Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-19 / 38. szám

JC ro­to Az országon Vetüli KGS állása­­lap- Klement Gottwald Gyár - Valami­gáp és Pbelgyár Helyeztettek: Kábel és Sodronykötél Gyár és partnerei Indultak meg: Számosan, de nem aknázzák ki a lehetőséget A műszaki fejlesztés bosszantó és káros, de nem szük­ségszerű velejárója, hogy azonos profilú vállalatoknál egyes kutató, kísérletező, tervező és egyéb munk­ák azonos témák­ban párhuzamosan folynak. Szervezetten nem ismerik, s ezért­­ nem is tudják felhasználni egymás eredményeit. A párhuza­mos munkák nemcsak felesleges kiadást jelentenek, hanem olyan időt és erőket kötnek le, amelyeket ugyancsak fejlesz­tési célra, de más irányba lehetne bevetni. Ennek a fonákság­nak felszámolása érdekében a Vasas Szakszervezet, a KGM illetékeseivel egyetértve kezdeményezte néhány évvel ezelőtt a KGM, vagyis kölcsönös gazdasági segítségnyújtás mozgok most. Ennek keretében két, de esetleg három vagy több rokon profilú vállalat köt egymással kétéves szerződést. ha nyilvánvaló. A baráti or­szágok gazdasági együttműkö­dése is okozott gondot kezdet­ben. Csináljanak gondot az illetékesek az országon belüli együttműködésből is, mert ahogy a nemzetközire, úgy a hazaira is elengedhetetlen szükség van. Nyerges Ágnes Randevú Óbudán 40 áhítatos emberrel , akik szenvedélyesen vadásznak mindenre, ami gyűjthető Az effajta szerződések lé­nyege nemcsak a felesleges párhuzamos munkák kiküszö­bölése, hanem egyben a fej­lettebb műszerek átadása, részlettervek összehangolása, kölcsönös tájékozás a mű­szaki szervezési intézkedések­ről, bevált újítások kölcsönös hasznosítása stb. stb. Szükségszerű és ésszerű az ilyen együttműködés? Az! Az „első fecskék" tapasztalatai Az említett irányelvek alap­ján, 1958 októberében kétéves kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött egymással a Klement Gottwald gyár és a Villamosgép és Kábelgyár. Megnövekedett termelési fel­adataihoz a Villamosgép és Kábelgyár 9 témában kért szerződésszerű segítséget a Klement Gottwaldtól. Nem kisebb kérdések sze­repeltek ezek között, mint az erősáramú ipari exportban kulcsszerepet játszó trópusi szigetelések és impregnálások teljes dokumentációja, vagy a házilag elkészíthető szer­számélező berendezés teljes leírása. A nagyobb és sok kér­désben tapasztaltabb Klement Gottwald gyár is lényeges ter­melési problémák megoldásá­ban igényelte a V. K. segítsé­gét, így a dinamólemezek hul­ladékának hasznosítására. Az 1959-ben lezajlott értékelés során a hozzávetőleges számí­tások szerint a kölcsönös se­gítségnyújtás több mint fél­millió forint megtakarítást, s több száz értékes munkaóra más irányú hasznosítását ered­ményezte. Mindezek után ma­gától értetődő, hogy a két gyár azóta is bővíti, fejleszti, új és új területekre terjeszti ki a szerződés pontjait s a rendszeres értékelésekből fo­lyamatosan kitűnik a szük­ségszerű és ésszerű együttmű­ködés forintban alig felbe­csülhető haszna. A két gyár így a KGS-mozgalom példája és bajnoka lett. Két rokongyárnál kiküszöbölik a bér-„froclizást" A Kábel- és Sodronykötél- gyár az országon belül négy gyárral áll kölcsönös segítség­­nyújtási szerződésben. A szer­ződés előtti időkben csak ak­kor derült ki, hogy párhuza­mosan pazaroltak pénzt és energiát azonos feladatok meg­oldására, ha véletlenül hiva­talos ügyben tárgyaltak egy­mással a „konkurrensek”. Nagy volt a vetélkedés, ku­tya-macska barátságban álltak akkor még egymással a későb­bi „magas szerződő felek”. Nem is ment kezdetben egy­könnyen a munka összehan­golása. Ám az ésszerűség kö­vetelménye előtt a gyárak ve­zetői meghajoltak. Ma már — túl az írásbeli kikötéseken — a folyamatos anyag- és