Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1969-12-22 / 52. szám
Az országos járványügyi elnök javasolja Védelmi tízparancsolat az influenza ellen maga Az influenza-figyelőszolgálat, mint a lapok közölték, az ország egész területén működik. A védőoltások a rendelkezésre álló , oltóanyaggal a fővárosban lezajlottak, a leginkább veszélyeztetett dolgozók megkapták a szükséges szérumot. Megkerestük az Egészségügyi Minisztérium illetékes főelőadóját, dr. Bándi Ferenc országos járványügyi főellenőrt, foglalja össze azokat a tennivalókat, amelyek segíthetnek az influenza megelőzésében. Az alábbi „védelmi tízparancsolatot" javasolja: •1 " Öltözködjünk rétegesen s ha hosszabb ideig tartózkodunk meleg, fűtött helyiségben, tegyünk le egy réteg ruhát! Még rövid időre se szaladjunk ki a szabadba plusz öltözék, kabát nélkül. "2"* Fokozottan ügyeljünk a lakás, a munkahely szellőztetésére! Ez alatt ne tegyük ki magunkat és másokat erős léghuzatnak vagy hirtelen lehűlésnek, tehát felsőkabátot, kalapot, kendőt vegyünk magunkra. (Egy normálméretű lakószoba levegőjének kicserélődése 10 perc alatt megörténik.) Akinek lehetősége van rá, rendszeresen kvarcoljon! (Ügyeljünk a kvarclámpától való egy méteres távolságra, és 1 5 perces időtartamra! Ha mód van rá, naponta akár kétszer is hasznos hoszszabb ideig kvarcolni a lakás vagy legalább a gyerekszoba légrétegét, mert a kvarcfénynek baktériumölő hatása van.) Lehetőleg bőrtalpú cipőt viseljünk! Ennek szellőzése, vízmentessége ellenére is biztosított. A műanyag talpú cipőt, ha viselőjének munkája miatt hosszabb időt kell a szabadban vagy vizes helyen töltenie, lehetőség szerint többször kell váltani napközben. Ne szedjünk mértéktelenül a különböző „pirinekből”! A sok Istopirin, Kalmopirin a fertőzés megelőzése helyett a szervezetben gyógyszerfejtődést okozhat, és allergiás tünetekkel járhat. Ne vigyük túlzásba a megfázásos orrduguláskor használt orrcseppentést! Legfeljebb naponta kétszer alkalmazzuk, nehogy gyulladást okozzon. CT * • Jó a papírzsebkendő használata, de csak akkor higiénikus, ha egyszeri használat után megsemmisítjük, eldobjuk. 8. Mindig zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk! A váladék a legbiztosabb vírushordozó. 9. Meghűléssel, lázasan ne látogassunk szórakozóhelyekre! De helyes, ha a munkahelyek vezetői sem kötelezik beosztottjaikat, hogy fertőzötten is helyt álljanak, és nyirit bacilusgazdák, súlyos kárt okozzanak. ■1'^* Fokozottan vigyázzunk a tisztaságra! Az influenza megelőzésének ez az egyik legfőbb módja! Kakastól a pinásig TYÚKPEREK A BÍRÓSÁG ELŐTT — Tisztelt bíróság, én a kertemben nem azért vetek sóskát, hogy a szomszéd kakasa lelegelje! Márpedig ez történt. Kártérítést követelek! — kezdte panaszát a felperes a Kerületi Bíróság előtt. A kakas gazdája azzal védekezett, hogy gyanúsított szárnyasát egy fához kötötte, tehát kizárt dolog, hogy átmehetett a szomszéd kertjébe A vita során már az alperes és a felperes is úgy állt egymással szemben, mint két harcias kakas. A^bíróság^ sgámcjs tanút ,!Vat^®ttVlHt“és- megák "Tapítottk:" a* 'kakas valóban „határsértést” követett el, legelt a sóskából és összesen 120 forint kárt okozott. Kötelezték is tulajdonosát, hogy fizesse meg szomszédjának a 20 forintot, — az államnak pedig 50 forint perköltséget. Hasonlóan „nagy ügy” volt a közelmúltban a pincsikutya esete is. H. Imre és T. Erzsébet öszszeházasodtak, majd összeköltöztek a feleség anyjával. Anyós és vő eleinte jól megértették