Hétfői Hírek, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1974-09-02 / 36. szám

Hogy is volt csak? A Megyeri úttól Békéscsabáig Visszhangok, nyilatkozatok, megjegyzések a szezonkezdetről A szezonkezdet mérkőzései bőven szolgáltattak érdekes­séget és vitalehetőséget a szurkolóknak. A premieren az Ú. Dózsa olyan ütemben lőtte góljait az első félidő­ben, mintha meg sem akarna állna a hetedik bajnokságáig, aztán a Győr alaposan meg­változtatta a játék képét. A folytatás is hasonló volt, a Békéscsaba és a ZTE értékes „skalpot” szerzett. A Pécs Diósgyőrött is nyert, mégpe­dig a 38. életévébe lépő Rapp bravúrjaival, a tavasszal még utánpótlás-kapitány Sárosi László csapata, a Haladás Salgótarjánban betonvédeke­zéssel szerzett pontot. Igen jó hangulat jellemezte a mérkőzéseket, és így a fut­ballrajongók reagálását is; mindenesetre a szurkolóknak igyekezniük kell a kiértéke­léssel, és véleményformálás­sal, olyan gyorsasággal köve­tik egymást a mérkőzések. combján izomszakadást szen­vedett, amelynek általában gyógyulási ideje 4—6 hét. — Túlságosan feszített test­helyzetben voltam abban a pillanatban — emlékezett visz­­sza, miközben igyekezett fáj­dalmát palástolni. — Harminc­éves vagyok, ilyen korban már nagyon kell vigyázni a sérü­lésekkel, s most mégis meg­történt a baj. Azt hiszem nyu­godtan mondhatom, hogy még soha ennyire nem akartam bi­zonyítani, igazolni, hogy szá­momra a legmegfelelőbb a középhátvéd szerepköre. Nem is olyan régen még azt is mondtam, hogy nekem telje­sen mindegy, kivel kell meg­­küzdenem a válogatottságért, lényeg az, hogy versenyben akarok maradni. Dühösen legyintett, majd fe­gyelmezte magát, mert felesé­ge és fia látogatott az öltö­zőbe, ahol elsősegélyben ré­szesítették. Megnyugtatta a családot, mondta, hogy „ne idegeskedjetek, nem veszélyes az egész”. S amikor felöltö­zött, az első gyógyír az volt számára, hogy a szurkolók kis csapata várta az öltöző bejá­ratánál és kórusban kiabálták: „Majd meggyógyulsz, Miki”. — mondta. — A Videoton megérdemelte az egyik pon­tot. Somlai Lajos játékvezető is dicsérte a csapatokat. — Aranyéletem volt, a Ta­tabánya és a Videoton igen sportszerűen küzdött, minden­ki gondosan ügyelt arra, ne­hogy átlépje a tiszta játék ha­tárát — mondta a 91. első osztályú találkozóján dirigáló bíró, aki társaival együtt az új bajnokságban „új fegyver­rel” léphetett a stadionba. Az MLSZ legfrissebb intéz­kedéseinek már látszottak a nyomai, a játékosok többsége valóban a játékkal törődött, és semmi mással. Gyorsabb, lendületesebb a játék, keve­sebb a holt idő. Új orosilánbar­any De nemcsak a Vasas, az MTK is „elvérzett” vidéken, mégpedig az újonc Békéscsa­ba otthonában. És azok, akik ellátogattak a felújított csa­bai pályára, a már híres „za­laegerszegi légkört” érezhet­ték. A nézőtér tarkállott a sok zászlótól, a lelkes rendezők ezerszámra osztották ki a lila­fehér papírsapkákat, s a szur­kolók hangulatának fokozásá­ra nem mindennapi ötlethez folyamodtak. Hangszalagról lejátszották a tavaszi sors­döntő Kossuth—Békéscsaba­­találkozó legizgalmasabb jele­neteit, amely a csapat felju­tását hozta meg. S másfél órával később, amikor legyőz­ték az MTK-t, teljessé vált az NB I-be csaknem harminc