Hétfői Hírek, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-21 / 34. szám

/ •£“*’**’”* 'X Az alkotmány napjára tett vállalásunkat teljesítettük Az ünnepnap délutánján 3 órakor telefonon felhívtuk a Dunai Cementműveket. Strau­­binger István üzemmérnök je­lentkezett. — Ebben a percben helyezik el az égőfejet a kemencé­ben — felelte kérdésünkre az üzemmérnök. — Egy-két órán belül megindul a kemence, vagyis megkezdjük az üzem­szerű termelés közvetlen elő­készítését. A nagy forgó cső­kemence vasköpenye belül tűzálló téglával van kibélelve, mert az üzemelés alatt 1450 fok körüli a benti hőmérsék­let. Az első lépés tehát az, hogy ezt a hőfokot elérjük. — Mennyi ideig tart a fel­fűtés? — Úgy vélem, huszonöt-har­minc órát vesz igénybe, de az is lehet, hogy többet, mind­ez attól függ, hogy mennyi a téglák nedvességtartalma. A szárítást­­óvatosan kell végez­ni, hogy a téglák egyenletesen terjeszkedjenek és ne reped­jenek meg. — Mikor követi az első lé­pést a második? — A második lépés a nyers liszt beadagolása lesz. Ez a nyers liszt, vagy granália, mészkőnek és agyagnak a ke­veréke. Ez alakul a kemencé­ben végighaladva klinkerré. Csepelen, Erzsébeten, An­gyalföldön és a főváros más munkáskerületében immár ha­gyományos zenés ébresztővel kezdődött az ünnep második napja. Délelőtt megnyitották a kor­szerűsített Puskin filmszínhá­zat. Az újjáépített mozi ci­­nemaszkóp méretre alakított vetítővásznával, négycsator­nás, térhatású hangberendezé­sével várja a nézőket Úgy számítjuk, hogy a graná­­lis beadagolására szerdán, de legkésőbb csütörtökön sor kerül. — Mikor jelenik meg az első klinker? — Ez már gyors folyamat, a beadagolástól számított két­­három óra múlva már végig­haladt az anyag a kemencében és megkapjuk a klinkert. Ez A délelőtti gazdag program, főleg a gyermekeknek szólt. A hűvösvölgyi Nagyréten az Építők szakszervezetének kul­­túrcsoportja adott gyermek­­műsort. A Harcsa utcában és a városmajori színpadon a Bábszínház előadásainak tap­soltak a kicsinyek. Az óbudai Maxim Gorkij Művelődési Házban, a Népligetben, a Margitszigeten és a csepeli Csillag­szigeten és még más szabadtéri színpadon szórakoz­tatták a művészek a gyermek­sereget. Csongrád megye városaiban és falvaiban gazdag programot állítottak össze az alkotmány ünnepére. Gyűléseket, mun­kás-paraszt találkozókat és bálokat rendeztek. Röszke köz­ségben a nagygyűlésen Komó­csin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja mél­tatta az ünnep jelentőségét, Makón Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője mondott beszédet. Szolnok megye számos vá­rosában és községében, így Mezőtúron, Karcagon, Török­­szentmiklóson ünnepi nagy­gyűléseken méltatták az alkot­mány jelentőségét. Mezőtúron mintegy ötezer hallgató előtt beszélt Czinege Lajos, honvéd azután gipsz és kohósalak őr­letével keverve válik az igazi végtermékké, a cementté. Ma tehát megtesszük az üzem­szerű termelés első lépését, s a folyamat végén a DCM-nek ez a második kemencéje is már teljes kapacitással dolgo­zik. A vállalásunkat tehát augusztus 20-ra, az alkotmány napjára teljesítettük. delmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. Zala megye számos termelő­­szövetkezetében és ipari üze­mében munkás-paraszt talál­kozókat rendeztek. Huszonöt közös gazdaság kiállításon mutatta be az idei terményei­nek és termékeinek legjavát. Zalaegerszeg dolgozói nagy­gyűlésen vettek részt, ame­lyen Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudo­mányos és kulturális osztályá­nak vezetője mondott beszé­det. Somogyban is számos ün­nepség, nagygyűlés zajlott le augusztus 20-án. Iharosbe­­rényben dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, igazságügyminisz­ter, Somogy megye országgyű­lési képviselője volt az ünnepi szónok. Taksonyban átadták rendeltetésének a négymillió forint költséggel épült műve­lődési otthont. Heves megye lakossága is gazdag műsorral köszöntette az alkotmány ünnepét. Több mint száz helyen rendeztek a megyében munkás-paraszt ta­lálkozót. A pétervásári járás községeiben, hol sürgető a nyári betakarítási munkák be­fejezése, a határba mentek dolgozni a termelőszövetkezeti gazdák. A bodonyi Mátragyön­­gye Tsz-ben, ahol az utolsó kévéket csépelték kedden, szinte a falu apraja-nagyja kint dolgozott a határban. Ezen a napon megyeszerte vé­geztek a csépléssel, csupán az erősen beázott területeken ma­radt még jelentéktelen meny­­nyiségű csépelni való. Az ünnepek alatt minden múzeum és kiállítási terem nyitva tartott, és számosan tekintették meg a tudomány és művészet ritkaságait. A főváros legvidámabb szegle­tébe ugyancsak sokan láto­gattak: nagy forgalmat bonyo­lított le az Állatkert, s több mint 150 ezer látogatója volt az ünnepnapokban a Vidám Parknak. És még egy kedve­ző hír a mozgalmas kettős ünnepről: a mentőknek a két­milliós fővárosban csupán két esetben kellett súlyosabb bal­esethez kivonulniuk. Új létesítményeket avattak Léggömbfúvó verseny — a gellérthegyi ifjúsági játékok egyik mulatságos vetélkedője (Révész Tamás felvétele) &(­if —­s OSZTOZTAM egy család mély gyászában. Egy újszü­lött halála megrendíti a tá­volállót is. A Kennedy há­zaspár harmadik gyerme­kének az élet küszöbén kel­lett meghalnia. Hiába volt minden kiváltság, minden, az elnöki hatalom adta le­hetőség. A „First Lady”, Jacqueline Kennedy, a massachusetts-i partokon üdült, ott várta harmadik gyermekének öt héttel ké­sőbb esedékes világra jöt­tét. Amikor idő előtt je­lentkeztek a fájdalmak, fél­órán belül helikopteren szállították egy katonai tá­maszpont kórházába. Férje egy óra leforgása alatt fe­leségéhez siethetett, az el­nököt a washingtoni Fe­hér Házból helikopter, majd léglökéses különre­­pülőgép repítette az otis-i támaszpontra. A parányi Patrick Kennedy-t — ez volt az újszülött neve — egy másik repülőgép vitte a bostoni kórházba, ahol a koraszülöttek különleges légzősátrában helyezték fel. Amerika legnevesebb specialistái voltak kezelő­orvosai. 36 óra múlva a Fehér Ház sajtófőnöke — hajnali fél 5-kor — közölte az újságírókkal: „a bébi szíve nem bírta a harcot, amelyet a kis szervezetnek azért kellett folytatnia, hogy lélegzeni tudjon...” Az amerikai elnök, gyermeke halálának éjszakáját a bostoni kórházban töltötte. Reggel onnan indult az otis-i támaszpont kórhá­zába, hogy maga közölje a gyászhírt feleségével. Ja­cqueline Kennedy még so­káig a kórház lakója lesz. Akárcsak két gyermekét, a most 5 és fél éves Caro­­line-t és a 2 és fél eszten­dős Johnt, a szerencsétlen végű Patrickot is csak császármetszés árán tudta világra hozni. OLVASTAM szabadságom alatt egy remek útinaplót, Boldizsár Iván „Rokonok és idegenek” című köny­vét. Amikor magam is úton vagyok, akkor kedve­lem leginkább az útirajzok olvasmányát. Boldizsár Ivánt nem kell bemutat­nom, találó meglátásai, stí­lusának erényei, gazdag ismeretei , vagy éppen a kötet címét adó rokoni kapcsolatai egyformán hi­vatottá teszik arra, hogy hiteles, vonzó, szellemes és színes képekben tárja elénk a mai Franciaországot. Vi­szont­ megmosolyogtatott, hogy még a francia élet, a francia