Hétfői Hírek, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1974-10-07 / 41. szám

Grúz Bánk bán Budapesten Szebb, értékesebb baráti ajándékot nem is hozhatott volna Budapestre — az őszi művészeti hetekre — a mesz­­szi Grúziából a Rusztavi Drá­mai Színház nagyszerű együttese, mint Katona Jó­zsef „Bánk bán”-jának grúz nyelvű, mégis ízig-vérig ma­gyar szellemű és levegőjű előadását. A Fővárosi Ope­rett Színházat megtöltő kö­zönség meghatottan itta a dallardos, lágy grúz szavakat, mondatokat, és gyönyörkö­dött a kiváló színészek nagy­szerű játékában. Az előadás egyszerre volt ismerős és új­szerű, korhű és modern fel­fogású, látványos és sűrű drámaiságú, nem utolsósor­ban pedig: fiatalosan lobogó. Elsőnek kell kiemelnünk a Rátkai Mártonra emlékezte­tő nagy-nagy művészt, G. Sziharulidzét, akinél jobb, igazibb Tiborcot magyar színpadon is ritkán látha­tunk, s az ifjú, gyönyörű Melindát — M. Mahalisvili személyében —, aki puszta megjelenésével is elhitette: tragédiája országot, koronás főket képes magával rántani. O. Megvinetuhuceszi daliás, sűrű lobogású Bánkja, T. Szhird­adze félelmetes Gert­­rudisa, L. Pilpani senkiem­ber Biberachja is hiteles. Az előadás magyar résztvevői — Berényi Gábor rendező, Csányi Árpád díszlettervező és Vágó Nelli jelmeztervező is részesei voltak a szombat esti előadás megérdemelten nagy sikerének. Képünkön: O. Megvinetuhuceszi (Bánk) és T. Szhird­adze (Gertrudis). .• MAGYAR FILMHÉT kez­dődött a héten Limában, Pe­ru fővárosában. Bemutatásra kerül a „Szerelem”, a „Sze­­relmesfilm”, az „Egy szere­lem három éjszakája”, a „Szerelmi álmok”, az „Isten hozta, őrnagy úr” és a „Szindbád”. A filmhéten •részt vesz dr. Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgató­ja, Makk Károly filmrendező és Törőcsik Mari. • AZ OPERAHÁZ 69 tagú együttese október 10-én — Lukács Miklós igazgató ve­zetésénel — az NDK főváro­sába, Berlinbe utazik, ahol a „Vérnász" című Szokolay­­opera második felvonását mutatják be a Komische Oper színpadán. — Jénába utazott a héten a váci Vox Humana 80 tagú énekkara. Részt vesznek az NDK fenn­állásának 25. évfordulója al­kalmából megtartott ünnep­ségeken, s közös hangver­senyt adnak a Jénai Szimfo­nikus Zenekarral.­­• HUSZÁRIK ZOLTÁN film­rendező (Szindbád) a szín­padon rendez. A debreceni Csokonai Színház az ő irá­nyításával készül Örkény Ist­­ván „Macskajáték” című színművének bemutatására, még ebben a hónapban. • ÚJ FILMEK. Iglódi István, a Huszonötödik Színház művésze rövidesen filmren­dezőként is bemutatkozik: „Szanálás" címmel készítette el első dokumentumfilmjét, melyet egy lebontásra ítélt újpesti lakónegyedben forga­tott. — Vámbéry Árminról, a nagy magyar keletkutató­ról szól Kis József „A sánta dervis” című, előkészítés alatt álló filmje, melynek külső felvételei a tervek sze­rint a Szovjetunióban és Af­ganisztánban készülnek. — „Ereszd el a szakállamat!" címmel forgatja új filmjét Bacsó Péter. Műfaja: szatiri­kus komédia. Főszereplői: Major Tamás és Kállay Fe­renc. — Egy magányos mun­kásasszony küzdelmes életé­ről szól az „Örökbefogadás” című, rövidesen műterembe vonuló játékfilm, melyet Mé­száros Márta írt és rendez. A főszerepet Berek Kati alakít­ja. • A MADÁCH SZÍNHÁZ az évad második felében fel­újítja két, egykori nagy sike­rű előadását. Szirtes Tamás rendezésében kerül ismét a közönség elé Sarkadi Imre 1961-ben bemutatott „Elve­szett paradicsom” című drá­mája, Piros Ildikóval, Men­­sáros Lászlóval és Sztankay Istvánnal. Gorkij „Nyaralók” című színművét 1958-ban hozta színre először a Ma­dách Színház. Akkor is Ádám Ottó rendezte, most is ő állítja színpadra a dara­bot. Főszereplők: Schütz Ila, Bencze Ilona, Gombos Ka­talin, Márkus László, Hau­­mann Péter, Dégi István és Lőte Attila. • URBAN ERNŐ „Pirkadás” című posthumus regényét, amelyet felszabadulásunk 30. évfordulójára írt, és az 1945- ös földosztás napjairól szól, a közeljövőben jelenteti meg a Móra Kiadó. • A MAGYAR, osztrák és a kanadai televízió közös pro­dukciójában egész estét be­töltő színes balettfilm ké­szül a Lumumba utcai film­gyárban a „Hamupipőke” cí­mű mese felhasználásával, Strauss János zenéjére. A két főszerepet az osztrák Mi­chael Birkmayer és Lili Schenermann táncolják, a magyar szereplők: Lakatos Gabriella, Metzger Márta és Csemey Katalin. A DUMAS „A három testőr” című regényéből musical­­változat készült, melyet nagy sikerrel mutatott be a moszk­vai Komszomol Színház. Ze­néjét Makszim Dunajevszkij (a világhírű Dunajevszkij fia) komponálta, az előadást pedig Alekszandr Tovsztono­­­gov, az ugyancsak világhírű szovjet rendező fia állította színpadra.­­ A fővárosi pedagógusok mű­velődési központja képzőművésze­ti stúdiójának munkabemutatója október 7-én nyílik a VI., Csenge­­ry utca 68. szám alatti klubhelyi­ségben. • RENATA BLUM gyakori főszereplője az NDK tévé­filmjeinek. Most a „Donna Juana hetedik kalandja” cí­mű té­véfilm főszerepét játsz­­sza, Frank Beyer rendezésé­ben. • KÁLMÁN IMRE „Csárdás­királynő” című nagyoperett­jét — Kellér Dezső és Bé­­keffi István nálunk is ját­szott átdolgozásában — nagy sikerrel hozta színre a mün­cheni Deutsches Theater, Ce­cília szerepében az örökifjú Rökk Marikával. • A MOSZKVAI Akadémiai Kisszínház a napokban lesz 150 éves. A jubileum alkal­mából kiállítást rendeznek a színház történetének legér­dekesebb dokumentumaiból, az egykori előadások szín­padképeinek makettjeiből és fennmaradt eredeti jelmezei­ből. • KILENC magyar játékfil­met vásároltak meg a minap a szocialista országok film­átvételi delegációi. A „Hó­­szakadás”-t hat, a „Szikrázó lányok”-at, a „Szarvassá vált fiúk"-at és az „Illatos út a semmiben"-t négy-négy, a „Hét tonna dollár"-t három, a „Locsolókocsi” -t két, az „Idegen arcok"-at, a „Vé­­gül"-t és a „Pókháló”-t egy­­egy szocialista ország vette át a mozik, illetve a televízió számára. • OLGA­­ LEPESINSZKÁJA, a világhírű szovjet balett­táncosnő és balettmester ok­tóber 1-én két hónapra Bu­dapestre érkezik, az Opera­ház balettkarának és szólis­táinak próbáit irányítja. • A STUDIÓ 11 — a Magyar Rádió tánczenekara — októ­ber 11—25 között Bernben (Svájc) vendégszerepel, Sá­rosi Katalin és Horváth Vil­mos közreműködésével. — Koós János, Cserháti Zsuzsa és az Express zenekar há­romhónapos szovjetunióbeli hangversenyturnén vesz részt. • A NEW YORK-I rádió a héten „Good Music” című műsorában három magyar művet mutatott be: Kodály „Galántai táncok”-ját, Szer­­vánszky Endre „Vonósszere­­nád”-ját és Ribáry Antal „Pantomime” című zenekari szvitjét. A KIKI krónikája ......................................... ■* . ELŐZETES Szarvassá vált fiúk Magyar film. írta: Gyön­gyösig Imre és Ka­bay Bar­na. Rendezte: Gyöngyösig Imre. Érett, korszerű film a „Szarvassá vált fiúk”. Drá­­maisága mozgalmas, képei merészen újszerűek, költői­­sége magasra szárnyaló. Történetének középpontjában a magyar ellenállási mozga­lom egyik legendás, tragikus epizódja, a Sátoraljaújhe­lyen bebörtönzött antifasisz­ták 1944-es kitörési­ kísérlete áll. Ám a mű — sajátos jel­­képrendszerével — nemcsak nekik állít maradandó emlé­ket, de azoknak is, akik ké­sőbb, a koncentrációs tábo­rokban haltak meg. A film konfliktusa: hőseinek vá­lasztaniuk kell egy rendkí­vül kiélezett , történelmi helyzetben: vállalják-e a ki­töréssel járó halálos kockáza­tot vagy megpróbálják — rabokként — túlélni az ese­ményeket. Gyöngyössy Im­re, a film társírója és rende­zője mindkét magatartásnak drámai, figyelemreméltó ér­veit és példáit sorakoztatja fel, mindvégig feszült at­moszférát teremtő m­űvében. A „Szarvassá vált fiúk” meggyőzően bizonyítja és igazolja Gyöngyössy rende­zői erényeit: annak a közös­ségi ihletésű és szenvedélye­sen költői filmirányzatnak a hazai követője, amelyik Dovzsenkótól Tarkovszkij­ig ível a szovjet filmművészet­ben. Velük rokon, nemcsak a már említett jellegzetessé­geiben, hanem történelem­szemléletében is. A történel­mi témát nem dokumentum­ként ragadja meg elsősor­ban, hanem alkalomnak ah­hoz, hogy forradalmi s egy­úttal általános emberi tanul­ságokat tárjon elénk. Sikerült alkotási Része van ebben a film valameny­­nyi közreműködőjének, Kende János belső fűtöttségű színes felvételeinek épp úgy, mint a kollektív feladatra vállalkozott színészeknek, akik közül Törőcsik Marit, Hegedűs Erzsit, Gyöngyössy Katalint, valamint a bolgár Todor Todorovot és a cseh­szlovák Frantisek Veleckyt kell kiemelnünk. • Térfy Tamás Balszerencsés Alfréd Francia film. írta: Pierre Richard, Roland Topor és André Ruellan. Rendezte: Pierre Richard. A népszerű, egyéni humo­rú francia komikus, Pierre Richard írta és rendezte ezt a fanyar humorú komédiát, s a főszerepet is magára osztotta. Partnere a csinos Annie Duperey. ők ketten kergetőznek egymással s menekülnek egymás elől a helyenként kissé morbid hu­morú történetben, amely a közönség megnevettetésén kívül bőséges alkalmat nyújt Pierre Richard számára sok­oldalú tehetsége felvillantá­sára. 65 ezer fényképből elsőként: a Liget regénye Vörösmartyról, anno 1850.­­ Ujjé, a vurstliban - Az első szabad május 1. Hatvanötezer fénykép — közöttük több ezer megsár­gult, megkopott fotótörténeti ritkaság — sorakozik egy­más mellett a Kiscelli Mú­zeum három hatalmas szo­bájában, melynek hivatalos neve: a Budapesti Történeti Múzeum várostörténeti osz­tályának képtára. Évtizedek óta folyik a gyűjtés, s még manapság is gyakran kerül­nek elő különleges felvéte­lek padláson, pimtyékben he­verő öreg kofferekből, szek­rények mélyén lapuló irat­tartóikból A gyűjtemény legöregebb darabja: Vörös­marty Mihály 1850 táján ké­szült fényképe. A múzeum vezetősége most elhatározta: kiállítás­­sorozatot rendez a hatalmas anyagból, melyek többsége ezúttal kerül majd először a nyilvánosság elé. „Száz év a Városliget éle­téből” — ezzel a címmel nyílik meg a jövő hónap elején az első ilyen kiállí­tás a Vármúzeumiban. Ren­dezője, dr. Tőkei Ferencné művészettörténész már ki­választotta azt a mintegy félszáz fényképet, amelyet eredetiben, illetve felna­gyítva láthatunk majd a tablókon. Hogy miért éppen a Városliget történetével kezdődik az új kiállításso­rozat? Elsősorban azért — mondja a rendező —, mert Budapest egykori „tüdeje” most, a BNV elköltözése után ismét visszakapja régi rendeltetését: a főváros sé­táló-levegőző-szórakozó köz­pontja lesz. Lapozgatunk a kiválasz­tott fényképek között. Mai szemmel a legmulatságosab­­ba­k: az egykori városligeti vurstlit ábrázoló felvételek. A ligeti Tarka Színpad tár­sulatának csoportképe. Mell­domborító pózban feszengő erőművészek, tarka köntösű „mágusok”, hegyes bajuszú, népviseletbe öltözött tánco­sok, a kép bal szélén pedig az egykori vurstli „sztárja”, Káposztás Zsuzsi, aki borsos kuplékkal szórakoztatta a nagyérdeműt, s a mai napig sem dőlt el a „nagy kérdés”: férfi volt-e avagy nő... Már csak fénykép őrzi a vurstli­ban állott másik műintéze­tet, a Colosseum színpadot. S a mai Fővárosi Nagycir­kusz helyén állott Beketov Cirkuszt, meg a Kis Színkört, melynek homlokzatán ott díszelgett az igazgató neve: Sziklay Kornél. Kocsikerékkalapos, buk­­jelszoknyás, tumoros dá­mák, girardikalapos, lakkci­­pős ficsurok sétálnak azo­kon a fényképeken, amelyek a millennium korabeli Vá­rosligetben, az azóta rég le­bontott kiállítási pavilonok előtt készültek. Prémmel dí­szített, hosszú szoknyákban, muffba dugott kézzel kor­csolyáznak dédanyáink a vá­rosligeti jégpálya 100 év előtti fotóin, s katonabanda játszik a regényekben, kup­­lékban megénekelt ligeti Weingruber kávéház tera­szán. A Hősök tere — a Város­liget kapuja — a főváros történelmi eseményeinek egyik színhelye volt az el­múlt száz évben. A kiállí­tásra kerülő­, fényképeken láthatjuk a mai millenniumi emlékmű helyén állott or­szág zászló­tartót —, ma ez az építmény a Széchenyi he­gyen van. Fényképek idézik fel azt a rokonszenv-nagy­­gyűlést, melyet Budapest szervezett dolgozói szervez­tek a Hősök terén 1917-ben az orosz forradalom győzel­me alkalmából. Mellette kap helyet egy 1919-ben készült fotó a téren tartott első sza­bad május 1-ről, majd az 1930. szeptember 1-i vérbe­­fojtott munkástüntetésről, és az 1945. május 1-i tömegfel­­vonulásról. A múzeum fényképtárá­ban már válogatják a soron következő kiállítások, így például a Margitsziget tör­ténetét bemutató, a buda­pesti divatról, a főváros köz­lekedésének történetéről ter­vezett tárlat anyagát. Garai Tamás Városliget 1890 KIÁLLÍTÁS - ÁRUSÍTÁS szeptember 28-tól október 12-ig AZ OTTHON ÁRUHÁZBAN Budapest VII., Rákóczi út 74. A Soproni Szőnyeggyár "Saktdom KALLIO KOMFORT CONTROLLED QUALITY és egyéb szőnyegpadlói, valamint hagyományos, szőtt szőnyegei. OKTÓBER 15-ÉN: AJÁNDÉKSZŐNYEG­SORSOLÁS Ingyenes szolgáltatások Budapest területén: a szőnyegpadlók házhoz szállítása, szőnyegfektetés. (B) : Az ép, AKZO csoporthoz tartozó Enka Glanzstoff cég (NSZK) törvényesen védett márkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék