Hétfői Hírek, 1971. október-december (15. évfolyam, 43-52. szám)
1971-10-25 / 43. szám
Via Záhony Záhony. A kontinens legnagyobb „szárazföldi kikötője”, a magyar vasút keleti kapuja — ahogy a szakemberek nevezik. Teljesítményeit, méreteit és berendezéseit tekintve az ország — és egyben Európa — legforgalmasabb átrakó és áruszállító centruma. Körzetéhez tartozik Eperjeske rendező- és átrakó, Fényeslitke rendező pályaudvar, Komoró, Tuzsér, Mándok és Tornyospálca állomás. Területéről félóránként indulnak ipari alapanyagokkal és termékekkel megrakott óriásszerelvények az ország minden részébe, ma: Szabolcsi alma. Az idén másfél százezer tonnánál több. Megkapó látvány a hűtőházra váró almásládák csókpiros sora. A szabolcsiak azt mondják: világviszonylatban innen utaznak a legízesebb almafajták. ÉS MILYEN LESZ Valamit a jövőről! Az átrakó körzet fejlesztésében most a harmadik beruházási program folyik. Ennek során korszerűsítik a távközlő és biztosító berendezéseket, hatalmas arányban végzik a gépesítést, tovább növekszik az orvosi rendelő, az óvoda és a bölcsőde, felépül újabb jelentés Európa legnagyobb szárazföldi 110 vasutaslakás és a százszemélyes munkásszálló, az új kocsijavító műhely, modernizálják a vontatási telepet A beruházási program költsége 840 millió forint. Gurulnak a teli vagonok, kattog alattuk a kilónyi pontossággal jelző automata mérleg, csattannak az önműködő váltók, fordulnak, markolnak az óriásdaruk, zúg a góliát ömlesztő ... Micsoda üzem! Árulatlan. Fény- és hangjelző berendezések sorával, radarral, rövidhullámmal. Ez ma Záhony, a kontinens legnagyobb szárazföldi kikötője. És még milyen lesz! Túri András ÜZEMÓRIÁS SZÁMOKBAN Autóbusszal, mikrobusszal járjuk a hatalmas létesítményt. Kísérőnk sorolja az adatokat: — Záhony tavaly 11,4 millió tonna árut fogadott, rakott át, illetve továbbított a hazai keskenyebb vágányon, emellett „kiléptetett” 1,3 millió tonnát. A körzet forgalmi munkáját 6400 vasutas végzi, a tavalyi üzemviteli költség megközelítette a 300 millió forintot. A távlati tervek szerint a tornateljesítmény a negyedik ötéves terv végéig több mint 50 százalékkal, 1930-ig mintegy 100 százalékkal haladja meg a tavalyit. Záhonyon át 36 nagy és 84 kisebb magyar és külföldi kereskedelmi vállalat végez szállítást; öt nyugati országgal: Ausztriával, Jugoszláviával, Svájccal, Olaszországgal, Hollandiával létesült közvetlen fuvarozás. Záhonyon át bonyolódik le a Finnországba, Iránba, Mongóliába, a Koreai Demokratikus Köztársaságba és Vietnamba irányuló áruszállítás is. FA, ALMA, ZSIGULI Alig-alig lehet a záhonyi üzem területét áttekinteni. Hiszen csak az itt működő ERDÉRT-telep 62 hektár nagyságú, 7 kilométernyi úgynevezett széles- és 16 kilométernyi normál-vágánynyal, továbbá 8 kilométernyi közúttal rendelkezik. A Hungarofruct rakodó-, hűtőházi és tárolóterülete több mint tíz futballpálya nagyságú, a személygépkocsik kirakósávja kilométer hosszú. Fa és gépkocsi! Az előbbi csaknem teljes mennyiségben a Szovjetunióból érkezik, az utóbbinak (az országba importált összes autónak) mintegy 40 százaléka. Jelenleg évente 2 és fél millió köbméter az ideérkező faanyag és 13 020 az idén „befutó” Zsigulik száma. S már mondják is: jövőre 21 500, 1973-ban 27 500, 1974-ben 23 500, 1975-ben 29 500 Zsiguli érkezik. Sajnos — mert ,,sajnos” is van — ez év januárjában-februárjában 3311 személygépkocsit szállított a Szovjetunió (a Zsiguli nélküli mennyiség 40 százalékát) ezért akkor mintegy ezer gépkocsit tárolni kellett, és ez még most is lassítja a gépkocsik továbbítását. És ami tőlünk megy? Jelenleg elsősorban kész ipari termékek. Azután itt az al 18000 folytatja Tudnivalók a budapesti gyerekek középiskolai felvételéről és a szakmunkásképzésről Háromféle pályaválasztási tanácsadó füzetecskét küld a jövő héten a budapesti általános iskolák igazgatóinak