Hétfői Hírek, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-30 / 44. szám
Elkészült a televízió óriás stúdiója November elején kezdődik a próbaüzem November első napjaiban régen várt esemény színhelye lesz a Magyar Televízió Szabadság téri székháza. Ekkor adják át rendeltetésének az egykori tőzsdepalota Beloiannisz utca felé eső épületszárnyának nagyobbik felében több éven át tartó munkával felépült új, színes tévéstúdiót és az ezzel kapcsolatos helyiségeket Az építők, szerelők már az utolsó simításokat végzik a pincétől a padlásig teljesen átépített szárnyban, s rövidesen megkezdődik az avatás előtti csinosítás, nagytakarítás. Impozáns méretek A Szabadság tér sarkáról nyíló főbejáraton át impozáns előcsarnokba jutunk. Kétoldalt márvány bevonatú csigalépcsők vezetnek fel három emeletre és lefelé, a föld alatti szintre. Az épületrész központja az új, IV. számú színes tévé-stúdió. Alapterülete 700 négyzetméter. Magas mennyezetéről több mint 100 reflektor fénye szórja a világítást. A reflektorok síneken gördülnek, vízszintes irányban, magasságuk automatikusan szabályozható. A stúdió egyik oldala végig üvegből van, mögötte három emeletszint látszik. Az elsőn kapott helyet a fehér fotelsorokkal felszerelt házi nézőtér. A közönség innen figyelheti a stúdióban folyó munkát. Efelett helyezkedik el a rendezőterem, a tévékamerák vezérlőhelyisége és a hangszoba. A legfelső szinten van a stúdió „lelke”: az elektronikus berendezések központja, két gyorsüst, egy teherlift működik, továbbá büfé- és fürdőhelyiségek is helyet kaptak benne. Először: Moliere A METESZ jelenleg jó néhány helyiséget még elfoglal az épületben, de december 31-ig ezekből is kiköltözik. Ezt követően itt is megkezdődik az átépítés, hogy rövidesen az egész épület . Az új IV. stúdióban forgatják ezentúl a színes tévéjátékokat, melyek nagy része korábban „albérletben”, a filmgyárban készült. November elején kezdődik az új színes stúdióban a próbaüzem, december 17-én az első produkció: Moliére „Férjek iskolája” című vígjáték színes tévéváltozatának felvétele, Szinetár Miklósnak, a tévé főrendezőjének irányításával. A tévéjáték, melynek főszerepeit Mensáros László, Bodrogi Gyula, Harkányi Endre és Hámori Ildikó alakítja — 1973. február 17.-én, Moliére halálának 300. évfordulóján kerül a képernyőre. Garai Tamás Csodavilág A rendezői terem közepét hatalmas méretű, nyitott U alakú asztal foglalja el, telefonokkal, mikrofonnal, tucatnyi jelzőberendezéssel felszerelve. Az asztallal szemben — három egymás fölötti sorban — 19 tévémonitoron — házi tévékészüléken — láthatja a rendező mindazt, amit a stúdióban dolgozó kamerák, egyidőben, négy különböző látószögből, közeli és távoli beállításokból közvetítenek. Idáig csak látványos kiállítási sci-fikben (tudományos fantasztikus filmekben) láthattunk ehhez hasonló méretű „űrhajóirányító” központokat, de itt minden valódi, nem mákét. A rendezőteremtől balra, üvegfallal elválasztva találjuk a kameravezérlőhelyiséget. Innen „adják ki” közvetítésre a remd aző által kiválasztott képet. Itt van a fényorgona is, amely a reflektorok működést szabályozza. A fényorgon memóriaegységébe előztesen betáplálható a jelenetek megfelelő pillanataihoz a szükséges szín- és fényerő. A jobb oldali, ugyancsak üvegfalú helyiség hangmérnököké és a hangszabályozó s rögzítő berendezéseké. Az új szárny földszint alatti részében helyezték el a különféle technikai berendezéseket, így például vízellátást biztosító hidroforközpontot és a statisztaöltözőket. Az első emeleten, a stúdió és a nézőtér körüli folyosókról nyílnak a 3—5 személyes, tágas, kényelmes színészöltözők, s sminktermek és a próbaterem a második és harmadik emeleten technikai és szerkesztői szobák övezik a stúdiót. Az új szárnyban ÜNNEPI SZOVJET FILMEK Fekete tollú fehér madár Írta: Jurij Iljenko és Ivan Mikolajcsuk. Rendezte: Jurij Iljenko. A történelmi háttér: a sok nemzetiségű egykori Bukovinára — amely addig a román királyság uralma alá tartozott — ráviharzik a második világháború, majd keleti részén megalakul a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság. Az itt élő, éhező-nyomorgó hucul, román,, cigány hegyilakók számára nem kis megrázkódtatást jelentenek ezek a sorsfordulatok. Előbb a kenyéririgység, a földéhság, majd a vallási ellentétek, a faji előítéletek, s ráadásul az elvakult nacionalizmus, sovinizmus állítja egymással szembe nemcsak a családokat, hanem az apákat és fiúkat, a rokonokat és testvéreket, s a szerelmeseket is Mindez drámai összecsapások döbbenetes képsoraiban bontakozik ki, s tárul elénk ebben a filmben, amely méltán nyerte el a múlt évi Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. Jurij Iljenko, aki korábban operatőrként hívta fel magára a figyelmet, most filmrendezőként felejthetetlenül szép művet alkotott. A balladák komor nyelvén szól és a színek, a képzőművészet eszközeivel bontja ki a művet, lüktető tempóban, drámai feszültséggel. A cselekmény középpontjában egy hucul család tragédiája áll. Három testvért sodor egymás ellen a kor vihara. Egymás gyilkosaivá válnak, akár a görög sorstragédiák hősei, miközben ugyanazért a lányért harcolnak. Bukásuk mégsem végzetszerű: mindhárman a szegénység, az elnyomás ártatlan áldozatai. Ivan Mikolajcsuk, Bogdan Sztavka, Jurij Mikolajcsuk és Larisza Radocsniikova alaktása emelkedik ki az egytől egyig kitűnő szereplőgárdából. A katona visszatért a frontról Szergej Anatov elbeszéléseiből rendezte: Nyikolaj Gubenko. Ez a film is a második világháború napjaiban — s a béke első hónapjaiban — játszódik, de nem fegyverropogás közepette. A frontról hazatért sebesültek keresik rég nem látott hozzátartozóikat, s vetik meg a romokon az új élet alapjait A harc a lelkekben dúl: bele kell nyugodni a feleség, a gyererek, vagy éppen a szülő és a testvér elvesztésébe, és szinte a semmiből kell felépíteni az új házat, a porig égett helyén, az új életformát csonkolt testtel, megvakultam elárvultan, de mégsem elhagyottan, bízva a közösség erejében, ismerősök, ismeretlenek segítőkészségében. Rövidebb-hosszabb epizódokat ötvöz egybe a film: a magára maradt feleségét, a traktorával halálba zuhanó, rokkant kolhozelnökét és az öreg harmonikásét, aki elszökik a terhes szeretet elől... A főszerepet Mihail Gluzszkij alakítja, megrendítő egyszerűséggel. ELŐZETES Joe Kill balladája Svéd—amerikai film, írta és rendezte: Bo Widerberg. Nemcsak magyar parasztok százezrei, svéd földönfutók ezrei is „kitántorogtak” Amerikába az 1900-as évek elején, a gazdasági válságok egymást követő hullámaitól sodorva. Joe Hill is vándormunkásként érkezett az „ígéret földjére”, de csakhamar rájött, amire társai még rosszabb helyzetbe került, mint hazájában. Útja a szerveződő munkásmozgalmak egyikébe vezet, harcos agitátor lesz, aki lelkesíti, mozgósítja a tömegeket. Sorsa azonos Saccóéval és Vanzettiével: gyilkosságot fognak rá és hiába bizonyosodik be ártatlansága, végez vele a kivégzőosztag sortüze. Volt harcostársai, akik cserbenhagyták utolsó perceiben, hamvait sem őrzik meg megérdemelt kegyelettel. Widerberg igényes művészi eszközökkel készült, az amerikai munkásmozgalmak kezdetét érdekesen bemutató filmjének főszerepét Thommy Berggren játssza, meggyőző erővel. • VENDÉGEK. Adolf Dallapozza olasz tenorista november 5-én a „Bohémélet”, 7-én a „Traviata” főszerepében mutatkozik be először Budapesten, az Erkel Színházban. Vlagyimir Adanov (fent), a Moszkvai Nagyszínház vezető tenoristája 12-én a „Tosca”-ban, 16-án pedig a „Carmen”-ben vendégszerepel. Maureen Guy (lent), angol drámai mezzoszoprán 26-án a „Don Carlos”-ban Eboli, 28-án pedig az „Aidában Amnerisz szerepét énekli, ugyancsak első magyarországi bemutatkozásaként, az Erkel Színházban. • MAGYAR RAJZFILMEK két nemzetközi fesztiválon vesznek részt novemberben. A lipcsei filmseregszemlére Macskássy Gyula „Fegyver” című alkotását hívták meg, Londonban pedig, az év legjobb rajzfilmjeinek bemutatósorozatán Macskássy Siker”, Nepp József „Jetty dala” és Ternovszky Béla „Modern edzésmódszerek” című kisfilmjét mutatják be. • ARTHUR MILLER „A világ teremtése és egyéb üzletek” című új színművét november 3-án mutatja be, a washingtoni Kennedy Centerben, az Eisenhower Színház. A dráma — mint már hírül adtuk — a Nemzeti Színház egyik idei újdonsága lesz. • PÁPAI ERZSI és Ráday Imre — az ismert színészházaspár — az Újságíró Klub „Nők pódiuma” című előadássorozatának e heti vendégei. A csütörtök esti műsoros interjút dr. Szamek Tamás készíti. • MAGYAROK KÜLFÖLDÖN. Ferencsik János és Lukács Ervin novemberben — az Állami Hangversenyzenekar élén — az Egyesült Államokban vendégszerepel. Mikó András november 20-án utazik Koppenhágába, ahol a „Falstaff” című Verdi-operát rendezi. Vele utazik Makai Péter, az ottani előadás díszlet- és jelmeztervezője. Erdélyi Miklós november végén és december elején az USA-ban vezényel. Róna Viktor november 5-én egyhónapos délamerikai turnéra indul, Moldován Stefánia a Szovjetunióban, Andor Éva Bécsben és Olaszországban, Radnai György Romániában, Házy Erzsébet Jugoszláviában, majd Kolozsvárott, Bende Zsolt pedig Olaszországban lép a közönség elé. • JUBILEUMOK. A héten volt „A bolond lány” 675-ik előadása a Madách Kamaraszínházban és 200-adszor került színre a „Black comedy” a Madách Színházban. • A NEW YORK CITY BALETT a héten megkezdte szovjetunióbeli vendégfellépéseit. A híres amerikai együttes a Szovjetunió és az USA közötti tudományos, műszaki, oktatási és kulturális együttműködési egyezmény keretében érkezett Kijevbe. Az APN közli, hogy az ukrán főváros után Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben lép majd fel • BESSENYEI FERENC az évad második felében a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepet; a „Hegedűs a háztetőn” című amerikai musical főszerepét alakítja. • HAUPTMANN „Naplemente előtt” című drámája évről évre visszatér valamelyik moszkvai színház színpadára. Ebben az idényben a Kis Színház újította fel Klausen tanácsos emberi lázadásának szomorú történetét Az Ogányok kritikusa kiemeli Lev Hejfec lényegre törő rendezését és a filmjei nyomán immár világhírű Carjev megrázó alakítását a főszerepben. • A „FELSZABADÍTÁS” című, ötrészes szovjet film nemzetközi népszerűségére mutat az az adat, amelyet az APN a hét végén közölt a mű forgalmazási eredményeiről. Eszerint a „Felszabadítás”-t ez idáig összesen 84 ország vásárolta meg. # SZOVJET filmművész-delegáció érkezik Budapestre a héten, a november 3-án kezdődő ünnepi szovjet filmbemutató-sorozat alkalmából. Vezetője: A. Fedulin, a Kazah Állami Filmbizottság elnöke, tagjai között van Nyikolaj Gubenko, a héten bemutatásra kerülő „A katona visszatért a frontról” című film rendezője, Margarita Vologyina filmszínésznő és O. Kurganov, a „Felszabadítás” című szovjet filmeposz egyik forgatókönyvírója. • RÉVÉSZ GY. ISTVÁNNAK, a Hétfői Hírek múlt évben elhunyt főszerkesztő - helyettesének „Például Caius” című posztumusz színművét november 18-án mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. • VISSZATÉRÉS. A Nemzeti Színház pénteken este mutatja be Maróti Lajos „Az utolsó utáni éjszaka” című drámáját. A négy főszereplő közül Básti Lajos három évi távollét után ebben a darabban lép ismét a Nemzeti Színház közönsége elé. AvarIstván másfél évi, Kálmán György egy évi, Zolnay Zsuzsa pedig több mint háromnegyed évi betegség után játszik ismét új szerepben. • VÉGH ANTAL „Boldogságkereső” címmel írt színművet a zalai olajmezők munkásairól. A darab ősbemutatója nőiember 23-án lesz Tatabányán, a Déryné Színház előadásában. Rendező: Kertész László. • A „KALEVALA” dramatizált változatát, Kazimir Károly feldolgozásában, a budapesti körszínházi előadás nyomán, most mutatta be finn nyelven az Oului (Finnország) új városi színház. Az „Ouusi Suomi” című finn napilap „Mély, lélegzetállító Kalevala” című kritikájában nagy elismeréssel ír az előadásról, amely „magyar közvetítéssel szólaltatja meg először anyanyelvén a mű színpadi változatát”. A Körszínház idei produkciójáról, a „Csusingurá”-ról tokiói, hirosimai, nagojai és kiotói újságok írnak részletes ismertetést és elismerő kritikákat. (Esztergály neve felvétele.) „ BESTSELLER” lett Moszkvában — az utcanévkönyv, ötvenezer példányban jelent meg és napok alatt elfogyott. A 368 oldalas kötet ugyanis nemcsak a moszkvai utcák egyszerű felsorolását tartalmazza, hanem néhány soros magyarázatot is ad arra, miért kapta ez vagy az az utca éppen azt a nevet, amelyen most nevezik. 4 [j|] QjJ krónikája Szirmai Albert „Mágnás Miska* * című operettjét, Bakonyi Károly szövegével, Gábor Andor verseivel, 1916-ban mutatta be az akkori Király Színház. Marcsát Fedák Sári, Miskát pedig Rátkai Márton alakította. A Fővárosi Operettszínház a hét végén újította fel a darabot, Kerényi Imre vendégrendezésében. A két főszerepet Lehoczky Zsuzsa és — ugyancsak mint vendég — Bodrogi Gyula játszotta; jókedvű lendülettel vitték ismét sikerre a produkciót, Szirmai Albert örökzöld dallamait. Képünk: Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula Csapafotán október 30-án megnyílik az .alkalm La Arutor Az avállalati ÖNKISZOLGÁLÓ MÉTERÁRU-LAKÁSTEXTIL KÉSZRUHA-DIVATÁRU BOLTJA XV., Kolozsvár u. 2. (a 67-es villamos végállomásánál).