Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-11 / 32. szám

TTTTmnniMifffinmYxyTimiTTygggitfiimifiiifg 30—4Q/-QS ÁRENGEDMÉNY VÁLASZTÉK — KÉNYELEM NYÁRI VÁSÁR Jubilál a D éryné Színház Augusztus 19-én este, a dunaújvárosi Bartók Béla Mű­velődési Házban, Tamási Áron „Boldog nyárfalcvél” című színjátékának előadásával kezdi meg jubileumi — huszonötö­dik — évadját az Állami Déryné Színáz. A helyszín nem vé­letlen; ugyanitt mutatkozott be 1951. augusztus 20-án az Ál­lami Faluszínház, amely néhány évvel később felvette a Dé­ryné Színház nevet. A jubileumra elkészült a mérleg. Imponáló számok! A társulat 1951 augusztusa óta 47112 előadást tartott, ösz­­szesen 13 millió 270 ezer né­ző előtt, s közben 19 millió 200 ezer kilométer utat tet­tek meg szerte az országban. .Vezet: a Tartuffe A Déryné Színház, amely az elmúlt évtizedek alatt maroknyi együttesből 360 tagú intézménnyé nőtt, eleinte csupán vegyes, zenés, verses műsorokkal próbálko­zott, de csakhamar áttért az egész estét betöltő színmű­vekre. A 24 évad alatt ösz­­szesen 359 bemutatót tar­tottak. Magyar szerzők — klasszikusok és maiak — 305 művel szerepelnek a lis­tán, Orosz és szovjet írók­tól 54 művet hoztak színre, 69 Volt a külföldi klasszikusok és mai nyugati színdarabok száma, s a Déryné Színház mutatta be a legtöbb színda­rabot a népi demokratikus országok terméséből: szám szerirat 31-et. S büszkék ar­ra, hogy a 359 műből kerek 100 — magyarországi ősbe­mutató volt. 1 A legtöbbször — 690-szer ■— Moliére vígjátéka, a Tar­tuffe került színre. A leg­többet játszott szerző — Jó­kai Mór: több mint 20 re­gényének színpadi változa­tát mutatták be. A magyar klasszikusok között ott ta­láljuk a listán Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Ká­roly, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor színművei mellett a Bánk bánt és Az ember tra­gédiáját, korunk magyar szerzőinek névsorából pedig a többi között, Darvas Jó­zsefet, Dobozi Imrét, Né­meth Lászlót, Illyés Gyulát és Mesterházi Lajost. Shakes­peare, Moliére, Schiller, Dosztojevszkij és Csehov éppúgy szerepelt a Déryné Színház műsorán, mint So­phokles és Shaw, Lope de Vega és Arthur Miller, Ka­­tajev és Garcia Lorca. A néhány évvel ezelőtt alakult önálló operaegyüttes máig 14 bemutatót tartott, s „operett­­sikerrel” játszották többek között Donizetti, Mozart és Smetana dalműveit. Színészneveldc Ennyit — röviden — a múltról. A jelen: a Déryné Színház 9 társulata évente 1800 előadást tart, félmillió néző előtt. Rendszeresen ját­szik budapesti otthonában, a Kulich Gyula téri színpadon is. Repertoárjuk gyermek- és ifjúsági előadásokkal bő­vült. Déryné utódai nem ekhós szekéren járnak: 12 autó­busz, 15 teherautó és 6 sze­mélyautó szállítja a társula­tokat és a díszleteket a fel­lépések színhelyére. Az „is­ten háta mögötti” falvakat ma már nem keresik fel — ezeken a helyeken nem le­hetne igényes előadásokat nyújtani a közönségnek. In­kább a nézőket szállítják színházi autóbuszok azokba a nagyobb helységekbe, ahol megfelelő körülmények kö­zött játszhat a társulat. „Ha­tósugaruk” így nem csökkent — a tévé elterjedése ellené­re sem —, sőt: megnöveke­dett közművelődési felada­taikat (ankétok, közönség­­találkozók stb.) is hiánytala­nul betöltik. Komoly gond: a színész­utánpótlás. A 90 színész kö­zül mindössze 20 végezte el a főiskolát, s a frissen dip­­lomázottakat „elszippant­ják” a fővárosi és vidéki társulatok. Ezért, tíz évvel ezelőtt, saját színészképző stúdiót indítottak, ahol a legtehetségesebb