Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1969-09-29 / 40. szám
Kutatók öt esztendős munkája, 19 levéltárban, 50 ezer adatrögzítő cédula, több tízezer megsárgult okmány, két történész sok-sok búvárkodása — az eredmény: 600 oldal történelmi érdekesség. Távirati stílusban így foglalható össze az a kutató munka, amelyet a napokban fejezett be dr. Karsai Elek, az Országos Levéltár, és Somlyai Magda, a Történettudományi Intézet munkatársa. Ismeretlen adalékok Zömükben eddig ismeretlen dokumentumok alapján idézik fel Magyarország felszabadulásának 194 napját: 1944. szeptember 23-tól — attól a pillanattól kezdve, amikor Battonya községnél magyar földre lépett a Vörös Hadsereg — 1945. április 4- ig, amikor az utolsó községből, Nemesmedvesről is kiűzték a fasiszta csapatokat. Az érdekes dokumentum-könyv a Kossuth Kiadó gondozásában a jövő év első negyedében jelenik meg. „A felszabadulás krónikája” címmel. Mert krónika ez, s méghozzá az eddigi leghitelesebb krónika, arra többek közt biztosíték 19 megyei levéltár hiteles anyaga — okmányok, plakátok, fotók, levelek és egyéb forrásmunkák —, melyet többéves munkával tártak fel és tették hozzáférhetővé. A dokumentumkönyv az egykori események sodrát követve, olvasmányosan,párhuzamosan ábrázolja a régi rend szükségszerű bukását, s az új Magyarország kibontakozását. Tetten érni az indulást — Hiteles kortörténetet adni a legnehezebb történetírói feladatok közé tartozik — mondja dr. Karsai Elek. — Nemcsak azért, mert figyelembe kell venni az olvasóközönség többnyire nem teljes élményanyagát, melyben sokszor a lényeges és a lényegtelen összekeveredik, de a jelenkori történet, a napi politika is hat a szubjektív értékítéletekre. Ez a fokozott felelősség — a higgadt objektivitás felelőssége — a feladat hiteles megoldására kellett, hogy serkentsen minket. Könyvünkben az új korszakba indulást akartuk „tetten érni”, s az eleven történelmet kívántuk megörökíteni. /■ — A „krónika” legfontosabb végkövetkeztetése. Újkori történelmünk egyik legizgalmasabb, s egyben új jelensége — veszi át a szót a szerzőtárs, Somlyai Magda. — A tömegek ugyanis 1944— 45-ben is mint tudatos történelemformáló erők jelentek meg a társadalmi fejlődés folyamatában. Felszabadulásunk 194 napjának dokumentumai világosan tükrözik, hogy a magyar dolgozó tömegek első, még tétova lépéseinek, biztosabbá válásában mennyire döntő szerepe volt a párt munkájának, a szovjet hadsereg jelenlétének, de a tömegek cselekvési vágya, lendülete nélkül a legkitűnőbb elmélet és szervezés, a legnagyobb segítség is hajótörést szenvedett volna. A tömegek történelemformáló szerepével kapcsolatban még ma is sok, egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet él és hat. A hamis feltevéseken, csak a valóságos történeti kép tud úrrá lenni, s ezt a valódik történeti képet kívántuk az olvasók elé tárni. . (Ps) K 600 oldal érdekesség 194 sorsfordító napról Elkészült a felszabadulás teljes története Két érdekes egyfelvonásossal kezdte meg szombaton bemutatósorozatát az Irodalmi Színpad, amely az idén már önálló társulatával játszik. Színre hozták Tennessee Williams „Múlt nyáron, hirtelen" című drámáját és Jean Giraudoux „Bellád Apolló” című vígjátékát. Képünkön a Williams-mű két főszereplője: a vendégként fellépő s ismét emékezetes alakítást nyújtó Somogyi Erzsi, Telessy Györgyi. MINT VENDÉG We •t limm ' 1N***#*: (Dolezsár felv) 4 D03 krónikája is"Msciff ír" • 26 000-EN tekintették meg a Budapesti Művészeti Hetek első hetének gazdag programját: az öt megnyílt kiállítást 16 000-en látogatták, a három hangversenyen 4000, a két operaelőadáson 2200, a kubai és az iráni együttes vendégszereplésén 2000 főnyi közönség volt, 1000-en váltottak jegyet a Híradó Filmszínház magyar rövidfilmekből összeállított műsoraira, s 800-an Horváth Ferenc előadóestjére. A MAGYAROK KÜLFÖLDÖN. Ferencsik János októberben Spanyolországban, Erdélyi Miklós Olaszországban és a Szovjetunióban vezényel. Faragó András és Réti József ugyancsak Olaszországban, Eszenyi Irma és Szalma Ferenc pedig Franciaországban vendégszerepel. • MALONYAI DEZSŐ, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának helyettes vezetője és Róna László, a Vígszínház gazdasági igazgatója a héten Nyugat-Berlinbe utazott, az ottani Schiller Színház novemberi budapesti, pesti színházi vendégjátékának előkészítésére. Lenkei Lajos, a Vígszínház igazgatója vezetésével a héten művészdelegáció utazik az NDK fővárosába, a berlini ünnepi napokra, amelyen a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa is a közönség elé lép. A MANNHEIMI (NSZK) nemzetközi filmfesztiválon — amely október 6-án nyílik —, bemutatják a fiatal afrikai filmművészet legjelentősebb alkotásait, így Szenegál, Dahomey, Guinea, Kamerun, Madagaszkár, Nigéria és Csád filmrendezőinek produkcióit. Ezenkívül mintegy húsz dokumentum- és televíziós filmet láthat a közönség, közöttük a faji megkülönböztetéssel foglalkozó amerikai filmeket • POÉTA-TALÁLKOZÓ. Az Írószövetség nemzetközi költőtalálkozót rendez a jövő év tavaszán Balatonfüreden, kétszáz külföldi is hazai költő részvételével • „ALIG VÁROM, hogy véget érjen az október 5-ig meghosszabbított kiállításom s hazautazhassam Balatonudvariba, folytatni a munkát, újra meg újra megörökíteni az őszi Balatont...” — mondja a HH-nak Fenyő A. Endre, a kiváló festőművész, akinek a Csók Galériában megrendezett kiállítását a megnyitás óta több mint tízezren tekintették meg. A Szocialista Képzőművészek Csoportjának egyik alapító tagja elmúlt ötévi alkotó munkájának legjavát, 54 olajfestményt és 16 filctollrajzát állította ki, valamenynyi kép témája: a Balaton. • BÁRDOS LAJOST, a kiváló zeneszerzőt október 1- én, 70-ik születésnapja alkalmából bensőséges háziünnepség keretében köszönti a Budapesti Kórus, melynek Bárdos egyik alapító tagja és első karnagya volt. • A FÉSZEK KLUB író-újságíró korelnöke, a 88 éves Szekulai Jenő, a közkedvelt Jenő bácsi, aki — immár hosszú évtizedek óta — minden este ott ül törzsasztalánál, a héten filmszerződést írt alá. Huszárik Zoltán készülő Szinbád című, Krúdy Gyuláról szóló filmjében lép majd a kamerák elé, mint jellegzetes Krúdy-figura és az író egykori személyes barátja. • BOLÍVIÁBÓL... Benedicta Mendoza bolíviai indián származású parasztlányból — filmszínésznő lett. Jorge Santines bolíviai rendező fedezte fel, s bízta rá Yawar Maliku című filmjének főszerepét. • BEJÖTTEM ...A héten veszi hangszalagra a rádió Goldoni „Két úr szolgája” című komédiájának József Attila színházi előadását. Színházi közvetítéseknél az a szokás, hogy előadás közben a páholyban ülő bemondónő suttogva elmeséli mindazt, amit a hallgató nem lehat. Ezúttal — újításként — ezt a feladatot a darab főszereplője, Bodrogi Gyula látja el, aki szövegébe fűzi a magyarázó mondatokat, például: „Most én, Truffaldino léptem be a színpadra”. H UGO TOGNAZZI, a népszerű olasz filmszínész legújabb szerepében, Pier Paolo Pasolini „Disznóól” című, a bemutató óta nagy viták kereszttüzében álló alkotásában. • KELETI LÁSZLÓ, a Thália Színház művésze nemrég jugoszláviai turnén vett részt, zongorakísérőjével, aki egyben a fellépéssorozat szervező titkára is volt. A sokoldalú titkár egy kis községben — zongora híján — tangóharmonikán kísérte a produkciót. Keleti egyszer csak észrevette, hogy a harmonikaszó mind messzebbről fiallik. Utólag kiderült: sürgősen meg kellett csinálni az aznapi elszámolást és emiatt a szemfüles szervező észrevétlenül kihátrált a színpad mögötti irodába, hogy ott, harmonikázás közben — megbeszélje az anyagiakat ... • A BÁBSZÍNHÁZ átépítésének immár tíz éve tartó huzavonája — melyről a HH részletesen beszámolt — újabb „fordulathoz” érkezett: mégse kapja meg a színház — átmeneti szállásként — a Művész mozi helyiségeit A Népköztársaság úti épület játszási engedélyét viszont az 1969/70-es szezon végéig meghosszabbították. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek már többször is megállapították: az épület játszásra alkalmatlan, életveszélyes és egészségtelen. • MEDVECZKY JENŐ, a kitűnő festőművész poszthumusz „Iliász illusztrációk” című kiállítása október 3-án délután nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában. A bevezetőt László Gyula egyetemi tanár mondja. A törött ablak kellemetlen és egészségtelen Az Állami Biztosító kéri azokat az ügyfeleit, akik háztartási biztosítást, épület- és háztartási biztosítást kötöttek, hogy a beépített ajtó- és ablaküvegekben bekövetkezett törési vagy repedési károkat még a bűvös idő beállta előtt közölték. A kór idejében történő bejelentése elősegíti az üvegezési munka gyors elvégzését. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Bemutató a József Attilában Rómeó, Júlia és az autóstop Szárítókötelek csüngenek alá a zsinórpadlásról, a ferde, üres színpadon csak egy magnó, s a színpad hátterében egy átvilágított, hatalmas képről Albert Einstein szép, szomorú, öreg szeme tekint az érkező nézőre. S közben harsog az angol beatmuzsika. Mindez nem egy angol dühöngődráma, nem is egy hippimusical körítése, hanem egy új bolgár színdarabé. Szerzője Ivan Radóev, a díszletet is bolgár művész, Stefan Szavov tervezte, s a rendező ugyancsak bolgár vendég: Aszen Sopov. A hangulat, amely a József Attila Színház közönségét a nyitott színpadon fogadja, végig megmarad. A színen miniszoknyás és farmernadrágos fiatalok, rock és shake, aláfestésként a Beatlesek és Piaf, Aznavour és Tom Jones, a magasból leeresztve vietnami dokumentumfotó és konyakosüveg, vetkőzés, ölelkezés, hancúrozás, féktelenség és rezignáltság, kisgyerekes játékosság és eltévedő elmélkedés a romantikáról, szabadjára eresztett színészi rögtönzések meg a színpadi fény- és hanghatás minden korszerű és hatásos eszköze: friss forgatag az egész, a látványosság szolgálatában. A szerző kétségtelenül szüretetét és megértést akar ébreszteni a mai fiatalok iránt, ugyanakkor bombázza az előítéleteket és a maradiságot. Ehhez a rokonszenves törekvéshez azonban nincsenek igazi drámai kifejező eszközei. Figuráiról — azonkívül, hogy fiatalok —, az utolsó percben is csak anynyit tudunk, mint az elsőben. Az előadás során úgy érezzük magunkat, mint egy kellemes, hangulatos szórakozóhelyen, ahol a berendezés üdítő a szemnek, a zene kellemes a fülnek, s ahol a szomszéd asztaloktól alig összefüggő beszédfoszlányok hangzanak át. Koncz Gábor és Pálos Zsuzsa kettőse, Bodrogi Voith Ági és Tóth Judit hármasa kitűnő; a társulat fiatal aranycsapata humorával, nagyszerű és mai mozgáskultúrájával vonzó, féktelen és önfeledten mókázó részvevője a produkciónak. Fencsik Flóra 20 000 oldal... Hemingway kiadatlan írásait — mintegy 20 000 oldalnyi kéziratot — ismerteti az a könyv, amely novemberben jelenik meg New Yorkban. Két pennsylvániai egyetemi tanár nézte át a nagy író hátrahagyott kéziratait, melyek között befejezetlen regényeket, két önéletrajzi regényt, rövid novellákat és érdekes, fontos levelezést találtak. Hemingway özvegyétől függ, hogy az író hagyatékát kiadják-e vagy sem. Ördögi kör örvendetes, hogy fiatal hangszeres- és énekművészek egy ideje sorra-rendre alakítanak kamaraegyütteseket, s figyelemre méltó, hogy éppen a jebb előadásmódot igénylő és legintimebb hangulatot árasztó preklasszikus művek tolmácsolási tehetségen kívül nagy kitartás is kell ahhoz, hogy soksok próbán összeszokjanak , pódiumképesek legyenek. És sok fellépés is kellene. Ám a legtöbb — a gyakorlat, s nem utolsósorban a népszerűség megszerzése végett — eleinte ingyenes. Tiszteletdíj csak gyéren akad számukra, s alighanem ez az oka, hogy sok korábbi kezdeményezés tiszavirág-életű maradt. „Ördögi körrez, tiszteletdíjjal csak akkor szerepeltetik őket gyakrabban, ha már van valamelyes hírnevük, de hírnevük csak akkor lesz, ha sokat szerepelnek. A hangversenyrendező szervek, a rádió, a tévé és a KISZ figyelmébe ajánljuk ezt a problémát. Jegyigényekben, érdeklődőkben, előreláthatóan nem lesz hiány. Ezt tanúsítja, hogy a fiatal együttesek belépődíjas hangversenyére eddig mindkét alkalommal összegyűlt többszáz-* főnyi, s ami a legfontosabb, többségében fiatal hallgatóság. (—r —s) ELŐZETES Juan kalandjai Kubai film. Samuel Feijon novellája alapján írta és rendezte: Julio Garcia Espinoza. A kubai filmművészet viszonylag rövid múltra tekinthet csak vissza. Első alkotásai még — természetesen — magukon viselték a tanulás, az olykor bizonytalankodó útkeresés nyomait, de az idei velencei fesztiválon már épp egy kubai film, „Az első machete-roham” okozta a legnagyobb és le®, kellemesebb művészi meglepetést Julio Garcia Espinoza filmje — mely a héten kerül a hazai mozik műsorára — bizonyára még a korábbi évekből származik: azon az úton jár, melyet az európai kalandfilmrendezők, Árpátz-1égen kitapostak. Erénye a filmnek, hogy jól használja fel a népmeséi elemeket s humor dolgában sem bizonyul szűkmarkúnak. Marathón Csehszlovák film. Irta: Jan Procházka. Rendezte: Ivó Nóták. 1945. május 5-ét Prága felszabadulásának napját eleveníti fel — a történelmi hűséghez szigorúan ragaszkodva, szinte dokumentumszerűen — ez a szokatlanul nagyszabású csehszlovák filmdráma. A szovjet tankhadosztályok és a menekülő náci csapatok közt már eldőlt a küzdelem — a német egységek sorra megadják magukat —, de a fővárosba szorult SS-ek és Wehrmachtkatonák még elkeseredetten védik állásaikat a felkelőkkel az ellenállási mozgalom immár nyíltan színrelépett harcosaival szemben. A győzelem napjának dokumentumrészleteit két prágai fiatal drámája szövi át: szinte az utolsó pillanatban éri őket a gyilkos golyó. Egy fiatal pár Francia film. Jean Louis Curtis regényéből írta és rendezte: Rene Gainville. Az ifjú férj: kezdő s kis fizetésű mérnök. Az ifjú feleség: jól szituált szülők elkényeztetett, luxusélethez szokott gyermeke. Elég, erős-e a szerelem, hogy öszszetartsa ezt a frigyet? Lehet-e luxuslakás, drága prémek és ékszerek nélkül is családi boldogság? Ezt az „égetően” fontos és aktuális kérdést boncolgatja a film, meglehetősen sablonos módszerekkel s önmagát ismételve. A fiatalok végül is beadják a válópert, de az utolsó kockák sejtetik: szó lehet mégis a kibékülésről A lány ugyanis — elmenetélben — megáll a lépcsőházban, és tétovázik, visszamenjen-e, avagy sem. A sorsdöntő lépés előtt megjelenik a vásznon a „Vége’* felirat és a nézőt mardoshatja a kíváncsiság. *