Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-27 / 9. szám
Őrjáraton, csellengő gyerekek nyomában Szülők és pedagógusok közös akciója az iskolán kívüli nevelés segítésére A IX. kerületi Telepi utcai általános iskolában a közelmúltban megbeszélést tartottak a szülők, pedagógusok és a rendőrség képviselői. A pedagógus pártszervezet kezdeményezésére rendezett tanácskozást azért hívták öszsze, hogy megvitassák, miként lehetne ellenőrizni, veszélyektől megóvni a diákok iskolán kívüli életét. Ezen a tanácskozáson határozták el, hogy az minden héten, egy megbeszélt napon őrjáratok indulnak a kerület különböző pontjaira, hogy megfigyeljék, figyelmeztessék a késő esti órákban S.-É utcán, mozikban, esetleg italboltokban csellengő gyerekeket. Már két alkalommal indultak el a megfigyelők és útjukra a H. H. munkatársa is elkísérte őket. Ki , merre ? 5 óra. A városra már leszállít a szürkület. Zsúfolt autóbuszok, villamosok, a járdákon munkából hazafelé áradó tömeg. A kelepi utcai iskolából — amelynek valakikor József Attila is tanítványa volt — kiözönlenek a délutános gyerekek és szétoszlanak a forgatagban. Vajon ki merre tart? Nyomukba szegődik az őrjárat. Minden csoportja három-három tagból áll: egy szülő, egy pedagógus és kíséretükben egy rendőr. Kicsit korai az idő, a gyerekek még okkal vannak az utcán. De amint besötétedik, fogynak az indokok. Jó órával a tanítás után a Bakács téren még iskolatáskák hevernek a járdán, négy kisfiú kigombolkozva, felhevülten focizik egy jókora kővel. Az arra járók rosszallóan ingatják fejüket, de senki sem szól. Az őrjárat figyelmezteti őket,hogy későre jár és ők pironkodva hazabandukolnak. Lám, elég az intő szó. Iskolatáska és egy üveg Kinizsi -1 7 óra. A Szamuely utca Sarkán, az italboltban vágni lehet a füstöt. Ingadozó léptekkel járnak a törzsvendégek. A sarokban ifjú mama áll elsős fiacskájával. Az iskolatáska a falu mellé vetve, a polcon két pohár, mellette egy üveg Kinizsi. Az őrjárat látja, amint buzgón lehúz egy pohárral a fiúcska, a mama gyönyörködve nézi és újra tölt. Hozzálépnek, súgva figyelmeztetik. „De kérem — hebegi — én nem akarok roszszat a gyereknek. Orvosi rendeletre itatom sörrel..Aztán megígéri, hogy máskor inkább Nektár-sört vesz és azt hazaviszi. Még néhány figyelmeztető az üzletvezetőnek, aki ugyancsak rákvörösen mentegetőzik, mert tudja, hogy ez szabálysértés, amelyért ő felel. Nem kívánatos tapasztalatok A környék italboltjaiban tucatszámra gyűjthették a rossz példákat. Az Üllői út és Telepi utca sarkán, a Ferenc körút és a Tompa utca sarkán, a Mester utca és a Hómán Kató út sarcán, a részegekkel tömött piszkos, füstös italboltokban mindkét alkalommal találtak általános iskolásokat. A szüleik küldték el őket borért vagy sörért, nem gondolva azzal, hogy a gyerekek a rövid ott-tartózkodás alatt is korántsem kívánatos tapasztalatokra tehetnek szert. Az Akadémia moziban a „Hely a tetőn” című filmet játsszák. Az utolsó előadás szünetében láttak gyerekeket, akik szüleik társaságában nézték végig a késői ás nem éppen gyermekszemeknek szánt műsort. Minden esetben beszéltek a szülőkkel, akik általában megértéssel fogadták a jó tanácsot. Sajnos, nemcsak ilyen jó tanáccsal helyreigazítható, csírájában elfojtható esetek adódtak. A Mester utcában összekucorodott, vacogó kislányra talált az őrjárat, aki anyja viharos „magánélete" elöl menekült a kapualjba. Az utolsó mozielőadás szünetében pedig egy magányos 13 éves kislánnyal találkoztak, akiről kiderült, hogy életét erélyes intézkedéssel kell helyes mederbe terelni. Az első tanulságok Az első két őrjárat eredményeképpen felmerült az a gondolat, hogy helyes lenne, ha a mozik