mun­kabiztosítás érdekében a pil­lanatnyi fennakadásoknál is kisegítik egymást. Ez annyit jelent, hogy alapanyagok pil­lanatnyi hiánya miatt nem áll­nak le a gépek, nem úszik el a tervteljesítés az egymással kapcsolatban álló gyáraknál. Receptúrákat és műszaki, technológiai dokumentumokat cserélnek. Az azonos témában legjobban kidolgozott tapasz­talatot alkalmazzák a többi üzemek is. A Sodrony és Kábelben, va­lamint a Kábel és Műanyag­gyárban a bértáblázat cseré­jének eredményeként, mind­két vállalatnál szűnőben van a „bér-frocli”, vagyis a hivat­kozás, hogy „bezzeg a másik gyárban ugyanezért a mun­káért többet fizetnek ...” A Sodrony- és Kábelgyár és partnerei együttműködésének erénye, hogy minden egyes szerződési, pontnak felelőse van. De ez a rendszer ugyan­akkor gyengéje is az együtt­működésnek, mert úgy azt ki­zárólag a felelősök ügyének tekintik, nem össz-üzemi fel­adatnak. „Helyezettnek” pe­dig azért neveztük a Sodrony és Kábelgyárat és partnereit, mert bár szerződéseik rend­kívül hasznosak, mind ez ideig meg sem kísérelték,­­ hogy pénzre átszámítsák a közös munkából származó megtaka­rítást. Márpedig a számok ér­velő hatását mellőzni vétek. Önkéntes kezdeményezés vagy hivatalos utasítás A szükségszerű és ésszerű mozgalomba eddig viszony­lag kevés üzem kapcsolódott be. Vasas iparáganként egy­­egy köt szerződést. Az erős­áramú iparban az elmúlt év­ben — talán egy kicsit minisztériumi nyomásra is nagy nekibuzdulás támadt, de bizony a szerződés papírja többnyire nem vált tetté, mil­liós megtakarításokat eredmé­nyezhető együttműködéssé. Ez mintegy válasz is arra, hogy miért nem erőltetik hivatalo­san a minden üzemre kiterje­dő, kötelező szoros, kölcsönös támogatást? Valamennyi illetékes úgy véli, hogy ha a műszaki fejlő­dés követelményeinek, a gya­korlati szükségességnek felis­merése eredményeként önként kötik meg az üzemek a szerző­dést, akkor válik az valóban tartós, mély tartalmú és ko­moly hasznú, magasabb ipar­szervezési és versengési mód­szerré. A saját kezdeményezés és a hivatalos elrendelés között nem könnyű megtalálni azt az átmenetet, amely meggyor­sítaná a korszerű mozgalom továbbfejlesztését és elterje­dését. Segítene ebben — amit a Sodrony és Kábelgyár ese­tében hiányoltunk — az ed­digi eredmények átszámítása forintra. De nyilván az anyagi érde­keltség volna a leghatható­­sabb előremozdító. Keresni kellene ennek lehetőségeit, mert a módszer kifizetődő vol­t Igen, megalakult nálunk a Gyűjtők Klubja, pénteken délután 5 órakor lesz a har­madik összejövetelük — mond­ta az óbudai József Attila kultúrház igazgatója és mi tagadás, egy kissé elkedvet­lenített. Harmadik összejöve­tel..., talán eljön két-három gyűjtő..., sovány riport... Ennek ellenére mégis elmen­tem a pénteki randevúra és találtam ott vagy negyven áhítatos embert — kisiskolás­tól a nagyapa korig —, akik lázasan csereberéltek. “ Mit gyűjtenek? —kérdez­tem először is az ideiglenes vezetőség elnökétől, Várkonyi Jánostól, aki „civilben” a Hajtóműgyár dolgozója. — Gyufacimkét, képeslapot, régi pénzt, szalvétát, zsilett­­tasakot, bor- és sörcimkét, csokoládépapírt. Jelentkezett egy hanglemez-gyűjtő is, de őt áttanácsoltuk a zenebará­tokhoz, mert a hanglemez drága mulatság. Mi csak ol­csó dolgokat gyűjtünk. Én például gyufacimkét, két év Csepelről — Óbudára S hogy a gyűjtés milyen erős szenvedély, azt a klub­tagok közt járó-kelő Füzesi Sándor példázza. Csepelen dol­gozik, a Rákóczi téri klub tag­ja és eljött ide Óbudára, hogy egy-két szép címkét cserélhes­sen ... Lelkesen beszél a nagy „példaképekről”, Petri Endre zongoraművészről és a kecs­keméti Mrázik Ferencről, akik Magyarországon a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkeznek. Fóti