Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Beregdaróc—Leninváros 1975 elején már szállít a „Testvériség” Kijelölték az új szovjet—magyar gázvezeték nyomvonalát A helyszíni szemlék során véglegesen rögzítették a „Testvériség” szovjet—magyar földgázvezeték nyomvo­nalát. A Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalatnál elmondták a HH-nak: az új óriásvezeték Beregdaróc mellett lépi át a szov­jet—magyar határt, Vásárosnaménynál keresztezi a Tiszát, majd elhalad Nyíregyháza fölött, érinti Tiszavasvárit, Polgár­nál ismét keresztezi a Tiszát, s így éri el Leninvárost. Ennek a magyar vezetékszakasznak hossza mintegy 110 kilométer lesz. A következő ötéves tervben a vezetéket tovább építik egé­szen Budapestig. Kivitelezésével a „Barátság II.” kőolajvezetéket építő Siófoki Kőolajvezeték Vállalatot bízták meg. Magyarországon eddig még nem épült ilyen nagy át­­­­mérőjű gázvezeték. A 800 milliméteres csöveket a Dunaújvárosi Csőgyár szál­lítja. A terv szerint a gázvezetéket 1975 elején helyezik üzembe. A „Testvériség”-vezeték látja majd el földgázzal Leninvárost, a környékbeli városokat, majd a második szakasz megépítése után, a fővárost és a Dunántúl egy részét is. Új óvodák Örvendetes újévi ajándé­kot kapott több budapesti lakótelep. A zuglóin a FŐ­­BER átvette a 43-as Állami Építőipari Vállalattól a most elkészült 150 férőhelyes óvo­dát és a vele egybeépített, 100 férőhelyes bölcsődét. Egyidejűleg ugyanilyen épü­let műszaki átadására került sor a kelenföldi lakótelepen is. Az újpalotai telepen egy 200 férőhelyes óvoda és 100 férőhelyes bölcsőde építését fejezték be, tehát az év utol­só napján 500 új óvodai és 300 új bölcsődei férőhely el­készültét jelenthette a FŐ­­BER a főváros vezetőinek. Különleges kutatások Különleges vizsgálatokat végeznek a Bányászati Ku­tatóintézet szakemberei, egy százezer dollár értékű tömegspektrométerrel, amely jelenleg talán a vi­lág legkorszerűbb műszere ezen a területen. A magyar szakemberek máris igen érdekes felada­tok megoldására használ­ják a drága berendezést. Gyűjtik az adatokat, pél­dául az ország ritkafém­­térképének elkészítéséhez. A számításba jöhető terü­letekről származó anyag­mintákban megkeresik a germániumot, a titánt, a lantánt, az itterbiumot, az európiumot. Amikor pedig ehhez a kutatáshoz nincs szükség a gépre, egyes nö­vények, most például bizo­­nyos alma- és paprikafaj­ták magjainak összetételét vizsgálják, ezzel segítve an­nak a megállapítását, hogy a kérdéses növények fejlő­désében a talajnak milyen mikroelemei milyen szere­pet játszanak. Az egyik porcelángyár számára ke­rámiai alapanyagokat ana­lizálnak. S­zünettel kezdődik Jól kezdődik az új eszten­dő a Ganz-MÁVAG több ezer munkásának: a vállalat ve­zetősége egy nappal meg­hosszabbította az év végi ünnepeket. Már több mint egy évtizedes hagyomány a kőbányai óriás­gyárban, hogy az új év első munkanapján leltárba veszik a gyár va­gyonát, s így az idén is csak 3-án, szerdán kezdődik meg a termelő munka a tizenegy gyáregységben. ÓZD Egymillió tonna acél Rekord a gyár történetében Az Ózdi Kohászati Üzemek ^ dolgozói már december 15-én 55 elérték a 956 ezer tornás tel­­­­jesítm­ényt, annyit, ameny- ^ nyit egész 1971-ben termel-^ tek. A város felszabadulásé- ^ nak évfordulójára, december ^ 20-ára, már 970 tonnát ír-­ hattak fel teljesítménylistá- ^ jukra, s ezzel végrehajtották ^ az 1972-re előírt tervet. De­ ^ cember 31-ig még 30 ezer­ tonna acélt öntöttek, s így ^ Szilveszter napján, az egyes ^ számú kemencénél dolgozó ^ Stefancsik Sándor olvasztár is brigádja az öntőüstbe enged- ^ te az egymilliomodik tonna­­ acélt. Az anyagot az öntő-­­! csarnokban Girászin Antal $ öntőbrigádja engedte a ko-­ killákba — külön választva ^ azt az egytonnás öntőcset, ^ amely a „jubileumi adagot” $ jelentette. Ekkora teljesít-­­ ménnyel a gyár történetében ^ először dicsekedhetnek. Jubilál a leg-szótár Érdekességek a különleges tudakozó különlegességeiből Hol van a világ legnagyobb dobja? (USA, Texasban, ke­rülete 8,5 méter). Mennyit ér a világ legdrágább foga? (16 ezer dollárt.) Hol található a világ legkeskenyebb háza? (Az NDK-beli Quedlinburg központjában, mindössze 1,8 méter széles.) Leg... leg... leg... Százával teszik fel na­ponta a Budapesti Távbeszé­lő Igazgatóság különleges tu­dakozójának az ilyen és eh­hez hasonló kérdéseket, s a kérdező akár fél perc múlva választ is kap. Minden kü­lönleges rekordot, technikai csúcseredményt, ritka mére­tet magában foglal ugyanis egy könyv, amit a postánál úgy neveznek: Leg-szótár. Tíz éve készült — Az első bejegyzések kö­zött volt például a világ leg­hosszabb bajszú embere, egy Masadia Din nevű Bombay­­ban élő férfi — tájékoztatott Török Mihály, a tudakozó vezetője.­­ Már akkoriban 180 centiméter hosszú volt a bajusza, azóta bizonyára to­vább nőtt. Ugyancsak akko­riban került be a füzetbe a világ legnagyobb csillára, amely a római operaházban van, 1928-ban készült 73 ezer darabból, súlya 24 mázsa. A világ legnagyobb tenger alatti alagútja is „jubiláló” adat: 70 kilométer hosszú, Honshu és Hokaido japán szigetek között épült. Tovább lapozunk a Leg­­szótárban. Kiderül: 1964-ben Londonban mutatták be a világ legkisebb autóját, amely 100 kilométeren 3 li­ter benzint fogyasztott, egy személy fért el benne és 65 kilométeres volt a maximá­lis sebessége Ezt a rekordot azóta megdöntötték: két év­vel ezelőtt a torinói autóki­állításon még kisebbet mu­tattak be, amely csupán 29 kiló súlyú volt, a használat után be lehetett csomagolni egy bőröndbe. A legnagyobb harmonika a markneu-kir­­cheni múzeumban tekinthető meg: két méter magas és csak basszusbillentyűből 360 van rajta. Valami az extra méretek­ről! A legkisebb ember In­diában él, Allahabad tarto­mányban, mindössze 74 cen­­timéternyi. Egy 1970-es be­jegyzés szerint a világ leg­magasabb embere a spanyol Gabriel Estero, 261 centimé­ter magas. A matuzsálemek matuzsáleme az azerbajd­­zsáni Sirali Niszlimov tavaly ünnepelte 166. születésnap­ját. Ekkor 220 tagú családja volt (—ép—) $ ---- I 1664 LAKÁS. A Dél-Ma­gyarországi Építő Vállalat $ 1972. utolsó munkanap­jára,­ szombatra teljesítette éves la­­­­­­­ásépítési tervét. A tavaly- e előtti 921 helyett 1972-ben is 1664 lakást adtak át Csong­rád megyében. 