Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-10-05 / 40. szám

Moszkvai telefontudósítás M­egkezdi adását az űrállomás rádiója Moszkva, október 4. Alig száradt meg a festék a szovjet lapok vasárnapi szá­main az első szputnyik két­éves jubileumát ünneplő cik­keken, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának ünnepi jelsza­vain,­­ a jelszavak egyike a szovjet tudósokat, technikuso­kat, munkásokat köszönti, akik a “"történelemben, először valósították meg a holdraké­tát és juttatták a szovjet zászlót a Holdra. — a rádió és a sajtó máris újabb hatalmas lépésről adhatott hírt: útjára indult az első szov­jet Hold körüli rakéta. A moszkvai rádió reggel V49 tájban fejezte be­ helyszíni közvetítését Pekingből, az N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt és kormányküldöttség el­utazásáról. Felhangzott a jól ismert szünettel, majd a be­mondó ünnepélyes hanghor­dozásán át is érezhető izga­lommal bejelentette a harma­dik lunyik, űrrakéta feltör­­éséről kiadott közleményt. Még be sem fejezte adását a rádió, máris megmozdult a moszkvai utca. Ismeretlen em­berek adták tovább egymás­nak a nagy hírt, gyűrűbe fog­ták a rádióval felszerelt gép­kocsikat, hogy meghallgassák a közleményt Moszkvai idő szerint 13­ órakor, magyar idő szerint délelőtt 11-kor a rádióban megszólaltak az első jel­zések, nagy messzeségből, több mint százezer kilo­méteres távolságból a har­madik szovjet űrrakéta messzehangzóan sugározta jelzéseit. A szovjet fővárosban két év tapasztalataival a háta mö­gött ma már többé-kevésbé mindenki „szakembere” a szputnyikoknak, rakétáknak, kozmikus utazásoknak. Az új űrrakéta tudományos kérdé­seihez nandnoka hozzászólt te­rhét Vasárnap hajnal óta szovjet bolygóközi állomás száguld a Föld és a Hold között M­egkerüli a Holdat és visszatér a Föld térségébe • A Földről irányítják a repülő laboratórium műszereit Lapzártakor jelentik Moszkva október 4. (MTI) A­ moszkvai rádió jelentette 18 óra 35 perc­kor. A harmadik szovjet űrrakéta folytatja út­ját a Hold felé. Moszkvai idő szerint 18 óra­kor (magyar idő szerint 16 órakor) a rakéta 145 ezer kilométer távolságban volt a Föld­től és az Atlanti-óceán felett haladt a 8 fok 36 perc déli szélesség és az 5 fok 48 perc ke­leti hosszúság által meghatározott pont felett. A rakéta repülésekor szerzett adatok feldol­gozása megerősíti a rakéta pályájára vonat­kozó számítások pontosságát, vagyis azt, hogy az automatikus , bolygóközi állomás az előre kijelölt időpontban körülrepüli majd a Hol­dat és utána visszatér a Föld körzetébe. Az automatikus bolygóközi állomás több­napos útján végzett tudományos méréseiről időközönként rádión adatokat továbbít a Földre. Ezeket az adatokat a Föld megfigyelő­­állomásokon dolgozzák fel a koordinációs számító központ segítségével. Az eddig ér­kezett adatok feldolgozása alapján megálla­pították, hogy az automatikus bolygóközi ál­lomás műszerei, energiaforrásai, mérő és adó­­berendezései szabályosan működnek. • BUDAPEST: Vasárnap este a rákosligeti Holdkövető állomáson Horváth Tibor, az ál­lomás vezetője. Piret Endre mérnök-fizikus és radványi technikus jelentették, hogy si­került a kozmikus rakétának hangját fel­fogni. (MTI) A TASZSZ jelentette vasár­nap reggel Moszkvából. A kozmikus