Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1967-09-04 / 36. szám

És újra fú a szél az édes grund felől Fábri Zoltán a Pál utcai fiúkról Fábri­­Zoltán szombaton este érkezett haza Velencé­ből, ahol — mint ismeretes — részt vett „Utószezon” cí­mű filmjének bemutatásán. A fesztivál még tart, a díj­kiosztás csak szombaton lesz, de Fábrit már mindennél jobban foglalkoztatja a több mint egy évtizede dédelge­tett tervének, a Pál utcai fiúk filmváltozatának meg­valósítása. Vasárnapját is a film előkészítésével, hely­színkereséssel töltötte. — Az már biztos, hogy a Füvészkertben játszódó jele­neteket Vácrátóton forgatjuk — mondja. — Hogy hol lesz a grund, — az édes grund... — e héten dől el. Nyolc-tíz pesti helyszín közül választ­juk ki a legmegfelelőbbet, és ez nem könnyű, mert az ol­vasók százezreinek emléke­zetében úgy él Nemecsekék, Ács Feri­ék kis világa, ahogy azt Molnár Ferenc látta és megírta... Ez lesz az első színes, ci­nemascope rendszerű ma­gyar—amerikai produkció. New Yorkban nemrég önálló vállalkozás alakult a Pál ut­cai fiúk megfilmesítésére,­­ Bohém Endre, 1920 óta Ame­rikában élő filmíró és film­­producer vezetésével. A gyermekfőszerepeket, a fe­ledhetetlen Nemecseket, Bo­kát, Gerébet és Ács Ferit — a tervek szerint — angol gyermekszínészek játsszák, a többi gyermek és felnőtt szerepet magyarok alakít­ják. — Nemecsek és társai te­hát angolul szólalnak meg a vásznon? — Igen. A filmet aztán utólag szinkronizáljuk ma­gyarra. — S hogy hangzik majd angolul az a sok tősgyöke­resen pesti, méghozzá szá­zadforduló-korabeli „grund­­tájszó”? Hogy fordítják majd például angolra az einstan­­dot, a gitt-egyletet, a száj­­gerolást, és az édes grun­­dot? — Bohém Endre is pesti gyerek volt annak idején. Ő fordítja angolra a már elké­szült forgatókönyvet. Re­mélem, hogy megtalálja ezeknek a szavaknak, sajá­tos hangulatuknak legjobb angol megfelelőit. — Hogyan kapcsolódik a Pál utcai fiúk — korábbi filmjeihez? — Valamennyi eddigi fil­memben az egyén és a tár­sadalom kapcsolatát fesze­gettem,­ az erő- és a kiszol­gáltatottság konfliktusát. Vulgárisan azt mondhatnám: Nemecsek a fiatal Hannibál tanár úr, a humánum, a be­csület és a tiszta emberies­ség ifjú képviselője ... Az előkészületek még hosszú időt vesznek igénybe, s valószínűleg csak jövő áp­rilisban hangzik el először a stúdióban: ...Fú a szél az édes grund A Budapesti Kőolajipari Gépgyár Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. AZONNALI BELÉPÉSRE KERES műszer- és technológiai szerelési munkahelyre külszolgálatos munkakörbe központifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezeték­­szerelő, vasszerkezeti lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyen ötnapos munkahét van. Munkásszállás, étkezés, biztosítva. Központi telephelyre TMK vasszerkezeti lemez- és géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, hőszigetelő, esztergályos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyünkön is szükség esetén munkás­szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán • A SZÓFIAI OPERAHÁZ — nagy sikerű moszkvai, pári­zsi, római és bukzaresti ven­dégszereplése után — szep­tember 16-án mutatkozik be Budapesten. Első este Mu­szorgszkij „Hovanscsiná”-ja, 17- én , Golominov „Ivajlo”, 18- án Puccini „Turandot” cí­mű operája, 19-én pedig is­mét a „Hovanscsina” szerepel a vendégjáték műsorán. Az együttes tagjai között van több világhírű énekes, így Nikola Nikolov (képünkön a Turandot Kalaf hercegének szerepében), Nikola Gjuzelev, Pavel Gerdzsikov és Milkana Nikolova. • GELLÉRT OSZKÁR, a ki­váló költő, a Nyugat egykori szerkesztője szeptember 10- én lesz 85 éves. A Szépiro­dalmi Könyvkiadó a magyar írók nesztorát legszebb ver­seinek, prózai vallomásainak „Száz az ezerből” című gyűj­teményes kötetével köszönti a születésnap alkalmából. • PETŐ ISTVÁN „Jöjj visz­­sza hozzám” című dala nyer­te­s a beérkezett szavazatok alapján — az idei táncdal­fesztivál közönségdíját. • LATIN­O­VITS ZOLTÁN, Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós, Kovács András, Ré­­nyi Tamás és Dósai István — a HUNGAROFILM vezér­­igazgatója — vesz részt a szeptember 25-én kezdődő londoni magyar filmhéten. • PETRESS ZSUZSA az új évadra Kaposvárra szerző­dött, ahol a „My Fair Lady"­­ben, Eliza szerepét alakítja. • PÁTZAY PÁL szobrászmű­vész a napokban elkészítette Kellér Andor portréját. • ZYBSZKO SIEMASZKO lengyel fotóművész kiállítása szeptember 5-én — a buda­pesti varsói kulturális napok keretében — nyílik meg a Fészek Klubban. Szeptember 6-án lengyel irodalmi est lesz a Fővárosi Művelődési Ház­ban, a Puskin és Csokonai filmszínházakban pedig len­gyel filmnapok kezdődnek.­­ BÁGYA ANDRÁS és Fényes Szabolcs zeneszerzők, vala­mint Koós­­János táncdaléne­­kes meghívott vendégként vesz részt az október máso­dik felében kezdődő Rio de Janeiró-i nemzetközi köny­­nyűzenei fesztiválon. 9 MAGYAR MŰVÉSZEK külföldön. Melis György szeptemberben a Don Juan címszerepét énekli a berlini Komische Operban. Faragó András Hollandiában, Sándor Judit és Bartha Alfonz a Szovjetunióban vendégszere­pel, Bacher Mihály zongora­­művész pedig szeptember 13- án önálló koncertet ad Shi­­rázban, az első iráni művé­szeti fesztiválon. • KOVÁCS MARGIT kera­mikus művész alkotásaiból kiállítás nyílik az ősszel Isz­tambulban. • HERSKÓ JÁNOS filmren­dező és Vadász László, a Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatója pénteken Madridba utazott, a Film- és Tv-főiskolák Nemzetközi Szö­vetségének kongresszusára. Herskó „A tv jelentősége a film- és a tv-oktatásban” címmel tart előadást a kong­­­resszuson és bemutatja a ma­gyar filmfőiskolások legsike­resebb vizsgafilmjeit. • SULYOK MÁRIA — a Thá­­liában. Petőfi Sándor „Tigris és hiéna” című drámáját a nyári, körszínházi bemutató után, október 20-tól — rész­ben új szereposztásban — a Thália Színházban láthatja a közönség. A főszerepet — mint vendég — a Tháliában is Sulyok Mária alakítja. • PAPÍRRUHA — színpadon? A Textilipari Kutató Intézet a napokban felajánlotta a József Attila Színháznak és a Madách Színháznak: készít­sék el próbaképpen egyik mai tárgyú darabjuk kosz­tümjeit az intézetben előál­lított papírruhaanyagból. — Stílszerűség kedvéért első­sorban a papírszerepeket kel­lene ebbe az új kosztüm­anyagba öltöztetni... • ELS HIMMA észt táncdal­­énekesnő aratta a legnagyobb sikert a napokban befejező­dött „Tallinn—67” táncdal­fesztiválon A szovjet tánc­zenekarok, hangszerszólisták és énekesek nagy vetélkedő­jén, a hagyományos dzsessz­­től az avantgarde-ig minden irányzat részt vett, és szá­­mos új sláger született . MICHELE MERCIER a francia—NSZK—olasz közös produkcióban készült „Mak­rancos Angelika” című új kalandfilmben. Partnere: Ro­bert Hossein. A filmet ren­dezte: Bernard Borderie. • NEGYVENNÉGY és fél­millió rádió- és tízmillió te­levízióelőfizetőt tartanak nyilván — a legújabb sta­tisztikai adatok szerint —az Oroszországi SZSZSZK-ban és 500 színház — közöttük operaházak és ifjúsági szín­házak — tart rendszeresen előadásokat. • HARLEM. Ez a címe a Kossuth Kiadó most megje­lent új kötetének, amelynek valamennyi szerzője néger. Versek, novellák, tanulmá­nyok és képzőművészeti al­kotások reprodukciói mutat­ják be az olvasónak Harle­met, New York négernegye­dét és az amerikai néger­kérdés igazi arcát. 