Hétfői Hírek, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-02 / 1. szám

/ 2­41* Jól sikerült a premier , megmaradt a fizetés Izgalmas utazás az új KRESZ első napján a Pasaréttől a Keletiig Reggel hétkor már csendes a budai utca. Néha még fel­tűnik egy-egy kisebb csoport énekelgetve, mámorosan, eny­hén dülöngélve, a szilveszte­­rezők nagy többsége már al­szik. A „csillaggarázst” ezút­tal sem fűtötték. A kocsi der­medt tagokkal várja a mele­gítő benzint. Mi tagadás — iz­gatottan ülünk a volánhoz: premierre indulunk. Az új KRESZ premierjére. Négy-öt percig is be kell melegíteni a téli hidegben a Skodát. Van hát idő az el­mélkedésre, az összegezésre. Mit is tudtam meg a január első napján életbelépő új for­galmi rendről? 1. ötven kilométer helyett 60 kilométeres sebességgel ha­ladhatunk a városban.­­ Ez most nem probléma, hiszen a síkos út mindenképpen óva­tosságra int 2. Megszűntek a másod- és harmadrendű útvonalak, csak főútvonal és mellékútvonal i maradt A főútvonalon nincs­­­veszély, az oda igyekvő ko­csik eddig is tisztelték az ott haladókat. De — brrr! Mi lesz a sok mellékútvonalon?­­A jobb kéz felől érkezők lesznek előnyben az útke­reszteződésben. (De betartja-e minden vezető?) Meglepetések Már felmelegedett a kocsi. Egyenletes az alapjárata. Rajt! — a Keleti pályaudvar felé. A Szilágyi Erzsébet fa­sor szinte kihalt Egy-egy taxi suhan el. Moszkva tér­ ,íme, az első meglepetés! Az „Attila utca felé igyekvő ko­csikat zölden pislogó lámpa fogadja, s alig néhány mé­terrel utána egy háromszög­letű tábla adja tudtul, az »Elsőbbségadás kötelező”. .Vagyis: ha a Mártírok útja felől gépkocsik érkeznek, le­het, hogy meg is kell állni. Most — a kihalt utcán — nyugodtan haladhatunk, de mi lesz itt csúcsforgalom ide­jén? Egész kocsisor torlód­hat meg, s harmadik-negye­dik a teret keresztező, forgal­mas villamos-sínekre kerül majd... Ami egyrészt tilos, másrészt akadályozhatja a villamos-közlekedést. Nem le­hetne ezt a táblát előbbre vinni? Az Alagút után, a Clark Ádám téren újabb meglepe­tés: megszűnt a körforgalom. Persze, persze — a közleke­dési rendőrségen éppen az újév előtti napon mondották el, hogy mindössze 5 helyen — a Nagyvárad, a Baross, a Marx, a Kálvin és a Flórián tereken —, maradt meg a körforgalom. De hogyan kell ezeken a tereken helyesen közlekedni? Egy pillanatra félreállunk a Skodával, gyors helyszíni szemle. Hamar meg­oldódik a rejtély. Háromszög­letű tábla a Fő utca és az Alagút utca torkolatánál. Vagyis: a két utcából érkező gépkocsik előnyt adnak az Alagútból és a hídról érkező járműveknek. („Jól tudjuk ”— mondották a közlekedési rendőrségen — nem­­ lesz könnyű például a Fő utcából feljutni a Lánchídra. Sebaj. Éppen azt akartuk elérni, hogy könnyítsünk a Clark Ádám tér, a Lánchíd és az Alagút forgalmán.”) A Belvárosban is méktele­nek az utcák. A Vigadó téri parkoló­helyek is üresek. (Nappal olyan zsúfoltak, hogy sokszor percekig kell keringe­ni a kocsival, míg szabad hely akad Néhány héten belül — tudomásunk szerint — a város belső részében is új parkolási rend születik a parkolóhelyek jobb kihasználására. Végre!) Előny itt, vagy — ott? Mire a Rákóczi útra érünk, éledni kezd a város. A Nagy­körút és Rákóczi út kereszte­ződésénél táblaerdő fogadja a gépkocsivezetőt. Az egyik azt mutatja, hogy itt csak egye­nesen lehet haladni, a másik: „véget ért az elsőrendű főút­vonal”, a harmadik: „elsőbb­ségadás kötelező”. Gondolom, külföldi vagy vidéki vezető morfondírozhat, mit is tegyen, ha ideér, s nem működik a rendőrlámpa. Az új KRESZ-t ismerő, takorlott pesti vezetők már most tudják: ha nem kapnak lámpajelzést — tehát általában éjszaka —, a Nagy­körúton haladóknak van elő­nyük. Nem árt tehát lassítani, sőt meg is állni a forgalmas útkereszteződésnél. Pár pillanatig várakozunk, ekkor odalép a kocsihoz egy közlekedési rendőr. Biztos, ami biztos — megtapogatom a vezetői jogosítványt. Hátha... S egyáltalán: most tűnt fel, milyen sok rendőrt láttam az egyes útkereszteződésekben. — Van valami probléma? — kérdi a rendőr. — Nem, semmi. Csak a táb­lákat nézegettük... Hibáz­tunk? — kérdeztük izgatottan. (Ez az év is jól kezdődik.) A figyelmeztetéstől 3000 forintig — Megijedni nem kell — mondja mosolyogva —, mi, az új forgalmi rend bevezetésé­nek első heteiben — elsősor­ban segíteni szeretnénk. Ha kell, megmagyarázni a válto­zásokat. De azért nem leszünk elnézők. Azt, aki tudatosan megszegi a szabályokat, szi­gorúan megbüntetjük. — Szigorúan? — A szabályok betartásában nincs fokozatosság. A figyel­meztetéstől háromezer forintig terjed majd a bírságolás. A Bgndsz tisztelgett. Gyor­san tovább indulunk. Szeren­csésen átjutottunk a — közle­kedési szempontból — zűrös Baross téren is. Aztán irány a szerkesztőség. Boldogan te­lefonáltam haza. — Jól sikerült a premier. Megmaradt a havi fizetés. De mi lesz holnap, a csúcs­­forgalom idején? Benkő Tibor «Táblacsokor” a Rákóczi úton, a Nemzeti mellett Újév reggelére már megjelentek a kiraftatókban az új leszállított árak Az 1962-es év befejezésének egyik legkellemesebb híre volt a háztartási gépeik egynéme­­lyikének, a női harisnyáik, a motorkerékpárok, a habse­lyem fehérneműk és a háztar­tási karbantartó cikkek árá­nak leszállítása. A szilveszteréji mámor szellőztetése közben, a csípős szél ellenére is sokan álltak meg a kirakatok előtt, hogy saját szemükkel győződjenek meg, miként alakult egyik­másik portéka ára. A legkel­lemesebb meglepetés a nőket érte. A nylon harisnyák közül a 76 forintos 54, a 68 forintos óbudai harisnyagyári 42, a 65 forintos agilon harisnya 52, a 82 forintos kitűnő strapa­harisnya 65 forint lett. A par­kettkefélő gép ára 450 forint­tal csökkent, a centrifugáé 400-zal, a lemezjátszóé 500-zal lett olcsóbb. A motorsport kedvelői az eddig 12 600 forintos 125 köb­centis Danuvia motort 9600 forintért vehetik meg, a 250 köbcentis Pannónia ára 4100 forinttal csökkent. A habselyem fehérneműek (hálóing, pizsama, kombinék, női nadrág) árleszállításának mértéke 2—20 százalék. A háztartási lakkok, olaj­festékek nyári évad jellegűek, nyilván ez az oka annak, hogy az év végi leltározás előtt a háztartási boltok nem tartot­ták szükségesnek, hogy kira­kataikban feltüntessék az ár­leszállítást. 1963 — a Ruházati Boltokban A Ruházati Bolt Kiskeres­kedelmi Vállalat 1963-ban nyolc fővárosi üzletét bővíti ki: kétszeresére növelik töb­bek között a Népköztársaság úti Premier női ruhaszalon üzleti és raktárhelyiségeit, s a szomszédos üzlethelyiségek beolvasztásával tetemesen megnövelik a Rákóczi úti „Keleti ruhasarok” és az „Erkel” férfiruha szaküzletet is. Újpesten korszerű, új modellházat rendeznek be az év folyamán, továbbá külön üzletet kapnak a fővárosban a kisfiúk, k­ülön boltot a kis­lányok, s külön üzlet nyílik a serdülő korú vásárlóknak is. Részletes tájékoztatás a január 1-én életbe lépett nyugdíj- és SZTK rendeletekről Január elsejével életbe lé­pett az özvegyi nyugdíjak fel­emeléséről és a társadalom­­biztosítás továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. Ezzel kapcsolatban a következő fel­világosításokat kaptuk. — Kétségtelen — mondották illetékes helyen —, hogy a most életbe lépett kormányren­delet intézkedései közül a szülőnek fizetett szabadságá­­nak meghosszabbítása a leg­jelentősebb. Ez az intézkedés évente mintegy 90 millió fo­rint többletkiadást jelent az országnak. A társadalombizto­sítás e területén is a világ ve­zető országai közé kerültünk. Nincs egyetlen olyan or­szág sem, ahol ilyen hosz­­szú szülési szabadságot adnának az asszonyoknak. A nyugati államokban általá­ban 12 hét, s Csehszlovákiában — ahol eddig a leghosszabb szülési szabadságot biztosítot­­ták — is­mét a fizetett szabad­ság. — A szülési szabadságról szóló végrehajtási utasítás már a közeli napokban megjelenik, s ez részletesen szabályozza majd a rendelettel kapcsolatos tudnivalókat. A szülési sza­badságok kiadásánál egyéb­ként az az általános elv, hogy négy hetet szülés előtt kell ki­vennie az anyának, de az or­vos ez alól felmentést adhat, s ebben az esetben a teljes húsz hetet szülés után kapja meg. Rendellenes szülés esetén pe­dig a húszhetes szabadság to­vábbi négy héttel meghosszab­bítható. — Eddig csak jogosítással kaphatott a beteg úgynevezett nagyobb értékű gyógyászati segédeszközt, vagyis igazolnia kellett, hogy két éven belül, legalább egy éven át betegbiz­tosítása volt. Ez a kötelező jo­gosítás most megszűnt, s­­ a biztosítási időtől függet­lenül, minden SZTK-tag megkaphatja a szükséges gyógyászati segédeszközö­ket. Nagyobb értékű gyógyászati segédeszközöknek a 150 forint­nál drágábbak számítanak, így például speciális szemüvegek, haskötők, különleges lúdtalp­­betét, ortopéd cipő, művégta­gok stb. Ezeket eddig egyéb­ként a mezőgazdasági biztosí­tottak nem kaphatták meg, január 1-től a mezőgazdasági dolgozók és családtagjaik ré­szére már felírhatják az orvo­­sok. Nem tartozik, a gyógyá­szati segédeszközök közé a fog­pótlás. *— Nagy jelentőségű a kor­látlan idejű kórházi ápolás bevezetése is. Most lényegében addig marad­hat a beteg a kórházban, amíg teljesen meg nem gyógyult, amíg az orvos szükségesnek látja. Táppénz természetesen továbbra is csak egy évre, illetve bizonyos betegségeknél mint például a tbc, két évre jár. A nyugdíjasok kórházi ápolásának idejét három­szorosára emelte az új rendelet. A rokkantsági nyugdíjasok, akik eddig 90 napig kaphattak táppénzt, most éppúgy egy évig részesülhetnek ebben, mint bármely dolgozó. Ugyan­így az időszaki munkások, akik eddig csak 75 napig kap­hattak táppénzt, most szintén egy évig jogosultak rá. A nők egyenjogúságának elve érvé­nyesül akkor, amikor a rende­let kimondja, hogy a házasság­ban élő dolgozó nők, kórházi ápolás esetén, január 1-től táppénzüknek nem ötven, ha­nem nyolcvan százalékát kap­ják meg — éppúgy, mint a férfiak. A rendelet végrehajtási uta­sítása — a szülési szabadság szabályozásának kivételével — már kiment a kórházakhoz, il­letve a táppénzkifizető helyek­re, így mindenki eszerint ré­szesül az új évben a társadal­mi biztosításban. Az Országos Nyugdíjintézet­ben nagy munka folyik ezek­ben a napokban, hiszen sok tízezer nyugdíjas adatait kell módosítani, megállapítani ré­szükre a rendelet értelmében járó felemelt összegeket. A nyugdíjintézet dolgozói vál­lalták, hogy többletmunkával időre elkészítik ezeket a mó­dosításokat, s így a január végi nyugdíjakat már az új összegben kap­ják meg az özvegyek. Az emelésről szóló határoza­tot, ennek elkészítése még a számfejtésnél is nagyobb mun­kát ró a nyugdíjintézet dolgo­zóira, csak februárban kézbe­sítik. Ekkor közlik hivatalo­san, hogy milyen összeggel emelték meg az eddigi alacso­nyabb özvegyi nyugdíjat Ép­pen ezért a nyugdíjintézet ve­zetői kérik az érdekelteket hogy se levélben, se telefonon, se pedig személyesen ne ér­deklődjenek új nyugdíjuk ösz­­szege felől, mert ezzel csak hátráltatják, késleltetik a munkát Az értesítést min­denki időben megkapja. Nagy Lajos Külföldi társasutazások'1963-ban Az IBUSZ Igazgatóságán elkészültek az 1963-as társas­utazások tervei. A Szovjet­unióba és a szocialista or­szágokba 72 ezer magyar tu­ristát visz az IBUSZ, s az utazásra jelentkezők összesen 50 útvonal és kirándulási úti­cél közt válogathatnak majd. A jövő év leghosszabb tár­sasutazás útvonala Moszkva— —Taskent—Szamarkand— —Alma-Ata, s ezt az utat a kirándulóik repülőgépen te­szik meg. Lesznek kéthetes Ogyessza—Jalta—Szocsi— Tbiliszi—Moszkva túrák és kéthetes Karlovy Vary-i üdü­lések is. A legrövidebb tár­sasutazás jövőre a négynapos kolozsvári autóbuszkirándulás. Ez a legolcsóbb is: az elő­­idényben mintegy 160 forint­ba kerül. Társasutazásokat szervez az IBUSZ a lipcsei, a broi és a poznani vásárok­ra, és sok nemzetközi sport­­eseményre. A nyugati országokba 1963- ban mintegy kétszer annyi magyar. A kiránduló utazhat IBUSZ-szal, mint 1962-ben. Bécsbe körülbelül­­ nyolc­ezren mennek hajóval vagy autóbuszon. Újdonság, hogy a hagyományos olaszországi, franciaországi, angliai, görög­országi és jugoszláviai kirán­dulásokon kívül, Hollandiába, Dániába, Finnországba, Svéd­országba és Egyiptomba is szerveznek társasutazásokat. s gólt Újévjel­­ul eszünkbe Ilyen automatát állítsanak fel 1963-ban! (Erdei rajzút) RABICFAL !» Végre elmentek! Az új év első budapesti újszülöttje 1963. január 1-én 8­éra 1 perckor született az év első fővárosi újszü­löttje, Kis Csaba, a Baross utcai I. sz. Nőiklinikán. Az édesanya, Kúp Antalné a Kőbányai Gyógyszerárugyár dolgozója és az édesapa, ugyanott a növényüzem művezetője. (Ha valamelyik lakásban nem előzték meg az 1963. év 60 másodperces születési rekordját, Csabi 20 ezer forintot kap IS éves korában az Állami Biztosítótól) ! (Ágoston felvételt) — Látod édes, ha nem késel egy órát a randevúnkról, most a miénk lenne az elsőség. 1962-ben 4523 lakás helyett 4940 épült a fővárosban beszámoló jelentést. Néhány adat máris rendelkezésre áll. Az eredetileg tervezett 4523 lakás helyett 4940 lakás ké­szült el. Túlteljesítették a szö­vetkezeti és a tanácsi lakás­­beruházási tervet is. A tanácsi rendelkezés alatt levő lakások zöme, új technológiával épült és a szövetkezeti lakások csak­nem felénél is az új építési technológiákat alkalmazták. A­­tanácsi lakások 96 százaléka központi fűtéssel, illetve táv­­fűtéssel készült; a szövetkezeti lakásoknak 35 százalékában van központi fűtés. Természe­tesen kizárólag fürdőszobás lakások épültek. A terv szerint 1963-ban megindítandó lakó­­házépítések mind megkezdőd­tek. A Fővárosi Építőipari Be­ruházó Vállalat 1962. évi mun­kájáról most készítik az évi Átszervezik a külső piacok áruellátását A pesterzsébeti, kispesti, wekerletelepi, kőbányai, zug­lói és az újpesti csarnokok, piacok eddig a Nagyvásárte­­lep áruelosztó raktáraiból kapták meg napi ellátmányu­kat. A nagy távolság és a kétszeri rakodás miatt sok­szor késedelmesen. Az új év­ben, szerdától kezdődően a peremkerületek mellett mű­ködő kertészeti termelőszö­vetkezetek áruik nagyobb ré­szét már nem a Nagyvásár­­telepre, hanem közvetlenül a külső kerületi csarnokokba és piacokra szállítják. Így a csarnokok és piacok nyitás­kor hozzájuthatnak a friss zöldáruhoz és gyümölcshöz. "­

Next