Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-11 / 32. szám
Vasárnapi idill a tatai Fényes-fürdőben, melyet ma már nemcsak a környék lakóinak ezrei, hanem budapestiek és az ország más tájairól érkezett strandolók is felkeresnek. (MTI — Kozák A. felv.) Falak Szörnyű érzés, ha az embert bezárták és szeretne, de nem tud kiszabadulni. Dühítő-bénító érzés, ha a fizikai teherből, lelki kínból életszükségletté vált munkában, akadályozzák az embert. ★ Van Gogh és Gauguin nagyra tartották egymást, de három napig sem bírták ki együtt: zavarták egymás munkáját. Gorkij időnként Csehov nyaralójába ment pihenni. Másnap összevesztek, Gorkij a szomszéd faluba költözött. Inkább levélben mondták el véleményüket egymás munkájáról. Babits és Móricz mindössze néhány hónapig voltak képesek együtt szerkeszteni a Nyugat című folyóiratot. Óriások voltak ők, testvérek a hivatásban, de „eltérítették” pályájukat, hogy ne zavarják egymást a munkában. A Beloiannisz-gyár üzemorvosnője és a többi gyakorló orvos azonban, nem térhet ki az élet, nem térhet ki senki és semmi elöl, papírral vannak befalazva. Télen, a dühöngő influenzajárvány idején, főorvosi engedéllyel, egy óra hosszat figyeltem az orvosasszony munkáját. Jöttek a panaszosok számolatlanul, de a rendelőben mindenkit hosszasan iktattak, lajstromoztak ... Nem a doktornő tehetett arról, hogy a sok írás a vizsgálattól, a gyógyítástól rabolta el az időt... • Rikóczi László művezető egyszer azt mondta nekem: nem büszke arra, hogy a tízszintes bérház paneljeit harminc nap alatt szerelik össze, mert a gépesítés és a technológia mai szintjén húsz nap alatt kellene elvégezni ezt a munkát. Ám mindjárt azt is elmondta, hogy nem az építkezésen van a baj, hanem a bedolgozó cégeknél. Napi eset, hogy ez sincs, az sincs, sokat állnak miatta. Azután hirtelen, lökésszerűen megjött minden, egyszerre húszharminc teherkocsi hozza a paneleket és a többi anyagot, csak győzzék munkával! Pedig már a daru is sínen jár és éjszaka reflektorok fénye világít a kőművesek keze alá... ★ A kutatóintézet párttitkár mérnöke bensőséges kis ünnepség keretében búcsúztatta a nyugdíjba vonuló vezetőt. Mindössze ennyit mondott: — ön a legtöbbet adta, amit vezető adhat munkatársainak: megteremtette a hasznos munka feltételeit, aztán békében hagyott bennünket dolgozni... Suha Andor ★ Csobogók a tereken Újabb köztéri csobogókat adnak át a főváros különböző pontjain a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozói. Hamarosan elkészül a Hild téri, s november 7-e tiszteletére adják majd át Kispesten a Lenin téri csobogót. És feltárulnak az ezeréves földvárak A nyár az ásatások évadja is. Dolgoznak a kutatók országszerte. Az egyik legfontosabb téma lényege az ásatási helyek nevéből is kiderül: Szabolcs, Pusztaszer, Visegrád. Hét esztendeje határozta meg a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága a téma címét: „Honfoglalás és kora Árpád-kori nemzetségfői és ispán, központok régészeti kutatása”. (Az ispán a király által kinevezett megyei vezető volt.) Nagyon gyakorlatiasan fogalmazva: a történészek vizsgálatai, a régészek ásatásai nyomán, szinte a régi magyar földvárak „feltámadásának” időszaka volt az elmúlt hét év, s az eredmény: lassacskán fel lehet majd vázolni a honfoglalás kori, tehát több mint ezeréves közigazgatás térképét. Legenda — valóság A történészek, nyelvészek, régészek alaposan „átrajzolják” azt a képet, ami a honfoglalás