Hétfői Hírek, 1958 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1958-06-09 / 23. szám
Mint illetékes helyen közölték, a bűnüldözés most már fokozott eréllyel fordul a társadalmi tulajdon fosztogatói, az üzérkedők, spekulánsok, a gazdasági kártevők ellen. A közbiztonsági őrizetet, melyet eddig jobbára az ellenforradalmi elemekkel szemben alkalmaztak, most, mikor az ellenforradalmi zavart keltők elleni ügyek lényegében lezárultak, döntően a gazdaságilag veszélyes személyek elleni védekezésre fordítják. A hosszadalmas bírósági eljárások mellett ezt az eszközt is felhasználják ártalmatlanná tételükre. Közbiztonsági őrizetbe helyezik az árdrágító üzéreket, huligánokat, spekulánsokat, a társadalmi tulajdon fosztogatóit, orgazdákat és azokat a személyeket, akik illegális, kétes jövedelmi forrásokból élnek, nem végeznek rendszeres munkát, vagy egyáltalán nem akarnak dolgozni, noha kimutatható jövedelmük nincs, és egészségi állapotuk sem gátolja őket abban, hogy rendszeres munkát végezzenek. Ugyanakkor feltűnően,nagylábon” élnek, életszínvonaluk lényegesen magasabb mint a becsületes dolgozóké. Az ilyen elemek életmódja kirívó a mi szocialista társadalmunkban, sérti a szocialista együttélés és társadalmi rend szabályait, s a dolgozók jogos felháborodását váltja ki. Az utóbbi napokban közbiztonsági őrizetbe helyezték György Lászlót, a Budapesti Sertésvágóhíd gépkocsivezetőjét, aki saját gépkocsiján külföldre járt, értékes árucikkeket csempészett ki az országból és a behozott csempészárukat idehaza értékesítette. A Lipcséből és Csehszlovákiából csempészett fényképezőgépek, lemezjátszók, szigetek, nylonok és egyéb áruk jól jövedelmeztek: gépkocsit, motorkerékpárt, bútort, televíziót, rádiót stb. vásárolt mintegy ISO 000 forint értékben. ■Pozsonyi Istvánná is a csempészésben találta meg a legjövedelmezőbb üzletet, noha egyéb törvényellenes cselekményektől sem rettent vissza. Az ellenforradalom alatt lopásokból, rablásokból és fosztogatásokból eredő értékeket vásárolt, amelyek eladásával rövid idő alatt 90 000 forintot keresett. Napóleon-aranyat, külföldi valutákat találtak a lakásán. A már második virágzáson is alaposan túllevő asszony valósággal üldözte a férfiakat. Botrányos viselkedése mindenkit felháborított. Kiss József cipészkisiparos raktárában 400 pár cipőt talált a hatóság, műhelyében pedig nagy mennyiségű felsőbőrt és talpbőrt. A Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző szakértői megállapították, hogy a drágán eladott cipők silány anyagból készültek. Alaposan becsapta vevőit. De így tudott alig egy év alatt százezer forintot háztartásába „beruházni”. Gerber Gyuláné is szeretett munka nélkül jól élni. Jól is élt. Igaz, ő már az infláció alatt gondolt a „jövőjére”. Feketézni járt vidékre és annak a jövedelméből háromszobás öröklakást vásárolt Budán. Később egy fatelepbe társultak, majd férje lakatosiparos lett. Vásároltak vidéken két hold szőlőt, a Római fürdőn családi házat. S még arra is volt gondja, hogy az ellenforradalmi eseményeket megörökítse. Sajátkezűleg ötven fényképfelvételt készített a „hős szabadságharcosokról”, amint éppen ávéhásokat rendőröket, szovjet katonákat gyilkoltak. Medve Mihály műanyag- és fémfeldolgozó kisiparos úgy kizsákmányolta a bejelentett és a be nem jelentett alkalmazottait, mint a nagytőkések a kizsákmányolás legembertelenebb korszakában. Egy vidéki fiatalembert például csupán ellátásért dolgoztatott éjjel-nappal. Háromszobás családi házat vásárolt a Daróczi úton, háromszobás kertes családi házat a Fogarasi úton, ötszáz négyszögöles telket, víkendházat Balatonföldváron. Mindezt három év alatt! Valamennyiük ellen ismételten is indult eljárás, többen közülük többszörösen büntetett előéletűek. Az ilyen elemek veszélyeztetik a közrendet és a termelő munka zavartalanságát. Közbiztonsági őrizetbe vették őket. Rajtuk kívül más társadalomellenes, munkakerülők, prostituáltak, csavargók is, hasonló sorsra jutottak és jutnak, ha nem hajlandók beleilleszkedni a dolgozók társadalmába. Hatóságaink biztosak benne, hogy intézkedésük a dolgozók legnagyobb megértésével találkozik s éppen ezért a jövőben még fokozottabb eréllyel üldözik az ilyen élősdieket. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy aközbiztonságba helyezést nem akarják intézményesíteni — ez átmeneti intézkedés, hogy megtisztítsák közéletünket a gazdasági kártevőktől és a huligánoktól. Gál Zoltán né közbiztonsági őrizetbe veszik a gazdasági kártevőket és a huligánokat Átmeneti intézkedés a szocialista együttélés és társadalmi rend megbontói ellen Fél évszázadon át oktatta tanítványait az üzleti udvariasságra K. Jenő, a Vas utcai kereskedelmi iskola nyugdíjas igazgatója és most, hetvenöt esztendős korában épp az ő önérzetét csapta pofon egy eladó durvasága. Május 22-én, alig valamivel a pedagógusnap előtt történt. Jenő bácsi a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat Nagymező utcai boltjába igyekezett, hogy javításra beadott szódásüvegét kiváltsa és autósyphonpatronokat cseréljen. Az üzlet — a kánikulára való tekintettel — szokatlanul zsúfolt volt. Néhányan az utcán ácsorogva várták, hogy beeresszék őket. Jenő bácsi beállt a sorba, a többieknek azonban megesett a szívük az idős, őszhajú emberen, akinek arcáról csurgott a veríték a tűző napon. Előreengedték. Az ajtónál kékköpenyes elárusítónő fogadta. — Mit alkat? — förmedt rá és bekiáltott pult mögött ülő kartársnőinek: — Megtiltom, hogy „ennek" patront adjatok, ha nem áll sorba! Ezzel kiutasította, csaknem kilökte az üzletből az öregurat. * Kirívó eset? Sajnos nem, nem. Hadd idézzünk egy olvasóink ugyanaznap kelt panaszos leveléből:„A Gyógyászati Segédeszközök Gyára orvosi rendeletre gyógyccipőt készített számomra — írja Pesti mozaikok Schulhoffné a Pannónia utcából. — A cipő egy napi hordás után használhatatlannak bizonyult. Mikor visszavittem, így vigasztaltak: „mennél többet javítjuk, annál rosszabb lesz ...“ És vigyorogtak hozzá. Miért csinálnak csúfot egy idős, beteglábú asszonyból? Négyszer voltam náluk reklamálni, de olyanokat is ismerek, akikkel még gorombábban bántak el.. . Sok a jogos panasz, de olyan írás is akad, amelynek hála az indítéka. Íme, két történet az e heti levelesládából: Június 4-én öreg nénike lép be az ÁTEX 44-es boltjába. Ide-oda totyog, sodorják a vevők, nagy a forgalom. Víg Lászlóné, az egyik elárusítónő észreveszi tétovázását. Széket hoz a pulthoz, leülteti, úgy beszélget vele szeretettel, türelemmel. Valami maradék anyagot venne a néni, kendőcskére, s kis napozónadrágra a pöttöm unokának, mert: — Tudja lelkem, most lesz a születésnapja! Markából guberálja a pénzt, számolgatja, mire futja, hiszen még harminc forintig sem rúg a „vagyon", ezt is innen-onnan szerezte össze, mert nagymamának — amióta beteg dereka elparancsolta a mosóteknőtől — nincs önálló jövedelme. Vígné csak bólint egyet, térül-fordul és már hozza is a nagybabos kartont. Szakasztott olyan az, amilyennek a néni álmodta. Kettő hatvanat letagad az árából, hogy túl ne lépjék a „keretet” (mert maradékból levágni nem lehet), s mikor csomagostól az ajtóhoz kiséri az anyókát, még utánaereszti a jókívánságot: — Aztán nagyra nőjön a gyerek jövő ilyenkorra... Lám! Így is lehet. * A másik eset már az SZTK-ban játszódik. (Annyit szidják szegényt, hogy jólesik egyszer dicsérni is.) Színhely: A Szövetség utcai rendelőintézet szájsebészete . . . Szereplők: dr. D. József tanársegéd és J. Lajosné, a beteg, valamint egy bal felső 7-es fog, amely a „konfliktust” okozza. Az orvos szerint könnyen meg lehet menteni, a páciens ragaszkodik hozzá, hogy kihúzzák. — De miért? — kérdezi a doktor, valósággal kétségbeesve ekkora makacsság láttán. — A kezelés nem fájdalmas és kevés időt vesz igénybe. Vétek lenne kihúzni. Mindössze egy korona kell rá, ez önnek, aki SZTK-tag, húsz forint térítésbe kerül... Az asszony pironkodva dadog: — Nekem ... most... 20 forintom sincs erre. Hát nem érti? És az orvos érti. Sok egyéni tragédiával találkozott már praxisa során, tudja, hogy a világtörténelemben már előfordult pillanatnyi pénzzavar és nem tesz fel felesleges kérdéseket, így gondolkodik: — Ennek az asszonynak holnap vagy holnapután már lesz pénze, de ma fáj a foga, ma kell rajta segíteni. Műszert kér, kezeli a beteget, aztán zsebébe nyúl és ki-s fizeti a térítést. A beteg most már mosolygós arccal hálálkodik. — Addig is, köszönöm, doktor ! ül- Kun Erzsébet Dicséretet kaptak a zátonyra futott vízibuszt megmentő katonák Az elmúlt héten a Hétfői Hírek hírt adott arról, hogy Szentendrénél zátonyra futott a „Tomaj” séta-vízibusz. Most szereztünk hírt arról, hogy a vízibusz mentési munkálataiban résztvevő öt katonát: Schiling János törzsőrmestert, Szentgyörgyi László őrmestert, Csere Balázs tizedest, Berkes András őrvezetőt és Mágocsi Géza honvédet parancsnokságuk dicséretben részesítette. A MAHART személyhajózási főosztálya pedig előterjesztést tett a katonák megjutalmazására. Méltán éri a honvédség tagjait ez a dicséret és jutalmazás, mert a szeles időben, az erős sodrú vízben, életük kockáztatásával szabadították meg a zátonyról a vízibuszt. A katonák először rohamcsónakkal próbálták a zátonyon megrekedt hajót arrább vonszolni. Ez nem járt sikerrel. Elsiettek egy nagyteljesítményű vontatáiért, amelynek akkumulátorait éppen töltötték. Mit tehettek mást, négy gépkocsiból kiszedték az akkumulátorokat s a vontató percek múltán már ráakasztotta kötelét a vízibuszra. A hajó utasai izgatottan figyelték, sikerrel jár-e a mentés. A vízibusz valóban lekerült a zátonyról, de a drótkötél a vízibusz alá kátütt s így a mentőhajó majdnem, felborult. Az öt katona a Sikerült mentés után csuromvizesen hajózott vissza állomáshelyére. Elkísérte őket a vízibusz utasainak hálája és köszönete. (b. t.) Ezt találod a piacon A hétfőn reggel érvénybe lépő fogyasztói árak az állami boltokban: cukorborsó és velőborsó 4,60—6,40, fejeskáposzta 4,50—4,80, kelkáposzta 4,30—1,60 fehér