térség kutatási programjának megfelelően október 4-én, vasárnap a Szov­jetunióban sikeresen felbocsá­tották a harmadik űrrakétát. A rakéta automatikus bolygó­közi állomást vitt magával. A kilövést többlépcsős raké­tával hajtották végre. A ra­kéta utolsó lépcsője megkap­va a szükséges sebességet, a megjelölt pályára juttatta az automatikus bolygóközi állo­mást. Az automatikus bolygóközi állomás pályáját úgy válasz­tották meg, hogy az állomás elhaladjon a Hold közelében és körülrepülje a Holdat. Az automatikus bolygóközi állomás körülbelül 10 000 kilo­méter távolságban halad a Holdtól, majd megkerüli a Holdat és visszajut a Föld tér­ségébe. A kijelölt pálya lehe­tővé teszi, hogy az északi föld­tekéről megfigyelhessék az ál­lomást. A harmadik szovjet űrra­kéta utolsó lépcsőjének súlya üzemanyag nélkül 1553 kilo­gramm.­­ Az automatikus bolygóközi állomást a rakéta utolsó lép­csőjére szerelték. Amikor a rakéta elérte pályáját, az állo­más levált a rakétáról. A ra­kéta utolsó lépcsőjének pályá­ja közel van a bolygóközi ál-­­ a földre. Az állomáson elhe­lo más pályájához. Az automa­tikus bolygóközi állomás a kozmikus térség átfogó tudo­mányos kutatását teszi lehe­tővé. Az állomásra tudomá­nyos és rádiótechnikai beren­dezéseket, valamint automa­tikus hőmérsékletszabályozó rendszert szereltek. A tudo­mányos és rádiótechnikai be­rendezések elektromos áram­mal történő ellátását napener­gia-telepek és vegyi áramfor­rások útján biztosítják. Az ál­lomás egész súlya 278,5 kilo­gramm. Ezen kívül a rakéta utolsó fokozatára szerelt mérő­berendezés súlya az energia­­forrásokkal együtt 156,5 kilo­gramm. Ily módon a hasznos súly kereken 435 kilogramm. A tudományos értesüléseket és az automatikus bolygóközi állomás mérési adatait két rá­dió közli. Ezek a 39,986 és a 183,6 megahertz frekvencián vehetők. Egyidejűleg a 183,6 megahertz frekvencián ellen­őrzik a bolygóközi állomás út­ját. A 39,986 megahertz frekven­cián 0,2-től 0,8 másodpercig váltakozó hosszúságú jelzése­ket ad a rádióadó. A jelzések ismétlődésének frekvenciája 1 plusz mínusz 0,15 hertz. Az automatikus bolygóközi állomás naponta a megfigye­lési programtól függően 2­ 1 óra időtartamú adásokat küld­ögezett műszerpark irányítá­sát a földről, mégpedig az egy­behangoló és számláló köz­pontból végzik. A rakéta röppálya adatai­nak mérését automatizált mé­rőműszer hálózat végzi, amely­nek állomásai a Szovjetunió különböző részein helyezked­nek el. A harmadik űrrakéta hala­dásáról a Szovjetunió vala­mennyi rádióállomása folya­matos beszámolókat fog kö­zölni. Az űrrakéta rádióadójának legközelebbi adása október 4-én, moszkvai idő szerint 13 (magyar idő szerint 11 órakor) lesz. Ez időpontban a rakéta az Indiai-óceán térségében a keleti hosszúság 80. és a déli szélesség 5. fokán levő pont felett a földtől 108 000 kilo­méter magasságban lesz. A rádióadás két óráig tart majd. A rakétát rádió útján Euró­pa, Ázsia, Afrika és Ausztrália területéről lehet megfigyelni. A harmadik szovjet űrra­kéta felbocsátása és az auto­matikus bolygóközi állomás megteremtése újabb adatokat szolgáltat a kozmikus térség­ről. A szovjet nép ezzel ismét hozzájárult a világűr meghó­dításában kialakuló nemzet­közi együttműködéshez. (MTI) A vasárnap hajnalban felbocsátott