighallgatni a nagy és szép, fönséges áriát: a „Hazám ha­­zám”-ról. Viszont amikor ezek az áriák, ezek a verssorok meg­születtek, a magyarság belső és külső helyzete más volt. A haza fogalma azóta a nem­zet többségében megváltozott. Elsősorban azért, mert az úgynevezett „hazátlan bitan­gokból”, a munkásosztály óriási tömegeiből, a koldus pa­rasztokból, kubikusokból a ha­zát meghódító hatalmas mun­kás-paraszt szövetség lett. Hazátlanok voltak a Him­nusz szavai szerint azok, akik honját nem lelték e bús ha­zában. És kénytelenek voltak ,— hogy ismét a költő szavát idézzem — kitántorogni egy falat kenyérért a tengereken túlra, ahol legtöbbször nem is kenyeret találtak, hanem csak puszta sírt. Ezeket a hazát vesztetteket s a holt és névtelen temető­ket, sírokat kell visszasze­reznünk nekünk, akik élő magyarok vagyunk. Nemcsak az auschwitzi, mauthauseni, bergenbelseni tömegsírokról és hamuhegyekről, a névtelen amerikai temetőkről, hanem elsősorban az élő magyar szí­vekről beszélek. A halottakat már nem tudjuk feltámasz­tani. De az élőknek, a tisz­tességes élőknek becsületes kezét meg kell fognunk még akkor is, ha sokszor még nem értenek meg bennünket. Ez is feladata a Hazafias Nép­frontnak. És a Hazafias Nép­front ebben az irányban meg is kezdte munkáját. A haza és a nép egységét jelenti elsősorban a Hazafias Népfront. A két fogalom el­választhatatlan egymástól. A haza mindannyiunk édesanyja. Ezt így fejezi ki Radnóti Miklós: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága.” A modern mártír költő ver­sében fonódik össze igazán a haza és a nép fogalma. Ezzel azt akarom mondani, hogy a mi hazánk nem lehet Amerika, Brazília, Franciaor­szág, vagy Ausztria, a mi ha­zánk csak ez a magyar föld lehet. És erről a földről nem szabad senkinek sem elmen­nie, mert ide tartozik. Nem viheti el senki sem a zsebé­ben a duna- vagy a tisza­­parti nyárerdők susogását. Még akkor sem, ha ott egy vidító vagy szomorító estén el tudja énekelni a Dankó Pista nótáit. Ha költészetüket szívébe zárta is minden nép, mégis Shakespeare csak Ang­liában igazán az avoni édes hattyú és Goethe csak Frank­furtban és Weimarban igazán német. Az ő hazájuk csak ott van Angliában vagy Németor­szágban. S ha Heine szörnyű kínjait nem érzik át azok az áruló renegát úgynevezett ma-­­­gyar írók, akik levedlettek és elárulták a magyar népet, az csak azt bizonyítja, hogy nem is magyar írók ők. A haza és a nép fogalma a múltban sokszor farizeus mó­don állt szemben egymással. A haza és a nép azonban 1945 óta fokozatosan egy fogalom­má egyesült. A Vörösmarty vers és a Radnóti Miklós vers egymásba búsult, egymás felé nyitotta ki szemét és egymás­nak fogta meg a megdermedő kezét a Bach-korszaknak és a nácizmus korszakának fa­gyasztó sötétségén át, így jövünk rá nem a ha­lálon, nem a rettegéseken, hanem a tisztaságon, a jó­akaraton, az emberiességen keresztül Vörösmarty Mihály­­tól Radnóti Miklósig ahhoz, hogy megértsük, ho­gy mit je­lent igazán az életünkben és halálunkban a haza és a nép. Kiállítás az állami tervezés 10 éves jubileumán Magyar műszaki szakembe­rek nagyszabású kiállítással ünneplik meg az állami ter­vezés tízéves jubileumát. A kiállítást februárban a ME­­TESZ Szabadság téri Techni­ka­ házában rendezik. Bemu­tatják az erőművek, lakótele­pek, gyártelepek, iskolák, óvo­dák terveit és modelljeit. Számtalan fénykép ad majd tanúbizonyságot arról, hogy a magyar tervezőirodák munká­ja nyomán milyen nagymér­vű fejlődésen ment át az or­szág. A kiállításon bemutatják a közönségnek azokat a ter­veket, amelyeket az irodák külföldi érdeklődés