utolsó előadását általános iskolások nem látogathatnák. A szülői értekezleteken arra is felhívják majd az apák és anyák figyelmét, hogy este ne küldjék vásárolni a gyerekeket az italboltokba. Megfigyeléseik eredményét köztik a kerület iskoláival és esetleg a Vendéglátóipari Tröszttel és a MOKÉP-pel is. Ahol ez szükséges, a rendőrség segítségével erélyesebb intézkedésekhez is nyúlnak. Az őrjáratokra eddig több mint 50 szülő és pedagógus jelentkezett, akik minden héten újra és újra végigjárják a kerületet, hogy figyelmeztető szóval, vagy ha kell, hatékony intézkedéssel védjék a fiatalokat a veszélyektől. Jó lenne, ha példájukat más kerületek is követnék. Lukács Angéla Nyikolaj Csukovszkij regénye szovjet filmen Bemutató: március 2-án "■< —v ·h" " Islegyszietteték a Vaezeei owardt asztedbev tezídői Láziét Néhány évvel ezelőtt elrendelték, hogy a budapesti körzeti orvosok délelőtt és délután egyaránt kötelesek rendelést tartani. A fővárosi tanács egészségügyi osztálya és az SZTK megyei központja ellenőrzések során megállapíttotta, hogy egyes kerületekben ezt a rendelkezést nem tartják be és a körzeti orvosok rendelési idejét oly módon változtatták meg, hogy egyik nap délelőtt 8—12 óráig, a következő napon pedig délután 4—8 óráig osztatlan időben rendelnek. Az osztatlan rendelési idő miatt a betegek részéről sok indokolt panasz érkezett. Előfordul, hogy az egyik, délelőtt osztatlanul rendelő körzeti orvost a körzetében lakó betegek csak a következő nap délután tudják felkeresni. Az indokolt panaszok megszüntetése és a zavartalan betegellátás érdekében a fővárosi tanács egészségügyi osztálya most intézkedett az osztott rendelési idő visszaállítására. A körzeti orvosok rendelési idejének megoszlását a délelőtti és délutáni órákban a kerületi tanácsok egészségügyi osztálya határozza meg. Mans!, belga és francia idegenforgalmi szakemberek hazánkban Vasárnap utazott el hazánkból négynapi itt-tartózkodás után a holland küldöttség, amely idegenforgalmi szakemberekből, újságírókból és a KLM repülőtársaság képviselőiből állott. Vasárnap újabb küldöttség érkezett Budapestre. Ez alkalommal belga utazási szakemberek, újságírók és a SABENA légiforgalmi társaság képviselői látogattak el hozzánk. Belga vendégeink négy napig tartózkodnak Magyarországon, ez idő alatt megtekintik Budapest látnivalóit és kirándulnak a Balatonhoz is. Március elsején az AIR FRANCE légiforgalmi társaság vezetői látogatnak el hazánkba. A francia csoport bejárja a szocialista országokat és mindenütt a helyszínen tanulmányozza az ország idegenforgalmi lehetőségeit és tárgyalásokat folytat az idegenforgalmi kapcsolatok élénkebbé tételéről. A költségvetés tárgyalása az Országgyűlésnek évről évre visszatérő egyik legfontosabb munkája. Ez idén különösen nagy volt az érdeklődés, amit bizonyít az a tény is, hogy 29 képviselő szólt hozzá a költségvetési javaslathoz. Az ország minden részéből, a legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz tartozó képviselők tolmácsolták választóik óhajait és számoltak be jelentős eredményekről. Az alábbi egy-egy képviselő beszédéből merítettek hűen tükrözték az alapos előkészületeket, a feladatokat, a gazdag eredményeket és a megoldás útján járó problémákat. • Csongrád megye iparáról számolt be Bódi László képviselő: az 1957. évinél 36 százalékkal termelt többet a hároméves terv utolsó esztendejében, az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt évben húsz százalékkal volt több, mint három évvel korábban. A gépipari üzemek fejlődése igen örvendetes a megyében — de a képviselő, aki maga is vasas, hozzátette —, nem haragszunk meg, ha Csergő elvtárs még nagyobb iramot