Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-23 / 25. szám

Fából farag sakkfigurákat a Szigetvár melletti Zsibóton élő népművész, Osztopáni Imre. A figurákat maga tervezi, s szí­vesen választ modellnek ma­gyar történelmi alakokat, például Bocskait és Zrínyit, meg Bocskai feleségét, a feje­­ddem asszonyt. 1969 óta csak­nem 2 ezer teljes készletet fa­­ragott, a legtöbbet külfö­di cégek vásárolták meg. (MTI felv.) Kuruc idők emléke nevekben Rákóczi születésének 1976-os, 300-ik évfordulójá­ra a vajai múzeum orszá­gos felmérést készített a fejedelem és vezérei által elnevezett intézményekről, létesítményekről. Az­­első helyen a több mint kétezer utcanév áll, majd a 346 út­törőcsapat és csaknem száz termelőszövetkezet követ­kezik. Középiskolát öt helyen neveztek el róla. Rákóczi után a listán a legtöbbet Esze Ta­más, Bercsényi és Vak Bottyán áll. Egy középisko­la Mikes Kelemen nevét vi­seli, egy úttörőcsapat pedig Kiskuruc névvel idézi a szabadságharcos időket. Tómentés csapolással, ivóvízzel „Meghalt a Sóstó vize Nyíregyházán — állapítot­ták meg a szakemberek, a Budapesti Műszaki Egye­tem hidrogeológusai, a me­gyei KÖJÁL biológusai. Alkalmatlanná vált fürdés­re és felborult a biológiai egyensúlya is. Most a tó megmentése érdekében le­csapolják a 120 ezer köb­méternyi vizet a szabad strand területéről, hogy a megfelelő műszaki és vegyi eljárások után ivóvízzel töltsék fe. A most folyó munka eredményeként keddig kiürül a meder, hogy három hét alatt újra megteljék. Csendes jubileumok K­étszer ezer Nem volt ünneplés, be­széd, kitüntetés. „Csak” két vállalat dolgozói örültek a jubileumnak a jól végzett, hasznos munkájuk eredmé­nyeinek: az Egyesült Izzó munkás társasházakból ál­ló, saját lakótelepén most építik az ezredik lakást, a Fővárosi Kertészeti Vállalat pedig már átadta a buda­pesti gyerekeknek az ezre­dik játszóteret.­ ­ Az újpestiek el-el járnak az Izzósok lakótelepére. Amikor 1966-ban elhangzott a Budapesti Pártbizottság felhívása a munkáslakások építésének üzemi támogatá­sáról és szorgalmazásáról, az Egyesült Izzóban nyom­ban munkához láttak. A vállalat már az első évben ötmillió forintot biztosított dolgozóinak lakásépítéséhez és 1968-ban beköltözhetett az első 120 lakó, az első négyemeletes épületbe. Az idén már nyolcmillió forint a vállalati lakásépítési köl­csön összege. A gyár lakótelepén „me­seóvodának” hívják a gye­rekek 150 férőhelyes, 11,7 millió forintból épült ker­tes és gyermekcsoportonként külön homokozóval rendel­kező óvodát. Ezt a gyár a saját szociális alapjából épí­tette. A 30. évforduló alkal­mával, a felszabadulás ün­nepén rakták le a munkás­lakótelep 80 férőhelyes böl­csődéjénél­ alapjait, amely­re újabb 12 milliót fordít a vállalat. Az Izzó lakótelepén nin­csenek „fehér foltok”. „Vá­­sárlóudvarukon” kis ABC-t nyitottak, olcsó bisztrónak, könyvesboltnak, zöldség- és húsboltnak és a Szabó Ervin könyvtár fiókjának is jutott helyiség. A vállalat százfőnyi szakipari egységet hozott létre, s így részben saját kivitelezésben, terv­szerűen hajtják végre mun­­káslakás-programjukat. A Fővárosi Tanács már bizto­sította a lakótelep terjesz­kedéséhez szükséges terüle­tet, ahol az Egyesült Izzó, a következő öt évben újabb 1300 munkáslakás felépíté­sét tervezi. 