4 DJI Cl] krónikája Magyarok az Enescu versenyen Az idei Enescu nemzet­közi zenei verseny és feszti­vál szeptember 5-én kezdő­dik Bukarestben. A világ számos országából érkeznek zeneszerzők, előadóművé­szek és fiatal versenyzők a román fővárosba. Hétfőn reggel indulnak Bukarestbe az énekverseny magyar részvevői: Kovács Eszter, Marton Éva, Kiss Gyöngyi, Miller Lajos, Ho­moki György, Baranyai László. A fesztiválon és a verse­nyen mint vendég, illetve megfigyelő részt vesz Ko­vács Dénes, a Zeneművésze­ti Főiskola főigazgatója, For­rai Miklós és Ujfalussy Jó­zsef, a főiskola tanárai és Mura Péter, a miskolci Nemzeti Színház karmestere. Chaplin válasza Türkméniába Charlie Chaplin nagy méretű, kézi szövésű szőnyeget kapott ajándékba egy türkmén község népi mestereitől, akik így akar­tak hódolni a világhírű művész­nek, mikor elolvasták türkmén fordításban megjelent önélet­rajzát. Chaplin a következőket válaszolta a Redzsekova-nővé­­reknek, akik a szőnyeget ter­vezték, szőtték és küldték: „Nagyon meghatott szép aján­dékuk. Úgy őrzöm majd, mint jóságuk és kedvességük emlé­két, mint nagylelkűségük je­lét. Biztosítom önöket, hogy a szőnyeg további munkám ser­kentője lesz, márpedig én op­timista vagyok, remélem, hogy még sokáig dolgozhatom. Na­gyon sajnálom, hogy a nyelvis­meret hiánya olykor akara­tunk ellenére is megnehezíti az emberek baráti közeledését, külö­nösen akkor, ha az ember azt a mélységes hálát szeretné ki­­fejezni, amelyet bőkezű, pompás ajándékuk nyomán érez. Ké­rem, adják át családjuknak jó­kívánságaimat. Őszinte hívük: Charlie Chaplin.” Csatát nyert a zsebkönyvforma Nem mini, csak kicsi a könyvméretdivat ! Legyen karcsú, ne rikí­tóan tarka, de mégis feltűnő, és szükség esetén férjen el egy közepes nagyságú zakó­zsebben! Aki a fentieket mondja, nem divatkreátor és amiről beszél, nem új divatcikk. A tájékoztató: Cserépfalvy Im­re, a Könyvkiadók és Ter­jesztők Tájékoztató Központ­jának igazgatója. Mint a divat a női szok­nyában, ruhában — vajon így van ez a könyvkiadásban is? — Ott még nem tartunk — mondja az igazgató —, any­­nyi azonban kétségtelen, hogy a zsebkönyvméret lett az uralkodó. Miért? Nemrég érdekes felmérést végeztek: milyen könyvfor­ma vonzza legjobban az em­bereket? Kiderült, hogy ha egy szórakoztató mű nagy formátumban, 22 forintba, zsebkönyvben, 15 forintba kerülne­­, a megkérdezettek 92 százaléka a zsebkönyvet vásárolná meg. Klasszikus irodalmi alkotás esetében a vásárlók 40 százaléka még a régebbi formához ragaszko­dott. Kiderült, hogy a zseb­méret a legkeresettebb. Miért? — A mai gyorsabb ritmu­sú életforma — mondja a szakember — kevesebb időt enged az olvasásra, a film­es a televízió nagy vetélytár­­sa a könyvnek. A kiadók is hamarosan rájöttek erre és évek óta keresik a lehetősé­get: miként lehetne az olva­sók táborát még gyarapí­tani. Nos, a zsebkönyv­vel sikerült csatát nyerni! Alkalmazkodik Mint a felmérésből kide­rült, a régi formájú, vaskos­­borítású „nehéz” könyvek­kel szemben a karcsú, hosz­­szúkás, olcsó zsebkönyvek vonzóbbak. Míg azelőtt „hozzáültek” az olvasáshoz, ma sokan, sokszor csak ak­kor olvasnak, amikor erre ellopott percek adódnak. A zsebkönyv pedig kis helyen elfér, villamoson, autóbu­szon, vonaton mindig kéznél lehet.­­ Emellett alkalmazkodik a modern lakáshoz is: ki­sebb szobához, kisebb könyv! A mai lakás­könyvtárak szerintem csak kisméretű könyvekkel képzelhetők el, — mondja Cserépfalvy. — S ami ugyancsak nem közöm­bös: olcsósága révén a zseb­könyvben kiadott klassziku­sok olyan rétegekhez is el­jutnak, amelyek drága köny­vet nem vásárolnak. Végül: zsebkönyvekből sokkalta na­gyobb példányszámot lehet elérni. Moszkvában Moszkvában nemrég ren­dezték meg a szocialista or­szágok reprezentatív könyv­­kiállítását és könyvverse­nyét A n­emzetközi zsűri tag­ja volt Lengyel Lajos Kos­­suth-díjas könyvművész, a Kossuth-nyomda igazgatója. — Mit tapasztalt a kiállí­táson? — kérdeztük. — Mindenek előtt: nagy­formátumú könyvet — a tu­dományos és művészeti mű­vek­ kivételével — alig lát­tam. A védőburkolatok, borí­tólapok grafikái pedig ma­gukon viselték a modern reklámtörekvések valameny­­nyi kézjegyét. Papír, betűk — Nálunk milyenek a zsebkönyv-lehetőségek? Elindult a zsebkönyv fo­lyamat, amely a jövő évben sem szakad meg. A kis köny­vekre való átállás azonban nem megy máról-holnapra: a kisebb méret vékonyabb pa­pírt és nagyobb, könnyen ol­vasható betűt követel. A pa­pír színe nálunk a skandináv divatot, a csontszínűt követi, ellentétben a nyugati orszá­gokban kedvelt hófehér szí­nűvel. — Mi a kedveltebb: a tar­ka vagy a „szolid” borító? — Mint a közvéleményku­tatásból kitűnt, a feltűnőbb, de nem ízléstelen. P. S. ELŐZETES Páncél nélküli lovag Bolgár film, írta: Valeri Petrov, rendezte: Boriszlav Saraliev. Gyermeknevelési oktató­film olyan szülők számára, akik csak maguknak élnek, s nem törődnek nyiladozó ér­telmű , kisfiúk gondolatai­val, érzéseivel. A szülői sze­­retetet szép ruhákkal, aján­dékokkal pótolják, s ap­­róbb-nagyobb hazugságaik­kal, cinizmusukkal rombol­ják hitét, illúzióit, a gyerek felnőttekbe vetett bizalmát. Az ellenpólus a nagybácsi, aki valóságos bemutatót rendez a korszerű pedagó­giából. A film üde színfoltja a „kísérleti nyúl” szerepét játszó kisfiú: Oleg Kovacsev. Egymilliárd a biliárdasztalban Francia—NSZK—olasz film, írta és rendezte: Nico­las Gessner. Krimi vígjáték, nem jobb és nem rosszabb a sok évi átlagnál. Ami elismerést ér­demel: az író-rendező igye­kezett eltérni a sablontól, s típusok helyett telibetalált karakterfigurákkal, nem harsány, inkább csípős hu­morral köríti a történetet. Kitűnő színészek — Jean Seberg, Elsa Martinéii és Claude Rich — igyekeznek hitelesíteni a fejük tetejére állított szituációkat. Akit nem szeretnek Lengyel film, írta és ren­dezte: Janusz Nassater. Nyilvánvaló művészi szándékai ellenére, ez is kis­sé oktatófilmszerű produk­ció: egy fiatal pár életének bemutatásával példázza , hogyan nem szabad szeretni. Mármint: erőszakosan, fá­rasztóan, folyvást a szeretett férfi „nyakán lógva”, min­den lépését, legrejtettebb gondolatait ellenőrizve. Elz­­bieta Czyzewska és Janusz Guttner mindent elkövet­nek,­­ hogy élettel töltsék meg a rájuk bízott, megle­hetősen egysíkú figurákat. Cirkusz Szovjet film, írta és ren­dezte: Grigorij Alekszand­­rov. A kiváló szovjet rendező egyik legjelentősebb, világ­hírű alkotása. Három évti­zeddel ezelőtt készült, de most is frissnek, elevennek hat, akárcsak Dunajevszkij fülbemászó muzsikája. Fel­újítása a film­ ínyenceknek öröm, a magyar mozilátoga­tók egész ifjabb korosztá­lyának pedig esemény, hi­szen az utóbbiak még nem láthatták a szovjet művészet e klasszikus alkotását

Next