karalábé csomó 2,80, kék karalábé 8,00—3,30, újburgonya, apró, parázs 6—6,50, válogatott darabos 12—14, kevert újburgonya 9—11, egri uborka 12—14, új zöldség csomó 1,80—2,40, új sárgarépa csomó 1,50— 2,20 forint. Zöldpaprika darabja: erős, hegyes 1,60—1,80, elefántormányú és kovácsházi 2—2,40, bajai fehér 2,50—2,80 forint. Csipkés cukorsaláta 1,00—1,30, egyéb saláta 0,90—1,20 forint. Az idén épülő lakások beköltözésének menetrendje Egészségesek és szárazok az új lakások A fővárosban ebben az évben 2900 állami erőből épült lakást adnak át rendeltetésének. E lakásokba az új lakók csoportonként költöznek be. Az új lakások építésének előrehaladásáról és az átadás üteméről Koltay Benő, a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat vezetője a következő tájékoztatást adta: " Az állami erőből épülő 2900 lakás közül június végéig 290-et, vagyis az összes lakások 10 százalékát adjuk át, ez a szám szeptember 30-ig 2100-ra emelkedik, a további 800 átadásának legvégső terminusa: november 30-a. — E 2900 lakáson kívül még 946 lakás épül az idén Budapesten, ezeket az Országos Takarékpénztár építteti és ugyancsak november végéig adja át. — Az építkezés mindenütt gyors ütemben halad. Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a jó minőségre. A lakások az átadás időpontjában szárazak és egészségesek lesznek. Meg vagyok győződve arról, hogy a lakók részéről a szokásos hibák miatt kevesebb lesz a panasz. A lakótelepek külsőleg is igen csinosak. összesen 9 telepen épülnek ezek a lakások, éspedig a következő helyeken: a III., Zsigmond téren 174, a II., Hévízi úton 249, a X., Üllői úton 226, XI. Lágymányoson 249, a XIII., Fiastyúk úton 424, a XIV., Róna utcában 192, XIV., Nagy Lajos király úton 543, a XIV. Kerepesi úton 203, a XXI. Csepel—Csillag telepen 430 lakás. A többi állami erőből épülő lakások, valamint az OTP által épített lakások a főváros különböző pontjain foghíjas telkeken helyezkednek el. A lakóhelyek körül parkok épülnek. Mindenütt gondoskodtunk arról, hogy a lakótelepnek legyen KÖZÉRT-boltja, iskolája és egészségügyi ellátása. Román hősök emlékművét avatták Román hősök emlékművét leplezték le vasárnap Megyaszó község határában, ahol a felszabadulás napjaiban másfélezer román katona áldozta életét. Az emlékművet a Román Népköztársaságból érkezett vörös márványból emelték. — Félek, hogy kinőtte a hintalovat... — Maradjatok csendbe, nem halljátok, hogy a III. szputnyikot fogom! (Erdei rajza) A Kossuth Lajos utca átépítése június 16-ra elkészülhet, de a Petőfi Sándor utcai kereszteződésnél a hónap végéig tart a munka A Kossuth Lajos utcában a vágánykicserélési és átépítési munkák határidejét a fővárosi végrehajtó bizottsági határozat június 15-ében jelölte meg. De aki a Kossuth Lajos utca környékén jár, joggal tart attól, hogy akkorra nem lehet megszüntetni a forgalmi akadályokat. A Fővárosi Tanács közlekedési igazgatóságain a következő tájékoztatást adták: — A munkálatokban várható esetleges késedelemnek az a magyarázata, hogy négy teljes napot vesz igénybe az elrozsdásodott gázcsövek kicserélése, így az eredeti ütemezés mellett június 20-ig kellene a munkát befejezni. Ezt a terminust feltétlenül biztosítjuk. Nem lehetetlen azonban, hogy előbb is elkészülünk ezen a szakaszon a munkával, éspedig azért, mert az útépítő vállalatok