föld és városok ilyen jó ismerője is hibá­kat vét könyvében, mert például a párizsi Etoile nem „tizennégy karral öle­li magához a várost”, nem „tizennégy út találkozik a csillag alakú téren”,­­ ha­nem csak tizenkettő ... GRATULÁLTAM a kitűnő magyar származású ameri­kai karmesternek, Halász Lászlónak abból az alka­lomból, hogy őt szerződtet­ték Long Island Art Fes­tival főzeneigazgatójának. A fesztivál idei műsorában, amely augusztus végéig tart, Halász maga is több­ször állott a karmesteri pulpitusra, egyebek között Verdi Requiemjét is di­rigálta, az egyik szólista Richard Tucker, a Metro­politan világhírű énekese volt. Halász László irányít­ja főzeneigazgatói minő­ségében a jövő évi New York-i világkiállítás ünne­pi játékának zenei prog­ramját is. A Debrecenből elszármazott — és magyar voltára, szülővárosára min­dig büszke — művész új sikerét örömmel köszön­tötték hazai barátai és azok a zenerajongók, akik a múlt évben a rádiózenekar élén s az Operaházban tapsol­tak nele. DERÜLTEM azon, hogy a kevésbé közönséges földi halandóknak a kevésbé kö­zönséges luxusszállodákban is akad kifogásolni való­juk, a magamfajta közön­séges üdülő mit is szóljon akkor a maga sérelmei­ről? A hazánkban is járt amerikai ex-alelnök, Ri­chard Nixon, európai kör­útjának legkellemetlenebb élményeként a vadonatúj genfi luxus­hotelban, a „Präsident”-ban volt affér­ját említette. Patricia és Júlia leányait a pincérek nem voltak hajlandók ki­szolgálni (itallal), mond­ván, hogy azok még nem töltötték be 18. életévüket. Nixon hozzátette, hogy egyetlen éjszakáért 200 dol­lárt fizetett az ultramodern genfi szállóban. Sarah Churchill, a volt brit mi­niszterelnök italkedvelő leánya (éveinek száma 48) pedig egy spanyol szállo­dára panaszkodik: szoba­rendelését visszautasítot­ták. Pedig inkább magára vethet. Amikor ugyanis az elmúlt évben néhány na­pot ott töltött, nem min­dennapi botrányt okozott: felöntött a garatra és má­morában nekitámadt a szálló tulajdonosának. Egy első emeleti ablakból ki­dobta a fogadóst, de ez nem volt elég. Churchill leánya összeszedte a folyosón az ajtók elé tisztításra kira­kott cipőket és összesen 15 párat hajigált a földön el­terült szállodás fejéhez ... Szerintem a „háklis ven­dég” itt kezdődik, nem pe­dig ott, ha valaki szóvá teszi, miért nem folyik a víz a tihanyi­ tündérszép hotel legfelső emeletén... VÉGIGBÖNGÉSZTEM én is a statisztikai zsebkönyv 1963-as kiadását. Mennyi érdekes szám fér meg a kék fedél alatt! Kezdve azon, hogy hazánkban 1072 nő jut 1000 férfira, aztán a munkások és alkalmazot­tak havi átlagkeresetének adatán (1676 forint) át a termelés számaiig. Csak úgy találomra néhány ezek­ből: 49 405 motorkerékpár, 210 000 televízió, 3 millió 240 000 tonna kukorica, 2 millió 333 000 tonna acél és — legyünk szerénytelenek? — 1962-ben az átlagpél­­dányszám szerint minden héten 121 000 Hétfői Hí­rek ... ELHATÁROZTAM, hogy — egyelőre műkedvelő alapon — egy új tudományág mű­velésébe kezdek. Neve: hu­­ganológia. A lelkileg is tor­­zonborz süvölvények vizs­gálata, magatartásuk tör­vényszerűségeinek felku­tatása — íme ez az új tu­domány feladata. A huli­­ganológiához a Balaton partjain gazdag anyag kí­nálkozik. A motelok tánc­helyein több a huligán, mint az éjszakai pillangó... R­end­behozták a viharkárokat Budapesten még mindenütt láthatók a vasárnap es­ti or­kán okozta károk. Tövestül kitépett öreg fák, hatalmas gallyak, rengeteg törmelék tanúskodik a vihar erejéről. A rendkívül heves szél 406 he­lyen szakította el a vezetéke­ket, 3510 helyen szűnt meg az áramszolgáltatás. A rongáló­dások kijavítására az Elektro­mos Művek még vasárnap es­te mozgósította a teljes sze­­relőgárdát, de még így is csak az életveszélyt jelentő szaka­dásokat tudták azonnal rend­­behozni. Budapesten az elektromos vezetékekben keletkezett ká­rok 80 százalékát kedd estig kijavítják), kivéve Rákosszent­­mihályon,­­ahol a legtöbb volt a kár. A vihar elmúltával a Fővá­rosi Köztisztasági Hivatal is riadóztatta apparátusát. A kézi takarító brigádokon kí­vül 17 teherkocsi, 23 mosó­gépjármű, 5 seprőgép dolgo­zott. A Köztisztasági Hivatal segítségére sietett a Gázmű­vek, a Vízművek, a Csatorná­zási Művek, a Fővárosi Ker­tészeti Vállalat. Ennek a kö­zös erőfeszítésnek köszönhető, hogy augusztus 20-ra az utcák túlnyomó részét ismét kita­karították, a törmelékeket el­szállították. A széttépte galy­­lyakat és ágakat, a kicsavart fatörzseket az elkövetkező na­pokban szállítják majd fel. Retcorá­ti MÁV-náli­ti ünnep 24 órája alatt 13 774 vagont raktak ki A vasutasok a kettős ünne­pen sem pihentek. A kedden délben készített számítások szerint olyan eredmények szü­lettek, amire munkaszüneti na­pon még nem volt példa. Augusztus 19-én 11 223 vasúti kocsit raktak meg, s ugyanak­kor 13 774 vagonból rakták ki az árut, s így sok jármű sza­badult fel 20-ra. Különösen az építőipari vállalatok jártak élen a rakodással: 24 óra alatt 1074 vagont raktak meg ka­viccsal, 1310 vagont kővel. 253 kocsi telt meg műtrágyával, 516 vagon pedig külföldre eva­dült gyümölcs- és zöldségáru­val. Az ünnepek alatti jó munka eredményeként a MÁV-nál kijelentették: ezen a héten a vasút elegendő üres kocsit tud biztosítani az ipar­nak és a mezőgazdaságnak. Sikeresen oldotta meg az ün­nepi személyforgalom lebo­nyolítását is a MÁV. Augusz­tus 18-án, a déli óráktól, 21-én a reggeli órákig 167 mentesítő vonat közlekedett, illetve köz­lekedik. (MTI) Még egyszer: Asszonyok a telepen Megoldások és megoldatlan gondok a József Attila telep ellátásában Értekezlet a H. H. cikke nyomán A Hétfői Hírek augusztus 5-i számában megjelent „Asz­­szonyok a telepen” című cik­künkben megírtuk a József Attila telep lakóinak — töb­bek között — az élelmiszerel­látásra vonatkozó panaszait. A cikkben felsorolt tények megvitatására értekezletet tartottak a Fővárosi Tanács kereskedelmi osztályán, ame­lyen ott voltak az osztály ve­zetői és csoportvezetői, az Élel­miszeripari Igazgatóság kép­viselője, a IX. kerületi Tanács küldöttei, a IX. kerületi­­ KÖZÉRT Vállalat vezetői, a­ lakótelepi élelmiszeráruház igazgatója és lapunk munka­társa. A cikkben felvetett problé­mák megoldására máris több intézkedés történt. A IX. ke­rületi KÖZÉRT Vállalat pél­dául közgazdasági brigádot alakított, amely megvizsgálja az üzleti forgalmat, azonnali intézkedésként pedig a csúcs­forgalmi időben rövidített munkaidővel kisegítőket al­kalmaznak. A lakótelep üz­letvezetői utasítást kaptak, hogy szi­gorítsák meg a kenyér­átvételt és csak jó minő­ségű, jól átsü­lt kenyeret árusítsanak. Ugyancsak utasítást kaptak a zöldségboltok vezetői, hogy fokozottabban ügyeljenek az elöregedett gyümölcs és zöld­ségféle naponkénti cserélésé­re. A zsúfoltság csökkentésére újabb utcai elárusítóhelyet hoztak létre, s utcai elárusító­helyen megkezdték a vasár­napi gyümölcseladást. A boltok dolgozói is megvi­tatták cikkünket, amelyben megírtuk, hogy kifogásolható az eladók udvariassága. Hi­báztatták, hogy a cikk álta­lánosít, de elismerték, hogy előfordultak kellemetlen ese­tek, s ígéretet tettek, hogy fo­kozottabban