és a szülői munkaközösségek vezetőinek a Fővárosi Pályaválasztási Intézet. Az intézet felmérése szerint a jelenleg nyolcadik általánost végző 18 ezer fővárosi gyerek 95 százaléka tanul majd tovább: 55 százalékuk középiskolában, 35 százalék szakmunkásképző intézetekben, a többiek pedig gyors- és gépíróiskolákban. Az első brosúra szerint a budapesti gimnáziumok 6 ezer, a szakközépiskolák pedig 7 ezer elsőévest tudnak fogadni jövőre. Közli a füzet a körzetesítés alá tartozó gimnáziumok jegyzékét és azt is, kik jelentkezhetnek a körzeti gimnáziumokba. A második füzet szerint a szakmunkásképző intézetek mintegy 16 ezer férőhelyet kínálnak. Legtöbben élelmiszer eladónak (1000), villanyszerelőnek (860), autószerelőnek (790) és gépi forgácsolónak (780) jelentkezhetnek. Budapesten a pincérszakmát 250, a férfifodrászatot 150, a fényképészszakmát 30, a szövőt pedig 520 általános iskolát végzett választhatja. A harmadik füzet felhívja a figyelmet a „B”-tagozatú szakmunkásképzésre. A szakmunkástanuló intézetekbe jelentkezett fiatalok 60 százaléka választhat olyan iskolát, ahol emelt szintű oktatás folyik, vagyis a szakma elsajátítása melett a középiskola I— III. évéről is adnak bizonyítványt. Közli a brosúra a „B”-tagozatú képzést nyújtó iskolák címét is. HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS Felmérés Somogyban így látták a diák falukutatók A budapesti ELTE bölcsészkarának KISZ-szervezete Somogyban széleskörű felmérést végzett. Különösen figyelemre méltó a Berzencén és Somogybükkösdön gyűjtött anyag. Mindkét faluban gyűléseken beszélik meg a közügyeket. Újságot a városba járó munkások olvasnak többet, a tévét viszont az otthoniak nézik gyakrabban. Rádiót a két falu 75 százaléka egyaránt naponta hallgat. A falukutatók adatai alapján anyagilag azok járnak jobban, akik a téeszben dolgoznak: kereseti átlaguk is magasabb, a háztájiból is sok jön be. Az üzemekbe járók szerint a téeszben ugyan jobb a kereset, viszont a gyári munkánál kötött a munkaidő, s ez előnyösebb. Sem a berzenceiek, sem a bükkösdiek között nincs olyan, aki — a felmérés szerint — belátható időn belül el kívánna költözni a falujából. Pályázat a panteonra Rövidesen nyilvános tervpályázatot hirdetnek a nemzeti panteonra. Az elfogadott legjobb terv alapján 1973-ban látnak hozzá a tíz évre előirányzott munkához a Kerepesi úti temetőben. Az általános rendezés megkezdéséig különböző restaurációs munkákat és parképítést végeznek. „Három legyet ütött egy csapásra” a népgazdaság, amikor az ipartelepítési program keretében felépítették és berendezték Vásárosnaményben a forgácslemezgyárat. Egyik haszna, hogy az automata gépekkel felszerelt üzem olyan forgácslapokat készít, amilyeneket eddig importálni kellett. Másik haszna, hogy újabb munkaalkalmakat teremtett a vásárosnaményieknek. Harmadik haszna, hogy termékeivel enyhíti a bútoripar alapanyaggondjait, több bútor készítését teszi lehetővé. Képünkön: automata gépsor szabja és csiszolja a lemezeket. . ■ (MTI — Balogh felvétele.) .■ Egész vonalon apad a Duna Jelentés a főváros ivóvízellátásáról Nehéz helyzetben a hajózás Vasárnap reggelre csaknem 20 centit apadt a hét közepe óta Budapestnél a Duna s a Lánchídnál most már 19 centimétert mutat a vízmérce. A bécsi hajózási központ vasárnap délelőtt azt jelentette a MAHART-nak: az osztrák fővárosban mért 128 centiméterrel szemben a hét elejére csak 120—125 centi lesz a víz s így nálunk is további apadás várható. — Ez pedig azt jelenti, hogy az áruszállítás továbbra is óriási gondok elé állítja vállalatunkat — mondták vasárnap a MAHART-nál Még félig sem tudjuk terhelni a járműveket, sőt a győri Duna-ágban egyáltalán nem tudunk szállítani. Ennek ellenére — az elterjedt hírekkel ellentétben — nem kértük sem a MÁV, sem a Volán segítségét. Semmiféle kooperációs szerződést sem kötöttünk arra, hogy e két közlekedési vállalat helyettünk fuvarozzon. Egyelőre mindenféle előre rögzített szállítási igényt ki tudunk elégíteni. A hét végére nemcsak a Duna, hanem a többi folyó is alaposan leapadt: a Sajón például — Sajópüspökinél — csupán 30 centiméteres a vízállás. Budapesten a lakosság ivóvízellátását a Vízművek — a nyáron üzembe helyezett új gépház és kútrendszerek segítségével — viszonylag zavartalanul biztosítja. Vasárnap reggel azonban egyes magasabban fekvő területeken és néhány lakóház felső emeletein vízhiányra panaszkodtak. Délelőtt feltöltötték a gellérthegyi és a kőbányai óriás tartályt is, ezzel a vízhiány — a normális nyomás következtében — mindenütt megszűnt Október 26-án, kedden 10 órakor nyitjuk meg RUBIN ÉKSZERBOLTUNKAT Budapesten, az V., Párisi utca 2. szám alatt. Drágakövek, brilliánsok, különleges 14 és 18 karátos ARANYÉKSZEREK, MŰVÉSZI EZÜSTTÁRGYAK, természetes és tenyésztett IGAZGYÖNGYÖK nagy választékával várjuk vásárlóinkat A fenti árucikkeket magas áron ugyanitt megvásároljuk. Bizományi Áruház Vállalat * 9 „Fent” és „lent” ugyanarról Az ország lakóinak mindenről van véleményük: a politikáról, a gazdasági életről, az árakról, a bérekről, látják és megvitatják az építezések helyzetét, az exportimportot, a közlekedést , mindent. Külföldön is tudják ezt, és különösen mostanában érdeklődéssel vagy kíváncsian figyelik közvéleményünket, de főleg azt, hogyan és miképpen sikerül megoldani a problémákat, mi a titka a nyugodt, egyenletes fejlődésnek. Pártunk és kormányunk munkája azonban kimondatlanul is példázza, hogy titok pedig nincs. Ez legfeljebb a barátinak éppen nem nevezhető nyugati rádió- és sajtópropagandának baj: nincs mit leleplezniük, hiszen a hibákról, problémákról csakúgy, mint az eredményekről — magunk beszélünk. Az Országház épületében lezajlott gazdasági aktívaértekezlet is erre példa. E „gazdasági parlament” tanácskozásán, a kormány elnökének beszámolójából csakúgy, mint a 22 hozzászóló szavaiból kiderült, hogy a régebbi idők „mást látunk, mint amit hallunk” gyakorlata már a múlté. A párt, a kormány és a gazdaság vezetői ugyanarról beszélnek, vitáznak, mint országszerte az emberek. Az őszinteség a bizalom alapja — ez nem vitás. Az őszinte vitából pedig mindig olyan tervek, intézkedések ■ születnek, amelyek erősítik ■ szocialista termelési és társadalmi rendünket, népünk jólétének alapjait. Beruházáspolitikánk túlzásainak, a munkaerővádorlás okainak, a jövedelmi aránytalanságoknak, a felesleges import indítékainak őszinte feltárása nyomán senki sem a gazdaságirányítás reformját, hanem gazdasági életünk vadhajtásait, gyengeségeit bírálta. S ez az őszinte bírálat mindennél jobban segíti majd az egységes szemlélet kialakítását mindazoknak a kérdéseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, minden józan állampolgárt naponta foglalkoztatnak. Világosan kiderült a tanácskozáson az is, hogy a pártkongresszus által megerősített gazdaságpolitikát ma is jónak tartjuk és aszerint dolgozunk. Ám a további munkát tekintve, jogos és bölcs megállapításnak tűnik az a — parlamentben elhangzott — mondat, hogy „a vezető nemcsak azért felelős, amit tett, hanem azért is, amit elmulasztott megtenni”. Tenni pedig sokat kell, a lazaságok ellen, az érdekek ellentmondásainak feloldásáért, a közgazdasági propaganda és tájékoztatás erősítéséért. „Hogy a tettek eredményre vezessenek, szemléletbeli változtatásra, egységes gondolkodásra és határozott cselekvésre van szükség. A problémákat közös erővel együttesen kell megoldani, összhangban kell dolgozni, mert enélkül a legjobb kormányzati intézkedés sem hozhat eredményt” — mondotta záróbeszédében Fock Jenő. Közös erővel és együttesen pedig csak úgy lehet munkálkodni, ha mindig olyan őszintén beszélünk a hibákról — és eredményeinkről —, amint az pénteken történt a parlamentben.