vagy meg­bízás alapján készítettek, illet­ve készítenek. Még januárban 20-30 budapesti üzemben bevezetik az ügyészi fogadóórákat Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Szénási Géza leg­főbb ügyész jelentette be, hogy a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelme és a dolgo­zók ügyes-bajos dolgainak gyorsabb intézése érdekében az elkövetkező időben egyes budapesti üzemekben rend­szeres ügyészi fogadóórákat tartanak majd az illetékes ügyészségek. Még ebben a hó­napban 20—30 budapesti üzemben vezetik be a hely­színi ügyészi fogadóórákat. A fogadóórát tartó ügyészek elsősorban a közérdekű be­jelentésekre számítanak, de a dolgozók egyéni panaszait is meghallgatják, és tanácsot ad­nak, hol, milyen módon tudják azokat leggyorsabban és leg­megfelelőbben orvosoltatok — mondották illetékes helyen. A dolgozók már a bejelentés hírét is örömmel fogadták, hiszen elsősorban számukra előnyös a helyszíni fogadó­órák megvalósítása, időt és utazást takaríthatnak meg. A fogadóórák új rendszere azon­ban a népi ellenőrzésről szóló nagyjelentőségű törvény vég­rehajtását is nagymértékben elősegíti, s az ügyészek már az e hónapban tartandó fo­­­­rgadóórák tapasztalatait is fel­­­­használják munkájukban. ­ A­ USA hétfőn válaszol a Burg­any­in levélre Hogyan perelhető tart­ a disszidens Februárban összeül a Népfront Országos Tanárának Elnöksége A munkásokat jelentősebb arányban vonják be a népfront bizottságokba — A mozgalom mai szervezeti formája végleges — A bizottságok rendezik a március 15-i ünnepélyeket A Hazafias Népfront me­gyei titkárainak és elnökeinek kétnapos értekezlete szomba­ton befejeződött. Ez a nép­front mozgalom életének egyik legjelentősebb tanácskozása volt, mert a mozgalom vezetői előtt most első ízben ismertet­ték az MSZMP Politikai Bi­zottságának a népfrontmunká­ra vonatkozó határozatát. Az értekezlet eredményéről és ta­nulságairól a Hétfői Hírek munkatársa beszélgetett Har­mati Sándorral, az Országos Tanács titkárával, az MSZMP Központi Bizottságának tagjá­val.­­— Alapos vita során meg­beszéltük az MSZMP Politi­kai Bizottságának a Népfront­tal kapcsolatos útmutatása elvi és gyakorlati kérdéseit. A ta­nácskozás részvevői mindany­­nyian állást foglaltak amel­lett, hogy a népfrontmozga­lom alapvető feladata a párt és a kormány politikájának széleskörű ismertetése és e politika megvalósításába min­den becsületes állampolgár bevonása. Bár a mozgalom kiszéle­sítésének még csak a kez­deténél tartunk, máris olyan emberek is tevé­­kenyen bekapcsolódtak, akik az elmúlt tizenkét évben csak passzív szem­lélői voltak az esemé­nyeknek. Szükség van arra, hogy a párt irányításával a Népfront ke­reteiben tömörüljenek a párt-, a tömeg- és társadalmi szerve­zetek tagjai, valamint a Nép­köztársaságunkhoz hű szerve­zetlen tömegek is. — A Politikai Bizottság hatá­rozata hozott-e változást a Nép­front jellegében. Végleges-e a jelenlegi szervezeti helyzet? — Semmi változást nem je­lentett. A Népfrontnak nincs szüksége külön általános po­litikai programra. A népfrontmozgalom vége­­leges szervezeti forma. Nem jár egyéni tagság­gal, nincsenek alapszer­vezetei, hanem bizottsá­gokon keresztül végzi munkáját. Népfront bizottságok működ­nek már a megyékben, járá­sokban, városokban, kerüle­tekben és minden községben is. Ezek mellett helyenként kü­lön szakbizottságok dolgoznak a mezőgazdasági, kulturális és oktatási problémák megoldá­sára. Foglalkozott-e az értekezlet az I­­fjúság kérdésével? — Hiányos a kapcsolat a­­ KISZ-szel, amely mint tömeg-­­ szervezet, a Népfronthoz csat­lakozott- Nincs