ügyelnek az ud­varias, szolgálatkész kiszolgá­­lásra. Az értekezleten a Fővárosi Tanács illetékesei elmondot­ták: a zsúfoltság enyhítését szolgálja majd, hogy az ősszel az Üllői úton megnyílik egy új vegyes fűszerbolt. Az el­következendő években felépül a telepen az or­szág legnagyobb, 1400 négyzetméter alapterületű élelmiszeráruháza, egy vegyes tejbolt és még há­rom, a meglevőhöz hasonló, 350 négyzetméter alapterületű ABC-bolt. Felvetődött ezenkívül né­hány fontos, megoldatlan prob­léma. A nagyblokkos építkezés például meggyorsította ugyan a lakóházak átadását, de saj­nos ezt nem követte időben az üzletek építése. Jelenleg a la­kótelepnek valamivel több mint egyharmada épült fel, az üzletépítések azonban alig érik el a tervezett 20 százalékát. Városszerte általános panasz ez és az Építésügyi Miniszté­rium feladata, hogy megte­remtse az építkezések egyen­súlyát. De addig is, amíg az egyensúly helyreáll, ajánlatos lenne, hogy az üzletházakban mindenekelőtt az élelmiszerárusítás szá­mára biztosítsanak elsőbb­séget. A József Attila lakótelepen idén háromezer lakást adnak át, de az élelmiszeráruház csak jövőre készül el, így a te­lep zavartalan téli ellátása sincs biztosítva, mert nincs rá hely. A lapos tetejű földszintes üzletházak egyébként sem minden tekintetben megfelelő­ek. A József Attila lakótelepi élelmiszeráruház teteje ráadá­sul rosszul szigetelt, az üzlet hőmérséklete öt-tíz fokkal ma­gasabb a kintinél. Ez okozza az élelmiszer romlását, kiszáradását. A hűtőgépek — mivel nem kapnak friss levegőt — be­fulladnak. Az ablakok és ajtók pedig még a természetes szellőzést sem biztosítják. Kicsi a rakodótér és a hűtő­kamra. Az épületben csak a húsdarabolóban van meleg víz. A dolgozók számára egyáltalán nem építettek zuhanyozót. A IX. kerületi KÖZÉRT Vállalat közölte ezeket a kifogásokat az építővel, kifogásaikat azonban elvetették, sőt ugyanezekkel a hibákkal akarják felépíteni a többi élelmiszeráruházat is. Ez a döntés tűrhetetlen és el­fogadhatatlan. A Fővárosi Tanács felada­ta, hogy rendet teremtsen a jelenlegi helyzetben és megakadályozza a hibás tervek megvalósítását. Végül közöljük az illetéke­sek méltányos kérését a ve­vőkhöz: vegyék igénybe az elő­­­rerendelést, mert ezzel segítik a zsúfoltság csökkentését. Cikkünkre egyébként több levél érkezett. A Fővárosi Köz­lekedési Igazgatóság közölte, hogy a 39-es busz útvonala végleges, s azt alapos körül­tekintéssel állapították meg. Nem kaptunk választ azonban arra, hogy miként oldják meg a vég­állomáson túl lakó több ezer ember gondját, akik jelenleg hetijegyük mellé forintos vonalat válta­nak, ha hazáig akarnak utazni. Levelet kaptunk továbbá a Gyermekélelmezési Vállalat igazgatójától, aki megerősíti a cikkben foglaltakat: a terve­zők kifelejtették a konyhát, s így a napközisek és óvodások ellátása nincs biztosítva. Pe­dig nem mindenütt van így, a lágymányosi lakótelepen pél­dául ezer személyre főző gáz­fűtéses konyha működik, s hasonlót építhetnének a József Attila lakótelepen is. Végül az egyik lakó levelében panaszol­ja, hogy cikkünkben nem szól­tunk a telep rossz levegőjéről. A szél a Budapesti Vegyimű­vek telepéről állandóan sósav­gázt, klórbűzt, s az enyvgyár rothadó hulladékcsontjainak szagát hajtja a telep fölé. Az illetékesek többször megígér­ték, hogy segítenek a bajon, de nem történik semmi. Miért? Reméljük, erre a kérdésre is válaszolnak az illetékesek és­­ intézkednek. Lukács Angéla MEGFELELŐ főbérleti lakásokat közérdekű célokra KÉSZPÉNZÉRT átvesznek FIK kirendeltségek

Next