egymást, mert mindketten állatbarátok voltak, vásároltak is közösen egy pincsikutyát. A házasság azonban nem sikerült, Imre elvált Erzsébettől és, elköltözvén, magával vitte a kiskutyát. Az anyós pert indított. „A kutya felerészben az enyém — írta a bíróságnak — s nem tűröm, hogy a tulajdonomat valaki csak úgy elszipkázza ...” Minthogy a kutya valóban közös tulajdonuk volt, a bíróság salamoni ítéletet hozott: a pincsi azóta is egyik héten a vő, a másik héten az anyós vendége ... S végül egy „véresen komoly” birtokháborítási ügy, mely csak arra volt jó, hogy borsot törjön a szomszéd orra alá és sok munkát adjon a bíróságnak. Egy kertes ház tulajdonosa nem szerette a bérlőjét. Mit lehet ilyenkor tenni? Kitalálta. A bérlő távollétiben bevetette kukoricával a bérlő lakásbejárata előtti területet. „Azelőtt orgonafa volt itt — magyarázta a bíróságon — ezt akartam pótolni. Gondoltam, szerzek egy kis örömet a bérlőmnek A bíróság megállapította, hogy az örömszerzés nem sor került, minthogy a bérlő nem tudott bemenni a lakásába. Az alperest kötelezték a bejárat felszabadítására és a perköltség megfizetésére. Tucatjával sorolhatnánk a fentiekhez hasonló kis ügyeket, tyúkpereket. Mintha valóságos „népi szórakozásnak” tekintenék egyesek a pereskedést. De miért is ne tekintenék annak? Hiszen olcsó szórakozás a perköltség. Nem lehetne megdrágítani? (drk) A karácsonyi ünnepek alatt remek szórakozást nyújt egészen kicsi gyerekeknek és egészen nagy felnőtteknek az új színes, szélesvásznú magyar mesefilm. BEMUTATÓ: DECEMBER 25. Aki hívásra rögtön megjelenik, hívás nélkül egy kicsit előbb ... Vakációs falu Hárshegyen Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják: mind nagyobb az érdeklődés, az olcsó touring-hotelek és még inkább a faházak iránt. Ezért most a Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság elhatározta: Hárshegyen egy öthektáros területen 1970-re megkezdi az ország első vakációs falujának építését. Száz alpesi ház épül itt és minden házhoz zöld terület tartozik majd. A kétszintes épületek földszintjén terasz, társalgó, gardrób, fürdőszoba és főzőkonyha lesz, az emeleteit pedig a hálószoba, két ággyal. Hamarosan elkészül a 270 férőhelyes tízszintes szálloda terve is. A hotel egyben a falu kereskedelmi központja is lesz, 300 adagos konyhával, étteremmel és üzletsorokkal. A faluban B-kategóriájú árak lesznek. * Kalauzverőket ítéltek el Kilenc vádlott állt a napokban a Váci Járásbíróság előtt. Herczeg Mihály és társai július 12-én egy dunakeszi klubban szórakoztak, majd este tíz órakor jegy nélkül felszálltak a Vác felé tartó vonatra. Nagy Péterné jegyvizsgáló udvariasan kérte a jegyeket, a hangoskodó csoport azonban minősíthetetlen hangon rátámadt, majd az oda érkező Szabó József kalauzt leütötték, és megrugdosták. Hasonló sorsra jutott két segítségére siető kalauztársa is. A verekedés miatt Alsógödön 32 percig állt a vonat, s végül is a helyszínre érkezett rendőrök tették ártalmatlanná a huligánokat. A bíróság Herczeg Mihályt egyévi, Bíró Sándort és If. Istvánt 10—10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, több fiatalkorút néhány hónapos szabadságvesztéssel sújtott. Újév pesti újszülöttei/ Bess, Henrik. A színházi kalendárium nem igazodik a Gergelynaptárhoz. December nem az évzárás. Szilveszter nem az újév-kezdet időszaka, éppen ellenkezőleg: ezekben a hetekben indultak meg az évad derekára szánt,, jelentős produkciónak ígérkező bemutatók előkészületei. Nehéz — s az együttesnek szokatlan — feladatra készül az Operaház: Gershwin „Porgy and Bess” című dzsessz-operájának hazai ősbemutatójára, Mikó Antrásnak, az Operaház főrendezőjének irányításával. — A „Porgy and Bess” — mondja Mikó András — csak jóval Gershwin halála után indult el a színpadi siker útján, amikor az „Everyman” nevű néger operatársulat szerezte meg kizárólagos játszási jogát és világkörüli turnéra indult vele. Ezt követően, 1959-ben elkészült a filmváltozat is. Dorothy Dandrige, Sammy Davis junior és Sidney Pettier ragyogó alakításával. Hosszú ideig tartotta magát az álláspont, hogy ezt a dzsesszoperát sajátos kotoritja, azaz hangszíne miatt csak néger énekesek, tudják hitelesen tolmácsolni. Mi most sajátosan csatlakozunk a vitához, például azzal is, hogy nem lubickoljuk feketére a szereplők arcát, éppen csak sötétebb púderral és parókával jelezzük, hogy színesbőrűek. Annál nagyobb súlyt fektetünk ezúttal — mert a mű megköveteli — a színészi játékra. Gershwin dzsesszoperája február 6-án és fián kerül a közönség elé az Erkel Színházban kettős szereposztásban: Porgy: Karmai György—Begányi Ferenc, Bess: Házy Erzsébet— Andor Éva, Sporting Life: Palcsó Sándor—Rozsos István. Serena: Szirmai Márta—Sudlik Mária. Koreográfia: Seregi László. ... Vengo, vengo, amore! — jövök, jövök, szerelmem! . — sikoltja Serafina, áthasítva a tikkasztó hőségtől remegő levegőt a Mexicóiöböl felett. Most jönne a függöny, de erre csak január 24-én kerül majd sor, Tennessee Williams „Tetovált rózsát” című drámájának Madách-színházi perimerjén. — Igazi, nagy Psota-szerep ez a Serafina — mondja Vámos László, az előadás rendezője. A „Tetovált rózsa” egyébként Williams egyetlen olyan darabja, melyben éplelkű hősök szerepelnek, egészséges vágyakkal, erős ösztönökkel. Serafina is kivétel Williams hősnői között: fényében a derű, humorérzék, elesettség és emberi méltóság olvad egymásba s a szerep s legszélsőségesebb komikumtól a legmélyebb tragikumig ível. A darab filmváltozatában Anna Magnani játszotta ezt a szerepet — Oscar-dijat kapott érte, — partnerét pedig, akit most Horesnyik László formál meg, Burt Lancaster alakította. Mélyen humanista mondanivalót hordoz Williams drámája: az élet erejét, szépségét hirdeti a megpróbáltatások legnehezebb perceiben is. Huszonnyolc évvel ezelőtt, 1941. szeptember 19-én mutatta be Pünkösdi Andor Madách Színháza (a mai Madách Kamaraszínház) Pirandello IV. Henriket, egy fiatal színésszel, Várkonyi Zoltánnal a címszerepben. A darab minden várakozást felülmúló sikert aratott ,több mint kétszázszor ment zsúfolt házak előtt s Várkonyi egycsapásra a legnépszerűbb, legrangosabb művészek közé futott be." Most a Vígszínház készül a mű felújítására s a színilapon ismét ott áll majd Várkonyi Zoltán neve, de ezúttal — mint rendezőé. — Tiszteletben tartva Pünkösti Andor nagyszerű rendezésének és személyének emlékét — , mondja Várkonyi Zoltán — a mai IV Henrik annyiban változik, amennyit a színjátszás, a színművészet fejlődött az elmúlt három évtizedben. S még egy: annak idején kamaraszínpadon játszottuk, most a Vígszínház nagyszínpadán, úgy gondolom, Latinovits Zoltánnak — bár színházi babona szerint nem jó dolog próbák alatt jósolni vagy sikerről beszélni — ugyanolyan nagy művészi örömöt jelent és sikert hoz ez a feladat, mint nekem annak idején. A IV. Henrik akkor, 1941-ben, a fasizálódó Magyarországon politikai tett volt, addig a határig, ameddig a színház a betiltás veszélye nélkül elmehetett. Áfa nincs szükség semmiféle aktualizálásra, sőt a jelmezekkel is hangsúlyozni kívánjuk megírásának idejét, a 30-as éveket. A IV. Henrik jellegzetesen, nagy szerepdarab, de szeretnénk, ha az együttes játék szép példája is lenne. Várkonyi Zoltán (Hauswirth Magda rajzai) A varázsló : Magyar film, írta Tóth Eszter és Török Sándor. Rendezte: Palásthy György. Változnak az idők — változnak a csodák. Tóth Eszter—Török Sándor filmre varázsolt Csilicsala bácsijának csodái mai csodák. Sőt, mi több, hazai, pesti, budai csodáin Az elmesélhetetlenül kedves mese hősei: az új lakótelep modern, szűk lakásába parancsolt beszélő ló, az atomkor éltanulója: Robot Gyuszi, egy kétségtelen jobb sorsra érdemes, okkal megbántódott befejezetlen Hóember igazán nem múltból másolt figurák. A film mondandójára: a legkomfortosabb civilizációban sem árt egy-egy csoda, frappáns. s Valóban filmbeli eszközökkel döbbent rá Csilicsala bácsi „vizivarázslata”. A varázsló igazi varázslója a rendező: Palásthy György. Felnőttnek tekinti a gyereket, ugyanakkor örök gyereknek a felnőttet. A fiúk-lányok derűs oktatásán túlmenően csúfolódva neveli a szülőket, a nagyszülőket, sőt, a pedagógusokat is. Művészi erénye: tudatos egyszerűség, természetes cinkosság a nézővel: ugye ilyenek vagyunk, ennyire jók, s talán nem is oly rosszak. Filmje a gyerekeknek jó szórakozás, a felnőtteknek kitűnő mulatság. Morcos és najtáskodó Csili - csata bácsi Páger Antal. A fiában zsenit látó „dühös” papa Agárdi Gábor, az elnéző, a bonyodalmakat nem értő mama Tóth Judit, a hendáskodó szomszéd Egri István, a családlátogató tekintélyes iskolaigazgató Szendrő József, a szigorú, s hunyászkodó tanár Csákányi László — valamenynyien teljes ambícióval, komolyan játszották a jó játékot. A szellemet az éléskamrába idéző Balog Gyuszi: Laláta Ferenc. Alakban, mozgásban napjaink hamisítatlan komisz kölyke, mindent kipróbáló, kalandokba keveredő lurkó. (Szövegmondása azonban kicsit iskolás.) A film sztárja, Palásthy György nem tudni honnan kibányászott kincse, az öcsit alakító apróság, Kovács Krisztián, ösztönös, friss tehetsége újabb filmet — kér hőst — érdemelne László Miklós A csodatevő tűzszerszám ( Szovjet gyermekfilm. Andersen meséi nyomán rendezte: Nagyezsda Koseverova. Manapság is elkelne egy bűvös tűzszerszám, hogy ilyen, s ehhez hasonló igazi gyermekfilmeket varázsoljon elő a MOKÉP úgyszólván kizárólag „felnőttcentrikus” műsorládafiából... Pedig a gyereknézőből lesz a felnőtt közönség, ha megszerettetik vele a mozit. „A csodatevő tűzszerszám” hagyományos gyermekfilm, de a hagyományos jelző ezúttal értékítélet is: igen, ilyenekre van szükség, nem csak egyszer egy évben, karácsony tájban. A mai szülők bizonyára még emlékeznek, amikor — az ő ifjúkorukban, — rendszeresen játszottak a mozik gyermekeknek szóló filmeket, a téli szünidőben pedig négy-öt ilyenfajta produkció között is, válogathattak a legfiatalabbak. Kár, hogy a MOKÉP, nem szinkronizáltatta ,ezt a filmet. Bizony a feliratolvasás nehézséget okoz a legfiatalabbaknak, hát r még a hat éven aluli gyerekek — szüleinek! A csendőr nősül Francia—olasz film. trta: Jacques Vilfrid-dal és. rendezte: Jcan Hirault. Louis De Funes ezúttal is „hozza a figurát”: a folyvást csetlő-botló, felsülő és pórul járó csendőrőrmestert, aki hajuknál fogva előrángatott műkalandokba keveredik, hogy azután a jó sors, s a forgatókönyv kegyelméből kimásszon a csávából... Aki még egyet se látott ebből a véget nem érő csendőrsorozatból, ám nézze meg a lelke rajta. v/ml