Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-09 / 2. szám

— -4 f , •­ Árat 1 Ft jpr Totó-eredmények HÉT FONT*1079 m ÉVFOLYAM, *. szám POLITIKAI HETILAP 1961. JANUÁR 9. HÉTFŐ MADTA*­ndüfő ÉS TF..SV­Z). Társadalmi vizsgálat 21 ferencvárosi üzemben Beszámoló az ország első orvosi izotóplaboratóriumáról Víz és gáz nélkül a kísérleti lakótelep HOT-épülete Úri betörőbandát tett ártalmatlanná a rendőrség Bíróság elé kerül-e Eichmann magyarországi bűntársa? ÚJPEST TANÁCSA ÉS LAKOSSÁGA Irta: András­si Gyula, A IV. ker. tanács VB-elnöke Családiasan csak „újpesti­nek” nevezik a IV. kerüle­tiek a tanácsot. Az „újpesti” tanács Bajcsy-Zsilinszky úti épülete csaknem 10 000 kerü­leti lakos ezerféle ügyének­­bajának intéző központja, a kerület életének szíve. Száz­harminc dolgozó igyekszik úrrá lenni az elintézendőkön, de ha a nap 48 órából állna, akkor sem tudná ellátni a tengernyi feladatot, ha a ta­nács nem volna valóban tö­megszervezet; ha a ta­nácstagok, a lakóbizottságok, az állandó bizottsági tagok és a különböző ügykörök hiva­tali vezetőivel karöltve dol­gozó társadalmi munkások nem nyújtanának segítséget. Kerek számban 140 tanács­tagunk és 400 albizottsági ta­gunk van. Mindig tettre kész társadalmi munkásaink szá­ma mintegy 3500. Segítségük akkor is igen hasznos lenne, ha csak őszinte vélemény­­nyilvánításra, szándékok tol­mácsolására, egy-egy hasznos ötletre, javaslatra korláto­zódnék, ha finom műszerként csak azt jelezné, hogy a hi­vatali gépezetnek mire­ ho­­gyan terjedjen ki a figyelme. De társadalmi munkásaink segítsége nem csupán „szel­lemi” segítség. A Vécsey ut­ca és Nádor utca sarkán, ahol sivár telek csúfította a ke­rület képét, s az Árpád út és Rezi Károly utca sarkán, ahol romok éktelenkedtek, ma neonfényes parkkal találkoz­nak a járókelők. A környék lakói fogtak össze, ők kezde­ményezték a park­építést és ők végezték el a fárasztó munkát is. Kerületünk ut­cáinak többsége rendezetlen, burkolatlan volt és ezen kívül is bőven mutatkozott számos más, még a régi „városházi” időből származó súlyos „ha­gyaték”. Bizony, állami erőből nem telik mindenre azonnal, s így csak apránként kerül­hetne sor egy-egy utca rend­­behozatalára. Az újpestiek azonban lassúnak találták a városrész „kozmetikai” mun­kálatait, okos és lelkes türel­metlenség fűtötte őket. Elha­tározták, hogy maguk is neki­­állnak a munkának. A tanács burkolóanyagot és gépeket bocsátott rendelkezésükre. Eredmény: 1960-ban 26 utcá­ban 30 000 négyzetméternyi felületű aszfaltjárda és 4000 négyzetméter útburkolat ké­szült el, jóval több, mint a megelőző években bármikor. Jelen! — mondják sokan a kerület lakói közül, akkor is, ha fásításról, csatornaárok­­ásásról, vízvezetékcső lefekte­tésének kubikosmunkájáról, házak csinosításáról és udva­rok rendbentartásáról van szó. És a maguk feladatának, ha­táskörükbe tartozónak tekin­tik a lakók esetleges vitáinak elsimítását, a békesség meg­teremtését is, ha erre szük­ség van. Aki csak valameny­­nyire is ismeri egy olyan nagy kerület, mint az újpesti, éle­tét, tudja, mennyire értékes munka ez. Kitűnő eredményeket értek el az oktatási állandó bizott­ság mellett működő szülői munkaközösségek. Tevéke­nyen kivették a részüket az iskolareform vitájából, s az