esztendő után visszatért csa­baiak öröme. — Tizedik éve szerepelek az MTK-ban, de talán még soha nem játszottam a mos­tanihoz hasonló körülmények között — mondta Dunai Lajos, a kék-feltétek erőssége. — Az első pillanattól a szurkolók szinte fanatizálták kedvencei­ket, akik előtt le a kalappal, végig nagyon sportszerűen játszottak. Bogács, Németh és a többiek olyan nagy elánnal hajtottak, hogy azt hittük, már egy óra alatt elfogy az erejük. De nem így történt. Tanácsolom minden csapat­nak, jól vigyázzanak, ha Bé­késcsabára utaznak, mert az valóságos „oroszlánbarlang”. A csabaiak még órákkal a találkozó után is ünnepelték a sikeres bemutatkozást. Lászlófi Tamás, a helyi B- közép egyik éles torkú druk­kere büszkén hangoztatta: „Olyan paprikás lesz ez a csa­pat, mint amilyen a mi híres csabai kolbászunk. . .” Kozák Mihály Szabó Ferenc Branikovits már túljutott Lévain (FTC—Csepel 3:1), míg Ruzsinszky és Kelemen asszisztál... „Meggyógyulsz, Miki!" Bár csak évadzáráskor szok­ták a szurkolók osztogatni az „idény legbalszerencsésebb já­tékosa” címet, Páncsics Mik­lós, a Bp. Honvéd középhát­védje máris pályázhat elnye­résére. A válogatott játékos igen nagy ambícióval kezdett játszani új klubjában, a nyá­ri tornákon úgy tűnt a szak­emberek előtt is, hogy tökéle­tesen beilleszkedett csapatába, ami annál is könnyebben ment, hiszen legfőbb segítőtársával, Szűcs Lajossal régóta együtt játszott az FTC-ben, illetve a válogatottban. Páncsics pályafutását nem­csak szép emlékek és győzel­mek, hanem állandó sérülések is kísérték. Bizonyára még so­kan emlékeznek három évvel ezelőtti spanyolországi eseté­re, amikor fején sérült meg, de kisebb-nagyobb bajok, be­tegségek állandóan gyötörték, sokszor kellett abbahagynia a rendszeres játékot. Most pedig az általa már nagyon várt idénynyitón mind­össze 55 percet töltött a pá­lyán. Az Egyetértés elleni mér­kőzésen, 1:0-ás Honvéd veze­tésnél történt. A Honvéd 16- osa felé ívelt labdára Pán­csics és Bódi (aki éppen most került el a Honvédtól) rajtolt A nézőtérről csupán annyit le­hetett látni, hogy a helyzeti előnyben levő Páncsics bal lábbal igyekezett hazaadni a labdát, eközben Bódi rátá­maszkodott és a középhátvéd lábáról saját kapujába vágó­dott a labda A következő pil­lanatban Páncsics már a föl­dön volt és kétségbesetten kért orvosi segítséget... Hordágyon vitték az öltöző­be, ahol az elsődleges orvosi szakvélemény szerint bal A HÉTFŐI HÍREK Politikai Hetilap Főszerkesztő: Baló László Szerkesztő: Dupánszki Gábor Szerkesztőség: Hétköznap: 1085 Budapest Gyulai Pál utca 14 Telefon: 131—660 Vasárnap: 1085 Budapest Somogyi Béla utca 1.­tvolt Rökk Szilárd utcai Telefon: 142—220. 343—100 Kiadta a Hírlapkiadó Vállalat Aruisk­la a Magyar Posta Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: 1085 Budapest Blaha Lujza tér 1—8. Telefon: 142—220. 343—100 Szikra Lapnyomda Index: 25373 HÉTFŐI HÍREK levélcíme: 1979 Budapest 8. Pf. 14. M­egijedt a Rába A közismert kifejezéssel él­ve, vízilabda-eredménnyel végződött a pénteki idénynyi­tó. Az V. Dózsa különleges, fordulatokban, váratlan szi­tuációkban gazdag mérkőzé­sén 5:4-re úgy győzte le a Rá­bát, hogy még a legnagyobb jóstehetséggel megáldott szur­koló sem tudta egy perccel a befejezés előtt, mi is lesz a végeredmény. Ismertek a körülmények: az újpestiek az első félidőben ki­használták Izsáki sorozatos hi­báit, valamennyi rohamukat jobb oldalon vezették, s Fe­kete (aki tavasszal hasonló le­hetőségeit bizonyára lövéssel fejezte volna be), most oko­san, higgadtan adta be part­nereinek a labdát, akik sok hibájuk ellenére is négy gólt lőttek. Szünetben a győriek játékmestere, Somogyi még lehangoltan úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképpen már a kedvüket is elvesztették a folytatásra, hiszen ekkora előnyt senkinek sem adhat­nak. Aztán mégis teljesen megváltozott a játék képe, s a gyökeres fordulatban éppen Somogyi ügyessége, akarat­ereje és Stolcz gólképessége volt a döntő. Előbb 4:2-re, mad (egy balszerencsés gól után), 5:4-re javították ki az arányt, és ekkor mindenki azt várta, hogy győznek. — Hogy mégsem így tör­tént — magyarázta Somo­gyi —, annak csak az lehetett az oka, hogy megijedtünk a nagy lehetőségtől. Azt hiszem, azonban, ez érthető is, hiszen negyven perc alatt éppúgy négy gólt lőttünk, mint az új­pestiek, csakhogy egészen más szituációból. Ez nyilván akko­ra energiát emésztett fel tár­saimnál, persze, meg nálam is, hogy a döntő fordulatot nem tudtuk kicsikarni. Tulajdon­képpen csak 5:4-nél figyeltem fel arra, hogy nem mi va­gyunk a kiütés határán, ha­nem éppen ellenfelünk. Saj­nos, az utolsó öt percben ép­pen a higgadtság hiányzott, hogy éppoly hidegvérrel fejez­zük be rohamainkat, mint né­hány perccel azelőtt. Müller: mínusz 2 pont Rosszul sikerült a Vasas za­lai víkendje, érthető, hogy szombat éjjel nem valami ró­zsás hangulatban jött vissza a fővárosba Illovszky Rudolf együttese. — Úgy indult a mérkőzés, ahogy azt csak megálmodni lehet — mondta a piros-ké­kekhez visszatért edző. — Már az 5. percben gólt értünk el, félórán át ügyesen játszott a csapat, de Müller kiállítása felborította minden számítá­sunkat ... Nagy Béla játékvezető vi­szont habozás nélkül küldte le a pályáról a heves Vasas­mindenest. Jogosan? — Müllert szabálytalanul szerelték, s ezt a játékvezető már lefújta, de a jelenet ezzel nem ért véget — folytatta az edző. — Nekem azt mondta Müller, hogy a lábát akarta kiszabadítani ellenfele „ölelé­séből”. A szünetig még meg­fogyatkozva is vezettünk, bár már ekkor éreztem, hogy na­gyon nehéz dolgunk lesz. Na­gyobb fegyelmezettséget kér­tem mindenkitől. A második félidőben jobbára védekez­tünk, de a védelmi hibákból bekapott két gól megpecsétel­te a sorsunkat. Az elsőnél Mé­száros — aki egyébként több­ször is bravúrosan védett — magasan felugorva akarta a labdát megszerezni, de kiej­tette, Lakinger pedig késleke­dett a közbelépéssel. A má­sodiknál a labda alá futott. A ZTE boldogan ünnepelte győzelmét, a sikeres bajnoki rajtot. Szőcs János edző véle­ménye: — Tavaly elég szélsőségesen játszott a csapat, idén szeret­nénk újból a régi, megbízha­tó produkciót nyújtani. Ehhez a mostani győzelem alapot ad­hat. Kevesebb a holtidő Tatabányán dunántúli rang­adót játszottak, s noha elma­radt a bányásznapi győzelem, Gélei József, a debütáló edző mégsem elégedetlenkedett a Videoton elleni x után. „ Nincs okom a panaszra, nagyszerű mérkőzést vívtunk, s külön örülök, hogy beváltak az újon­caink, mint Csapó és Halász Pioneer nyert A magyar lóversenyszak­­sajtó megteremtőjéről, Bér­czi Károlyról nevezték el a vasárnapi főversenyt, amely­ben nyolc élvonalbeli telivér állt starthoz. Pioneer, a derby második helyezettje vitte a legna­gyobb terhet, ennek ellenére nyert. 1. futam: 1. Csitra, 2. Csárdás, 3. Cimbora. Tot.: 37, 30, 14, 12. Bef.: 159, 145. II. futam: 1. Dekorit, 2. Tátika, 3. Marien. Tot.: 25, 49, 17, 22. Bef.: 389, 669. Hármas befutó: 6478. III. futam. 1. Jalilah, 2. Orbazán, 3. Sah. Tct.: 29, 17. 25, 33. Bef.: 66. 92. IV. futam: 1. Rozika, 2. Ubul, 3. Novum. Tot.: 90, 27, 38, 38. Bef.: 457. 456. Hármas befutó: 16 543. V. futam: 1. Pioneer, 2. Nap­fény, 3. Széplány. Tot.: 14, 14, 21, 27. Bef.: 61. 50. VI. futam: 1. Virrasztó, 2. Joy,­ 3. Betty. Tot.: 41, 19, 24, 19. Bef.: 267. 110. Hármas befutó: 3049. VII. futam: 1. Ilyiaberek, 2. Ince, 3. Irhás. Tot.: 28, 13, 12, 15. Bef.: 58, 115. VIII. futam: 1. Fleet, 2. Táltos, 3. Basszus. Tot.: 24, 14, 18, 28. Bef.: 67, 75. IX. futam: 1. Lódulj!, 2. Lipa, 3. Sejtelem. Tot.: 28, 17, 15, 41. Bef.: 63, 198. X. futam: 1. Gangos, 2. Tardyl, 3. Horatius. Tot.: 46, 18, 64, 21. Bef.: 354, 152. A TOTO 35. heti telitalálata X. VOLÁN SC—BP. SPARTACUS 2:1 1 2. EGER—KAPOSVÁRI RÁKÓCZI 0:1 2 3. GANZ-MAVAG—FÖSPED 2:0 1 4. SZOLNOKI MTE—KOMLÖ 1:1 x 5. SZEKSZÁRD—SZEOL 1:3 2 6. DEBRECENI VSC—OLAJBÁNYÁSZ 1:0 1 7. OROSZLÁNY—VARPALOTA 2:2 x 8. PÉT—KOMÉP 2:2 x 9. SZSE DÓZSA—FŰZFŐ 1:1 x 10. BORSODI B.—KAZINCBARCIKA 1:1 x 11. BORSODI VOLÁN—MISKOLCI VSC 0:2 2 12. NYÍREGYHÁZA—DEAC 1:1 x 13. JÁNOSHALMA—VASAS IZZÓ 0:1 2 14. SZABÓ L. SE—SZOLNOKI MÁV 3:2 1 11 ogathajtásban világbajnok: Fü­löp Sámilor Frauenfeld. Fülöp Sándor nyerte a fogathajtó-világbaj­nokságot. Az utolsó napon, a maratoni hajtás csapatver­senyében Abonyi Imrét és Bárdos Györgyöt kizárták a versenyből, így a csapat szá­­­mára rosszul végződött a vi­lágbajnokság. Az egyéni ver­seny végeredménye: 1. Fülöp Sándor 56, 2. Iselli (svájci) 68, 3. Browmann (angol) 73,... Papp József 94,5 ponttal he­tedik. Az aranyérmet a nem­zetközi lovasszövetség elnöke, Fülöp herceg, az angol király­nő férje adta át Fülöp Sán­dornak. ------1 MÉRLEG 1. forduló V. Dózsa—Rába 5:4 (4:0) FTC—Csepel 3:1 (1:1) Békéscsaba—MTK 3:1 (2:0) Egyetértés—Bp. Honvéd 1:3 (0:1) ZTE—Vasas 2:1 (0:1) Tatabánya—Videoton 1:1 (0:1) DVTK—Pécs 0:1 (0:0) SBTC—Haladás 1:1 (0:0) A világbajnokság után mindig új négyéves szakasz kezdődik a labdarúgásban. Mindenképpen áll ez a ma­gyar futballra, amelyet újra az a remény tölthet el, hogy válogatottja legközelebb, vagyis 1978-ban ott lehet az argentin „Mundial” tizenha­tos döntőjében. Ehhez azon­ban nagyon sokat kell tenni, s főként a hazai bajnokság színvonalának emelkedése vezethet el a legjobbak kö­zé. Csaknem két hónappal München után, különösen ér­dekes az új bajnokság, mert mindjárt az első forduló — amely pénteken a Megyeri úti gólszürettel kezdődött — összehasonlításra adott al­kalmat. A szurkolók alig né­hány hete a képernyőn lát­hatták, hol tart a világ lab­darúgása és érthető, hogy legalábbis ehhez hasonlót szeretnének kapni a magyar játékosoktól is. De nemcsak a világbajnok­ságon látottak miatt nagyobb a várakozás. Néhány hónap óta sorozatos intézkedések tör­téntek, hogy végre fel lehes­sen számolni a krónikus vál­ságot. A Magyar Labdarúgó Szövetség újjáalakult elnöksé­ge nem keveset tett tavasz óta, s a vezetőkben volt any­­nyi erő, hogy — a régebbi gyakorlattal szemben — ellen­álltak az újságírók különben teljesen érthető türelmetlen­ségének, s inkább a határoza­taikkal válaszoltak. Hogy mennyire valósulnak majd meg — ez már a klubokon, a most megkezdődött bajnoksá­gon múlik. Az egyesületek, a játékosok már az őszi szezon­ban, decemberig is nagyon so­kat bizonyíthatnak — még ha csodákat néhány rövid hónap alatt nem is várhatunk. Az új bajnokság — az új­donságok bajnoksága, amely­ben mind a játékrend, a já­tékvezetés, a különböző új kezdeményezések egyaránt annak szolgálatában állnak, hogy mihamarabb emelked­jék a színvonal, a szurkolók ismét visszatérjenek a lelá­tókra, a futball visszanyerje vonzerejét. Szombat-szerda ezentúl a játéknapok, s a feszített programot csak üdvözölni lehet Amennyire helyes, hogy a csapatok hetenként lehetőleg kétszer is játsza­nak, legalább annyira fon­tos az is, hogy meglegyenek ennek a feltételei. A külön­böző nemzetközi tornák miatt Európa labdarúgása már régen rákényszerült a szerdai játékra is, de nem munkaidőben, hanem az esti órákban. Vagyis a szerdai mérkőzések feltétele: a vil­lanyfényes berendezés. Ezt a nyitány is bizonyította, hi­szen a Megyeri úton, péntek délután 16 órakor alig négy­ezren váltottak jegyet a pénz­táraknál. A szerdai mérkő­­­zéseknek csak akkor lesz majd igazán sikerük, ha va­lamennyit munka után, va­csora után — mint egy jó filmet, vagy színdarabot — tekinthetnek meg a szurko­lók. Más volt a helyzet szom­baton, amikor majd minde­nütt, de különösen az Üllői úton és az újonc Békéscsaba otthonában élénk érdeklődés kísérte a mérkőzéseket. Az FTC-pálya, úgy látszik, visz­­szanyeri varázsát, régi han­gulatát és ennek fokozásához hozzájárult mindjárt a baj­noki premieren a zöld-fe­hérek győzelme a Csepel el­len Békéscsabával új szín­folttal gazdagodik az NB I, új tábort kap a labdarúgás. Az újonc csapat meg is ér­demli a támogatást, amelyet már a bemutatkozáskor meghálált: az „ismeretlen” labdarúgók nem tisztelték a nagy nevet, az évtizedek óta elsőosztályú MTK együttesét. • Összességében mozgalmas, érdekes volt az első forduló: a Megyeri úton gólszüret, biztatóan kezdett az FTC és a Bp Honvád, annál kevésbé az MTK és a Vasas, jól de­bütált a Békéscsaba, ottho­nában vesztett a Diósgyőr (a másik újonc) és az Egyet­értés. A mérleghez tartozik: 29 gól, egy kiállítás (Müller), egy elrontott tizenegyes (Bá­lint), s egy sajnálatos sérülés (Páncsics). Elkezdődött a feszített program, szerdán már má­sodik forduló. Lukács László 1— 3. Békéscsaba 1 1--------3-1 2 Bp. Honvéd 1 1--------3-1 2 Ferencváros 1 1--------3-1 2 4. I. Dózsa 1 1-------5-4 2 5. Zalaegerszeg 1 1 — — 2-1 2 6. Pécs 1 1--------1-0 2 7—10. Haladás 1 — 1-1-1 1 Salgótarján 1 — 1-1-1 1 Tatabánya 1 — 1-1-1 1 Videoton 1 — 1-1-1 1 11. Rába 1 — 1 — 4-5 — 12. Vasas 1----------11-2 — 13. Diósgyőr 1-----------1 0-1 — 14—16. Csepel 1-----------11-3 — Egyetértés 1----------11-3 — MTK 1------11-3-

Next