Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-02 / 18. szám

Hevesi Sándor Száz évvel ezelőtt, 1873. május 3-án született a két világháború közötti magyar , színházi kultúra egyik legkiemelkedőbb egyénisége:Hevesi Sándor. Drámaíró, kritikus, dramaturg, rendező és színházigazgató volt egyszemélyben — s egy időben —, ugyanakkor a Színművészeti Akadémia tanára, Sztanyiszlavszkij első magyarországi felfedezője és követője, a magyar színjátszás megújulásáért alakult Thália Társaság egyik vezéregyénisége, a Nemzeti Színház kamaraszínházának megalapítója, a hazai Shakespeare- és Moliérekultusz elindítója. Jókai Mór leghíresebb regényeinek színpadra állítója, Bernard Shaw valamennyi annak idején bemutatott színművének fordítója. Ő vitte sikerre többek között Móricz Zsigmond színdarabjait, nevéhez fűződik „Az ember tragédiája” és a „Faust” annak idején nagy feltűnést keltett új, modern hangvételű rendezése. Tucatnyi nagy színészegyéniséget indított el pályáján. Mint az Operaház főrendezője, nagy hatással volt a hazai operarendezés megújhodására, ő rendezte a Mozart-ciklust, és jó néhány opera szövegkönyvét ültette át magyarra. A Nemzeti Színház 1923-tól kezdve Hevesi Sándor igazgatása alatt — mint Schöpflin Aladár, a kiváló esztéta írja — „olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között, az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küszködve visszaszerezte a Nemzeti Színház népszerűségét. A nézőtér úgyszólván napról napra megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi feladatai mellett.” Hevesi Sándor színházesztétikai munkái alapvető fontosságú és jelentőségű útmuta- tásul szolgálnak napjaink színművészete számára is. ★ Május 6-tól Hevesi Sándor-emléknapokat rendez szülővárosa, Nagykanizsa. Megkoszorúzzák a szülőházán elhelyezett emléktáblát, emlékkiállítást rendeznek és tudományos emlékülést tartanak, amelyen Kazimir Károly tart előadást Hevesi Sándorról. • A THÁLIA SZÍNHÁZ Nagymező utcai otthonába május 2-án az építők költöznek. Előreláthatóan fél évet vesz majd igénybe a színház belső rekonstrukciója, melynek során födémcserére kerül sor, új széksorokat helyeznek el a földszinten, meg az erkélyen megszüntetik az úgynevezett „rossz” helyeket, felújítják a világítóberendezéseket és teljesen beépítik a zenekari árkot Az átépítés 6,2 millió forintba kerül. ESZTERGOM Nyitás a kincsek tárházában A hét régián, május 4-én ismét megnyílik az ország leggazdagabb és legjelentősebb vidéki képzőművészeti gyűjteménye, az esztergomi Keresztély Múzeum. Az 1717- ben emelt épületet három évi munkával korszerűsítették: ehhez a magyar állam 12 millió, az egyház 6 millió forinttal járult hozzá, a múzeum valamennyi termében felszerelt légkondicionáló berendezést pedig a Nemzetközi Charitas küldte ajándékba. Az esztergomi gyűjtemény — a szakemberek szerint — a Vatikán után a mlág legjelentősebb egyházi múzeuma. Mit láthatunk a hét hatalmas kiállítási teremben? A 14 ezer műalkotásból álló gyűjtemény legszebb darabjait: 250 festményt, 300 porcelánt és kerámiát, valamint 100 ötvösművészeti munkát. A legrégebbi egy dél-olaszországi elefántcsont ládika a X. századból, a legrétekesebbek — többek között — a Mohács előtti magyar képzőművészeti alkotások, így Kolozsvári Tamás, a mindmáig ismeretlen nevű jánosréti, jakabfalvi, csegöldi és aranymaróti mester, Valamint a világhírű M. S. mester művei, a XIV—XVI. századi magyar táblaképfestészet becses emlékei. M. S. mesternek csupán öt képe maradt fent, ebből négyet őriznek Esztergomban, az ötödik a Szépművészeti Múzeum tulajdona. Járjuk a még festéktől, lakktól illatozó termeket Órákat lehetne eltölteni a már helyükön függő festmények előtt. Esztergomban található Európa egyik legjelentősebb korai olasz képgyűjteménye, a XIII.—XVIII. századból. A világ valamenynyi képzőművészeti szakkönyvében szerepel a XV. századi ismeretlen olasz festő „Lány az egyszarvúval” című alkotása. Firenzei, sienai, velencei, németalföldi és osztrák művészek egyházi és világi témájú festményei mellett igen jelentős a múzeum 26 darabból álló gobelingyűjteménye és a magyar népi hímzés anyaga. Ez utóbbit a nyáron külön kiállításon láthatja majd a közönség. Felbecsülhetetlen értéket képviselnek a több száz éves, elefántcsont-faragással díszített, ezüstből, pusztángfából, csontból készült szelencék és a szebbnél szebb porcelánok, hatalmas meisseni vázák, delfti fajanszok. A múzeum második emeletén tanumányi raktárt és 150 személyes előadótermet létesítettek. Itt fogadják majd azokat a kutatókat, akik mind nagyobb számmal érkeznek a világ minden részéről az esztergomi kincsek tanulmányozására. A földszinten restaurátorműhelyt és fotólaboratóriumot alakítottak ki a felújítás során, itt ésa múzeum pesti részlegében öt restaurátor gondozza a gyűjtemény kincseit. A Keresztény Múzeumot Esztergom alapításának ezredik évfordulója alkalmából adják át a nagyközönségnek. A kiállítást Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes nyitja meg. • OLIVERA VUCO jugoszláv filmszínésznő alakítja a női főszerepet, Alba hercegnőt, a „Goya” című kétrészes NDK—szovjet—bolgár filmalkotásban, amely a közeljövőben kerül a hazai mozik műsorára. • ERŐS KONKURRENSE támadt a Német Szövetségi Köztársaság mozitulajdonosainak, akikre egyébként is nehéz idők járnak, hiszen évek óta csökken a mozilátogatók száma az országban. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan több vállalkozó elhatározta, hogy kis filmszínházakat nyit áruházaiban. Az egyik stuttgarti nagyáruházban 140 személyes mozit avattak fel, elsősorban vígjátékokat játszik a vásárlásban elfáradt vevők felfrissítésére. Münchenben, az olimpiai bevásárlóközpontban már január vége óta működik egy mozi és szép hasznot hoz. A kezdeti viharos tiltakozások után a mozitulajdonosok belátták, hogy minden tiltakozás helyett célszerűbb lenne együttműködési szerződéseket kötni az áruház tulajdonosaival. • HELTAI JENŐ „A néma levente" című színművével vendégszerepel május 4—7 között Bécsben a győri Kisfaludy Színház együttese. • „ALKOTÓ GYERMEK” címmel nyílt kiállítás a Fészek Klubban. A tizenéves tárlaton gyermekrajzokat, verseket, kisebb lélegzetű írásokat és egy kísérleti óvoda berendezését állították ki. A szép rajzok és kedves írásokat nézve sokan álltak meg a tízéves Morócz Sára „Jó estét, Budapest” sorai előtt: „Elbúcsúztam Budapesttől, mely szokott hazám nekem, magamban is azt mondtam, jó estét Budapest, ahol én születtem, édes jó anyácskámmal együtt lehettem. De most búcsúzom tőled, édes, jó virágszál, nem tudom, hogy mikor jövök meg, és újra látlak titeket...” • A MŰKINCS-CSEMPÉSZÉS El Dorádója továbbra is az Egyesült Államok — jelenti a Der Spiegel. A New York-i Metropolitan múzeum — mint azt hírül adtuk — nemrég egymillió dollárt fizetett egy görög vázáért, amit állítólag egy Róma melletti etruszk sírból loptak. A New Jersey állambeli Newark város műcsarnoka most 6 ezer dollárt folyósított egy lovagló amazont ábrázoló római mozaikért. Tüzetes vizsgálat után kiderült, hogy a darab csak része egy hétszer tizenöt méteres műnek, amelyet valószínűleg Szíriából loptak el. Newarkban most még attól is tartanak, hogy — tetejébe — a Szíriai hatóságok visszakövetelhetik az ország jogos tulajdonát képező műkincsrészleteket. • „KOÓS A NÉGYZETEN, avagy Az én utam” címmel most jelent meg a népszerű táncdalénekes második nagylemeze, amelyen 12 új számot mutat be, az Expresszegyüttes kíséretével. • „RODOLFO ÍGY CSINÁLJA” címmel a napokban jelent meg a világhírű bűvész második könyve, amelynek egyik érdekessége, hogy a szerző nem más, mint a bűvész lánya, Gács Judit, • HAJVÁGÁS — rendezői utasításra. A Lumumba utcai filmstúdiókban most készül — Mándy Iván írásaiból — a „Régi idők focija” című új játékfilm. A cselekmény 1924-ben játszódik, s ezért a rendező, Sándor Pál, borbélyhoz küldte a film valamennyi férfiszereplőjét, mert akkoriban az elől rövid, tarkónál felnyírt, kétoldalt barkó nélküli frizura volt a férfi-hajdivat. A szigorú rendezői utasításra többek között Márkus László, Garas Dezső, Kern András, Verebes István és Voght Károly dús fürtjei hullottak a porba ... 0 ZALATNAY SAROLTA Venezuela fővárosába, Caracasba, utazott, ahol még nem járt magyar énekes. Negyvenperces önálló show-műsort készít vele a caracasi televízió, melyben spanyolul, olaszul, franciául, angolul és magyarul énekel. Útközben megáll Rómában, ahol ugyancsak fellép az olasz televízió egyik zenés műsorában. • „BUDAPESTI ÉJSZAKÁK” címmel színes tévéfilm forgatása kezdődik május közepén Budapesten magyar M NSZK koprodukcióban. Bánki Iván rendezésében. A főbb szerepeket Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Csengery Adrienne és Kazal László alakítja, közreműködik az Állami Népi Együttes és az Ex Antiquies Együttes. • BEMUTATÓK: Május 11: Lassan a Pesttel (Vidám Színpad), 18: Lehár Ferenc: A mosoly országa (Fővárosi Operett Színház), 19: Sardou —Bágya—Szenes: Szókimondó Kata (József Attila Színház), 20: Csajkovszkij: A hattyúk tava (Állami Operaház), 25: Moszkvai Nagycirkusz (Fővárosi Nagycirkusz). KELLER ANDOR-emlékműsor készül a televízióban, a néhány esztendeje elhunyt kiváló író és újságíró születésének 70. évfordulója alkalmából. A 80 perces műsorban — melyet Illés Endre állított össze — részleteket láthatunk Kellér „Bal négyes páholy” és „Zöld gyep, zöld asztal” című műveiből. A főbb szerepeket Gábor Miklós, Ráday Imre, Somogyvári Rudolf, Psota Irén és Makai Margit alakítja, Félix László rendezésében. Az emlékest a tervek szerint május végén kerül a képernyőre. • CSÁNYI JÁNOS, az Operaház magánénekese, alakítja a televízió „Egy óra múlva itt vagyok” című filmsorozatában Katicát, a rendőrpribéket, aki — mint arról a nézők is meggyőződhetnek — kemény kézzel bánik foglyaival ... Nem véletlenül kapta ezt a feladatot: fiatal korában válogatott tornász volt, és versenyszerűen bokszolt. Csányi János egyébként az Operaház Siegfried előadásain a Sárkányölő szerepét énekli, legközelebb pedig prózai szerepet játszik Rényi Tamás „Sárkányölő” című filmjében. A CANNES-I NEMZETKÖZI filmfesztiválra — amely május 10-től 25-ig tart — a rendezőség hazánkból Kardos Ferenc „Petőfi ’73” című művét hívta meg. A rendezők hetének külön programjában bemutatják Zolnay Pál „Fotográfia” című művét, a rövidfilmek seregszemléjén pedig Reichenbüchler Sándor „Az 1812-es év” című rajzfilmje kerül a közönség elé. A [jjJ [jjJ krónikája Május 4-tol Finn hét Budapesten Finn kulturális hét kezdődik május 4-én Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a finn művelődésügyi minisztérium közös rendezésében. Ez alkalomból 115 tagú finn kulturális delegáció érkezik a magyar fővárosba. Marjatta Väänänen finn művelődésügyi miniszter vezetésével. A Magyar Nemzeti Galériában kerül a közönség elé a „Finn népművészet”, a „Finn ékszer” és „A fa az építészetben” című kiállítás. Szombaton este a Nemzeti Színházban bemutatják Teuvo Pakkala „Faúsztatók” című színművét, a Finn Nemzeti Színház társulatának előadásában. Ugyancsak szombaton lép fel a Zeneakadémián a finn Voces Intimae Kvartett, Schubert, Sibelius és Bartók műveiből összeállított műsorral. Vasárnap az Ifjúsági parkban az egyik legnépszerűbb finn popegyüttes, a „Cumulus” a budapesti Neuton beategyüttessel ad koncertet. A Magyar Írók Szövetségében május 7-én a finn és a magyar írók találkoznak, s ugyanaznap kezdődik a finn filmhét a Tanács körúti Filmmúzeumban. Május 8-án a Finn Nemzeti Színház együttesének tagjai költői estet tartanak az Ódry Színpadon, egy különleges finn népi hangszer, a kantele kíméletével. A kulturális hét befejezéseként pedig május 9-én este Paavo Berglund, a Finn Rádió zenekarának főkarmestere vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart, Arto Noras gordonkaművész közreműködésével. ELŐZETES János vitéz Magyar film. Petőfi Sándor költeményéből rendezte: Jankovics Marcell. Az első teljes estét betöltő, hetvenperces magyar színes rajzfilm a János vitéz. Kukorica Jancsi egy híján 130 esztendős meséjét a legkorszerűbb grafikai megoldással varázsolta a mai nézők elé a Pannónia-stúdió fiatal gárdája. Az elbeszélő költemény, az eredeti Petőfi• KÚTVÖLGYI ERZSÉBET alakítja Mészáros Márta „Szabad lélegzet” című filmjének női főszerepét. Bemutató: május 31-én. A NEMZETI SZÍNHÁZ a jövő évadban négy, kiemelkedőnek ígérkező produkcióra készül: felújítják Shakespeare drámáját, a „Lear király”-t és Gorkij színművét, a „Jegor Bulicsov”-ot, s új rendezésben mutatják be a „Bánk bán”-t és „Az ember tragédiájá”-t _______________■ vers szövegére elevenedik meg: bojtárgyerek és mátkája, Iluska iglaz szerelme, a mostoha gonoszsága, a vitézi harc a franciák földjén, s a boldogító győzelem tündérországban. Jankovics Marcell rendező produkciója képizeletgazdag, művészi erejű, szórakoztató élmény gyerekeknek, fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Viszont senki ne várja a régi kedves operetett. A film Petőfi Sándor János vitéze: a költőhöz hű Kacsóh Pongrác örökzöld, dallamos muzsikáját is felváltotta az új elképzeléshez stílusosabb népi beat-zene, Gyulai Gál János szimfonikus kompozíciója. Jankovics Marcell és munkatársai tudatosan nem a Walt Disney-filmekhez hasonlíthatót készítettek. Magyarabbat, igazabbat, fanyarabbat, földhöz tapadóbbat, égbe száguldóbbat álmodtak. A János vitéz a nemzetközi tekintélyű magyar rajzfilmművészetnek a Petőfi-évfordulóhoz méltó, rangos teljesítménye. Kakuk Marci Magyar film. Tersánszky Józsi Jenő regényéből rendezte: Révész György. Tersánszky Józsi Jenő fantáziájának feledhetetlen szülötte, Révész György filmjének hőse, a furfangos Kakuk Marci. Rongyos zsaketta, horpadt cilinderű, életrevaló fickó. Kora — a Ferenc Jószef i Horthy-világ — társadalmából kirekesztett „piaci polgár”. Mindig póruljár — mindig talpraáll. Szeretnivalóan tisztességes, igazságos követelő. Sorsa, humora emberi. A rendező ezer oldalnál is több regényrengetegből választotta ki a film epizódjait. Tersánszky musicallé modernizálta Weöres Sándor és Vargha Balázs életvidám, pajzán versekkel, Vukán György pedig szellemes, dévai zenéjével. Az operatőr, Ragályi Elemér ismét a hangulatteremtés, a karikírozás, a képi jellemzés mesterének bizonyult. Harsányi Gábor nyíltszívű, lelményes, asszonybolond és asszonybolondító Kakuk Marci, prózában, dalban. Egyszerre múlt századi és mai: az örök kópé. A viszontagságokban és a komédiázásban kacagtató társa az áradó kedélyű, ravaszdi Soma koma: Haumann Péter. A két pajtás egy-egy kalandjának partnerei a líraian kedves Szerencsi Éva, a csábító szépségű Piros Ildikó, a huncut mosolyú Várhegyi Teréz, a férfivadász Szemes Mari, a boszorka bölcsességű Gobbi Hilda. Kitűnő komikus Szirtes Ádám, mint betűt nem ismerő parasztmágnás, és Bujtor István a lakki hírhordozó. Szacsvay László őrült regénye: dráma a bohózatban. László Miklós Tudósítás az alvilágból Lengyel film. írta: Alekf sander Scibor-Rylski, rendezte: Andrzej Trzos-Rastawicki. A rendőrség ismeretlen fiatal lány holttestére bukkan. A nyomozás — kezdetben — téves nyomon halad, de az egyik gyanúsított sejti, hogy ki lehet a tettes, s maga ered a nyomába. Mindez szabványos kriminek látszik, de a későbbiek során társadalmi-erkölcsi drámává kerekedik. Azokat az alvilági alakokat leplezd le, akik fiatal lányokat kényszerítenek prostitúcióra a könnyű élet ígéretével, de ha kell, kínzással, zsarolással, nem riadva vissza a gyilkosságtól sem. A főszerepet a markánsarcú Zygmunt Malanovicz alakítja. Szőrös János fafaragó népművész munkájáról szól Tóth János színes dokumentumfilmje Bemutató: május 3.