Józsefné tanítónő a ta­nítványaitól „kapta el” a gyűj­tőszenvedélyt, ő is a gyufa­címkések népes táborába tar­tozik. Meséli, hogy egy cseh­szlovák sorozatának, amely ős­kori állatokat ábrázol, tanítás közben is hasznát vette. Ő mondta el — mint az ifjúsági szakosztály vezetője — a gyűj­tés pedagógiai hasznát. — Rendre és rendszerezésre szoktat, sok hasznos tudni­valóra hívja fel a figyelmet, ugyanakkor elvon más, eset­leg ártalmas szenvedélytől. Ez persze a felnőttekre is vo­natkozik. A 12 éves Terék Sanyi né­hány szép szalvéta birtokosa. — Szívesen gyűjteném — mondja — csak nem értek hozzá. Ismerni kell a rajzo­kat, tudni, hogy hány szín­­árnyalatban van, de ha ne­kem azt mondják, „kettes”, vagy „négyes”, én nem tudom, hogy mit jelent. A papám ér­ti, ő mindent gyűjt, zsilett­borítót, meg különféle címké­ket. Engem is ő hozott ide. „Szent István dénárja" Komoly gyűjtő Birki László, a Nyersolajszivattyú gyár dol­gozója. Ő a régi pénzek sze­relmese. Csak magyar pénzt gyűjt. Van „Szent István dé­nárja”, amely az első magyar pénz és van 1906-ban kiadott 10 fillérese, amelynek párja csak a Nemzeti Bank birto­kában van, értéke mintegy 40—50 forint. Végül hadd tolmácsoljuk az illetékesek felé a gyűjtők ké­réseit. A gyufacímkések kérik a gyufagyárat, hogy az ő fia­tal klubjukra is gondoljon, küldjön az óbudai kultúrház­­ba is az újdonságokból. A ré­gi pénzek szerelmesei pedig kérik, hogy az Óra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat beváltó­helyeiről az értékes régi pén­zeket irányítsák a pénzgyűj­tők árveréseire, mert előfor­dul, hogy a beolvasztásra ke­rülő pénzek között 40 500 fo­rintot érő ezüst tallérok men­nek veszendőbe. alatt 18-20 000 összes darab gyűlt Keresztes Béláné és Szabó Gyula cserebere közben Alberti felvétele Hétsőn vizsgázik az új közlekedési rend Szeptember 19-én kezdik és november 6-ig befejezik a Múzeum körúton a vágánykorszerűsítést Hétfőn nagy napja lesz a fővárosi közlekedésnek: utcával szemben létesítenek megállót. Életbe lép vasárnap­ról hétfőre virradó éj­jel a Baross téren is az új közlekedési rend. Eszerint a körforgalomban korábban el­helyezett autóbuszmegállók megszűnnek és a Rákóczi út torkolatában levő villamos megállót is elbontják. 5. A 39-es jelzésű autó­busz vonalát meghosz­­szabbítják, a végállomás ezen­túl nem a Madách téren lesz, hanem a IX. kerületi Osztag utcánál. Bekapcsolódik tehát ebbe a forgalomba a Ferenc­város. Az 52-es autóbusz-járat útvonalát a Kalamár Jó­zsef utcán át a Hollandi ut­cáig hosszabbítják meg.­­ A Múzeum körúton megkezdik a vágánykor­szerűsítést. Erre már igen nagy szükség van. Régebben ugyanis csak zúzalékkő-ágya­­zatra, most azonban — kor­szerűen — beton hosszgerendá­ra helyezik a síneket, s így nem kell majd a pályát min­den évben javítani, hat—nyolc évig rendben lesz. Ha az idő­járás engedi, november 6-ig elkészítik a vasútépítők a vá­gányt, mégpedig úgy, hogy közben a Múzeum körúton mindkét irányban egy-egy nyomvonalon járhatnak . 4, 0 A Tolbuhin körúton megindul a közúti for­galom is. A Fővárosi Vasút­építő Vállalat dolgozói kitű­nő, gyors munkát végeztek, szeptember 25. helyett szep­tember 19-re rendbehozták a nagyon tönkrement vágányo­kat s így határidő előtt köz­lekedhetnek már a­­közúti járművek is ezen az útszaka­szon. 2. Megváltozik hétfőtől a ____ 7-es és a 7/C jelzésű autóbuszok útvonala. Megszű­nik ugyanis a Felszabadulás téren mindkét irányban a nagyívű közlekedés s ezért a 7 és a 7/C a Kossuth Lajos utcán nem fordul be, hanem egyenest halad a Kígyó ut­cába, onnan a Váci utcába s így jut el a Szabadság-hídra. Ugyanakkor a 2-es Buda fe­lé az Irányi utca — Egyetem utca - Petőfi Sándor utca vonalon halad a végállomá­sától, a további útvonala vál­tozatlan.­­ Ugyancsak hétfőtől, a Kálvin tér felé menet, a Múzeum körúton, a Kos­suth Lajos utca és a Múzeum körút kereszteződésénél a 6-os, a 8-as, a 8/A és a 9-es autóbusz megállók megszűn­nek — természetesen csak az átépítés idejére. Ehelyett a Tanács körúton, a Wesselényi­ közúti Járművek, Tovább tart az enyhe idő Várható időjárás hétfő estig: kisebb felhőátvonulások, leg­feljebb nyugaton és északon néhány helyen kevés esővel. Mérsékelt, időnként megélén­külő délkeleti, déli szél. Az enyhe idő tovább tart. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmaga­sabb nappali hőmérséklet hétfőn 21—26 fok között. Hamis diagnózis — rossz recept Joseph Alsop, az egyik mi, miért fenyegetik — az im­­vezető amerikai publicista, a psziatistákat — még súlyos New York Herald Tribune- sabb bajok a jövőben, ban arról ír, hogy letagadha- Azért, mert a néptömegek tatlan tények mutatják az az egész világon le akarják Egyesült Államok és a Nyu- magukról rázni a nyomor és gáz tekintélyének hanyatlását a szenvedés átkát, az imperia­ és az Amerika szempontjából lista-kapitalista elnyomás és kulcsfontosságú területeken kizsákmányolás jármát, mert szabadságban és függetlenség­ben akarnak élni. „Kapkodó védelmi politi­ka”! __ Imperialista nyelven ez annyit jelent, hogy az . . ... .. • » Eisenhower-kormánynak még Ami a jovőt illeti, jegyzi . .. ., racobb sokkal kiméletlenebbül, még következetesebben kellett vol­na beavatkoznia a szabadság és függetlenségi törekvések el- Ám annál kevésbé Alsop­­en, még több dollármiliárdot diagnózisával, azzal, hogy mi kellene fordítani a fegyverke­­e „bajok” fő oka? Szerinte része, atom- és hidrogén­­ugyanis a fő ok „az Eisen- bombák, rakétafegyverek gyár­­hower-kormány 1955. óta hö­­tására, hogy még feszültebbé vetett gyenge, kapkodó védel­ tegye az elrettentés, a hideg­megindult „bomlási” folyama­tot, ami például a laoszi, ku­bai, kongói, berlini stb. ese­ményekben jut kifejezésre. Ez igaz, meg Alsop, az még súlyosabb „bajok” forrásává válhat. Ezzel is egyet lehet érteni, mi politikája”. A diagnózis háború, a félelem légkörét, imperialista hátha úgy sikeresebben fenn doktor diagnózisa. Alsop­nak­ tudná tartani az amerikai imn­­tor néhányszavas okmegjelő­ perialisták mindenhatóságát, fésében úgy „benne van” az azt, amit Alsop az Egyesült imperializmus gondolkodása, Államok és a Nyugat tekin­­mint a tenger egy cseppjében télyének nevez, az egész óceán. Az imperia- imperialista diagnózis, im­­lista doktor diagnózisa az im­­perialista recept — hamis­­ perializmus diagnózisa is. diagnózis, rossz recept. Az I Mert hiszen nem is kell tu- elnyomott népek ébredését, a­dős doktornak lenni — az szabadságharcát, mint a té­­; egyszerű emberek tízmilliói nyék bizonyítják, semmiféle is meg tudják mondani, hogy imperialista csodadoktor, a valójában miért hanyatlik az legkövetkezetesebb, legkímé- Egyesült Államok és a Nyü­­letlenebb, legvéresebb impe­­gat tekintélye, miért indult rialista „védelmi” politika sem meg az Alsop által „bomlást tudja visszafordítani, legyőzni, folyamatnak” nevezett vala-B. L. A számok és a vendégnézés A Magyar Távirati Iroda igényt kielégítő ellátása, s ön­­hírt ad arról, hogy a Debre­­nek következtében a vendé­­genben megnyíló országos gek elragadtatásában lesi ma­­vendéglátóipari kiállításon, gyalázatát, hanem az a vén­­számos technikai újításon hi­­déglátóipar kétségtelen fejlő­­vűl grafikonok mutatják be a dése mellett — a korszerűbb vendéglátóipar fejlődését. Ezek életforma következményei szerint, amíg 1950-ben kétmil- Nem a kákán csomót keresés, b­árd­százmillió forintot for- a mindenáron való bakafán­­galmazott a vendéglátóipar, toskodás diktálja, hogy a fen­­addig 1959-ben már csaknem tieket leszögezzük. De félő, tízmilliárdot, hogy a nagy számok és ne-Senki sem akarja lebecsül­­vekvő forgalom mámorában mi a forgalom megötszöröző- e fontos iparág vezetői és­dését, annál is kevésbé, mert elöljárói a továbbiakban egy ez legalább oly mértékben még csillagászatibb számot mutatja az improduktív ház- tűznek ki elérendő célul. Az tartási munka csökkenését, a ilyesmi okozza aztán, ha köz­nek életének könnyülését, az­ben háttérbe szorul az iparág életszínvonal emelkedését, nevének lényege: a vendég­­mint amennyire a vendéglátó- látás, s továbbra is marad, ipar fejlődését, fonák csökevényként, a rétég­lőt! Élünk a gyanakvással, oly gyakran hallható szólam, hogy a forgalom ily nagymér- „Nem az én asztalom...” s tékű emelkedése, nem is első­ lesz vendéglátásból vendég sorban a vendégek minden nézés. Ágnes „Bűntanya” A tanév kezdetével újra fel­ kólákat. A szövetségi bíróság lángolt az iskolai faji meg- azonban alkotmányellenesnek különböztetés körül folyó harc az Egyesült Államokban. A lángok könnyen megpörköl­hetik a két elnökjelölt szár­nyait. A harc a déli szegregáció­­sok egyik kulcsállamában, nyilvánította a „jó öreg” Jim­mie önkényeskedését. A déli fehér urak dölyfére jellemző, hogy Davis egyik cimborája, Eremillion főügyész „alkotmá­nyos jogainak semmibevétele” miatt háborogva, „bűntanya­ Louisianában kezdődött, mely­­lel * leírásé* üte­mindmáig dacolt a szövetségi __’ ,?z be­legfelsőbb bíróság 1954-es vágya, kiviharzott, megkülönböztetésellenes dön­­ki­* .... ___robbantak el a két párt el­tésével. Ezek az államok az­óta sem engedték meg egyet­lenegy néger gyermeknek sem, hogy fehérekkel együtt járjon iskolába. nök jelöltje aggódva figyeli — nem a négerek sorsának, ha­nem választási esélyeinek ala­kulását. Ha ugyanis a kor­mány kénytelen lenne be- A szegregációs elvakultság avatkozni, ez erősen rontaná légköre Louisianában is meg- Nixon esélyeit a Kennedy­­teremtette a maga Faubus ellenes lázongás hangulatában kormányzóját, akit jelen eset­ben Jimmie Davisnak hívnak, levő Délen. De mit mond maga Kennedy, hiszen a kon-Davis kormányzó a szövetségi tervatív­ reakciós Délen a fő­­hatóságok beavatkozásának két demokraták kezében a meggátlására személyes el-­hatalom e­lenőrzése alá helyezte az is­ (st. 1.) Több tanilét szerződtettek a vidéki kisiparosok, mint tavaly Október 1-ig meghosszabbították a vidéki szerződtetési határidőt Most állították össze az idei kisipari tanulószerződtetések statisztikáját. Az eredmény, fe­lülmúlja a várakozásokat. Vi­déken ugyanis a tavalyi 3756- tal szemben, ebben az évben a magánkisiparosok 3814 ta­nulót szerződtettek, bár a kis­iparosok száma egy esztendő alatt mintegy 20 százalékkal csökkent. A fővárosban az újonnan szerződtetett tanulók száma a tavalyi 1266-tal szem­ben 896 volt, figyelembe kell azonban venni, hogy a fodrá­szoknál, fényképészeknél és kozmetikusoknál ez évben nem lehetett tanulót szerződtetni, már­pedig ebben a három szakmában 1959-ben kereken tsrr­k­ín­­i­ 300 szerződtetés történt. Jellemző az is, hogy míg tavaly a KIOSZ-nak nemegy­szer csak nehezen sikerült egy-egy iparost a tanuló felvé­telére rábeszélni, ebben az év­ben a kisiparosok részéről megnyilvánuló keresletet nem lehetett kielégíteni, így Buda­pesten 800 szobafestő, 60 kő­műves, 50­­ férfiszabó és több villanyszerelő maradt tanuló nélkül. Miután még számosan van­nak, akik bár a határidő le­járt, szeretnének szerződéshez jutni, a Könnyűipari Minisz­térium megengedte, hogy — a főváros kivételével — a me­gyei tanácsok indokolt esetben október 1-éig engedélyezhetik azz j©ari tanulók szerződtetését.

Next