szó a Népfront­­kebelén belül önálló ifjúsági szervezetről, hanem arra tö­rekszünk, hogy minél szoro­sabb legyen az egység a jö­vőben az ifjúság nagy szerve­zetével. A Népfrontnak viszont feladata ezen belül, hogy fel­világosítsa a­­ földművelésből elkívánkozó fiatalságot. Ne hagyják ott a földet, a falut, az új magyar mezőgazdaság életében is megvan a perspektíva, a lehetőség a boldoguláshoz és a kulturális élethez. — Beváltak-e a népfőiskolák? Hogyan hasznosítja a Népfront kulturális életünknek ezt a régi jó hagyományát? — Kísérletképpen a Nép­front felújította a Népfőisko­lákat, melyek már többfelé megkezdték­­munkájukat. A forma még nem elfogadott, csupán, kísérleti jellegű. Az idei­­ta­paszta­latok után jövőre már -­­ ha beválnak — na­gyobb erővel fogunk ehhez a munkához. — Lesznek-e jelentősebb válto­zások a Népfront bizottságok munkájában? — A népfront politika az osztályszövetség egy sajátos formája. El kell érni a mun­kásosztály és a szocializmus­hoz hű erők összefogását. E szellemben március közepéig minde­nütt, még a legkisebb községekben is kibővül­nek a Népfront bizott­ságok. A kibővülés létszámemelke­dést jelent. Az eddig nem meg­felelő számban képviselt munkásokat fokozottan bevon­juk a­­népfront-mozgalomba. A népfront-mozgalomnak fon­tos szerepet kell betöltenie a középrétegek, az értelmisé­giek, és a kispolgárság köré­ben. A legkisebb községi népfront bizottság is olyan fórum lesz, ahol mindenki bátran elmond­hatja véleményét, bírá­latát, javaslatát. Ezzel is szélesítjük országunkban a demokratizmust. A Hétfői Hírek értesülése szerint a népfront-mozgalom következő jelentősebb fel­adata: a februári béketanács­kozások előkészítése. A már­cius 15-i ünnepségeket min­denütt a népfront bizottságok rendezik. Februárban összeül a népfront országos taná­csának elnöksége, hogy döntsön a következő időszak feladatairól és érté­kelje az elmúlt hónapok mun­káját. Az elnökségnek 40 teája van, ülésén most először vesznek részt a legutóbb meg­választott új tagok is. A népfront bizottságok szer­vezeti megerősítése mindenütt folyik, március közepéig min­den járásban, munkához látnak a járási titkárok. Városokban és községekben egymás után alakulnak a városi népfront klubok és a régi gazdaköröket­­ és olvasóköröket is a népfront bizottságok gondozzák és irá­nyítják. Dömötör László Az enyhe idő még tart A Meteorológiai Intézet vasárnapi jelentése szerint az enyhe idő még tart. Európa időjárását a Dánia, továbbá az Olaszország felett elhelyez­kedő és egymással összefüggő két ciklon alakítja át. Az ál­taluk létrehozott áramlás Közép- és Kelet-Európa felé továbbra is enyhe földközi­tengeri eredetű légtömegeket szállít. Hétfőn estig változóan fel­hős idő, néhány helyen, első­sorban a déli, délnyugati or­szágrészben kisebb eső vár­ható. Hétfőn a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—10 fok között. (MTI) Ülésezik a Nemzetközi Atomerőhivatal Hétfőn nyílik meg Bécsben a Nemzetközi Atomerő Hiva­tal kormányzótanácsának 195®. évi első ülésszaka, amely előreláthatólag két hétig tart. Ezer méhész a székesfehérvári méhésznapon Székesfehérvárott vasárnap a megyei tanácsházán méhész­napra gyűltek egybe Pest,­­Veszprém, Somogy, Komá­rom, Zala, Csongrád és Szol-­­­nők megyéből. Örösi Pál Zol­­­­tán, Kossuth-díjas professzor,­­ a gödöllői méhészeti kutatóin­­­­tézet vezetője tartott előadást­­ a méhészetről és elismerés* Hiperszonikus repülőgépeket terveznek a szovjet tudósok professzor, az ismert szovjet repülőszakember.