Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-02 / 1. szám
Beregdaróc—Leninváros 1975 elején már szállít a „Testvériség” Kijelölték az új szovjet—magyar gázvezeték nyomvonalát A helyszíni szemlék során véglegesen rögzítették a „Testvériség” szovjet—magyar földgázvezeték nyomvonalát. A Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalatnál elmondták a HH-nak: az új óriásvezeték Beregdaróc mellett lépi át a szovjet—magyar határt, Vásárosnaménynál keresztezi a Tiszát, majd elhalad Nyíregyháza fölött, érinti Tiszavasvárit, Polgárnál ismét keresztezi a Tiszát, s így éri el Leninvárost. Ennek a magyar vezetékszakasznak hossza mintegy 110 kilométer lesz. A következő ötéves tervben a vezetéket tovább építik egészen Budapestig. Kivitelezésével a „Barátság II.” kőolajvezetéket építő Siófoki Kőolajvezeték Vállalatot bízták meg. Magyarországon eddig még nem épült ilyen nagy átmérőjű gázvezeték. A 800 milliméteres csöveket a Dunaújvárosi Csőgyár szállítja. A terv szerint a gázvezetéket 1975 elején helyezik üzembe. A „Testvériség”-vezeték látja majd el földgázzal Leninvárost, a környékbeli városokat, majd a második szakasz megépítése után, a fővárost és a Dunántúl egy részét is. Új óvodák Örvendetes újévi ajándékot kapott több budapesti lakótelep. A zuglóin a FŐBER átvette a 43-as Állami Építőipari Vállalattól a most elkészült 150 férőhelyes óvodát és a vele egybeépített, 100 férőhelyes bölcsődét. Egyidejűleg ugyanilyen épület műszaki átadására került sor a kelenföldi lakótelepen is. Az újpalotai telepen egy 200 férőhelyes óvoda és 100 férőhelyes bölcsőde építését fejezték be, tehát az év utolsó napján 500 új óvodai és 300 új bölcsődei férőhely elkészültét jelenthette a FŐBER a főváros vezetőinek. Különleges kutatások Különleges vizsgálatokat végeznek a Bányászati Kutatóintézet szakemberei, egy százezer dollár értékű tömegspektrométerrel, amely jelenleg talán a világ legkorszerűbb műszere ezen a területen. A magyar szakemberek máris igen érdekes feladatok megoldására használják a drága berendezést. Gyűjtik az adatokat, például az ország ritkafémtérképének elkészítéséhez. A számításba jöhető területekről származó anyagmintákban megkeresik a germániumot, a titánt, a lantánt, az itterbiumot, az európiumot. Amikor pedig ehhez a kutatáshoz nincs szükség a gépre, egyes növények, most például bizonyos alma- és paprikafajták magjainak összetételét vizsgálják, ezzel segítve annak a megállapítását, hogy a kérdéses növények fejlődésében a talajnak milyen mikroelemei milyen szerepet játszanak. Az egyik porcelángyár számára kerámiai alapanyagokat analizálnak. Szünettel kezdődik Jól kezdődik az új esztendő a Ganz-MÁVAG több ezer munkásának: a vállalat vezetősége egy nappal meghosszabbította az év végi ünnepeket. Már több mint egy évtizedes hagyomány a kőbányai óriásgyárban, hogy az új év első munkanapján leltárba veszik a gyár vagyonát, s így az idén is csak 3-án, szerdán kezdődik meg a termelő munka a tizenegy gyáregységben. ÓZD Egymillió tonna acél Rekord a gyár történetében Az Ózdi Kohászati Üzemek ^ dolgozói már december 15-én 55 elérték a 956 ezer tornás teljesítményt, annyit, ameny- ^ nyit egész 1971-ben termel-^ tek. A város felszabadulásé- ^ nak évfordulójára, december ^ 20-ára, már 970 tonnát ír- hattak fel teljesítménylistá- ^ jukra, s ezzel végrehajtották ^ az 1972-re előírt tervet. De ^ cember 31-ig még 30 ezer tonna acélt öntöttek, s így ^ Szilveszter napján, az egyes ^ számú kemencénél dolgozó ^ Stefancsik Sándor olvasztár is brigádja az öntőüstbe enged- ^ te az egymilliomodik tonna acélt. Az anyagot az öntő-! csarnokban Girászin Antal $ öntőbrigádja engedte a ko- killákba — külön választva ^ azt az egytonnás öntőcset, ^ amely a „jubileumi adagot” $ jelentette. Ekkora teljesít- ménnyel a gyár történetében ^ először dicsekedhetnek. Jubilál a leg-szótár Érdekességek a különleges tudakozó különlegességeiből Hol van a világ legnagyobb dobja? (USA, Texasban, kerülete 8,5 méter). Mennyit ér a világ legdrágább foga? (16 ezer dollárt.) Hol található a világ legkeskenyebb háza? (Az NDK-beli Quedlinburg központjában, mindössze 1,8 méter széles.) Leg... leg... leg... Százával teszik fel naponta a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság különleges tudakozójának az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket, s a kérdező akár fél perc múlva választ is kap. Minden különleges rekordot, technikai csúcseredményt, ritka méretet magában foglal ugyanis egy könyv, amit a postánál úgy neveznek: Leg-szótár. Tíz éve készült — Az első bejegyzések között volt például a világ leghosszabb bajszú embere, egy Masadia Din nevű Bombayban élő férfi — tájékoztatott Török Mihály, a tudakozó vezetője. Már akkoriban 180 centiméter hosszú volt a bajusza, azóta bizonyára tovább nőtt. Ugyancsak akkoriban került be a füzetbe a világ legnagyobb csillára, amely a római operaházban van, 1928-ban készült 73 ezer darabból, súlya 24 mázsa. A világ legnagyobb tenger alatti alagútja is „jubiláló” adat: 70 kilométer hosszú, Honshu és Hokaido japán szigetek között épült. Tovább lapozunk a Legszótárban. Kiderül: 1964-ben Londonban mutatták be a világ legkisebb autóját, amely 100 kilométeren 3 liter benzint fogyasztott, egy személy fért el benne és 65 kilométeres volt a maximális sebessége Ezt a rekordot azóta megdöntötték: két évvel ezelőtt a torinói autókiállításon még kisebbet mutattak be, amely csupán 29 kiló súlyú volt, a használat után be lehetett csomagolni egy bőröndbe. A legnagyobb harmonika a markneu-kircheni múzeumban tekinthető meg: két méter magas és csak basszusbillentyűből 360 van rajta. Valami az extra méretekről! A legkisebb ember Indiában él, Allahabad tartományban, mindössze 74 centiméternyi. Egy 1970-es bejegyzés szerint a világ legmagasabb embere a spanyol Gabriel Estero, 261 centiméter magas. A matuzsálemek matuzsáleme az azerbajdzsáni Sirali Niszlimov tavaly ünnepelte 166. születésnapját. Ekkor 220 tagú családja volt (—ép—) $ ---- I 1664 LAKÁS. A Dél-Magyarországi Építő Vállalat $ 1972. utolsó munkanapjára, szombatra teljesítette éves laásépítési tervét. A tavaly- e előtti 921 helyett 1972-ben is 1664 lakást adtak át Csongrád megyében. 1í 150 ÉVES IFJÚ Szokása volt — mint maga is elmondja — minden új évben, születése napján, az elmúlt esztendőt még egyszer átélni emlékezetben. Mi most rá emlékezve nemcsak életén, világméretekben is nagyszerű életművén tekinthetünk át, hanem a halála óta eltelt egy és negyed századon is, amely idő alatt alakja egyre magasabbra nőtt az időben. Fölénk nőtt és mégis köztünk maradt, mint életünk mindennapi társa, kísérője, aki megindít és gyönyörködtet, magávalragad és felkavar, nagy szavakról lebeszél és nagy tettekre, vagy legalábbis: tettekre tüzel. Tudjuk, volt időnk megtanulni a leckét: elég a költőről beszélnünk, ezzel már az embert és a forradalmárt is jellemeztük — hiszen nincs még egy költő, akinek élete, legendás küszködése és küzdelme, gondolatai, szenvedélyes felgyúlásai, haragos kitörései napról napra, óráról órára úgy ömlöttek volna versekbe, ahogy ezt nála tapasztal- tuk: a költészetbe. Petőfi kétszeresen forradalmár volt, mert költészetünk egész levegőjét, hangját, nyelvét, tárgykörét megújította — de mindez éppen abból a programból következett, mely a népet akarta uralkodóvá tenni az irodalomban és a politikában. Tehát itt sem választható külön az irodalmi újító és politikai forradalmár alakja és szerepe. Hogy valami alapvetően újat hozott az irodalomba — mind a költészetbe, mind a prózába —, mutatja az a dühödt acsarkodás és elszánt vagdalkozás, ahogy a kor finomkodó, mesterkélt költészetének művelői: a költők és írók, és őrei, a kritikusok Petőfit fogadták, és ami kezdetben sok keserűséget okozott a költőnek. De a keserűségből nemcsak dühkitörések születtek, hanem remek szatírák, mint ahogy a hírhedt éhezések korszakát is a humor aranyszálai szőtték át és oldották mosolyra indító, derűs emlékké. Nála a humor olyan területekre is bevonul, ahol azelőtt legfeljebb egy-egy villanásnyit tűrtek meg belőle: az eposzok világába. Nem „A helység kalapácsáéra gondolok itt, amely voltaképpen paródia és karikatúra — hanem olyan komoly szándékú, kemény markolású, igazi hőskölteményekre, mint a „János vitéz” vagy a „Lehel vezér”, melyekben a humor több ízben szinte túlsúlyra jut, különösen ez utóbbiban. Itt szokatlanul megindító még a hadakat mozgató zord erő mellett a nomád élet finom és gyöngéd vonásainak rajza, például, mikor Lehel éjjelenként fújja a kürtjét, és a pihenő harcosok elgondolkodva hallgatják: „Ilyenkor nagy volt a csend, még a paripák, / Azok is a füvet lassabban harapták, / Mintha csak félnének rendzavarok lenni, Vagy hogy jobban esett hallgatni, mint enni.” Ez mind új dolog — ez is közelebb visz a célhoz: olyan költészet megteremtéséhez, melyet bárki megérthet, a szűrös-gubás emberek is. Petőfi barátját és fegyvertársát, Aranyt ugyanez a szándék feszíti — önzetlen, őszinte barátságuk példa nélküli, levelezésük kiterjed irodalmunk életének, harcainak minden mozzanatára —, tele egészséges jókedvvel, tiszta derűvel. A harc eleinte a népi költészet kialakítása körül dúl — az ellenfél, az előkelő és dagályos költészet tábora. Ennek az iránynak Petőfi és Arany felléptével befellegzett. De az élethalálharc még viharzott — ennek egyik lecsapódása „Az őrült” című, legelőbb világhíressé vált vers is, mely mindenesetre legmerészebb a messze előrefutó újítások terén. Olyan forradalmi jelenség ez a vers, hogy a maga korában, de még a század végén sem tartották versnek — anynyira meghökkentő volt szaggatott gondolatkapcsolása, csapongó ritmusa, s a rímelést és minden formai féket elsöprő áradása. „Életem csatatéren folyt, szenvedések és szenvedélyek csataterén” — vallotta magáról. Szenvedett, ha kellett — és sokszor kellett. De a szenvedés nem gyűrte maga alá bátor és tiszta lelkét — éppen a szenvedély mentette meg ettől, ez a szinte állandó lobogás, mely hajlékony pengévé edzi a gondolatot, és félelmetes fegyverré az akaratot. És kellett a fegyver, hiszen a csatatér, melyet emleget a költő, nemsokára valóságos csatatérré változott. • Petőfi a forradalmi készülődésektől és különösen a márciusi napoktól fogva a nemzet élő lelkiismerete volt. Másoknak nyílhatott út visszafelé — őneki nem. Ő csak előre mehetett. Ment is előre — a hősi halálba. Halála után népe és minden népek jövőjének élő letéteményese lett: költészetéből merített mindig erőt a nép, ha körülötte fojtó lett a légkör: „Jöjjön Petőfi, zúzza be öklével az ablakokat, áradjon be a friss, a szabad levegő!” ... Ezt a friss, szabad levegőt árasztják ma is versei. Annak látjuk őt aki valóban volt és mindig is lesz, műveit nem válogatjuk szelídítő és szépítő elvek tetszése szerint. Vannak, akik azt tartják, hogy a zseni: tehetség és szorgalom. Mi a zsenit magyarul lángelmének mondjuk, ami azt jelenti, hogy szerintünk a zseni: tehetség és szenvedély. És Petőfire mutatunk. Képes Géza : • Az élve eltemetés világcsúcsát Mike Meaney ír szár- 8 Egy költő lehet forramazású férfi, állította fel: 610 napot töltött a föld alatt, egy dalmazolar akkor is, ha halottnak szánt szabályos, valami alapvetően újat hoz méretű koporsóban. A csó- ^ kolódzás világrekordját 1970. márciusában jegyezték fel, a két angol egyetemista, a 19 éves Jenny Winmal és a 20 éves David Atkinson 95 perc ^ 45 másodpercen át csóko- · lózott úgy, hogy ajkaik egy ^ pillanatra sem távolodtak el egymástól A világ leghos-S szabb prédikációját Clinton^ Lucy tartotta: 1955-ben 48^ órán és 18 percen át beszélt. ^ És végül két bejegyzés a ^ legutóbbiak közül. Az ENSZ- nél dolgozik Georges ^ Schmidt francia férfi, aki a világ legtöbb — 55 nyelven$ beszélő embere. A legdrá- gább autót nem régen készí ^ tették a Ford Művekben, 6,5 ^ milliméteres páncéllemezek ^ bőr, golyóálló üvegekkel és^ gumikkal, egy napra 5000 ^ dollárért adja bérbe a nagy^ autógyár a Fehérláznak — 8 Nixon elnök használatára. Nagy Zoltán Munkácsy-díjas grafikusművész rajza Most érdemes felkeresni a VII., Bacsó Béla u. 49. sz. alatti BEMUTATÓTERMET gyermekbútorok , nagy választékban kaphatók Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-tól 15 óráig. Mezőkövesd újra város Mezőkövesd még a XV. században, Mátyás királytól kapott városi rangot. Az 1800-as évek derekán azonban, lakóinak nagy része a környező nagybirtokokra telepedett át, s emiatt 1880- ban községgé minősítették vissza. Ma 19 ezer lakosa van, s 27 vállalat 9 ipari szövetkezet és 4 téesz működik „Matyóország fővárosában”. Az elvándorlás megszűnt, mert a fiatalok helyben is találnak munkahelyet. Az ingázók száma is rohamosan csökken. E nagy fejlődés indokolta, hogy az Elnöki Tanács ismét városi rangra emelte Mezőkövesdet. Az ünnepélyes várossá avatást 1973. április 4-én, az ország felszabadulásának évfordulóján tartják.