Hétfői Hírek, 1965 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1965-01-04 / 1. szám
Jót nevettünk Szilveszterkor A Rádió és a Televízió 81 idén is sugározta hagyományos szilveszteri kabaréműsorát. Az énekes, zenés, prózai számokból álló tarka műsor a rádióban négy, a tv-ben majdnem hat órán át tartott. 1. A rádió mellett Nehéz dolga volt szerzőknek, szereplőknek, de elsősorban a szerkesztőiknek és Marton Frigyes rendezőnek, a rádió szilveszteri műsorának nemcsak a tv-szilveszterrel kellett versengenie, hanem a saját. Jól sikerült, tavalyi évzáró-évnyitó rádiókabaréjával is, amelynek egyes számai, „bemondásai” még ma sem merültek feledésbe. Megállapíthatjuk: a rádió nem maradt alul ebben a „kétfrontos” vetélkedésben — sikerült mindvégig szórakoztató, sokféle igényt kielégítő, ízes pesti humorban, évődő csipkelődésben és szókimondó szatírában sem szűkölködő vidám órákat biztosítania a készülékek mellett szilveszterező több millió hallgatónak. A műsor három részre oszlott, amelyből az első és az utolsó „vegyes” kabaré volt, a középső pedig Róna Tibor politikai és társadalmi szatíra-sorozata. (E második résztől kezdve a tv is közvetítette a műsort.) A kritikusnak nem könnyű a dolga, hiszen gyengébb műsorszám csak kevés volt és a sok jóból a legjobbaknak csupán felsorolása is nagy terjedelmet igényelne. A csak a rádióban elhangzott első „felvonás”-ból mégis ki kell emelnünk az egész szilveszteri kabaré egyik legjobb tréfáját, Komlós János szatíráját, amelyben a szerző „Miből lesz a lószerszám?” címmel — a tavalyi szilveszteri hagyományt folytatva — ezer év előtt élt eleinkkel tűzeti „toopjahegyre” — mai hibáinkat. Ebben a részben hangzott el az este „humoreszktlágere” is: Mikes György bölcs ironizálása az emberiség fejlődéséről. A tv által is közvetített második és harmadik részben is akadt több „csúcspont”. Igaz, Róna Tibor kabaréja előtt többet ígért a szellemes konferansz, mint amennyit kaptunk. Azt a jelszót hirdette Ugyanis, hogy: „Nincs ok aggodalomra, ha a rádió és a tv szilveszteri kabaréja arról Szőlt, ami miatt aggodalomra van okunk,de az utána következő kitűnő számok nem aggódásunk legfőbb okait figurázták ki. Néhány műsor- Szám azonban ebből a részből is sokáig emlékezetes marad, így például a házmesterné (Gobbi Hilda) értekezése a lakókról, de főleg a minden tekintetben telitalálatnak számító „Legöregebb ember” (Major Tamás nagyszerű előadásában). Az est harmadik részében — a sok jó műsorszám közül — kiemelkedett Szilágyi György hagyományos szilveszteri verse és hírlap-paródiája és kitűnő „utánzó” művészekkel, valamint Kabos László szellemes amerikai élménybeszámolója. . A könnyű muzsika kedvelőinek ezúttal nem sok „ínyencfalat” jutott. A népes szereplőgárdából mindenki tudása és tehetsége legjavát adta — még az egyébként gyengébb szövegű vagy zenéjű műsorszámokban is. A rádió tehát — kevés gyengébb és sok nagyon jó műsorszámmal — jól, nívósan s az új esztendőre biztatóan zárta az óévet. 