2 — Budapesten 1937-ben mindössze 16 gyermekját­szótér volt. Nagy részük tönkrement a háború alatt, s az újjáépítés befejezéséig, 1948 végéig is csak 71 ját­szótéren futkoshattak a gye­rekek. A Fővárosi Kertésze­ti Vállalat 1967-ben adta át ötszázadik, nemrég pedig az ezredik játszóteret. Ma már 11,5 millió négyzetméter­nyi zöldterületen levegőz­­hetnek, játszhatnak, homo­kozhatnak, tornázhatnak a gyerekek. Az ezer játszóté­ren összesen 6500 — 84 féle — játékszert állítottak fel. Az év végéig Budapesten már 1050-nél is több gyer­mekjátszótér lesz. Az utóbbi években, egye­bek közt 150, kerítéssel kö­rülvett aszfaltozott focipá­lyát is építettek, hogy a ki­sebbek játékát ne zavarják a labdázó kamaszok. Mindehhez évente 100 mil­lió forintot ad a Fővárosi Tanács a Kertészeti Válla­latnak. S ebből az összegből nemcsak újabb játszóterek­re, a meglévők fenntartásá­ra és gondozására telik, ha­nem arra is, hogy évente ötszázezer négyzetméterrel növeljék a parkosított zöld­területet. Sajnos, a kopás, de főleg a rongálás évi 4—5 millió kárt okoz: ezer fa, tízezer cserje és 5—600 pad esik áldozatul a vandaliz­musnak. Kocsis Éva N­apirenden a Fertő-tó összehangolt kutató és vízvédelmi munka kezdő­dött a Fertő-tavon. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Fertőrákosi öbölben meteorológiai állo­mást létesített, három má­sik helyen pedig klímaállo­mást, amely rendszeresen adatokat szolgáltat a tó és környéke időjárásáról. Meg­kezdődött a tó vízháztartá­sának a vizsgálata is; a töb­bi között figyelik a víz élő­­világát, a halak növekedését, táplálékellátását, a nádasok állapotát, a megfelelő víz­szintet pedig nemzetközi megállapodás keretében zsi­lippel szabályozzák. A fe­lesleges vizet a Hansági fő­csatornán és a Rábán át a Dunába vezetik. A Fertőrákosi öbölben folytatják az üdülő- és für­dőtelep építését. Évente mintegy 10 millió forint költ­séggel strandokat, parti sé­tányt és üdülőket építenek. Jelentős munkák folynak a Fertő-tó közelében is: az év végére befejeződik a balfi fürdő rekonstrukciója, elké­szül a Gyógyszálló. Később sor kerül a Hegykői termál­fürdő és a Nagycenki Szé­­chenyi-kastély teljes felújí­tására is. Gyertyamártó, ősi fazekas-termékeket be­mutató kiállítás nyílt Kis­kunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban. Az augusztus 20-ig nyitva tartó tárlaton ki­lenc üvegvitrinben 110 kü­lönféle régi népművészeti cserépedényt mutatnak be. Olyan tányérokat, tálakat, köcsögöket, korsókat, cserép-­ ­ edények­et, amely az egykori fazekas központok — Hód­mezővásárhely, Szentes és Szeged — mestereinek kezei alól kerültek ki. A legérté­kesebb darabok közé tarto­­zozik egy 1792-ben égetett gyertyamárta, s az ország legrégibb Miska-kancsója, amelyet 1824-ben készítettek. Mínusz 1146 méter, plusz 140 mm légnyomás ancsáéknál, a mélyben . — Mennyi? — kérdezem, de a választ nem hallom: bedu­gult a fülem a hirtelen nyo­másváltozástól. A kas, amely­ben tucatnyian állunk, másod­percenként 8 méteres sebesség­gel „zuhan” a föld középpont­ja felé. — Mennyi? — kérdezem újra. Varga Ernő, a Mecseki Ércbányászati­­Vállalat IV-es bányaüzemének vezetője, aki lámpásával jegyzetfüzetemre világít, hogy írni tudjak, meg­ismétli: — 1146 