szovjet „Föld—Hold-rakéta” pályája a Földhöz és Holdhoz képest az első keringésben. A rakéta állandóan keresztül megy a Föld sugár­övezetein is. (Sinka József csillagász vázlata) Szovjet tudósok nyilatkozata a bolygóközi állomásról Barabasov akadémikus: Beléptünk a bolygók közti repülés megvalósításának időszakába Moszkva, október 4. N. F. Barabasov, az ismert szovjet asztronómus, a har­kovi csillagvizsgáló vezetője, a Szovjet Tudományos Akadé­mia asztronómiai tanácsa hold- és bolygó­fizikai bizott­ságának elnöke a következőket mondta: „Olyan nagy súlyú, 1553 ki­logrammos rakéta fellövése a Hold irányába, amely nem csapódik be a Hold felszínére, hanem megkerüli a Holdat és újból visszatér a Föld körze­tébe, feltétlenül nehezebb fel­adatot jelent, mint olyan ra­kétáé, amely becsapódik a Hold felszínébe. A harmadik űrrakétába bo­nyolult tudományos felszere­léseket építettek be, amelyek segítségével, különleges rádió­adók­ útján adatokat szerezhe­tünk a Hold emberi szem szá­mára láthatatlan térségeiről is. A rakéta 10 000 kilométerre közelíti meg a Holdat. A kü­lönleges földi irányító állomás lehetővé teszi, hogy néhány olyan műszer működését, ame­lyet a rakétában helyeztek el, a Földről irányítsanak. A harmadik szovjet űrrakéta fellövése arról tanúskodik, hogy már beléptünk abba a korszakba, amelyben tervsze­rűen hódítjuk meg a világűrt és megvalósítjuk a Holdba és a közeli bolygókra irányuló repülést.” síkját úgy határozták meg, hogy ez a hiperbola érintse a Holdat. A második szovjet űr­rakéta az előre megállapított helyen elérte célját. A­ harmadik szovjet űrraké­ta feladata a Hold megkerü­lése. Így a rakéta nem hiper­bolikus és nem parabolikus, hanem elliptikus pályán mo­zog. A rakéta sebességét úgy határozták meg, hogy az ellip­szis igen­ megnyújtott formájú lesz. A rakéta ellipszis alakú pályán mozogva megkerüli a Holdat és visszatér a Föld körzetébe. Rövid idő, másfél­két nap múlva kiderül, hogy milyen lesz a továbbiakban a rakéta útja. Úgy gondo­lom, hogy az ellipszis alakú pálya, amelyen a harmadik szovjet űrrakéta mozog majd, távolabb, lesz a Földtől, mint a harmadik szputnyik Föld­közelségének pontja, vagyis a pálya legkevesebb 2000 kilo­méterre lesz a Földtől. Ilyen pályasík mellett valószínű, hogy a harmadik szovjet űrra­kéta az automatikus űrállo­más igen­­hosszú ideig műkö­dik majd, legalább is annyi ideig, mint a harmadik szov­jet szputnyik.” ­ Dobronravov professzor. A bolygóközi állomás valószínűleg hosszú időn keresztül működik V. V. Dobronravov profesz-­­­kéta hiperbolikus pályán mod­­szor, a fizikai-matematikai ta­­j gott. A második rakéta pálya­­dományok doktora a követke­zőket mondta a harmadik szovjet űrrakétáról: „A Hold-kerülő rakéta fel­lövése nem váratlan esemény. Mint ismeretes, már az első két szovjet űrrakéta sebessége is meghaladta az úgynevezett második kozmikus sebességet. Ennek következtében az első A- a második szovjet t Ponajotov: Tisztázódik a Hold tömegének eloszlása L. A. Ponajotov, az ismert leningrádi fizikus kijelen­tette: a szovjet bolygóközi állomás lehetőséget ad arra, hogy tisztázzák a Hold for­gásának ala­kulását és meg­vizsgálják a tömegeloszlás körülményeit a Holdon. Ezt csillagászati úton lehetetlen (Folytatás a 2. oldalon)

Next