Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-18 / 51. szám

■ Múlt vasárnap még csak fenyegetőzött a tél, kevés hó is esett, de sehol sem érte el még az egy millimétert sem. Ezekután a meteorológia újabb felmelegedést ígért s már-már azt hittük, decembert idén is megúsztak komolyabb fagyok nélkül, amikor hirtelen hatalmas hideg légtömegek zúdultak Európára az Északi-sarkvidékről, Novaja Zemlja felől. A hideg három nap alatt egész Európát elborította Az éjjeli órákban nálunk is mínusz 10, majd mínusz 15—20 fokot mértek. — Európa ma is telve van hideggel — mondották a Meteorológiai Intézet munkatársai — és sajnos egyelőre nincs is kilátásunk enyhülésre. Különösen nincs itt, a Kárpát-medencében, mert a betelepedett nagy hideg légtömegeket egy erős enyhe óceáni légáramlat tudná kiűzni, márpedig jelenleg sehonnan sem várható ilyen légmozgás. Az utóbbi években elszoktunk a decemberi hidegtől, hiszen nyolc esztendőn át kellemes, őszies volt az év utolsó hónapja. 1953-ban mértek utoljára a mostanihoz hasonló hideget. A meteorológusok azonban már számítottak a mostani fordulatra, mert, mint mondották, hat-nyolc év enyhébb időjárása után elkerülhetetlenül egy hideg periódusnak kell jönnie. Ezt most megkaptuk, sőt még Dél-Európa is teljesen lehűlt, ott is fagypont alatti a hőmérséklet. A héten — a meteorológusok számítása szerint — továbbra is hideg marad az időjárás s csak arra számíthatunk, hogy a napsütés — melynek vasárnap egész napon át részesei lehettünk — lassan megenyhíti az ott rekedt hideget, amely minden valószínűség szerint nálunk fog „megöregedni”. Természetesen a mostani hideg még nem jelenti azt, hogy végleg fagypont alatt stabilizálódik a tél. Minden bizonnyal enyhébb szakasz követi majd, mely nagy havazásokat, esetleg esőzéseket hoz magával. Most ugyanis a kemény hideg miatt nem tud kialakulni a havazás. Az első igazi télies vasárnap otthon tartotta a budapestiek jórészét s elnneg tudható be, hogy a villamos- és autóbuszforgalom lényegesen, alatta maradt a vártnak. Csak később, dél felé, az áruházak, üzletek ezüstvasárnapi forgalma emelte az utasszámot. A hegyi járatokon mindenütt olvadó utakat talált a járókelő s ugyancsak csodálkozott, hogy a mínusz 5—8 fokos hidegben nem fagy meg az úttest. Mint kiderült, érdekes és hasznos módszerként, a Fővárosi Köztisztasági Vállalat és az Autóbuszüzem sózott homokkal szórta fel a hegyi vonalakat s így nem csúszkáltak, nem akadoztak a buszok. Éjjelre, ha a nagyobb fagy a felázott sózott utat „beállással” fenyegetné, újra megsózzák az aszfaltot s nem engedik jégpályává változni. A távolsági járatokon sem jelentkeztek forgalmi nehézségek a hideg idő miatt, s bár néhány helyen 60— 70 centiméter vastag hópásztákat hordott össze a szél az utakon, a járművek mindenütt fennakadás nélkül közlekedhettek. A repülőtér az előző két nap viharos hófúvásai után vasárnap derűs, szélcsendes időben, a menetrendet hajszálpontosan betartva, indíthatta a gépeket A Duna azonban teljesen kihalt képet mutatott s csak a Kossuth híd egykori helyén állt a kikötő mellett a fázós „Hapci”, a „hét törpék” egyike, mely a jégzajlás megindulásáig átkelő járatot bonyolít le Pest és Buda között Egész vasárnap délelőtt azonban egyetlen vállalkozó sem akadt, ki a rövidebb út érdekében a hajón kelt volna át a túlsó partra. Nemcsak a hideg miatt A Duna ugyanis félelmetesen nagy víztömeggel hömpölygött, hiszen vasárnap tetőzött Budapestnél az elmúlt napok árja. Ausztriai mellékfolyóinak területén ugyanis 10. és 14. között óriási mennyiségű csapadék hullott , egyes helyeken négy nap alatt 170 milliméter