2. A képernyő előtt Magyar nótákkal és táncokkal kezdődött a TV szilveszteri műsora; a hangulatos kezdés után megjelent a képernyőn Lénárd Judit, Takács Mari, Tamási Eszter és Brachfeld Szigfried, s ez alkalommal nem „bemondták”, hanem „beénekelték” a programot, a TV „túlsó oldalát”. Kedvesen, megnyerő természetességgel teremtettek meghitt kapcsolatot a közönséggel, elvarázsolt világba kalauzolták el a nézőt, a kulisszák, a kamerák mögé. És amit ez a fonákjára fordított világ helyzetkomikumban felkínált, azt ritkán tapasztalt ötletességgel használta fel és aknázta ki a Televízió: a humor ellenállhatatlan sodrásával figurázta ki önmagát, groteszk táncra pendítve az állandó műsorszámokat. A fogat mosó kis mackó jelenetében Kellér Dezső és Böbe Baba mutatta meg a mese és a valóság bájosan finom ellentétét a férjek és feleségek okulására. A „Mai vendégünk" rovatának Chaplinje kezdte el ezután azt a képsort, amely megadta a humornak a képernyőn megillető helyét: vizuális élményekkel nevettetett. A Stan és Pan-jelenet sok mozzanata is próbára tette a nézők nevetőizmait. A Híradó pompás paródiája: minden kül- és belföldi eseményhez azonos képek más-más szöveggel; az őszinte Magyar Hirdető, amelyben hatásosan robbant a totó-lottó hirdetés jól ismert mondatának változott formája, „Eldobta már az e-hetit?”; a „hol tart ma az orvostudomány?” műsorának mulatságos jelenetei; a betegek ápolják az aktasokkos, hatgörcsös orvosokat; az „Alacsonyt szüret’ nadrágleeséses mókázása, amelyet átvett a JBIamverzió”; a zenés beszélgetés az idegenből „hazaszakadt" karmesterrel; a JSzereti ön a látványosságot?” öngúnya, a Beatles-ekkel, a férfivá vedlett Keszler-nővérekkel és a többi ötletes műsorszámmal, — mind csak egy-egy kiragadott példája ebben a néhány sorban annak, hogy miképpen lehet és milyen kitűnően tud a TV mulattató műsort összeállítani. A program további részét a Rádió 6-os stúdiójából közvetítette a TV (ez a rész azonos volt a rádió műsorával). Ezután a Vidám Színpad műsora következett, de sajnos, itt már lelassult a tempó, megrekedt az a lendület, amely a műsor ezt megelőző részét jellemezte: hiába, a színpad az színpad és a tv az tv... A múlt év illusztrált slágereivel és egy ügyesen összeállított táncfilmmel zárult az idei szilveszteri tv-műsor, amelyről ez alkalommal elmondhatjuk: aki végignézte, nem fejezte be rosszul az óévet és jól kezdte el az újat. (M. F.) V ikrámkájcLA a FLOTOW MÁRTA című operájának rendezésére készül Békés András, az Operaház rendezője. Az előadás főbb szerepeit — kettős szereposztásban, — Agay Karola és László Margit, Szirmay Márta és Barlay Zsuzsa, Réti József és Bartha Alfonz, Bande Zsolt és Dane József, Maleczky Oszkár és Galsai Ervin, Varga András és Domahidy László énekli. Az előadást Erdélyi Mikós és Blum Tamás vezényli. ® MARIA GRACIA BUCCELLA az egyik partnere Jean Maraisnak, a Cocody úr című új francia filmben. 9 RUZICSKAY György festőművész Szarvas városától, szülőhelyétől, a Holt-Körös partján fekvő Annaligetben berendezett alkotóházat kapott. Nemcsak festészeti munkájának él itt, amikor Budapestről lelátogat, hanem gyűjti Szarvas régi emlékeit, néprajzi tárgyait is. Valóságos házi múzeumot rendezett be, amelyben több száz szarvasi emléket őriz. A kis múzeum egyik legérdekesebb darabja egy két évszázados segédlevél és vándorkönyv, amelyet ősi magyar helyesírással, de szlovák nyelven írnak. A régiségek a festészeti alkotások legmodernebb példányai között láthatók: Ruzicskay György ugyanis egyik lelkes művelője az úgynevezett biofestészetnek, amely élő növények leveleiből és virágaiból szerkeszti meg sokszor szimbolikus, máskor realisztikus tárgyú képeit. AZ ÓÉV utolsó bemutatói nagy sikerrel zajlottak le a Szovjetunióban. Leningrádban a Kirov Opera, Muradek „Október” című operáját, a moszkvai Bolsoj, Balaszanjan örmény zeneszerző „Leila és Medzsun” című új balettlegendáját, a minszki opera pedig ■— Beloruszia fővárosában először — Verdi Trubadúrját vitte színpadra. 9 MÁRIÁSSY FÉLIXSZEL beszélgetünk: „A magyar filmrendezők képviseletében részt vettem a szocialista országok filmalkotóinak prágai munkaterv-megbeszélésén. Elhatároztuk, hogy 1965- ben Varsóban megrendezzük a népi demokratikus országok filmrendezőinek találkozóját, Prágában pedig az elsőfilmes rendezők összejövetelét. Ugyanitt határoztuk el: a tv-filmrendezők konferenciáját Budapesten bonyolítjuk le. A „VIDÁM FICKÓK"-AT, a 30 esztendővel ezelőtt készült első szovjet zenés filmvígjátékot, a héten ismét előadták Moszkvában. A felújítás alkalmából Alekszandrov, a film rendezője elmondta az újságíróknak: A film nemcsak Dunajevszkij muzsikájának köszönheti három évtizeden át tartó sikersorozatát, hanem Orlova és Utyoszov nagyszerű alakításának is. Ilyen vidám és színvonalas zenés filmvígjátékból többet kellene adni nézőinknek — hangoztatta Alekszandrov. © DEZSŐ ALAJOS, a háború előtti idők ismert magyar politikai karikaturistája, aki 1939-ben az Egyesült Államokba távozott és ott Aloysius Dezso néven vált ismertté a politikai és művészeti életben, 76 éves korában New Yorkban meghalt Jól ismert alakja volt a nemzetközi művészéletnek; egy „egész épületet betöltő” rajzsorozata ma is látható a genfi Bavaria Restaurantban. A lapokban megrajzolta korának legismertebb európai és amerikai politikusait . ALEXANDER WERTH angol újságíró „Oroszország az 1941—45-ös háborúban” című 1100 oldalas riportkötetének harmadik kiadása most jelent meg a New York-i Dutton Kiadóvállalat gondozásában. A könyv szerzője a háborús éveket a Szovjetunióban töltötte, mint haditudósító. 910 ORSZÁGBAN (USA, Kanada, Olaszország, Mexikó, Kuba, Bulgária, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország) jártak 1964-ben a világhírű szovjet artisták. Év végi beszámolójukból kiderül: a szovjet cirkuszművészek a múlt évben megteremtették a világ első jégcirkuszát és az első lovas balett-pantomimot. A HÚSZ ÉV legemlékezetesebb hangjátékait újítja fel a Rádió 1965-ben. A sorozat első adása január 10-én lesz. Mesterházi Lajos Pesti emberek című rádiójátékét sugározzák, majd, sorrendben, Sőtér István, Lendvai György, Sásdi Sándor és mások hangjátékai következnek. KÁLMÁN GYÖRGY mondja a H. H.-nak: „Ez év jól kezdődik számomra: január 28-án mutatják be a Rab Rábyt, melyben első filmfőszerepemet alakítom, s másnap lesz a Léda premierje a Katona József Színházban. Ebben a darabban is érdekes szerepet játszom — egy okos, szellemes szélhámost? A FRANCIA „Lemezakadémia” nagydíjasai között két magyar nevet is olvashatunk. A Charles Cros-díjat Verdi Falstaffjának felvétele nyerte, a zenekart Solti György vezényelte, a Konzervatórium nagydíját pedig Ravel G-dúr versenyműve, Philippe Entremont előadásában, Ormándy Jenő vezényletével. A Cherbourg esernyők, Hamlet, Elvtársak stb. Milyen külföldi filmeket láthatunk az új évben? Milyen jelentős, érdekes külföldi filmeket láthatunk 1965-ben? — ezzel a kérdéssel kerestük fel az új év alkalmából az illetékesseket. A következő felvilágosítást kaptuk: Díjnyertesek A tavalyi nemzetközi filmfesztiválok díjnyertes filmjei közül „A cherbourgi esernyők”, a cannes-i filmfesztivál nagydíjával kitüntetett francia film még a tavasszal a közönség elé kerül. Megvásároltuk a legjobb női alakítás díjával kitüntetett „Egy krumpli, két krumpli” című amerikai filmet is. A velencei filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott szovjet „Hamlet”-et, valamint a Volpi-serleggel kitüntetett „A királyért és a hazáért? című angol produkciót is bemutatjuk. A Karlovy Vary-i filmfesztiválon vetített alkotások közül a magyar közönség rövidesen láthatja a nagydíjat nyert „Vádlott” című csehszlovák, és a Jeanne Moreau főszereplésével készült „Egy szobalány naplója” című francia filmet, amely Karlovy Varyban a legjobb női alakítás díját kapta, valamint a „Bube szerelme” című olasz produkciót Claudia Cardinalévta a főszerepben. Csemegék Az idei műsortervből kiemelkednek a következő filmek: a nemzetközi feltűnést keltett „Kicsoda ön, Sorge úr?” (francia), amely a második világháború legeredményesebb szovjet hírszerzőjéről szól, „Az éjszaka világa” (olasz), „A Saint tropezi csendőrök? (francia vígjáték), az Í Egy amerikai Párizsban” (amerikai, Gene Kellyvel a főszerepben), Andrzej Wajda, a világhírű lengyel rendező „Ártatlan varázslók? című alkotása, „A szép Antonio (olasz, Marcello Mastroiannival és Claudia Cardináléval), Alberto Sordi „A maffia parancsára? (olasz), ma egy másik, a többszörös fesztiválnyertes „Elvtársak?, melyben Mastroianni, Annie Girardot és Renato Salvatori játszik, „A tárgyalás (angol, főszereplői: Simone Signoret és Laurence Olivier), a francia— olasz produkcióban készült „Gyávák bandája”, melyben Pascale Petit és a tv népszerű Angyala, Roger Moore játssza a főszerepeket, az „gy olasz Varsóban” című lengyel film Zbygniew Zybulskyval a főszerepben — hogy csak néhányat emeljünk ki 1965 csemegéi közül Gyorsan , rövid felsorolásból is látható, hogy a Hungarofilm valamennyi művészi szempontból jelentős külföldi filmet igyekszik megvásárolni, lehetőleg gyorsan. Az utóbbi években sikerült elérni, hogy csaknem valamennyi külföldi film „frissen” került hozzánk, csak a feliratozással, szinkronizálással járó munkálatok vesznek némelykor hosszabb időt igénybe. A szocialista országok filmjeinek átvételével nincs problémánk: a filmátvételi szerveknek minden évben alkalmuk van arra, hogy az egész termést láthassák, és a legjobbakat megvásárolhassák. A nyugati produkciókból hazánkban évente 50—60 kerül bemutatásra, többségük olasz, francia, angol és amerikai film. Ez nem véletlen: jelenleg ezek az országok készítik a legjelentősebb fimeket, a ezeket kedveli leginkább a magyar közönség is. Áttekintés a „világtermésret” Olaszországgal és Franckaországgal igen jók a kapcsolataink: évről évre filmátvételi bizottság utazik Rómába és Párizsba, hogy előzetes tájékozódás alapján megtekintse a számításba jöhető alkotásokat. Az angol cégek pedig ma már valamennyi új filmjüket elküldik bemutatásra — a londoni premierrel egy időben. Az amerikai filmek átvétele még jelenleg is sok nehézségbe ütközik. Ismeretes, hogy olyan világhírű filmeket, mint a „West Side Story” vagy a „Spartacus” — politikai okokból nem hajlandók eladni szocialista országoknak. A Hungarofilm képviselői egyébként rendszeresen részt vesznek a nemzetközi filmfesztiválokon, s így áttekintést nyernek az egész világ filmtermésének legjaváról Színész Tanoda, Újvilág utca 16. Apróságok egy százéves intézmény történetéből 1865. január 2-án, tehát éppen száz évvel ezelőtt az Újvilág (ma: Semmelweis) utca 16. szám alatti bérház második emeletén, három kis méretű szobából álló helyiségben megkezdte működését a Színész Tanoda, a mai Színház és Filmművészeti Főiskola őse. Milyen gondokkal és nehézségekkel kellett az egykori Ádám és Éva, Romeo és Julia-jelölteknek megbirkózniuk, amíg eljutottak a színpadi bemutatkozásig? A tanulmányi idő kezdetben három, majd négy esztendő volt, csak az 1893/94-es tanévtől csökkentették újra három évre és a felszabadulásig ennyi is maradt. A felvételi vizsga követelményei férfiaknál 18, nőknél 15 éves életkor, hibátlan beszéd, jó színpadi külső, erkölcsi bizonyítvány és annyi tudás, amennyi ilyen korú fiataloktól megkívánható A növendékeket kezdetben 6—8 hetes próbaidőre vették fel, Paulay Ede javaslatára azonban 1886-tól a próbaidőt egy egész előkészítő esztendőre terjesztették ki. Kezdetben a lányok és fiúk külön-külön ültek az órákon, s ebben az időben szervezték meg a felügyelőnő rendszert: a felügyelőnő mindenbe beleszólt és mindenütt jelen volt, még a színházi főpróbákon is, ahol a fiúk és lányok csak, egymástól elkülönítve foglalhattak helyet. Impozáns az a névsor, amely az első korszakban végzett növendékeket örökíti meg. Itt fejezte be tanulmányait a többi között Csillag Teréz, Császár Imre, Ditrói Mór, Bartos Gyula, Beregi Oszkár, Fáy Szerén, Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Márkus Emilia, Pethes Imre, Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán, Szacsvay Imre és mások. A felszabadulás után szinte a romokból született újjá színészképzésünk otthona. S nyomban megindult a széles körű tehetségkutatás is, melynek eredménye: friss erőkkel, eredeti tehetségekkel bővült, gyarapodott színjátszásunk. Alkalmi ruha premierre Joe Orton, huszonöt éves minor színdarabíró Jégy fess, ha Sloane úrhoz mész” drofi komédiájának hamburgi bemutatójára kordbársony nadrágban és kék-piros csíkos pulóverben jelent meg. A maisorfüzetben a következőket írta önmagáról: megnősültem, elváltam, vakbélműtéten estem át, aktképekhez álltam modellt és könyvlopásért fél évet börtönben töltöttem. Ezalatt írtam színdarabomat Vajon az öltözék és az önéletrajz emeli a színdarab sikerét? Most jelent meg Illyés Gyula: Ingyen lakoma (tanulmányok). — Gyurkó László: A negyedik ember (tanulmányok) Szépirodalmi Kiadó. Mark Twain: JeanneTore (regény). — Sós Endre és Vámos Magda: Lincoln (életrajz). — A százéves színésziskola jubileumi évkönyv). — Berkesz András: Sellő a pecsétgyűrűn (regény). Erdős László: Valami készül (tanulmány). Arató Károly: Utcai közjáték (versek). — Bertha Bulcsu: Harlekin és szerelmese (novellák) — Magvető Kiadó. Ho Si Minh: Börtönnapló — A talizmán (elbeszélések) — Európa Kiadó. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Bemutató: január X Solohov novellái alapján készült magyarul beszélő szovjet flim