méter mélyre me­gyünk. Ez az ország legmé­lyebb pontja. Ha nem hűte­­nénk, 47 fokos hőség ural­kodna. A légnyomás majdnem 900 higanymilliméter, szem­ben a felszíni 760-nal. Két kilométer a „népes"-en Ez a bánya uránbánya, nem sokban különbözik, mondjuk, a komlói Zobák-aknától Le­szállás előtt itt is anyaszült meztelenre kellett vetkőz­nünk, felöltöttük a fakószür­kére mosott inget, nadrágot, kabátot, derékszíjunkra lám­pát, rádlunkra lélegeztető ké­szüléket akasztottunk, fejünk­re fehér sisakot tettünk. A kapca a gumicsizmában sem tör jobban ... Leértünk. Hintázik velünk a kas, 80—100 centimétert ugrál föl-le, ennyi az acélsodrony játéka, amelyre felfüggesztet­ték. Megcsap a kánikulai hő­ség. Most még kellemes. Át­­szálltunk a „népes”-nek becé­zett kisvonatra, melyet játék­szernek látszó villanymozdony vontat. Az üléseken két-két ember fér el. Üggyel-bajjal l­evesszük kabátunkat. Acél­­támok alatt robogunk. Velünk fut egy vastag fekete cső, amely a friss levegőt szállítja, és egy sínpár. A lámpák meg­világítják a szürke kőzetet. Homokkő, mondják. Kemény, teherbíró kőzet. Megtartja önmagát, nem nyomja az acéllámokat. Jó két kilométer után érünk a 21-es vágathajtó szocialista brigádhoz, ők már az új, 5-ös bányaüzem megnyitásán dol­goznak. Az épülő paksi atom­erőműnek ez ad majd nyers­anyagot. A brigádnak az a fel­adata, hogy vízszintes irány­ban előre haladva hosszú vá­gatot (alagutat) készítsenek, s a függőlegesen lefelé haladó almamélyíítőkkel egy megha­tározott ponton találkozzanak. Tancsa József állami díjas csapatvezető vájár, a szocia­lista brigád vezetője, a ked­vünkért félbehagyja munká­ját. Sovány, de izmos, 45 éves férfi. Kabátja nyitva, mellén verejtékcseppek csillognak. Ezok még keményebbek. Ahol a sínek véget érnek, négy centiméter vastag, 3—4 méter hosszú lyukakat fúrnak az előttük meredező, félkörívű szürke kőfalba. Fülsiketítő zú­gással dolgozik a síneken gördülő, narancsszínű fúrógép. Amikor elkészül 50—60 lyuk, teletömik robbanószerrel, le-, omlasztanak 70—80 csille kö­vet. Jöhetnek a rakodógépek, két óra alatt eltüntetik a le-­ robbantod kőzetet. Hát ennyi a titkuk: kemény, akarat és teljes gépesítés. — Itt dolgozom 18 éve —, mondja Tancsa József. — Ha visszagondolok, teljesen meg­változtak a módszerek. Mi ki-,­sérleteztük ki a két rakodógé­­­pes módszert, a főteszegecses biztosítást, most meg az új, robbantószerrel kisérletezünk. — Ezért kapták az Állami Díjat. — Meglepődtünk. Meg is H­­­letődtünk. Hiába, hogy mi­alatt a 12 ezer méter vágatot elkészítettük, 13 éve egymás után minden évben elnyertük a szocialista brigád címet, a vállalat kiváló brigádja, a szakma kiváló brigádja címe­ket, mégiscsak ez a legmaga­sabb kitüntetésünk. Régi dol­gozókból áll a csapat, ki a pártszervezetben­, ki a szak­szervezetben tevékenykedik, sok társadalmi munkát vég­zünk. Egy műszakban ezer tonna aszfaltot készít a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat NDK-gyártmányú aszfaltüzeme, amely a napokban kezdte meg a tömeggyártást. Ennyi aszfalt hat kilométer hosszú út 6 centiméter vastag burkolásához ele­gendő. Az üzem elsősorban Kiskunság úthálózatának korsze­rűsítéséhez ad aszfaltot; jelenleg a Kecskemét—Békéscsaba közötti 4L főúton teríti az új burkolatot az ügyes gép. (MTI Kozák Aicent t­erv.) Egy részét megették a lovak.. .