jelölteket 3—4 év alatt képezik ki hi­vatásos színművészekké. Az alapító tagok közül ma már csak néhányan aktívak: Czéh Gitta, Szántó Margit, Tapasztó János, valamint Pálfy Ferenc főügyelő, Patai Kató zenei korrepetitor és Balogh Lászlóné művészeti titkár. Plusz 21 Ft Csaknem mindig táblás házak előtt játszanak, s je­lenleg 70 ezer bérlettulajdo­nosuk van szerte az ország­ban. A költségek azonban — az évi 13 premier és renge­teg utazgatás miatt — igen magasak. Az állam ezért évente mintegy 11 milliót: minden jegyhez átlagosan 21 forintot térít a színháznak. Néhány éve gyakran ven­dégszerepeinek külföldön is. Többször léptek fel már Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunió, Jugoszlávia magyarlakta vidékein, az 19 millió km: 359 bemutató\ 47 ezer előadás; 13 millió néző ausztriai Burgenlandban és Bécsben is. S végül, ízelítő a jubileu­mi évad műsortervéből: Schiller: Stuart Mária, Jó­kai Mór: Fekete gyémántok, Tersánszky Józsi Jenő: Szi­­dike, Németh László: Erzsé­­bet-nap, Illyés Gyula: Test­vérek, Dimov: Elkár hozot­tak, Oscar Strauss: Varázs­keringő című dalműve és Flotow: Márta című vígope­rája. ★ A Déryné Színház művészei a kezdeti években helytállá­sukkal, súlyos utazási viszon­tagságok vállalásával vívták ki elsősorban az elismerést Ma: példamutató műsorpoliti­kájukkal, színvonalas előadá­sokkal, rendezőik és színé­szeik kiváló teljesítményével. Garai Tamás ELŐZETES Szerelmem, Moszkva Kivándorlók — Új haza Szovjet—japán film. írták: Svéd film. írta: — Vilhelm Eduard Radzinszkij és Tosiko- Moberg regényéből — Bengt ku Kasikura. Rendezte: Alek- Forslund és Jan Troell. Ren­­szandr Mitta. dezte: Jan Troell. Nem véletlenül utal a cím az immár klasszikussá vált „Szerelmem, Hirosímá”-ra. Abban is, Alekszandr Mitta alkotásában is, a hirosimai atomkatasztrófa az iszonya­tos történelmi háttér, amely évtizedekkel később is ha­lált áraszt magából. Jurikó, a „Szerelmem, Moszkva” bá­jos japán balett-táncosnője, aki a moszkvai Bolsojban folytatja tanulmányait, már nem válthatja valóra élete nagy álmát: nem táncolhatja el a „Giselle” főszerepét, mert magával ragadja a másodiziglen is gyilkoló kór. Az érzelemgazdag, lírai hangvételű történet keretében káprázatos felvételek mu­tatják be a szovjet fővárost, keretül szolgálva a japán tán­cosnő és a moszkvai szobrász tragikus szerelméhez. A két főszerepet a táncosnak is ki­váló Kurihara Komaki és a nálunk is jói ismert Oleg Vi­dov alakítja. Vilhelm Moberg négykö­tetes regényciklusából nagy­szabású, kétrészes film ké­szült a kiváló svéd rendező: Jan Troell irányításával. A múlt század ötvenes éveiben játszódó családregény nyo­morgó svéd parasztokról szól, akik belefáradtak az otthoni kilátástalanságba és nekivág­nak az óceánnak, hogy a messzi Amerikában új hazát teremtsenek maguknak. Leír­hatatlan szenvedések, meg­próbáltatások árán jutnak el az „ígéret földjére”, melyről csakhamar kiderül: nemcsak a beváltatlan ígéretek föld­je, de még az otthoninál is kibírhatatlanabb kizsákmá­nyolásé, kiszolgáltatottságé. A nagylélegzetű, elmélyült tár­­sadalmi-politikai-történelmJ körképet felrajzoló történet a svéd filmművészet egyik leg­jelentősebb alkotása. Főszere­peit kiváló — Bergman film­jeiben feltűnt — művészek alakítják, mint Liv Vilmán és Max von 'Sydow. krónikáin BAN á héten megkezdődtek Kocsis István romániai ma­gyar író „Árva Bethlen Ka­ta” és G. B. Shaw „A szo­nettek fekete hölgye” című színműveinek próbái. A két egyfelvonásost a színház társulata szeptember 1-én mutatja be a Budavári Pa­lota királypincéjében, Va­dász Ilona, illetve Nagy András László rendezésé­ben, Váradi Hédi (képün­kön), Ronyecz Mária, Má­­riáss Melinda és Avar Ist­ván felléptével. 