diktál. , Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megállapította, hogy a tervszerű tudománypolitikához szükség van rá, hogy ésszerűen és a fontosság sorrendjében fordítsuk anyagi erőinket a kutatásokra. Az országos távlati tudományos kutatási terv éppen azzal a céllal indult el, hogy magukat a kutatási feladatokat tekintsük át, és azokat világosan megítélhessük a népgazdasági szükségletek, a társadalmi fejlődés, a szocialista építés mai és különösen jövőbeli követelményeinek szempontjából. Biztatóan halad ez a most folyó központi összeegyeztetés. Ennek eredményeképpen elérhető, hogy egy objektív alapon nyugvó fontossági rendet, illetve szintet lehet megállapítani magukban a kutatási feladatokban is. A termelőszövetkezetek megerősítésének kérdése sokszor visszatérő probléma volt. De viszszanyúltak a képviselők a szervezés és megalakulás nehézségeire is. Érdekes esetet mondott el Németh Imre borsodi képviselő. A sajómenti Hét ■ községben — ahol exportra is termelnek káposztát — december közepén panaszkodott a községi népfrontbizottság elnöke, hogy nehezen megy majd a szervezés. Elmondta, hogy a községben a parasztság négy csoportra oszlik: vannak itt a földreform során földhöz juttatottak, volt kisparasztok, középparasztok és egykori kulákok. Addig, ha az egyik csoporthoz tartozók kezdeményeztek valamit, a többiek — csak azért sem támogatták. A népfrontbizottsági ülésre meghívták a csoportok hangadóit is. Mindannyian megjelentek. A népfront elnöke, a 18 holdas híres káposztatermelő Dienes Gyuri bácsi kérges paraszti kezével írt beszámolót olvasott fel. Szavait vita követte, ami lényegében beszélgetés volt. Egy óráig tartott, s másnap termelőszövetkezeti község lett Hét. * A pécsi orvosprofesszor, dr. Huth Tivadar, a klinikák és kórházak fenntartására szánt 2424 millió forintról beszélt, ami a tavalyinál 161 millió forinttal több.~ Gyakran hallhatjuk — mondotta —, hogy mi nem vagyunk effektív termelő üzemek, mi csak sok pénzbe kerülünk. Legyen szabad azonban megmondanom, hogy mi a legnagyobb értéket termelő üzem vagyunk,* * amely az életet és az egészséget adja vissza. Csak egészséges társadalommal építhetjük a szocializmust. — Felvetette a 600 üres orvosi állás problémáját. Ebből csak 150 az igazán betöltetlen, a többi halálozás és nyugdíjazás folytán üres és ezek előbb-utóbb betöltésre kerülnek. Sajnos, fiataljaink nem nagyon tolonganak a vidéki körzeti állásokba. Javasolta, hogy eredményesebb módszerrel győzzék meg a fiatalokat, hogy menjenek a vidéki körzetekbe. Helyesnek tartotta az egészségügyi miniszter intézkedését, hogy új orvosi állást — amíg az üres állások betöltve nincsenek — szervezni nem lehet.• Prantner József tolna megyei képviselő a szociális ellátottságról beszélt. A szociális otthonok hálózata átfogja az egész országot Ezek az otthonok volt főúri kastélyokban és csendőrlaktanyákban kaptak helyet, ott ahol régen az úri gőgnek, a kizsákmányolásnak, az ember megalázásának fellegvárai emelkedtek. Ugyanezekben az épületekben ma a szocialista humanizmus aranyozza be az öregek életének alkonyát és gyógyítja a betegeket. A budapesti képviselők nevében Ligeti László, a belkereskedelem problémáihoz szólt hozzá. A kereskedelem forgalmának növekvő számadatai kifejezői az életszínvonal állandó emelkedésének. Az új eladási tonnák beváltak és helyes lenne az élelmiszerszakmában, de az iparcikkszakmában is létrehozni olyan egységeket, amelyek kizárólag házhoz szállítással foglalkoznának. A raktárak fejlesztése nem követte nyomon az áruforgalom növekedését. A budapesti FŰSZERT Például a fővárosban huszonkét helyen, az ÜVÉRT pedig huszonnégy helyen, a budapesti VASÉRT pedig huszonkét helyen kénytelen raktározni. A ruházati szakma összesen 210 raktárral rendelkezik, ebből 123 a szükségraktár. Ez a probléma máról holnapra nem oldható meg, de a kérdéssel az elkövetkezendőkben foglalkozni kell.