1í 150 ÉVES IFJÚ S­zokása volt — mint maga is elmondja — minden új évben, születése napján, az elmúlt esztendőt még egy­szer átélni emlékezetben. Mi most rá emlékezve nemcsak életén, világmére­tekben is nagyszerű élet­művén tekinthetünk át, ha­nem a halála óta eltelt egy és negyed századon is,­ amely idő alatt alakja egy­re magasabbra nőtt az idő­ben. Fölénk nőtt és mégis köztünk maradt, mint éle­tünk mindennapi társa, kí­sérője, aki megindít és gyönyörködtet, magával­­ragad és felkavar, nagy szavakról lebeszél és nagy tettekre, vagy legalábbis: tettekre tüzel. Tudjuk, volt időnk megtanulni a lec­két: elég a költőről beszél­nünk, ezzel már az embert és a forradalmárt is jelle­meztük — hiszen nincs még egy költő, akinek éle­te, legendás küszködése és küzdelme, gondolatai, szen­vedélyes felgyúlásai, haragos kitörései napról napra, óráról órára úgy ömlöttek volna versekbe, ahogy ezt nála tapasztal- t­­uk: a költészetbe. Petőfi két­szeresen forradalmár volt, mert költészetünk egész levegőjét, hangját, nyel­vét, tárgykörét megújítot­ta — de mindez éppen ab­ból a programból követke­zett, mely a népet akarta uralkodóvá tenni az iroda­lomban és a politikában. Tehát itt sem választható külön az irodalmi újító és politikai forradalmár alak­ja és szerepe. Hogy vala­mi alapvetően újat hozott az irodalomba — mind a költészetbe, mind a pró­zába —, mutatja az a dü­hödt acsarkodás és elszánt vagdalkozás, ahogy a kor finomkodó, mesterkélt költészetének művelői: a költők és írók, és őrei, a kritikusok Petőfit fogad­ták, és ami kezdetben sok keserűséget okozott a köl­tőnek. De a keserűségből nemcsak dühkitörések születtek, hanem remek szatírák, mint ahogy a hír­hedt éhezések korszakát is a humor aranyszálai szőt­ték át és oldották mosoly­ra indító, derűs emlékké. Nála a humor olyan terü­letekre is bevonul, ahol azelőtt legfeljebb egy-egy villanásnyit tűrtek meg belőle: az eposzok világá­ba. Nem „A helység kala­pácsáéra gondolok itt, amely voltaképpen paródia és karikatúra — hanem olyan komoly szándékú, kemény markolású, igazi hőskölteményekre, mint a „János vitéz” vagy a „Le­hel vezér”, melyekben a humor több ízben szinte túlsúlyra jut, különösen ez utóbbiban. Itt szokatlanul megindító még a hadakat mozgató zord erő mellett a nomád élet finom és gyöngéd vonásainak rajza, például, mikor Lehel éjje­lenként fújja a kürtjét, és a pihenő harcosok elgon­dolkodva hallgatják: „Ilyenkor nagy volt a csend, még a paripák, / Azok is a füvet lassabban harapták, / Mintha csak félnének rendzavarok len­ni,­­ Vagy hogy jobban esett hallgatni, mint en­ni.” Ez mind új dolog — ez is közelebb visz a célhoz: olyan költészet megterem­téséhez, melyet bárki meg­érthet, a szűrös-gubás em­berek is. Petőfi barátját és fegyvertársát, Aranyt ugyanez a szándék feszíti — önzetlen, őszinte ba­rátságuk példa nélküli, le­velezésük kiterjed irodal­munk életének, harcainak minden mozzanatára —, tele egészséges jókedvvel, tiszta derűvel. A harc ele­inte a népi költészet ki­alakítása körül dúl — az ellenfél, az előkelő és da­­gályos költészet tábora. Ennek az iránynak Petőfi és Arany felléptével befel­legzett. De az élethalálharc még viharzott — ennek egyik lecsapódása „Az őrült” című, legelőbb vi­lághíressé vált vers is, mely mindenesetre legme­részebb a messze előrefutó újítások terén. Olyan for­radalmi jelenség ez a vers, hogy a maga korában, de még a század végén sem tartották versnek — any­­nyira meghökkentő volt szaggatott gondolatkap­csolása, csapongó ritmusa, s a rímelést és minden for­mai féket elsöprő áradása. „Életem csatatéren folyt, szenvedések és szenvedé­lyek csataterén” — vallotta magáról. Szenvedett, ha kellett — és sokszor kel­lett. De a szenvedés nem gyűrte maga alá bátor és tiszta lelkét — éppen a szenvedély mentette meg ettől, ez a szinte állandó lobogás, mely hajlékony pengévé edzi a gondolatot, és félelmetes fegyverré az akaratot. És kellett a fegy­ver, hiszen a csatatér, me­lyet emleget a költő, nem­sokára valóságos csatatérré változott. • Petőfi a forradalmi ké­szülődésektől és különösen a márciusi napoktól fogva a nemzet élő lelkiismerete volt. Másoknak nyílhatott út visszafelé — őneki nem. Ő csak előre mehetett. Ment is előre — a hősi halálba. Halála után népe és minden népek jövőjé­nek élő letéteményese lett: költészetéből merített mindig erőt a nép, ha kö­rülötte fojtó lett a légkör: „Jöjjön Petőfi, zúzza be öklével az ablakokat, árad­­jon be a friss, a szabad le­vegő!” ... Ezt a friss, sza­bad levegőt árasztják ma is versei. Annak látjuk őt aki valóban volt és mindig is lesz, műveit nem válo­gatjuk szelídítő és szépítő elvek tetszése szerint. Van­nak, akik azt tartják, hogy a zseni: tehetség és szorga­lom. Mi a zsenit magyarul lángelmének mondjuk, ami azt jelenti, hogy szerintünk a zseni: tehetség és szenve­dély. És Petőfire mutatunk. Képes Géza : • Az élve eltemetés világ­csúcsát Mike Meaney ír szár- 8 Egy költő lehet forra­­mazású férfi, állította fel: 61­0 napot töltött a föld alatt, egy­­ da­lmaz­olar akkor­­ is, ha halottnak szánt szabályos, valami alapvetően újat hoz méretű koporsóban. A csó- ^ kolódzás világrekordját 1970.­ márciusában jegyezték fel, a két angol egyetemista, a 19­ éves Jenny Winmal és a 20­­ éves David Atkinson 95 perc ^ 45 másodpercen át csóko- · lózott úgy, hogy ajkaik egy ^ pillanatra sem távolodtak el­ egymástól A világ leghos­-S szabb prédikációját Clinton^ Lucy tartotta: 1955-ben 48^ órán és 18 percen át beszélt. ^ És végül két bejegyzés a ^ legutóbbiak közül. Az ENSZ-­­ nél dolgozik Georges ^ Schmidt francia férfi, aki a világ legtöbb — 55 nyelven$ beszélő embere. A legdrá-­­ gább autót nem régen készí­ ^ tették a Ford Művekben, 6,5 ^ milliméteres páncéllemezek­ ^ bőr, golyóálló üvegekkel és^ gumikkal, egy napra 5000 ^ dollárért adja bérbe a nagy^ autógyár a Fehér­­láznak — 8 Nixon elnök használatára.­­ Nagy Zoltán Munkácsy-díjas grafikusművész rajza Most érdemes felkeresni a VII­., Bacsó Béla u. 49. sz. alatti BEMUTATÓTERMET gyermekbútorok , nagy választékban kaphatók Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-tól 15 óráig. Mezőkövesd újra város Mezőkövesd még a XV. században, Mátyás királytól kapott városi rangot. Az 1800-as évek derekán azon­ban, lakóinak nagy része a környező nagybirtokokra te­lepedett át, s emiatt 1880- ban községgé minősítették vissza. Ma 19 ezer lakosa van, s 27 vállalat 9 ipari szövetkezet és 4 téesz mű­ködik „Matyóország fővá­rosában”. Az elvándorlás megszűnt, mert a fiatalok helyben is találnak munka­helyet. Az ingázók száma is rohamosan csökken. E nagy fejlődés indokolta, hogy az Elnöki Tanács ismét városi rangra emelte Mezőköves­det. Az ünnepélyes várossá avatást 1973. április 4-én, az ország felszabadulásának évfordulóján tartják.

Next