9 FERENCSIK JANOS ve­zényli az augusztus 12-én kezdődő luzerni (Svájc) ze­nei fesztivál nyitó hang­versenyét, melyen a fesztivál zenekara és kórusa Bartók Táncszvitjét, Beethoven VIII. szimfóniáját és Liszt Koro­názási miséjét adja elő. A kéthetes programban több Bartók-mű hangzik el, a Bu­dapesti Kamaraegyüttes, Ránky Dezső és Kocsis Zol­tán előadásában, Ken Ichiro Kobajashi vezényletével. 9 A SZOBI NAPOKAT az idén augusztus 18—20. kö­zött rendezik meg, gazdag programmal. A Börzsöny­múzeumban kiállítás nyílik a szlovák nemzetiségű lakos­ság életéről, a nemzetiségi művészeti csoportok felvo­nulást rendeznek a város­ban és megnyílik a Cseh­szlovák Képzőművészetet Kedvelők Klubjának tárlata. • MOCSÁR GÁBOR és Sza­bó György „Gyémántper” címmel tévéjátékot írt, az 1848-as szabadságharc egyik legizgalmasabb epizódjáról: a Zichy-féle gyémántok el­tűnéséről. Főszereplők: Cso­mós Mari, Meszléry Judit, Mensáros László, Tordy Gé­za és Lukács Sándor. Rende­ző: Hajdufy Miklós. 9 FILMFESZTIVÁLOK. Ausztrália nyolc nagyvá­rosában a hét végén nyílt meg a filmrendezőnők nem­zetközi fesztiválja. A bemu­tatósorozatra meghívást ka­pott Mészáros Márta „Eltá­vozott nap” és Elek Judit „Sziget a szárazföldön” cí­mű filmje is. — A III. nem­zetközi filmszemle augusz­tus 10-én kezdődik az oszt­rák fővárosban. A program­ban Szerepel többek között Homoki-Nagy István „Plu­to és Puck” és „Barna le­gényke” című filmje. 9 UTAZÁSOK. Gáti István az Operaház magánénekese augusztus 11—29. között a salzburgi ünnepi játékokon szerepel, Verdi „Don Car­los” operájának egyik cím­szerepében. Sass Sylvia au­gusztus 15-én ad önálló Mo­­zart-matinét, ugyancsak Salzburgban, — Ella István, orgonaművész a hét elején a finnországi Lachtiba uta­zik, ahol az ottani nemzet­közi orgonafesztiválon ad koncerteket. » MINERVA DALY guaya­­nai énekesnő, aki saját zene­karával járja a világot, film­szerepet vállalt Barrandow­­ban: énekesnőt alakit „A sztambuli akció” című új cseh filmben. Ez alkalomból közli képét a Film a Divad­­lo prágai hetilap, s arról is tudósít, hogy Daly korábban maneken- és fotómodell volt Nyugat-Berlinben. 9 SZVJATOSZLAV RICH­TER, a világhírű szovjet zongoraművész a minap új oldaláról mutatkozott be: a grúziai Tbilisziben megnyílt 50 tájképét bemutató első kiállítása. 9 KÁROLYI MIHÁLY em­lékszobái augusztus köze­pén ismét megnyílnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ottani állandó kiállí­tást — melyet egy évvel ez­előtt az épület födémcse­réje miatt kellett bezárni — átrendezték és új dokumen­tumokkal gyarapították. Ezek között van Torday Imre Pá­rizsban élő festőművésznek Károlyi Mihályról készített portréja, valamint Károlyi­nak a nemzetközi antifa­siszta és háborúellenes moz­galom kiemelkedő személyi­ségeivel folytatott levelezése. 9 GÁSPÁR MARGIT tévé­játékot írt „Isteni szikra” cí­mű regényéből, Mihályfy Sándor társaságában. A re­gény cselekménye Párizsban játszódik, a XVIII. század­ban, a forradalom és a Bour­­bon-restauráció idején. Hő­se: Talma, a nagy tehetségű színész. A tévéjáték rende­zője: Mihályfy Sándor. 