Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1969-04-28 / 18. szám

Akárcsak a borszakértők a jeles évjáratokat, színházi berkek is nyilvántartják: melyik évben végzett „nagy"­ évfolyam a főiskolán, és mi­kor volt „gyengébb” a ter­més. Nos, az idei — beava­tottak szerint —, a sokévi átlagnál örvendetesen jobb­nak, kiemelkedőbbnek ígér­kezik. Tizenhárman Tizenhárman vannak­­, hat fiú, hét leány. Kilencet közülük nyomban érettségi után, első jelentkezésükkor vettek fel a Színművészeti Főiskolára. Diplomájuk még nincs kézben, de egy híján valamennyinek már szerző­dés lapul a zsebében: nyol­can budapesti színházakban, négyen pedig vidéken kezdik pályafutásukat. S még egy — utolsó — statisztikai adat a tizenhármakról: mindössze kettő a színészgyerek, a töb­bi „civil” családból szárma­zik. Rövid bemutatás — ábécé sorrendben. (Ez se lesz töb­bé, néhány hónap múlva már a szerepek sorrendjében ol­vashatjuk nevüket a plaká­tokon.) Ante' Anetta. Színpadon, filmen, tv-ben még nem sze­repelt, csak vizsgaelőadáso­kon. Hangja drámai szoprán, s emiatt még nem döntötte el, hogy a prózát, az operet­tet, vagy az operát választ­ja-e? Ő volt az első, aki szer­ződést kapott: a Pécsi Nem­zeti Színháztól. Balázsovits Lajos. Már nem kell bemutatni, négy film­főszerep áll mögötte: a „Fel­dobott kő”, a „Holdudvar”, az „Isten és ember előtt” és a „Fényes szelek”. Több Ma­­dách-színházi darabban is játszott, legutoljára a „Törte­­tők”-ben. Láthattuk. . .tv-ben, is. Mégis szerény, csöndes, nem elkapatott — csak meg is tartja ezt a jó tulajdonsá­gát... Színész-fiúk Benedek Miklós. Ha neve nem árulkodna, akkor is tud­nánk, hogy a néhány éve el­hunyt kitűnő komikus, Be­nedek Tibor fia, arca, moz­gása, sőt hanghordozása is apjára emlékeztet. A Kis Színpadon, az „Oszkár” cí­mű vígjátékban mutatkozott be. Mégse a könnyű műfajt választotta: a Nemzeti Szín­ház szerződtette. Benkő Péter: Az osztály másik „színészgyereke”, Ben­kő Gyula fia. Őt se kell be­mutatni, megtette ezt „A koppányi aga testamentuma”, az „Egri csillagok” és az „Utolsó kör”. Játszott már a Nemzetiben, az operettszín­­házban, és — ahol szerződést is kapott —, a József Attila Színházban. Goór Nagy Mária: Szinte mindennapos vendég a tv­­ben (Mocorgó, Holtág, Csepp­­ben a tenger, Talpsimogató stb.). Jelenleg a „Félkegyel­mű" egyik szerepét próbálja a Nemzetiben, jövendő ottho­nában. Gyenge Mária. Romániá­ban , Marosvásárhelyen vé­gezte a főiskola első három osztályát, csak az utolsót itt, Budapesten. Bizonyára ezért az egyetlen, akinek nincs még szerződése, de őszre biztosan lesz. Jobba Gabi: Az Iphigénia címszerepét alakította a tv­­ben, és kisebb-nagyobb epizó­dokat a Tháliában. Kecske­métre szerződött, mert — mint mondja —, a szakmát csak vidéken lehet jól meg­tanulni. Rövid haj­­ marad Korbuly Péter, ő is Kecs­kemétre indul az ősszel. Ap­róbb feladatokat már kapott a Madách Színházban, de a „rangadó” szerep még hátra van. Magánszorgalomból gi­tározni is megtanult. Körtvélyesi Zsolt: A „kecs­keméti különítmény” harma­dik tagja. A „Fényes szelek” egyik főszerepét játszotta, s több tv-játékban is bizonyí­tott. Alkata: drámai hős, s Ádámot szeretné eljátszani — lehetőleg minél előbb ... Monori Lili. A Thália Szín­ház új tagja — ott mutatko­zott be az elmúlt évben a „Csibe” egyik főszerepében. Haja kisfiúsán rövidre vá­gott, a Nyilas Misi miatt. A „Légy jó mindhalálig”-ban tűnt fel ugyanis a főiskolai vizsgaelőadáson, és ezt játsz­­sza majd az ősztől a Tháliá­ban is. Pálos Zsuzsa: Színészek kö­zött nőtt fel: édesapja a Víg­színház és a József Attila Színház háziorvosa. Komikai és drámai véna egyaránt bu­zog bennne: tüzes spanyol sze­­nyorita volt a „Mona Marie mosolyáéban a József Atti­la Színházban, s kitűnő Izidora a tv „Bánk bán”-jában. Pá­lyáját a József Attila Szín­házban kezdi. Schütz Ila: Makacs egyéni­ség: háromszor elutasították, negyedszerre végre felvették a főiskolára. Több tv-szerep, s egy Madách-színházi siker (Enyhítő körülmény) áll mö­götte. S előtte: a Mikroszkóp Színpad. Valcz Péter: Ő volt az osz­tály fő tréfacsinálója. Talp­raesettségét, humorát ősztől a Tháliában gyümölcsöztet­­heti. S jegyezzük fel végül: a „nagy évfolyam” növendékei egyöntetűen vallják — na­gyon sokat köszönhetnek Szi­­netár Miklósnak, osztályfő­nök-tanáruknak. g. t. )(2,2 Q ° ^ f') Elindulnak: szeptemberben Kislexikon a pályakezdő színészekről Alku Arthur Miller: Al­ku című színmű­vét kedden este mutatja be a Víg­színház, Vajda Miklós fordításá­ban, Kapás De­zső rendezésé­ben. A darabnak mindössze négy szereplője van: Bánki Zsuzsa, Tö­menek Nándor, Básti Lajos (ké­pünkön) és Sza­­káts Miklós. (Dolezsár felvétele) Az örökös /­CI­­­­T Magyar film. Irta: Bános Ti­bor. — Rendezte: Palásthy György. Szatirikus filmvígjátékok­kal korántsem vagyunk úgy ellátva, hogy ne kelljen örömmel üdvözölnünk min­den e műfajban születő, jó alapötletű, a minőségi igé­nyeket kielégítő alkotást. „Az örökös”, ez a nagy részé­ben kellemesen szórakoztató új filmszatíra, abból a felté­telezésből indul ki, hogy egy honfitársunk, aki szereti a munkát és öntudatból sem bukna meg, egy amerikai gyárat örököl, ezek után szűk­­látókörű hivatalnokok arra akarják rábeszélni, s ha más­képp nem megy, akár kény­szeríteni is, hogy vállalja a kinti kizsákmányolói szere­pet azért, hogy idebent gyor­sabban építhessük a sok­milliós profitból is a szocia­lizmust. Vagyis egy, a szatí­rában megengedett, sőt, meg­kívánt szélsőséges, már-már irreális helyzetet teremtenek a film alkotói azért, hogy valóságos köznapi fogyaté­kosságokra figyelmeztesse­nek, nevezetesen a pillanat­nyi gazdasági érdekek, a közérdeknek álcázott egyéni haszonlesés olykor minden egyéb szempontot, politikai, erkölcsi meggondolást hát­térbe szorító érvényesítésére. Bános Tibor forgatókönyve a film nagy részében jól ak­názza ki az alapötlet humo­ros lehetőségeit, kiváltképp a főhősnek a párttitkárral folytatott szellemes párbe­széde dicsérhető. A történet hordozói, a figurák és fordu­latok is általában kielégíte­nek, a befejezés viszont az indítás friss alaphangjához képest, némileg fáradtabb­nak tűnik. Palásthy György rendezői ötletessége ugyan­csak a már megdicsért he­lyeken érvényesül leginkább, tempója, színészvezetése a film nagy részében kifogásta­lan. A színészek közül Lati­­novits Zoltán tisztviselője, a címszerepet játszó Sinkovits Imre, Almási Éva virágárus­pszichológusa, Pécsi Sándor párttitkára és Darvas Iván idegorvosa emelhető ki. . . - Kürti László K­b.W­M NDK-film. Bertolt Brecht drámájából írta és rendezte: Peter Palitzsch és Manfred Wekwerth. A világhírű Berliner En­semble Brecht-előadásai — színház- és drámatörténeti dokumentumok is. Híven őr­zik, s Brecht szellemében tartják frissen századunk egyik legjelentősebb dráma­írójának s egyben szín­házi szakemberének műveit. A színház vezetői — Helene Weigel asszonnyal, Brecht özvegyével az élen — sorra filmre veszik a repertoárt, maradandó dokumentumként a kortársak és az utókor számára. Ezúttal is a Beric­­her Ensemble előadása ke­rült filmszalagra az eredeti rendezésben és szereposztás­ban, bár némileg filmszerű­­sítve, kitágítva a színpadot, s kameraközelbe hozva a szereplők arcjátékát, sűrűn váltogatva a szélesvászon egészét betöltő s a kétoldalt takart felvételeket. A teljes művet láthatjuk, a közel háromórás előadást. Kétség­telen, hogy a filmszerűsítés e módja segíti a nézőt a mű befogadásában, gondola­tainak kihangsúlyozásában, de zavar, hogy ez a kon­cepció nem egységes. He­lyenként hangsúlyozottan láttatja a színpadszerű dísz­leteket és a forgószínpadot, másutt meg teljes filmsze­rűségre törekszik, valódi hó­fúvással, valódi templomi harangok kongatásának „be­vágásával”, nem színpadon, műteremben, hanem szabad­téren vagy legalább is an­nak ható környezetben ké­szült jelenetekkel. De a ki­váló alakítások ezt bízvást feledtetik: forró színházi él­ményt jelent Helene Weigel, Ernst Busch, Regine Lutz és Angelika Hirwicz kiváló alakítása. • BEMUTATÓK: május 1.: Török Rezső—Horváth Jenő: Péntek Rézi (Fővárosi Ope­rettszínház), 2.: Tamási Áron: Énekes madár (Déryné Szín­ház), 9.: Calderon: Huncut kísértet (Katona József Szín­ház), 10.: Erkel: Bánk bán (új betanulásban, Erkel Szín­ház), 13.: Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (Déryné Színház), 16.: Dosztojevszkij: A félkegyelmű (Nemzeti Színház), 20.: Szabó Magda: Tündér Lala (Állami Báb­színház), 30.: Wagner: A bolygó hollandi (új betanu­lásban, Operaház), Gavault— Charvay—Szenes—Lovas: Va­lami mindig közbejön (Jó­zsef Attila Színház), 9 TOVSZTONOGOV, a lenin­­grádi Gorkij Színház főren­dezője budapesti tartózkodá­sa során meghívta Kazimir Károlyt, a Thália Színház főrendezőjét: a jövő évben az ő rendezésében kíván bemu­tatni a leningrádi színház egy új, később kiválasztandó magyar színdarabot. Tovszto­­nogov egyébként megtekin­tette a Nemzeti Színházban A félkegyelmű próbáit. A Dosztojevszkij-regény ugyan­is — mint ismeretes — az ő dramatizálásában kerül szín­re májusban a Nemzetiben, Egri István rendezésében. 9 ARANYKULCS. A III. Kő­szegi Ifjúsági Filmnapok­ va­sárnapi programján a Pan­­nónia-stúdió legújabb rajz­os bábfilmjeinek bemutatása szerepelt. Az eseménysorozat kedd este ér véget: ekkor lesz a „Beszélő köntös” című új magyar film ősbemutatója, és levetítik a Balázs Béla-sza­­tíró új produkcióit, valamint a Filmművészeti Főiskola nö­vendékeinek vizsgamunkáit. Kedd este adják át a díjat: Kőszeg város aranykulcsát a legjobb elsőfilmes rendező­nek. • UTAZÁSOK: a Magyar Rá­diót látja vendégül hétfőn — vidám műsoros est keretében — a bécsi Collegium Hunga­­ricum. A műsort Szepesi György vezeti. — Május ele­jén — a Magyarok Világszö­­vetsége szervezésében — ang­liai turnéra indul Lehoczky Zsuzsa, Sütő Irén, Keres Emil, Kabos László és Né­meth Sándor. Londonban és több dél-angliai városban lépnek fel ott élő magyarok előtt. — A Fővárosi Operett­színház 132 tagú együttese július 30-a és augusztus 8-a között Olaszországban, Triesztben és Torinóban vendégszerepel, a Csárdáski­rálynővel.­­ Kazal Látszló és Balogh Erzsi júliusban két­hónapos ausztráliai turnén vesz részt, az év utolsó két hónapjában pedig Amerika és Kanada magyarlakta váro­saiban lépnek fel. Simándy József májusban Ausztriá­ban, Ágay Karola a Német Demokratikus Köztársaság­ban vendégszerepel. 9 FILMVÁSÁR. A héten Bu­dapestre érkeztek a baráti szocialista országok filmátvé­teli delegációi, hogy megis­merjék a legújabb magyar filmeket és találkozzanak az alkotókkal — a rendezőkkel és szereplőkkel. Nyolc új já­tékfilmet és 21 rövidfilmet tekintenek meg. Bár a tár­gyalások még folynak, az Imposztorok-at és Az orosz­lán ugrani készül-t már megvásárolta a Szovjet­unió és Lengyelország dele­gációja, s ugyancsak a Szov­jetunió vette át a Beszélő köntös­t, a lengyelek pedig A Pál utcai fiúk-at. O KOZÁK GÁBOR JÓZSEF, a népművészet mestere és a Magyar Rádió és Televízió Népi Zenekara a héten ame­rikai vendégszereplésre in­dul. Tizenkét hónapon át szórakoztatják majd — a New York-i Bar Hungary­­ban — a közönséget. 9 SZÍNÉSZ-ÉPÍTÉSZ. Buda­pest címmel várostörténeti műsort rendeznek április 30- án a Fészek Klubban, mely­nek keretében Szrogh György, a neves építőművész, a Bu­dapest közszálló tervezője mutatja be a fővárost. A mű­sorban fellép Latinovits Zol­tán is, akiről kevesen tudják: eredeti szakmája diplomás építészmérnök.­­ A „BÁNK BÁN”-T május 10-én új rendezésben, új díszletekkel és jelmezekkel és új szereposztásban tűzi műsorára az Erkel Színház. Erkel operája egyébként a legtöbbször játszott magyar dalmű, az 1884-es bemutató óta a felújítás lesz a 480. elő­adás. A címszerepet Simándy József, Melindát Ágay Karo­la, Tiborcot Melis György énekli. Rendező: Kenessey Ferenc, karmester: Ferencsik János. Koreográfus: Haran­gozó Gyula • PAUL HÖRBIGER, a ma­gyar közönség által is jól is­mert kiváló osztrák színész most ünnepelte 75. születés­napját. 9 SOSZTAKOVICS néhány nappal ezelőtt fejezte be he­gedűre és zongorára kompo­nált első szonátáját. A David Ojsztrahnak ajánlott mű ős­bemutatója május 3-án lesz Moszkvában; a szonátát Ojsztrah és Szvjatoszlav Richter adják elő. 9 ÉVE-MARIA BITOMSKY, a világhírű berlini Friedrich­stadt Palast társulatának énekescsillaga. A száztizenhét tagú együttes július 26-tól augusztus 10-ig tizennégy al­kalommal vendégszerepel a Budai Parkszínpadon.­­ NAGY ATTILA az új szín­házi évadra, a Thália Szín­háztól a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. Már a nyáron bemutatkozik Szege­den: Ádámot alakítja „Az ember tragédiája” szabadtéri előadásán. 9 21 + 6. A felszabadulás utáni legnagyobb könyvsiker Fejes Endre „Rozsdatemető” című regénye. Eddig húsz nyelven jelent meg, s most adják ki Madridban — spa­nyolul. Még az idén napvilá­got lát a mű hatodik hazai kiadása is.­­ AZ UNESCO 1969-ben nem­zetközi értekezletet szándé­kozik összehívni az agresz­­szív témájú filmek káros ha­tásáról. A hírt közlő Iszkuszt­­vo Kino az UNESCO felhívá­sából kiemeli, hogy a tv és a filmek által népszerűsített erőszak világszerte olyan tö­megekre hat, hogy ezzel már felsőszintű nemzetközi szerv­nek kell foglalkoznia.­­ A MAGYAR NÉPHADSE­REG Művészegyüttese a hét végén mutatta be új műso­rát, A világ teremtésé-t. Stok komédiája szinte kínálta az ötletet a rendezőnek, Balogh Gézának: a jelmezeket és díszleteket Jean Effel világ­hírű karikatúra-kötetének rajzai alapján készítsék. A színvonalas zenekar, tánckar és énekkar mellett különösen jó volt Beszterczei Pál (Atya­úristen), Horváth Ottó (Ark­angyal No 1.) és Pusztai Pé­ter (Arkangyal No II.). Jó lenne, ha a civil közönség is láthatná a produkciót — pél­dául a tv jóvoltából. Képün­kön: Bodó Györgyi (Éva). 9 100 X MACSKA. Szombaton este házi ünnepség keretében köszöntötte a Vígszínház ve­zetősége a „Macska a forró tetőn” szereplőit a Tennessee Williams-dráma századik elő­adása alkalmából. • BOTH BÉLA, a Nemzeti Színház igazgatója, a Mis­kolci Nemzeti Színházban „vendégszerepeit”, Miller „Az ügynök halála” című­­ drámáját rendezte. • SZÉKELY ISTVÁN, az idén 70 esztendős, s 31 esztendeje Amerikában élő ismert ma­gyar filmrendező a héten ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett. Székely rendezte többek között az emlékezetes sikerű „Hyppolit, a lakáj”-t, a „Rákóczi-induló”-t, a „Bál a Savoyban”-t, a „Lovagias ügy”-et, a „A két fogoly”-t, az USÁ-ban pedig „Az ördög sarkantyújáét és az antifa­siszta „Szerelem, parancsszó­ra” című alkotást. • RÉVÉSZ GYÖRGY filmren­dező egytagú magyar delegá­cióként vesz részt a május 17-én kezdődő glasgowi ma­gyar filmnapokon. A meghí­vott magyar színészeket ugyanis az évadvégi bemuta­tók sürgető próbái miatt a színházak nem tudták sza­badságolni.­­ SZABÓ CSILLÁT, a neves fiatal zongoraművésznőt kel­lemetlen baleset érte pénte­ken: kocsija ajtaja be­­csípte az egyik ujját. A hét végén az NSZK-ban kellene fellépnie, egy héttel később pedig Budapesten lesz kon­certje. Ma azonban még nem tudni, vállalhatja-e a játé­kot. Minden az orvos dönté­sétől függ. Hobb/ Hobby Hobby A közkedvelt, régi időkbeli (Old Timer) Y jelű, 1—16 sorozatú MATCHBOX AUTÓ­K 52 Ft helyett 44 Ft-ért KAPHATÓK A HOBBY-boltban -trial (Bp. VI., Deák F. tér 6.) és a játéküzletekben.

Next