kori magyarságról régebben kialakult.. A lóháton száguldozó, viszonylag elmaradott, s a Kárpát-medencében talált szláv várakba betelepült nomádok legendája helyébe a bizonyított valóság lép: a vándorlás során szervezett kereskedelmet folytatott a magyarság, s már a várépítés technikáját is ismerte. A honalapítók ugyanis a 800-as évek elejére váltak ki a Volga környéki — várakat alapító — kazár birodalomból (a „vár” szót az iráni nyelvből vették át). A feltárások nyomán kiderült: ahol a magyarság valamelyik meglévő erődítménybe települt, mint Sopronban vagy a Visegrád melletti Sibrik-dombon, ott azokat azonnal tovább építette. Sőt, az egyik legjobban feltárt régi fejedelmi központ, a szabolcsi vár helyén azelőtt nem is volt település, azt már a honfoglalók építették. * Átgondolt alapítás Azt is bizonyítják a feltárások, hogy mennyire átgondolt, tudatosan szervezett államalapítás zajlott le I. István korában. Az említett szabolcsi vár ásatásai nyomán kialakult az Árpád-kori város teljes alaprajza. Az ispánság központja a földsáncon belül volt, a várárok mellett állt a Mária-templom. Ettől keletre volt a várnép lakhelyéül szolgáló település, s ennek temploma, amelyet Szent Mihályról neveztek el. Az elhelyezkedés tehát megegyezik a régebben feltárt soproni sánc által határolt ősi várszerkezettel: a sáncon belül ott is ispáni vár, a várárok mentén Mária-templom és, a váralja településen Szent Mihálytemplom állt. Az Árpád-kort feltáró kutatások eredményeként ma már ismerjük, a többi között, az egykori Zala megyei Kolon várát, a békési vár helyét, Koppány várát, Somogybán, a Patai-várat és Hont község mellett, a XIII. századig virágzó ispánsági székhelyet. Az idei ásatások eredményeinek összegezése őszre várható: a kutatócsoportok akkor készítik el jelentéseiket, s ezzel „tovább rajzolják” az országalapítók közigazgatási térképét. Idén feltárják még Jászdózsa és Feldebrő — a XII— XIII. században virágzott — várainak, településeinek maradványait is. (f. a.) Semmelweisnek Egy csokor Drezdából Nagy csokor fehér szegfű érkezett a héten a budai Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba. Tiszteletadásként küldte egy drezdai gyógyszerész, aki Budapesten jártában, megtekintette a híres kiállítást. A fal mellé helyezték, amelyben Semmelweis hamvai nyugodnak. Abban a tabáni házban, ahol született. Ma az ő emlékét idézi ebben az épületben a „Képek a gyógyítás múltjából” című állandó kiállítás egy része. Látható itt, többek között, a nagy magyar orvos számos okmánya és személyes használati tárgya, de a legnagyobb jelentőségű „kiállítási tárgy”, az Orvosi Hetilap 1858. január 10-i száma, amelyben először jelent meg Semmelweis életmentő felfedezésének ismertetése. Ettől lett világhírű, ettől nevezik az „anyák megmentőjének”. A történet közismert: a bécsi közkórház szülészeti osztályán, ahol dolgozott. 1842. októberében a szülő anyák 29,3 százaléka halt meg gyermekágyi lázban, amit akkor még ragályos betegségnek tartottak. Semmelweis rájött, hogy a kórt az orvosok és orvostanhallgatók terjesztik, akik a bonctermekben végzett munka után nem fertőtlenítették kezüket, s így megfertőzik a szülő asszonyokat. Többféle fertőtlenítő vegyszer kipróbálása után, 1847 májusától klóros kézmosásra kötelezte a kórház orvosait, az orvostanhallgatókat, és az ápolókat. A halálozási arányszám ettől kezdve rohamosan visszaesett. Később elrendelte, hogy minden beteg megvizsgálása után mossanak kezet. Ma már egyszerűnek látszik ez a felfedezés, de ő volt, aki rájött. S ezért ma is hálás neki a világ. Bécsben halt meg, 1865. augusztus 13-án, s hamvait 1894-ben hozatta Magyarországra a Semmelweis Emlékbizottság. A második világháborúban súlyosan megsérült szülőházát, az 1960-as években állították helyre — ekkor alakult meg itt a múzeum. 