• Mindennapi életünket hűen tükröző felszólalások. Az egész költségvetési vita arról tett bizonyságot, hogy az Országgyűlés körültekintően, jól gazdálkodik az ország pénzével. D. L. A PARLAMENT ÜLÉSTERMÉRŐL Időjárásjelentés Nyugat- és Kelet-Európa között egyre inkább fokozódik az időjárási ellentét. Míg kontinensünk Atlanti-óceánhoz közel eső országaiban enyhe az idő, addig Közép- és Észak- Európában 0—mínusz 5, a Szovjetunióban mínusz 5 mínusz 15, sőt az Ural környékén mínusz 20—25 fokos fagyok alakultak ki. Hazánkban tegnap erősen felhős volt az ég, csak Kékestetőről jelentettek háromórás napsütést. Vasárnap délben Budapesten a hőmérséklet plusz 2 fok volt. Várható időjárás hétfő estig: változó felhőzet, legfeljebb néhány helyen hószállingózás vagy kisebb eső. Helyenként köd, mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn plusz 3 plusz 7 fok között. I 7.— ENminti Rermjeiifj,-------* az Esti Hírlmrfőszerkesztője Az Esti Hírlap szerkesztősége mély fájdalommal tudatja, hogy Révész Jenő elvtárs, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja, a munkásmozgalom régi harcosa, a lap főszerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége választmányának tagja, életének hatvanadik évében súlyos betegség után elhunyt. Révész Jenő elvtársat az MSZMP Budapesti Bizottsága, az Esti Hírlap szerkesztősége és a Magyar Újságírók Országios Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Mély fájdalommal búcsúzik az egész magyar újságírótársadalom, s benne a Hétfői Hírek szerkesztősége, munkatársai Révész Jenőtől, aki a két háború között, a horthysta ellenforradalmi, majd nyíltan fasiszta években is bátran kiállt a munkásosztály ügye mellett. A felszabadulás után előbb Miskolcon, majd a Magyar Távirati Iroda, később a Magyar Nemzet vezető munkatársaként harcolt megalkuvás nélkül a szocializmus győzelméért. Két évvel ezelőtt került az Esti Hírlap szerkesztőségének élére, s egyenes jellemével, elvtársi magatartásával hamarosan itt is kiérdemelte munkatársai bizalmát, szeretetét. Révész Jenő elhunytat mélységesen gyászolja szűkebb családja, felesége és tizennégy éves kislánya, s a kitűnő tollú újságíró és példás életű ember távozása fájdalmas vesztesége az egész magyar újságírásnak. „Hiba meg nem ismétlődhet Egy elavult üzem példát mutat A kulcs: a jó munkaszervezés Gf 60 Kérdezz meg tíz vasöntödés szakembert, miért sok a selejtjük, miért kevés az öntvény-kihozataluk, azaz a kifogástalan termékük? Nyolc alighanem azt válaszolja „Mit tehetünk, ha egyszer korszerűtlen a berendezés!... Korszerűtlenségre hivatkoznak olyan üzemek is, ahol az állam milliókat költött elektrifikálásra, új eszközökre, modernizálásra. De mit szóljanak a volt Donáth Gépgyár utódjánál, az Újpesti Vasöntödénél dolgozók? Hiszen az ő üzemükre már 1958-ban kimondták, hogy berendezésük múzeumba való, kár rá költeni, meg kell szüntetni a termelést, mert a 103 százalékos önköltség merő ráfizetés! Az üzem „temetése” végül is elmaradt, mert az öntöde vezetői elhatározták, hogy valóban eladott berendezésükkel is olyan korszerű munkaszervezést honosítanak meg, ami kifizetődővé teszi létüket. És tényleg: míg 1955-ben száz százalékon felüli önköltséggel 2 650 tonnát termeltek 20—40 százalékos selejttel, 1960-ban 75,3 százalékos önköltséggel 7 450 tonna a termelés és a selejt a legkényesebb öntéseknél sem haladja meg az 5,25 százalékot, ők tehát nem hivatkoznak korszerűtlenségre, bár jól tudják, hogy a korszerű berendezés a magas termelékenység egyik alapfeltétele. Ugyanakkor minden iparágban hasznosítható módszerükkel bebizonyították, hogy ahol viszont megvannak a modern adottságok és mégis alacsony az öntvény-kihozatal, sok a selejt, ott feltétlenül a munkaszervezéssel van a hiba. Az Újpesti Vasöntödében attól kezdve, hogy milyen a vagonokban érkező nyersanyag és koksz minősége, odáig, hogy a megrendelő vállalat a megmunkálás során milyen figyelembe veendő tapasztalatokat szerez, minden mozzanatot ellenőriznek. A kényes és nagy sorozatoknál odáig terjed a megelőző óvatosság, hogy a megrendelő által jóváhagyott próbadarabokból is először csak kis mennyiség termelését engedélyezi a MEO, s csak ha ezek kifogástalanok, akkor mehet a nagy széria. Minden munkafolyamat megkezdése előtt, közben és befejezéskor elemzően ellenőrzik a termék minőségét és megállapítják az egyéni felelősséget is. Valamennyi öntő saját számát üti az öntvénybe, s helente a külön rakott selejt-daraboknál a művezető jelenlétében megtörténik a „tetemrehívás”. A selejt-gyártónak magyarázatot kell adnia, mi okból lett a termék selejt? Ha az öntő a hivatalosan engedélyezett selejt százalékot nem éri el, kulcs szerinti prémiumot kap, ha azonban selejtje ezt meghaladja, fizetése 15 százalékáig kártérítést fizet. A minden munkafolyamatra kiterjedő ellenőrzésnek egyfelől az az eredménye, hogy a hibák nem tetéződnek, hibás darab további munkafolyamaton nem megy át, az azonnal elemzett hibák nem ismétlődnek, másrészt egyetlen munkás sem károsodik a mások által elkövetett hibákért A szervezett óvatosság lényegbevágó mozzanata a hétfői munkakezdő megbeszélés. A MEO vezetője, az üzem főmérnökének, műszaki vezetőinek, üzem és művezetőinek jelenlétében „ügyészi vádbeszédet” mond a megelőző hét tapasztalatairól, a termelés során felmerült fogyatékosságokról. Csapó főmérnök utasításokat ad a hibák kiküszöbölésére. A következő héten az utasítások végrehajtása felelőseinek kell beszámolniuk az intézkedésekről és azok eredményeiről, s csak akkor kerül sor az újabb problémákra. „Hiba meg nem ismétlődhet” — érvényesül újra a ki nem mondott jelszó. Minden megállapodásról, megállapításról, észrevételről napló, jegyzőkönyv készül és minden érdekelt írásban és szóban is tudomást szerez közvetett teendőiről is. Márk Pál, az Újpesti Vasöntöde MEO vezetője ezekről számolt be 150 öntödei szakember előtt egy iparági tapasztalatátadó értekezleten, amelyet a SZOT IX. teljes ülése nyomán rendezett meg a Vasas Szakszervezet. . A „gazdag rokonok” — a jobb műszaki feltételekkel dolgozó üzemek — kezdetben kétkedéssel, majd elismerő tisztelettel hallgatták a „szegény rokon” figyelemre méltó eljárását, amely ugyan nem teszi feleslegessé a modern felszerelést, de segít a nehézségek áthidalásában és megszünteti azt a lehetőséget, hogy a korszerűtlenséget, elkerülhető hibák elkövetése ürügyéül is felhasználják. A felszólalásból arra következtethetünk, hogy ha több nem is, de annyi mindenesetre történik, hogy magas öntödei selejtnél többé a korszerűtlenségre nem igen hivatkoznak. Nyerges Ágnes Nem lesz többé „hiánycikk" a kleplifüggöny Kevés a csipkefüggöny , panaszkodnak időnként a lakberendezést vásárlók, s különösen a finom klöplicsipkéket hiányolják, melyekből még a kirakatokban is alig-alig látható egy-egy példány. Ezen a helyzeten javít hamarosan a Lőrinci Csipkegyár, ahol nyolcvan darab külföldről vásárolt csipkeszövőgépet helyeznek üzembe ebben az évben. Az első negyven gép szerelése már megkezdődött. Az új gépek segítségével évente mintegy 300 000 négyzetméterrel növelhetik a klopligyártást, s megszüntetik a hiányt.