ötleteket, a javaslatokat, a szavakat sok helyütt nagy tettek is követték. Erre ki­emelkedő példa a Komjáth Aladár utcai öttantermes po­litechnikai műhely. A műhely megteremtésének gondolata a szülői munkaközösség körében született. A munkaközösség tagjai álltak neki a szükséges any­agi eszközök megszerzésé­nek, gyűjtésének is. Két lel­kes pedagógus, Jákó László és Gulyás Imre pedig egész nyá­ri vakációjukat a politechni­kai műhely építésének, terve­zésének és szervezésének szen­telték, s a szülőkkel és a diákokkal együtt maguk is dolgoztak az építkezésen. Meg kell említeni az Erzsébet ut­cai általános iskola napközi otthonának építését is. A szü­lők itt sem vártak „ajándék­ra”, összefogtak, és új napkö­zit emeltek. A szülők, peda­gógusok és tanulók összefo­gása egyébként az elmúlt év­ben nem kevesebb, mint 1 300 000 forint értékű mun­kával gazdagította a kerület oktatási intézményeit. Ha tettekről volt szó, nem maradtak el a kerület ifijei, a kiszesek sem: négyezeröt­száz munkaórát fordítottak a városrész szépítésére. A ke­rület lakossága által végzett munka értéke 1960-ban mint­egy négy millió forintot tett ki. Nem nehéz kiszámítani: a nyolcvanezer főnyi lakosság minden egyes tagjára — a csecsemőket és az aggokat is beleszámítva — átlagosan 50 forintnyi értékű munka jutott. Így aztán, amikor kerüle­tünk végrehajtó bizottsága a múlt év decemberében meg­tárgyalta az MSZMP-nek a népgazdaság egyes jelensé­geire von­atkozó, a szocializ­mus építése ütemének meg­gyorsítására hozott határoza­tát, a kerületünkre háruló feladatok meghatározásakor jelentős tényezőként vehettük figyelembe nagy családunkat, a bennünket támogató lakos­ságot. Január 10-én lesz 16. éve annak, hogy kerületünk fel­szabadult. 1945-ig a városháza tornyai gőgös magasságból néztek le az újpestiekre. A tornyok ma is állnak, de mintha maguk is megváltoz­tak volna: felkiáltójelként hirdetik, hogy az épületben mások ülnek, más szellemben dolgoznak, hogy az egykori „elöljáróság” ma a lakosság­gal való összefogás, a közös munka szervezésének köz­pontja. Sok feladat vár az új­pesti tanácsra 1961-ben is, de bátorít, serkent és magabiz­tossá tesz az a tudat, hogy a kerület lakosságának tettre­­kész segítségével a feladatai során felvetődő minden ne­hézségen úrrá lehet és­­ úr­rá is lesz. Kuba kész az egyenlőség alapján tárgyalni az USK-val Havanna, január 8. Dr. Ernesto Che Guevara, a Kubai Nemzeti Bank elnö­ke szombaton este televíziós beszédet mondott. Hangoz­tatta, hogy a szocialista or­szágokkal megkötött egyezmé­nyek nagy jelentőségűek Kuba számára. Guevara nagy elismeréssel méltatta a szo­cialista országok gazdasági és kulturális vívmányait. A je­lenlevő kubai újságírók kér­déseire válaszolva Guevara ki­jelentette, hogy Kubát jelen­leg közvetlen észak-amerikai katonai támadás fenyegeti. Ha azonban az Egyesült Államok tárgyalási hajlandóságot mu­tat, Kuba mindig kész a tel­jes egyenlőség alapján tár­gyalni. (TASZSZ) Belgium új kongói agresszív cselekedetei miatt a Szovjetunió a Biztonsági Tanács összehívását kéri New York, január 8. (TASZSZ) Valerian Zorin, szovjet kül­­ügyminiszterhelyettes, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi­­selője szombaton levelet inté­zett Omar Luftihoz, a Bizton­sági