1964. október 15-én pedig az udvar Várhegy felé eső falában elhelyezték a nagy magyar orvos maradványait. A múzeumot mindennap sokan látogatják, hazaiak és külföldiek, diákok, orvosok, medikusok. Semmelweis tanítása pedig egyetemi tantárgy, s minden kórházban kötelező, világszerte ... (sebes) ★ Új tengerjárók, RO-RO-k, bárkák Beúszik a kishajó a nagyhajóban• A MAHART vezérigazgatója a következő fejlesztési programról Milyen fejlesztés várható hajózásunkban? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Kovács Istvánt, a MAHART vezérigazgatóját Camionok — tengereken — Tengerjáró hajóink tavaly mintegy 40 ország, 120 kikötőjébe szállítottak árut, több mint 365 ezer tonnát — mondotta. — Tizenhat hajónk mintegy tízmillió dollár és közel hárommillió rubel értékű tiszta hasznot hozott a népgazdaságnak. A következő tervidőszakban újabb tengerjáró hajókat vásárolunk Lengyelországtól: kettő közülük 12 ezer tonnás, három pedig egyenként 3700 tonna hordképességű. Évekkel ezelőtt az Adriai tenger térségében működő hajózási vállalatok, érdekeik védelmére megállapodást kötöttek. Ez az úgynevezett ALFA-egyezmény. Szolgáltatásaikat kibővítették: e szerint jugoszláv, olasz és görög hajótársaságokkal közösen bérelünk és üzemeltetünk hatalmas konténerszállító-hajókat. Nemzetközi szolgáltatásunkat bővíteni kívánjuk úgynevezett RO— RO-kompokhoz hasonló kamionszállító-hajók bérbevételével. Ezekre a hatalmas szállítóhajókra fel tudnak hajtani a nagy teherrel megrakott camionok is, s a különböző földközi-tengeri országok kikötőiben folytathatják útjukat úgy, hogy közben sehol sem kell az árut átrakni. Méhecskéka 99 Elmondotta a vezérigazgató: már folynak a tárgyalások a szovjet, csehszlovák, bolgár hajózási vállalatokkal a nemzetközi bárkahajózásról, melyet a Sea Ber — Tengeri Méhecske — rendszer szerint kívánunk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a folyókról uszályokhoz, hasonló „méhecskék”, egységes méretű bárkák szállítják az árut a Földközi-tengerre, ahol egy bárka-anyahajóval találkoznak. Beúsznak ennek belsejébe, ott hidraulikus liftek ragadják meg őket, s felemelik az anyahajó valamelyik fedélzetére. Az áruval megrakott folyami bárkahajót ott görgősorokon a megfelelő parkolóhelyre csúsztatják. Az anyahajó más tengerek kikötőibe érve vízrehelyezi a bárkát, amely tovább úszhat egy folyón levő kikötőhöz. A tárgyalások szerint a Szovjetunió két olyan anyahajót vásárol, amely 26, egyenként 1300 tonna áruval megrakott bárkát tud befogadni a fedélzetén. A folyami hajók így eljuthatnak más földrészekre is úgy, hogy az árut csak egyszer rakják ki és be. Emellett a tengerjáró hajónak nem kell napokig, hetekig a nagy kikötőkben vesztegelniök, kirakásra „várva”, bárkáikat néhány óra alatt „kiúsztathatják magukból”. Balaton, Duna — Mi a helyzet a balatoni és a dunai személyhajózással? — Jövőre újabb korszerű komppal bővítjük a Tihany—Szántód közötti átkelőforgalmat a Balatonon. Az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdjük a személyhajózás rekonstrukcióját is. Az öreg hajók egy részét