*­­ ■ ......... . .­­ Postai unikumok a jubiláló múzeumban A budapesti Postamúzeum szerdán ünnepli megnyitásá­nak 20. évfordulóját. A mú­zeum anyagát 80 éve gyűjtik, s az elmúlt két évtized alatt mintegy félmillióan tekintet­ték meg.­­ Az első kiállítást a múlt század végén, a Millennium idején rendezték — mondja dr. Vajda Endre főigazgató, a Postamúzeum egyik ala­pítója. — Az ezredéves kiál­lításon, 1896-ban, önálló Pos­ta- és Távközlési Csarnok épült. Amikor lebontották, az ott bemutatott anyag egy ré­sze — mint állandó postaki­­állítás­a a Közlekedési Mú­zeumba, került. Aztán, a há­ború alatt, az épülettel együtt megsemmisült. A többit ott tárolták, ahol lehetett. Nagy részüket a II. világháború alatt a Paulay Ede utcai pos­tahivatal helyiségeibe szállí­tották. A muzeális okmányok nagy részét, az ostrom alatt, a postahivatal szobáiba be­kötött éhező katonalovak — megették__! Az új Postamúzeum 1955. július 28-án nyílt meg a Pos­tavezérigazgatóság Moszkva téri épületében. Olyan uni­kumok — világviszonylatban is páratlan tárgyak — is lát­hatók a múzeumban, mint a világ első postai levelező­lapja, amelyet magyar pos­tások találtak fel, az Oszt­rák—Magyar Monarchia pos­tája adta ki, német szöveg­gel, s a kétfejű császári sas­sal, magyar változatát pedig „Levelezési lap” felirattal. Itt van Puskás Tivadar első telefonközpontja, valamint az első telefonhírmondó-rend­szer modellje, ugyancsak Puskás alkotása. A távíró­teremben látható az a szik­ratávíró készülék, amelyen 1919-ben Leninnek a Tanács­­köztársasághoz küldött üze­netét vették­, Csepelen. Három év óta új helyiség­ben található a Postamú­zeum, a Népköztársaság útja 3. szám alatt. Rendszeres lá­togatói között vannak a pos­taforgalmi és postaműszaki technikumok, szakiskolák hallgatói. A „múzeumi órák” a tantervükben szerepelnek. A vendégkönyvben német, orosz, angol, arab nyelvű be­jegyzések is sorakoznak. Mi a titkuk?­ ­— Először 1975. december 31- re vállaltuk a vágat elkészí­­t­ését. Aztán, ahogy meggyorsí­tottuk a munkát, előrehoztuk a határidőt november 7-re. De most már ez se igaz: bá­nyásznapra, szeptember első vasárnapjára elkészülünk ve­le. Még az is lehet, hogy augusztus 20-ra megcsináljuk — ha minden jól megy. A kőzet kemény, a bánya­ Kötelező fejmosás Király Imre és Hozó Dezső szakaszvezető vájárok más mű­szakban dolgoznak. Egyikük reggel ment haza, másikuk délutánra jön. Mindketten ta­nulnak, technikumba járnak. Mindhárom állami díjas fény­képe látható fenn, több mint egy kilométerrel a fejünk fe­lett, az udvarban, a fatiújsá­­gon. Ismét beülünk a „népes”­, be, átszállunk a kasba. Szól a csengő, repülünk. Fed, fed. Az első korty tiszta levegő, az el­ső szippantás a cigarettából. Zuhany, tetőtől talpig. A fej­mosás is kötelező, ezzel is vé­dekeztünk az esetleges szeny­­nyeződés ellen. Közben fehér habú sörre gondolunk. Az ebédre, a tágas, tiszta ebédlő­ben. Ahol mindenki­ ingyenes védőételt kap. A szokásosnál kal­óriad­úsa­b­b a menü, azzal véd, hogy jó erőnlétben tart­ja a bányászokat ★ Nini, az udvaron piros ró­zsák nyílnak! Ez fel se tűnt. Az ég kéklik. Körös-körül mélyzöld erdő. Jó itt fenn! Paládi József

Next