Tanács jelenlegi elnöké­hez. Levelében kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Ta­nácsot, hogy megvizsgálja a belgák Kongó ellen elköve­tett újabb agresszív cselekmé­nyeinek következtében előál­lott helyzetet. A Kongóból érkező jelenté­sek szerint az utóbbi napok­ban Belgium újabb agresszív cselekedeteket követett el Kongó ellen — hangzik a le­vél. A belga kormány durván megsérti Ruanda Urundi gyám­sági terület nemzetközi jog­állását és arra használja fel ezt a területet, hogy innen szervezze meg Mobutu fel­­fegyverzet bandáinak hadmű­veleteit a kongói nemzeti had­sereg Kivu tartományban ál­lomásozó egységei ellen. Da­­ya­l nagykövet, az ENSZ-fő­­titkár kongói különmegbízott­­ja által közölt adatokból is kitűnik, hogy a belga hatósá­gok repülőgépekkel, katonai és műszaki személyzettel, te­herautókkal látták el Mobutu bandáit, s Ruanda Urundi te­rületének felhasználásával a törvényes kormányhoz hű kon­gói nemzeti hadsereg mögöt­tes területeire dobták át eze­ket a csapatokat. Mindez nyílt belga katonai intervenció a Kongói Köztársaság ellen, aminek következtében súlyos fegyveres összetűzésekre ke­rült sor Bukavu térségében, valamint Ruanda Urundi és Kongó határán, amelyek so­rán több ember életét vesz­tette. Zorin ezután emlékeztet ja­nuár 4-i levelére, amelyben felhívta a tanács elnökének figyelmét a helyzet veszedel­mes voltára, és arra, hogy kérjen sürgősen magyaráza­tot a belga kormánytól. Erre a levélre azonban azóta sem érkezett válasz, a helyzet vi­szont csak rosszabbodik, ami még inkább veszélyezteti a szóban forgó térség békéjét és biztonságát — hangzik a levél. Megkezdődött a népszavazás Franciaországban Párizsban nagyarányúnak ígérkezik a tartózkodók száma Hivatalos eredményhirdetés egy hét múlva De Gaulle 3 milliárd frankot fordított a népszavazási kampányra Párizs, január 8. Vasárnap reggel 8 órakor megkezdődött a népszavazás Franciaországban, Algéria nagyvárosaiban, a Szaharában és az úgynevezett tengerentúli megyékben, területeken, mint a csendesóceáni Francia Poli­nézia szigetein, az afrikai Francia Szomáli-parton, a dél­amerikai Francia Guayanában. A mai népszavazás még nem „a” népszavazás, amely előbb vagy utóbb Algéria sor­sának végleges alakulásáról lesz hivatva dönteni. Ez még írem Algéria önrendelkezési jogának alkalmazását jelentő népszavazás. Inkább csak sze­mélyre szóló népszavazás, de Gaulle tábornok utolsó kor­tesbeszédeiben nem is titkolta, hogy valóságos bizalmi szava­zásnak tekinti. A kommunistákkal az élen, az igazi francia baloldal és a dolgozók nagy tömege készült a „nemmel” szava­zásra,­­ mert ők Algéria jogainak valódi elismerését, a háború megszüntetését akarják. Ugyanis, bár a mai kormány­­ algériai politikája egy hajszál­­­­lal reálisabb, mint volt az elő­deié, a Soustelle—Bidault— I Mórice—Duchet szélsőjobbol­dali s„négyesfogaté”, ez nem je­­­­lenti azt, hogy a népszavazás közelebb hozná az algériai bé­két, a hetedik éve tartó vér­ontás befejezését. A köztársa­sági elnök beszédeiben egyre­­másra elzárkózik a béke meg­teremtésének egyetlen módja, az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányával való poli­tikai tárgyalások elől. A köztársasági elnök fasiszta és szélsőjobboldali ellenzéke, az algériai gyarmatosítók cso­portja is a népszavazási „nem” érdekében kezdett kampányt. Ezek az elemek 1958-ban még de Gaulle táborában voltak, később azonban egymás után váltak ki, aszerint, hogy az államfő algériai politikája fo­kozatosan áttért a párizsi mo­nopóliumok érdekeinek meg­felelő vonalra, amelynek a szaharai olajkincs minden áron megtartása lett a fő célja. Ezért a hivatalos Párizs ma kész bizonyos engedményeket tenni a gyarmati telepesek rovására is. Egyfelől tehát a párizsi nagybankok, kőolaj-társasá­gok, másfelől a „colon”-ok, a gyarmati birtokosok érdek­­(Folytatás az 5. oldalon) Lapzártakor • jelentik Véres eseményekről érkez­tek hírek Algériából. Szidi bel Abbesben vasárnapra virradó éjszaka idegenlégiósok tüzel­tek a tüntető arabokra. A hi­vatalos közlés szerint három fiatal muzulmán életét vesztet­te. Az arab tüntetők az FLN félholdas zöld-fehér zászlaját tűzték ki az épületre. Tiaret­­ben vasárnap délelőtt rendez­tek nagy tüntetést a muzul­mánok. A katonaság itt is tü­zet nyitott. A jelentések né­hány halottról és számos sebe­sültről beszélnek. Az arabok megindultak az európai ne­gyed felé, útjukban felgyúj­tottak számos gépkocsit. Az óriási katonai erő elle­nére a szavazás igen vontatot­tan alakul Algéria nagyváro­saiban. Csak elenyésző szám­ban jelennek meg az arabok a szavazóhely­iségeikben. Vannak helységek, ahonnan a kora délutáni órákban azt jelentet­ték, hogy a muzulmánok 10 százaléka sem ment el szavaz­ni. Ismeretes, hogy az algériai felszabadító mozgalom, az FLN a népszavazás bojkottjára szó­lította fel Algéria muzulmán lakosságát. Clermont Ferrand városai­ban vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek az algé­riai felkelők zászlaját kitűz­ték a hősi emlékműre. Párizsban és környékén, ahol több mint három millió szavazó szerepel a válasz­tási­­listán, vasárnap délig a szavazók 27—28 százaléka adta le szavazatát.. (AP, Reuter) A városra vasárnap Teljes ködTakaró borult, a Szabadsághegyen napfürdőznek a kirándulók Vasárnap éjsza­ka délnyugatról beözönlő légtöme­gek köddel árasz­tották el a Kár­pát-medencét s a hajnali­­ órákban Budapesten is sű­rű, tejszerű köd borította az utcá­kat. A hatalmas fátyol mintegy 100 méter vastag­ságban terült fö­­lénk s míg a vil­lamosok és gép­kocsik csak óva­tosan, lassítva­­ közlekedhettek a­­ sűrű köd miatt, addig valamivel fölöttünk, már a Szabadsághegy tetején is gyönyö­rű napfényben sütkérezhettek a kirándulók. A ködfelhő egyébként az Al­pok vidékét és Erdélyt is megszállása alatt tartja s hó egész Európában még mutatónak is alig jelent­kezik. Csupán a Skandináv félszigeten és a Szovjetunió ■keleti vidékein szállingózik a hó.­­ Nyugat-Európában és­­ Angliában az enyhe idő kö­vetkeztében esőzések vannak. A januárban szokatlan eny­he idő tovább tart s éjszaka is — ahogy a Meteorológiai Intézet központi előrejelző szolgálata közölte — legfel­jebb —1—2 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. A köd­lepel azonban, mely egész va­sárnap beborított bennünket, hétfőn a délutáni órákig vár­hatóan szétszakadozik, s ha ad­dig felhőket nem zavarnak fölénk az újabb délnyugati légáramlatok, még derűs nap­sütésre is kilátásunk, lehet. Ködös délelőtt a Bajcsy-Zsilinszky úton (Alberti felv.)

Next