esőt és 60 milliméter havat mértek. Ennek következtében a Duna felsőbb szakaszán már árvíztől is tartottak. Szerencsére az árhullám most már levonulóban van. Bécsnél 644, Pozsonynál pedig 715 centiméterrel tetőzött, a vasárnapi budapesti tetőzés pedig 545 centiméter volt. Összehasonlításként megemlítjük, hogy csütörtökön még — amikor az ár elért bennünket — csak 179 centiméter volt a Duna vízszintje. Árvízveszélytől azonban most már a hatalmas folyam egyik szakaszán sem kell tartani. Pozsony és Dévény között viszont a Moravából már leúsztak a Dunára az első jégtáblák. A Balatonon is megindult a jégképződés s a déli parton már öt centiméter vastag a réteg. A hideg mellett a rendkívül vékony, sok helyen a széltől is elhordott hólepel volt a másik ok, mely miatt a budapestiek inkább otthon, melegben maradtak. Pedig, akik vették a bátorságot és ródlival vagy síves vállukon felutaztak a környező budai hegyekre, ragyogó napsütésben gyönyörködtenek, s helyenként még síelésre, szánkózásra alkalmas hószigeteket is találtak. Kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi hóvastagság még nem megfelelő a tömeges téli sportokhoz. A sportolókhoz hasonlóan, a szántóföldek is várják az esetleges hőmérsékletenyhüléssel együttjáró jelentősebb havazást A vetések ugyanis jelenleg alig kapnak védelmet a leheletvékony hótakarótól. Az FM Növénytermesztési Igazgatóságán azonban elmondották, hogy a november végi és december eleji, s a növényzet fejlődésére igen kedvező időjárásban jól megerősödtek az elvetett őszi gabonafélék és miután túlnyomórészt edzett, hideget álló fajtákat vetettek, attól sem kell félni, hogy akár két-háromhetes mínusz 10—20 fokos hideg kárt tenne a vetésekben. Mindenesetre megnyugtatóbb lesz, ha megindul a havazás s védő leplével egész télre beborítja a földeket. (nagy) ' X ^ecoAbb lati a &zLq,&tíz lel — itt kell „meg öregecütie” a lililegnek Nyolc éve nem volt ilyen hideg decemberünk — Sózott utak a hegyi járatokon — Utas nélkül áll a »Hapci* — Az őszi vetés bírja a hideget — Nincs árvízveszély Budapesten csütörtökön 179, vasárnap 545 centiméter volt a vízállás A szél a lehullott kevés havat az utak szélére sepörte. Nem baj, itt is lehet szánkózni — sőt talán biztonságosabb is 545 centiméter. A „Hapci” hiába vár utasokra, a budapestieket a magasan álló vízszint és a hőmérő alacsonyan álló higany szála elriasztja a hajókázástól A budai hegyekben a hó még csak gyönyörködéshez elég, a sí és a szánkó alá még vékony A Műjégen örülnek a hidegnek Az első pillanatban valóban furcsának látszik, de így igaz: a Műjégen nagyon örülnek a kemény, hideg, időjárásnak. Miért? Ezt így indokolja Pete Vince, a Műjégpálya igazgatója: — Reméljük, hogy a 8—10 fokos hidegben most már mind több természetes jégpálya is megnyílik Budapesten és így megszűnik a Műjégpálya időnként aggasztó túlzsúfoltsága. Néhány nap múlva megkezdődik az iskolai téli szünidő, a diákok újabb ezrei használják ki a jégen a szabadidőt. Ez pedig — figyelemmel a 6500 kiadott bérletre—, csak növelné a Műjégpálya zsúfoltságát. Hát ezért örülnek a Városliget táján a hidegnek. Valóban, több — nyáron teniszpályának használt — sporttelepen, iskolák udvarain hozzáláttak már a természetes jégpálya készítéséhez és így remélhetőleg a jégsportot szerető diákok számára bőségesebb korcsolyázási lehetőségek nyílnak. Egyébként, mint Pete Vince pályaigazgató elmondotta, a Műjégpálya nyitvatartási ideje a hármas ünnepen így alakul: 24-én 10-től 14 óráig, 25-én és 26-án 10- től 14 és 16-tól 20 óráig. Budapest látványossága lesz a Fehér úti sportliget A várostervezők elgondolása szerint a Fehér út és Kerepesi út mentén olyan lakótelepet létesítenek, amelynek magas házait - többnyire nyolcemeletes toronyházakat — zöld terület, park veszi körül. Az épületeket úgy helyezik el, hogy mentesüljenek a forgalmas Kerepesi út zajától. Az új városnegyedben 7500 lakó részére építenek egy-, két- és háromszobás lakásokat Az új lakótelephez kapcsolódik egy nagyszabású sportliget is stadionnal, 16 sportpályával, motorversenypályával, vendéglátóüzemekkel. A Fővárosi Tanács az újszerű sportliget megtervezésére pályázatot írt ki, s a beérkezett pályaműveket most bírálták el. A tizenhatezer forintos első díjat M.. Baló Borbála, Molnár Péter és Tokár György terve nyerte. A kisiskolás munkaideje hosszabb, mint a felnőtteké Előadás az általános iskolások túlterhelésének okairól — A „túllicitáló” szülők — Pihenés-e a rádió és a televízió? „Te többet tudsz, mint én gimnazista koromban” — mondja gyakran 14 éves gyermekének az apa. A szülők időnként csodálkoznak, menynyi mindent kell a mai gyermeknek tanulnia, tudnia. E pozitív jelenségnek azonban van árnyoldala is: ha a tananyag „adagolását” túlzásba viszik, a túlerőltetés a gyermek számára károssá válhat. Erről az érdekes témáról — az általános iskolások túlterhelésének okairól és veszélyeiről — tartott előadást a III. kerületi szakrendelő Intézet tudományos körének összejövetelén dr. Ling Lajos orvos, a Gyógypedagógiai Főiskola tanára. — Az iskolai foglalkozások naponta általában 4—6 órát vesznek igénybe — mondotta Ling dr. — Ezalatt a tanulóknak folyamatosan figyelniök kell, s ha feleltetés van, azonnal válaszolniok kell a pedagógus kérdéseire. A délután egy részét szintén csak tanulással töltik: a házi feladatok elkészítése a tapasztalat szerint újabb 2—3 órai munkát követel. Ha ezeket a számokat összeadjuk, azt látjuk, hogy a kisiskolások „hivatalos” munkaideje csaknem megegyezik a felnőttekével. Már ez is elgondolkoztathatna bennünket, de jól tudjuk, hogy sok szülő ennyivel sem éri be. Gyermekeiket különböző különórákra — zeneiskolába, balett-intézetbe, nyelvtanulásra stb. — járatják, s ezek újabb megterhelést jelentenek. A családlátogatások alkalmával kiderült, hogy a gyermekek elfoglaltsága nem egyszer túl is haladja a felnőttek munkaidejét. — A gyermekek azelőtt a játékban pihenték ki a nap fáradalmait. Ma már azonban az iskolás gyermekeknél a régi értelemben vett játékról szinte alig beszélhetünk. A késő délutáni és esti órákban a gyermek a család többi tagjával együtt ott ül a rádió, vagy a televízió mellett, vagy szüleivel együtt moziba megy, esetleg olvas. Olyan ingerek ezek, amelyek még inkább megterhelik elfáradt szervezetét, s ez az okatana fe, hogy másnap is nyűgösen, kimerülten ébred fel. Nemrég több pszichológiai megvizsgálta, milyen hatást tesz a gyermekekre a váltott műszakos tanítás. Megállapították, hogy a tanulóknak három napra van szükségük, amíg az új munkakezdéstmegszokják. A hét első két napján tehát fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek. Az is kiderült, hogy a délutáni oktatás általában jobban kifárasztja a tanulókat. A megvizsgált iskolákban a délelőtti oktatásban részt vevő gyermekek nagy része csak az ötödik óra után érez fáradtságot, míg a délután tanulók közül néhány gyermek már az első óra után fáradtságról panaszkodott, s a harmadik órától kezdve már szinte teljesen figyelmetlenek lettek. A kimerültség sok esetben fejfájást is okozott. A vizsgálat adatai szerint a délutáni „műszakban” tanuló gyerekek közt 25 százalékkal magasabb volt a fejfájósok száma, mint a délelőttieknél. — Jól tudjuk — hangsúlyozta előadásában Ling dr. —, hogy a váltott műszakos oktatást még egy ideig nem lehet megszüntetni. Annyit azonban mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy ez az oktatási forma csak szükségmegoldás, idővel — mihelyt ezt lehetőségeink megengedik — minden iskolában át kell térni a délelőtti oktatásra. Az előadáshoz igen sokan — pszichológusok, tanárok, a kerületi pártbizottság és tanács vezetői — szóltak hozzá és egyben érdekes javaslatokat is tettek. — Javasolták — a többi közt, — hogy az iskolaorvosi vizsgálatokat már több hónappal a tanév megindulása előtt kezdjék meg. Ajánlották továbbá azt is, hogy a kerületben létesítsenek gyermekpszichológiai laboratóriumot, amelynek munkatársai a kisiskolások már említett és egyéb lélektani problémáival foglalkoznának. — n —a Vasárnap újabb autóbusz- és villamosmegállókat szüntettek meg A mai forgalmas vasárnapon a megszokott tömeg várakozott a hiddeg szélben a Nagykörút és a Rudas László utca sarkán levő járdaszigeten. Megérkezett a 6-os villamos, de megállás nélkül tovarobogott Buda felé. A várakozók tanácstalanul tekingettek jobbra-balra, s futottak a villamos után. Megszűnt a megállóhely! Vasárnap a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága újabb autóbusz- és villamosmegállókat szüntetett meg. Indokolás: javítani kell Budapest közlekedését és a forgalom gyorsításának egyik legfontosabb feltétele a megállóhelyek ritkítása. A H. H. körutat tett vasárnap a fővárosban, s a megszűnt megállók helyén várakozó közönség véleményének ad hangot az alábbiakban. A legfurcsább, szinte érthetetlen intézkedés a margitszigeti villamosmegálló eltörlése. Itt annak idején még a lóvasút is megállt. Az autóbuszállomás érintetlenül hagyása nem oldja meg a Szigetre igyekvők problémáját. A statisztika szerint négyszer több azoknak a száma, akik villamoson érkeznek a Margitszigetre. Helyes-e a szigetkedvelők többségét — akiknek kedvéért az egész aluljárót építették — megfosztani a jó közlekedés lehetőségétől? Az 56-os autóbusz Nagyajtai utcai megállóhelyét is eltörölték. Így a János kórháztól Budagyöngyéig nem áll meg az autóbusz. Gépkocsink kilométeróráján lemértük a két megálló közötti távolságot: pontosan 1200 méter. A szakértők indokolása az, hogy gyorsjárat jellegűvé fejlesztik itt az autóbuszt. Új lakóházak, modern bérpaloták hosszú sora áll a megszűntetett megálló körül. Miért kell lakóiknak esetleg 5—600 rétert gyalogolniuk? A Rákóczi téren sem ál már meg az autóbusz. Itt a megszüntetés teljesen indokolt. A villamos továbbra is megáll, a József utcai, illetve a Rákóczi úti autóbuszmegálló közel van. Utunk elvezetett a gyárnegyedekbe is. Errefelé vasárnapi csend fogadott, itt a hétfői nap dönti majd el, hogy érdemes volt-e több fontos autóbuszmegállót megszüntetni. Végigmentünk a 10-es autóbusz vonalán, a Budakeszi úton, egészen a megszüntetett Hengermalom utcai megállóig. A megszüntetett megállónál van a Kábel- és Sodronykötél Gyár, mellette egy lakótelep és vele szemben épül egy hatalmasnak ígérkező gyár. A munkások kénytelenek a Goldberger Gyár előtt leszállni. Az újabb megállóhely megszüntetése váratlanul érte a közönséget, amely éppen azt várta, hogy a Közlekedési Igazgatóság korábbi ígérete szerint felülvizsgálja a megállóhelyek megszüntetését és figyelembe veszi az elkövetett esetleges hibákat, elsősorban pedig a kórházak és a betegek szempontjait. Javasoljuk: az illetékesek vegyék figyelembe a tapasztaltakrcát. Mert a közlekedésben fontos a gyorsaság, de még fontosabb a közlekedés maga is, az, hogy az utas — különösen félidőben — ne kényszerüljön gyaloglásra.