kiselejtezzük. Nem mind kerül azonban a „hajótemetőbe”: egyeseket kis turistaszállónak, bárnak, vagy étteremnek berendezve továbbra is üzemeltetünk. Folynak a tárgyalások, megfelelő, új személyhajók beszerzéséről. Tervezzük egy Sirály típusú szárnyashajó vásárlását is. . . A sümegi várból teljesen megváltozott arculatú községre nyílik ma kilátás. A műemlék házak sorait magába foglaló település körül az elmúlt öt év alatt új családi házak, modern lakótelepek épültek. Ilyen a képünkön látható Ady-lakótelep is. Címerezett a gyerek A kamaszlány, a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium második osztályának elvégzése után Előszállásra vonatozott a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, ahová hatvanadmagával hívta a távirat. Bontja virágát a hibridkukorica, jöhetnek az önkéntes diákbrigádok, címerezni. Az alig tizenhét éves gyerek még nem hagyta el három hétre a szülői házat, fizikai munkát jóformán nem végzett, mégis jókedvvel búcsúzott a családtól, mondván: „Olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna!” Ezután háromhetes csend következett, majd levél érkezett tőle: menjen érte valaki a családból, mert befejeződött a munka. Érte mentünk, s egy megváltozott gyereket találtunk, kezében első fizetésével, a kosztra, kvártélyra történő levonások után 2702 forinttal. Nem kérkedett. Azt is csak később árulta el, úgy mellékesen, hogy 4,2 holdnyi kukoricát címerezett, ennyi volt a brigádja egy főre jutó teljesítménye. Maguk költötte tábori nótákat fújva, végigénekelte a hazavezető utat; gusztussal idézte a 78 éves János bácsinak, a téesz mezőőrének „szövegeit"; mesélt egy „portyájukról”, amikor az aszfaltról odatelepült „tinik" megpróbáltak szalmaboglyában aludni, utánozta a békák éjszakai hangversenyét, s kacagva idézte fel, hogyan tépázta meg a vihar nem egyszer a sátrukat, de a „szerelésüket” is. A címerezésről csak szűkszavúan és szakszerűen ejtett néhány szót, majd meglátva az első pesti főttkukorica-árust, azonnal vett egy csövet. Kifizette — saját keresetéből, s ehhez ragaszkodott —, majd jóízű majszolás közben kérte: egy ideig kíméletből ne ejtsük ki előtte a kukorica szót. De mindjárt hozzátette: számítsunk rá, hogy jövőre megint kukoricásban akar dolgozni, hajnali fél 5-kor kelve, a napnyugtával ágynak esve, mert „ez a buli olyan klassz volt, hogy azt elmondani sem lehet!” Mostanában nem hagyja el unott képpel a szobát, ha a szülők a munkájukról beszélgetnek. A gyerek ezen a nyáron — úgy tűnik — valami életre szólót tanult meg egy fontos tantárgyból... K. E. A TAURUS ÉS A MAGYAR AUTÓKLUB RENDEZÉSÉBEN ISMÉT RAJTHOZ ÁLLNAK EURÓPAI ORSZÁGOK AUTÓVERSENYZŐI Rajt: augusztus 15-én 16 órakor. Cél: augusztus 16-án 16.15 órakor. Hely: VII., Dózsa György út, a Dembinszky utcával szemben. EB-FUTAM I „Készülő“ vízi utak — „Készülnek-e” új hazai víziutak? — Jövőre „belép” az újbecsei vízlépcső a Tiszán, ezzel 3 méterrel megemelkedik a folyó vízállása Szegednél, s hajózható lesz egészen Csongrádig. Hajózható lesz a Maros egy része is. A távlati terv szerint megépül a Tisza negyedik vízlépcsője Csongrádnál, s ezzel a Körösök vidéke is bekapcsolódhat majd a vízi szállításba. Néhány héttel ezelőtt írtuk alá az egyezményt Jugoszláviával a Dráva szabályozásáról, felhasználásáról. Déli határfolyónknak majdnem 200 kilométer hosszúságú szakasza lesz hajózható. Barcsról például el lehetne szállítani vízi úton a beremendi cementet. Tőke Péter