­­ Pisnov rámutat arra, hogy e feladat megoldásához kitűnő turboreaktív és rakétameghaj­tóművek állnak rendelkezés­re, amelyek többszázezer ló­erő kifejtésére is képesek. Mint Pisnov kifejti, a szov­jet tudósok most tanulmá­nyozzák a hiperszonikus re­pülés sajátosságait. E sebes­ségek aerodinamikája nem tér el alapvetően a szuper­szonikus sebesség aerodina­mikájától, ennek ellenére­­ a hiperszonikus repülőgép pi­lótája új jelenségekkel talál­kozik. Ha a repülőgép másod­­percenkénti sebessége eléri a négy-hat kilométert, a repü­lés során érezhetővé válik a Föld görbülete és a szükséges felhajtó erő kisebb lesz a re­pülőgép súlyánál. Olyan sebességnél, amely másodpercenként eléri a hét­nyolc kilométert, egyáltalán nincs szükség felhajtó erőre. Ha viszont a pilóta ilyen se­bességnél olyan magasságba emelkedik, ahol a levegő sű­rűsége jelentéktelen, repülő­­szépe­n mesterséges holddá ala­kul át. Az ilyen pilótának ahhoz, hogy visszatérjen re­pülőterére, különböző rakéta­­berendezések segítségével csökkentenie kell sebességét, majd hosszabb ideig ,,vitor­láznia" kell. Moszkva, jan. 12. (TASZSZ) Szovjet szakemberek nem­sokára olyan repülőgépeket szerkeszthetnek, amelyek hi­­perszonikus, vagyis a hang­­sebességet öt-hatszorosan meg­haladó sebességgel repülnek — írja az Ogonyok legutóbbi számában Vlagyimir Pismov sel nyilatkozott a Fejér me­gyei méhészek munkájáról. Merényi Ferenc MÁV nyug­díjas méhész javasolta, hogy minden méhész évenként leg­alább három mézelő fát ül­tessen. Az országban 40 000 méhész évente 120 000 fát ül­tetne. Javaslatát a gyűlésen résztvevő ezer méhész lelke­sedéssel elfogadta. ÖT POLITIKUS LETARTÓZTATÁS­A DÉL-KOREÁBAN A dél-koreai ellenzéki Hala­dó Párt öt vezető tagját vasár­nap letartóztatta a rendőrség. Azzal gyanúsítják őket, hogy meg akarták dönteni Li Szín Man elnök kormányát. A le­tartóztatottak között van Jun Kil Csang, a párt főtitkára is. ­ Házáé mm Bukaresti)!A kormányig srettség Vasárnap a hazaérkezett Kukar­esztből a magyar korm­ányküldöttsfil, amely részt vett dr. Petru Grozának, a Román Népköz­­társaság Nagy Nemzetgyűlési Elnöksége elnökének a teme­tésén. Dobi Istvánt, az Elnöki­ Tanács elnökét és dr. Münnich Ferencet, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány első el­nökhelyettesét a magyar—s román határon Popescu, a Ro­mán Népköztársaság magyar­országi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete fogadta. A kormányküldöttség fo­gadtatására a nyugati pálya­udvaron megjelent Sík Endre, a külügyminiszter első helyet­tese, Vas Istvánné, az ország­­gyűlés alelnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, a Külügy­minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezető munka­társai, a román nagykövetség­­ tagjai. Belgrádi telefonjelentés: Magyar grafikai kiállítás nyílt Belgrádban A belgrádi Grafikai Kollek­tív kiállítási termében szom­baton este ünnepélyes keretek között magyar grafikai kiállí­tást nyitottak meg. A kiállí­táson 19 magyar művész, köz­tük Barcsay Jenő, Ék Sándor, Pór Bertalan, Szőnyi István, Rasier Károly, Gross Arnold, Varsányi Pál és mások mint­egy hatvan műve szerepel. A kiállítás megnyitásán Dragoszlav Sztojanovics Szvp, a jugoszláv grafikus művészek szövetségének főtitkára mon­dott beszédet. Jelen volt Csá­bi Lajos nagykövet, valamint Alexander Lukovics, a ju­goszláv képzőművészek szö­vetségének titkára. A kiállítás január 20-ig lesz nyitva. A közelmúltban Budapesten ha­sonló kiállítás nyílt. A mai jugoszláv lapok nagy terjede­lemben foglalkoznak a kiál­lító® anyagának ismertetésé­vel és az ünnepélyes megnyit­­ávai, Márkus Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék