Hétfői Hírek, 1964 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1964-09-28 / 40. szám

Vad szél süvít, pacsirta dala szól Egy óra a TV „zajcsináló” műhelyében Asztalnyi nagyságú magne­tofonok sorakoznak a szobá­ban, a szekrényen, ablakpár­kányon, íróasztalon hang­szalag-piramisok. A Televízió modern boszorkányműhelyé­ben vagyunk, itt dolgozik a „zajcsináló” — Palásti Pál, a technikai rendezőcsoport vezetője is. Különös varázs­latok színhelye ez a terem. Hol vad szél süvít, hogy az ember beléborzong, utána a pacsirta lágy dala szól, vagy gépfegyver ropog, harang szól... így készül a hang Itt készül a hang a televízió képei mellé. A képfelvételek rendszerint némák, vagy csupán az úgy­nevezett „vezérhangot” rög­­isítik a rejtett mikrofonok. A külső felvételeknél sok baj érheti az érzékeny hangot — elviszi a szél, túlharsogja más köret, zavarhatja a felvevőgép berregése is. Ezért a filmfel­vételek zöme utószinkronnal készül. A technikai rendezők kere­sik ki a megfelelő hangulatú Zenét a híradófilmekhez és alámondatják a szöveget. Ha a képen balerina táncol, stop­perórával mérik a lábak üte­mét, hogy hozzákereshessék a megfelelő ritmusú muzsikát. Ha oroszlán bődül, előveszik őt hangszalag-raktárból az fcOroszlánbőgés” feliratú do­bozt Mert ebben az archívum­ban a hangok, zajok és zöre­jek ezernyi változata találha­tó, csak ki kell emelni a meg­felelőt Ez nem könnyű. Egyszer Palásti Pál azt a fel­­a­datot kapta, hogy hangosítsa meg a bécsi VIT-ről készült filmösszeállítást, amelynek hangszalagja valahol elveszett. Paul Robeson a filmen némán énekelt, a dobokra hangtalanul hullottak az ütők. Képről kép­re haladva, minden rebbenés­­re figyelve, Palásti, akár a vadász, végül is sikerrel ol­dotta meg a feladatot. Kókuszban dobog a ló­­ ............................. Amikor egy televízió-játék képfelvétele elkészül, négy-öt szalagon mellette van a kísérő hang is,­­ a dialógus, zene, zörejek gyűjteménye. A zaj­­szalagon például már ott a csengő, vagy az ajtónyikorgás hangja. A Rádiónál annyival köny­­nyebb a hangok, zörejek meg­szólaltatása, hogy ott minden csak a fülnek szól. Kivájt kó­kuszdióval utánozzák a lovak dobogását, vitorlavásznak lo­­bogtatásával a vihart, borsó­szemek pergetésével a tapsot. A Televíziónál bonyolultabbá teszi a megoldást, hogy „a szem ellenőrzi a hangokat”: egy versenyautó motorzúgását nem helyettesítheti egy „zseb­autó” kotyogása... elő új hangokat is. A kilőtt rakéta robaját a­ tv-közvetítés­­ben az igazinál hivebben adja vissza a porszívógép és a vil­lanymotor „duettje”. Csupán tizenöt év múlt el azóta, hogy Palásti Pál a han­gok mesterévé szegődött és mekkorát fejlődött azóta a technika! Annak idején a Rá­diónál törékeny hanglemezek­kel dolgoztak, a törlendő, rossz részeken kézzel ugratták át a tűt. Most, a magneto­fonok korában, lágy, szinte plasztikusan formálható anyag­gá szelídül a hang. Így a ka­csahápogás, gyorsan visszafelé pergetve, mókás kacarászássá változik — persze, csak a hoz­záértő zajcsináló mesterek parancsára! yobb, mint a valódi . A zaj­szakma mesterei azt is tudják, hogy a szalagra rög­zített hang néha szeszélyesen viselkedik. Például egy mű­ködő esztergagép bemutatása­kor hihetőbb a hangja, ha varrógépet járatnak. A taps mindig vonatzakatolásnak hat, de ha látjuk is a tapsolókat, akkor tapsként érzékeljük. S ezzel az ismerettel állítanak „Dr. Demeczky Mihály egyetemi magántanár és Fe­renc József intézeti kormány­zó úrnak, mint miniszteri biz­tosnak elnöklete alatt... meg­kezdődtek az érettségi vizsgá­latok” — adja hírül a Toldi Ferenc Reálgimnázium 1903— 1904-es évkönyve az iskola fennállásának 49. esztendejé­ben. Negyvenhét 18 esztendős fiatalember kísérelte meg ak­kor a négyismeretlenes egyen­let megoldását, a gömbhárom­szög területének kiszámítását. 1964. szeptember 26-ának napfényes délelőttjén a Toldi Ferenc utca 9-es számú ház, a gimnázium épülete előtt vi­dáman lengeti meg sapkáját Csányi Pali, a hetvennyolc esztendős „osztálytárs”. — Szevasztok fiúk! Biernaczki Szilárd meg­emeli Eden­ kalapját, Balassa Imre csak az ujjával bök a kalap széléhez. *— Szevasz Csányi. És udvariasan meghajol dr. Gergely László — a mai, az iskolát képviselő, pedagógus — felé, aki akár a fia le­hetne. *— Jó napot, tanár úr. .. A millennium évében lettek az iskola diákjai, az érettségi előtt testületileg vettek részt Jókai Mór temetésén. Har­minckét esztendősek voltak, amikor Károlyi Mihály átvet­te az uralmat. Megértek két világháborút, a proletárdikta­túrát, a munkásosztály máso­dik győzelmét, két ellenforra­dalmat ... Hárman jöttek el a 47-ből a találkozóra ... A KISZ nevében az idén érettségiző Takács Beáta kö­szönti őket, a mai pedagógu­sok köszöntését Gergely tanár úr adja át. Balassának meg­­csuklik a hangja, amikor az osztálytársak nevében vála­szol, s aztán előkerül a régi tabló. A legtöbb név mögött kis fekete kereszt van ... El kell lesni az első önfe­ledt mondatot. Mire emlékez­nek először, egymás között ilyen nagy idők tanúi? — Emlékeztek? Volt itt a sarkon egy kis fűszeres. Hogy is hívták?... — Gajdos. — Ez az. Gajdos. Két kraj­cárért adta a „knapfot”. Ez olyan nagy darab cukor volt, mint a tenyerünk. — Igen. Egész órán át le­hetett szopogatni... Bólogatnak mind a hárman, ülnek a régi osztályban, az új padokban, kicsit mintha megmozdulna az ajkuk: érzik a „knapf” ízét .­­ Jó napot, tanár úri... Hárman a negyvenhétből 60 éves érettségi találkozó a Toldi Gimnáziumban újjáalakított PILVAX ÉTTEREM (V. Városház utca 10.) október 1-én megnyílik! Véget ért az erdei gomba­szüret. Idén is jó a termés: az előzetes becslések szerint mintegy 100 000 mázsa gomba nőtt az ország erdeiben­­, de ennek a menyiségnek csak elenyésző töredéke került fo­gyasztásra. A budapesti pia­cokon tavaly összesen 2496 mázsa vadon termett gombát árusítottak, s körülbelül ugyanennyi jutott a piacra az idén is. Az erdei gombától azonban — a mérgezések miatt — sokan idegenkednek, s ezért szívesebben fogyaszt­ják a termesztett gombát Eb­ből tavaly Budapesten 3423 mázsa fogyott, az idén is túllépték már a 3000 má­zsát, s folyamatosan érkeznek a szállítmányok a piacokra. Budapest nemcsak önellátó­­, hanem a magyar gomba­termesztés központja is. A „termőföldek” itt Kőbánya és Budafok pince­ labirintusai­ban, vagy­ éppen a Belváros bérházai alatt rejtőznek. Termesztésre a fehér­húsú csiperke-gomba, a champignon legalkalma­ A csírát nagyüzemi módsze­rekkel gyártja a Gombater­mesztő Vállalat , az Erzsé­­bet-híd közelében, négy rak­parti pincében. Gombater­mesztésel foglalkozik Buda­pesten a csepeli Duna, a nagytétényi Béke Termelőszö­vetkezet, és sok egyéni ter­melő is. A pincékben egész éven át szüretelnek. A nagyüzemi te­lepeken légkondicionáló berende­zés biztosítja a levegő megfelelő melegét és ned­vességtartalmát. A Gombatermelő Vállalat Maglódi úti pincéjében négy­­emeletes polcokon nő a csi­perke, s így egy pincében négy pincényi terem. A magyar háziasszonyok azonban még nem „fedezték fel” maguknak a gombát. Az országban keveset esznek eb­ből a fehérjedús táplálékból. A budapesti gombaüzemek terméséből ugyan sokat ex­portálnak frissen, vagy kon­zerválva, de az erdei termés­nek minden évben nagy ré­sze megy veszendőbe, mert nincs, aki az értékesítéssel szervezetten foglalkozna. TT Szüretelének a Belváros bárházai alatt Budapest az ország gombatermesztésének központja toronxs­ház Az Erzsébet ki­rályné út és Hun­gária körút sarkán új, hatalmas épü­let emelkedik a Városliget fölé: a Vegyiműveket Tervező Vállalat székházán már csak a tető hiány­zik, a falak fel­húzásával a hét végén elérték a tizenharmadik emeletet. A Lakó­terv mérnökei ál­tal tervezett im­pozáns irodaház belső kiképzését is hamarosan meg­kezdik. Az épüle­tet jövő júniusra adja át rendelte­tésének az ÉM 41. sz. építési válla­lata (Ágoston felvétele) .■ Száznegyvenezer látogató a Hadtörténeti Múzeumban Több ,­­int négyezer látoga­tó kereste fel vasárnap a Had­történeti Múzeum kiállítási termeit. Nem volt „rendkívüli ese­mény” ez a nagy látogatottság, mert a múzeum érdekes és ta­nulságos anyaga az áprilisi megnyitás óta igen nagy kö­zönséget vonz. Ez idáig több mint 140 ezer látogatója volt, s ebből 40 ezren szervezett cso­portokban látogatták a kiállí­tásokat. Ezek a — többnyire fiatalokból álló — csoportok a kiállítások megtekintése után érdekes előadást hallgat­hatnak meg a néphadsereg mai életéről, majd két olyan filmet vetítenek számukra, amely csak a Hadtörténeti Mú­zeumban látható. A múzeum parancsnokságán megtudtuk hogy az utóbbi na­pokban különösen megnöveke­dett a látogató csoportok szá­ma — nyilván ■ azért, mert a Néphadsereg Napja közeledik. A kiállítások az évforduló után is nyitva m­­aradnak a nagyközönség számára, csupán az udvaron elhelyezett Tech­nikai Parkot zárják be októ­ber második felében, ha vég­leg ősziesre fordul az idő. Felderítő búvárok a beomlott Soroksári úti főcsatornában Újabb repedéseket találtak A vegyi üzemek szennyvizei 1800 méteres csatornaszakaszt rongáltak meg A Soroksári úti főgyűjtő csatorna egy hónappal ezelőtt — mint ismeretes — besza­kadt Azóta sikerült annyit el­érni, hogy a beomlás helyét feltöltötték és elejét vették a további beszakadásoknak. A Fővárosi Tanács Közmű Igazgatóságát megkérdeztük, mennyi időt vesz igé­­ybe a csatorna teljes h­elyreállítása. A munka jó néhány hétig el­tart — mondották —, mert a beomlás mellett 30 méter hosz­­szúságban olyan erős repedések van­nak a csatorna falán, hogy ezt a szakaszt is fel kell bontani. A csatornakráterben járt bú­várok kiderítették azt is, hogy a főgyűjtőcsatorna 1800 méter hosszúságban jelentősen tönk­rement a­egyi gyárak beömlő, erősen szennyezett vizeitől. A környékbeli üzemek egy része ugyanis nem tartja be a ren­delkezéseket és vegyi anyagok­kal fertőzött vizet enged a csatornába, figyelmen kívül hagyva a tisztítóberendezések használatára vonatkozó utasí­tásokat. A beomlás környékén fel­gyülemlett vizet most szivat­­­tyúkkal egy másik főgyűjtő­­csatornába emelik át, ez azon­ban nem végleges megoldás, mert esőzések idején ez a pár­huzamos csatorna nem ké­pes elvezetni a vizet. Nem segít ezen a vészkiömlő sem, mert ha ezt megnyitnák, mérgező vegyi anyagok kerül­nének a Dunába. A munka mérete tehát a következő: először a beomlás környékéről vezetik el a vizet, majd a beomlás melletti repe­déseket javítják ki a főcsator­nán és végül 1800 méteres szakaszon átépítik.a főcsatorn Az igazi immun­itás jegyében . Egy személygépkocsi ve­zetője nem adta meg az el­sőbbséget a Dembinszky ut­cában közlekedő 5-ös autó­busznak, összeütköztek, a személy­gépkocsi vezetője meghalt. A közlekedés­rendész­e­t ve­zetőinek úgy tűnt, hogy va­lahol már találkoztak az ál­dozat nevével. Rövidesen ki­derült: a baleset előtt né­hány hónappal 500 forint pénzbírságra ítélték az ille­tőt, mert megállás nélkül hajtott be „stop”-útvonalra. Fellebbezett, mert szerinte: „Nem humánus, sőt antiszo­ciális, hogy valakit az első szabálysértésnél ilyen nagy összegű bírságra ítéljenek.’* Elfogadták érvelését és 200 forintra mérsékelték a bírsá­got. Nem állítjuk, hogy az 500 forintos első bírság behajtá­sával feltétlenül megakadá­­lyozták volna a halálos bal­esetet. Lehet, ho°v újra csak megállás nélkül hajtott vol­na be a „stop”-ú­tvonalra ez a vezető. De talán ... Ám azok, akik ilyen dur­ván megszegik a közlekedési szabályokat, nemcsak önma­gukat veszélyeztetik, hanem másokat is. A gyalogosokat, azokat a vezetőket, akik a szabályokat betartják. Ők, a szabályok megszegői, mások életének felelőtlen veszélyez­tetői, antihumán­usok. Miért követelnek önmagukkal szemben humanitást? .. Ijet­ően szaporodnak a balesetek. Az elmúlt hét keddjén 113 közúti baleset történt az országban, három halállal végződött, tízen élet­­veszélyesen, harmincegyen súlyosan, negyvenhárman könnyebben megsebesültek. Igaz, aznap hirtelen meg­eredt az eső és a síkos út nehezebbé tette a vezetést. De éppen a KRESZ írja elő, hogy ilyenkor még óvatosab­ban kell vezetni. Fontos s változatlan erő­vel folytatandó a felvilágo­sítás, a meggyőzés, az okta­tás. De úgy látszik ez nem elég. Sokkal határozottabban kellene érvényt szereznie — adminisztratív eszközökkel is, büntetéssel is — a közle­kedési szabályoknak. Nem arra gondolunk, hogy sza­bálytalan parkolás vagy eny­hébb szabálysértés esetén a rendőrség azonnal a maxi­mális bírságot szabja ki. De igenis, a veszélyesebb, súlyo­sabb közlekedési szabályta­lanságokat sújtsák akár a legszim­­úbb büntetésekkel — éppen az igazi humanitás nevében. Faludi András 48-as étlap a Pilvaxban A nagy múltú Pilvax Étte­rem tatarozása befejezéséhez közeledik, és a tervek szerint október 1-én újból megnyit­ják. Vitrinjeiben a szabadság­­harccal és Petőfi Sándorral kapcsolatos eredeti relikviá­kat állítanak ki. Különleges­sége lesz az étteremnek, hogy néhány, a 48-as időkből eredő étlap egyes ínyencségeit is fel­szolgálják az utókornak. Üdüljön ősszel is Szász Svájcban Egésznapos autóbus kirándulás Drezdába, a Képtár és a Zwinge megtekintése. Kényelem, kitűnő ellátás pihenés, szórakozás Utazások indulnak októbr és november hónapokban. A 7 napos üdülés részvételi díja vonattal kb.: 1400 fn Jelentkezés az IBUSZ bu­dapesti és vidéki Utazási Irodáiban. I

Next