gyorsított ütemben és nagyobb munkáslétszámmal dolgoznak, azonkívül az is sokat segít, hogy az alapbetont nem kell végig kicserélni. Így két-három napos megtakarításra számíthatunk. Egészen más a helyzet a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utcai kereszteződésnél. Itt a munka — sajnos — tovább tart. Az alapbetont ugyanis teljesen át kell építeni, azután pedig meg kell várni, míg a beton megszilárdul és elbírja a terhelést. Csak ezek után lehet ráhelyezni a végleges burkolatot. Miután pedig útkereszteződésről van szó, a munkát csak szakaszonként lehet elvégezni. A Gázművek is csöveket akar cserélni ezen a helyen, a munka így e keresztezési területen további két hétig is eltarthat. A közlekedési igazgatóság tájékoztatása szerint tehát a Kossuth Lajos utcában a Múzeum körúttól a Petőfi Sándor utcáig terjedő szakaszon június 16-ig, a kereszteződésnél viszont csak június 30-ig fejeződik be a munka. Másfél éven át loptak síneket a Villamos Vasútépítő Vállalat egyik telepvezetője és bűntársai Rövidesen bíróság elé kerülnek A Fővárosi Ügyészség szombaton délben félmilliós viszszaélés ügyében fejezte be anyomozást. Másfél éve példátlanul vakmerő üzelmek folytak a Villamos Vasútépítő Vállalat Könyves Kálmán körút 7. szám alatti vastelepén. Az ott tárolt és a Fővárosi Villamos Vasút tulajdonát képező óriási mennyiségű sínvasat a telep egyes vezetői más vállalatok dolgozóival összejátszva, különböző vállalatoknak és magánszemélyeknek áruba bocsátották. A befolyó pénzeket egymás között elosztották. A nyomozás megállapította, hogy a hatalmas értékeket tároló telepen úgyszólván alig volt ellenőrzés, így történhetett meg, hogy a bűnös társaság hosszú időn keresztül kénye-kedve szerint garázdálkodhatott a társadalmi vagyonnal. A bűncselekmények elindítója és szellemi vezetője Gaál Kálmán telepvezető volt, aki Györik Lászlóné főraktárossal és helyettesével, Bényei Károllyal úgyszólván nyílt fosztogatásokba kezdett. — Nyugodtan dolgozhattunk — mondotta a bűnszövetkezet vezetője kihallgatása során —, hiszen senki sem tudta, mennyi anyag van a telepen. 18 hónapig valóban nyugodtan „dolgozhattak”. Azután megjelentek a rendőrség nyomozói, véget vetettek a nagyszerű „üzletnek”. A gyanúsítottak valamenynyien beismerő vallomást tettek. Gaálék megnevezték bűntársaikat, akik ugyancsak őszintén feltárták üzelmeiket, így került letartóztatásba — a Gaál-féle triumvirátuson kívül — Ottlik Pálné, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat adminisztrátora, Perjánosi Sándor, a Haszonvas Előkészítő Vállalat alkalmazottja, Márton Balassa Pál MÉH- szervező, Szabóki Sándor MÉH-telepvezető és a nagy sínpanama több cinkosa. Az ügyészség 30 oldalas vádiratában sorolja fel a panamázó bűnszövetkezet bűnlajstromát, akiket társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett különböző bűncselekményekkel vádol. A bűnügy tárgyalására rövidesen sor kerül. Mátrai Sándor Külföldre küldhető ajándékcsomagja ügyintézését, csomagolását, postára adását elintézi TEMPO KSZ V. Bajcsy-Zsilinszky út 52 Telefon : 310-940 egy élet örömét, boldogságát ígéri De egy élet felelősségét is! Ne könnyelmsködjék, kössön ÉLETBIZTOSÍTÁST! VILLASYBOROTVA • 990,- Ft helyett ~ 600,- Ft-os árban • Kapható: az illatszerboltokban , drogériákban és a Keravill szaküzletekben