9 A MOSZKVAI Filharmo­nikusok az ősszel nyugat-eu­rópai turnéra indulnak: Ausztriában, Svájcban, Bel­giumban, Hollandiában és Olaszországban lépnek a kö­zönség elé. Műsorukon töb­bek között Bartók, Hinde­mith és Benjamin Britten művei szerepelnek. ® ALI A NAGY. Ezzel a címmel október XO-én kezdő­dik Muhammad Ali, a ne­hézsúlyú profi-boxvilágbaj­­nok életrajzfilmjének for­gatása a Metro Goldwyn Mayer stúdióiban. Ali önma­gát alakítja a filmben, nem kisebb partnerek, mint Charlton Heston, Richard Harris, Dustin Hoffman, Jack Palance, Sidney Poi­­tier és Diana Ross társaságá­ban. A film tervezett címe „Ali a legnagyobb” volt, de a világbajnok kijelentette: „Azért ez túlzás lenne! A legnagyobb még mindig — Allah ...” e JEANNE MOREAV fran­cia filmszínésznőt a Becsü­letrend lovagjává ütötték. Moreau színészi pályafutá­sa 1948-ban kezdődött, a Comedie Francaise-ban, majd néhány évvel később elhódította a film. Nálunk is bemutatott nagy sikerű film­jei között van: „A Rocco és fivérei”, „Viva Maria”, „Az éjszaka”, „A szerető”, a „Jules és Jim” és a „Nem zörög a haraszt”. O A JAPÁNOK a legkitar­tóbb tévénézők. Ezt állapí­totta meg egy legutóbbi fel­mérés. Naponta átlag 7 órát és 17 percet töltenek a kép­ernyő előtt. Az USA és Ka­nada áll a második helyen, 6 óra 11 perces napi tévénézés­sel, a harmadik hely pe­dig „holtversenyben” a svájci, NSZK-beli, osztrák és ausztráliai nézőké, akik át­lag napi 2 órát nézik a tévé­programot. 9 MÚZEUMOT rendez be a több mint 600 éves Bécsi Egyetem. Az Iö hírszolgálat jelentése szerint, az egyetem történetéről szóló, 1365 óta gyűjtött okmányok, valamint az ősi alma materre vonat­kozó egyéb ritkaságok az egyik bécsi jezsuitakollé­gium gyűjteményében ma­radtak meg. A páratlan érté­kű gyűjteményt már átszál­lították az egyetemre, s ha­marosan a nagyközönség is láthatja. 9 FRANCO ZEFFIRELLI té­­véfilmsorozatot készít az angol televízió megbízásá­ból, „Jézus élete” címmel. A címszerepet Robert Po­well alakítja. Maria Magda­lénát pedig Elisabeth Tay­lor játssza. A többi fősze­replő: Peter O’Toole, Lau­rence Olivier és Dustin Hoff­mann. Soszlobovics ISOS—1975 Dmitri] Sosztakovics, a híres szovjet zeneszerző szombaton Moszkvában, súlyos betegség után 68 éves korában elhunyt. (TASZSZ) A XX. század egyik leg­nagyobb zeneszerzője 1906- ban született az akkori Pé­­tervárott, a mai Lenin­­grádban. Alig 17 éves ko­rában írta meg 1. Szimfó­niáját, mely világszerte feltűnést keltett. Ettől kezd­ve egymást követték szim­fonikus művei, operái, ba­lettjei, kórusművei, zongo­ra- és hegedűversenyei, színpadi és filmzenéi. Ti­zenkét szimfóniája közül talán a legjelentősebb megszületésének drámai körülményei miatt — az 1942-ben az ostromlott Leningrádban írt és bemu­tatott VII. — közismert ne­vén: Leningrádi — szimfó­niája, amellyel hős szülő■ városának állított emléket. Sosztakovics művei már 1945 előtt ismertek voltak Magyarországon is, első­sorban Bartók Béla révén aki a nagy szovjet alkotó őszinte tisztelője, méltatója és műveinek népszerűsítő­je volt. Munkásságáért ha­zája kitüntetések sorával — Állami díj, Lenin díj stb jutalmazta Sosztakovicsot. Hosszabb időn keresztül volt a Szovjet Zeneszerző Szövetség elnökségének tagja és a Legfelsőbb Ta­nács képviselője. Díszdok­torrá választotta — többek között — az oxfordi egye­tem is. Halála a zene irodalom pótolhatatlan vesztesége. 9 GLENDA JACKSON, a vi­lághírű angol színésznő alakítja filmen Ibsen „Hedda Gabler”-jét. A filmváltozat rendezője Trevon Nunn, a Royal Shakespeare Teatre rendezője. 9 AZ AMERIKAI vadnyugat múlt századi életét bemu­tató festményekből nyílik kiállítás a jövő év elején Moszkvában, Leningrádban és más szovjet nagyváros­ban. A festményeket a lenin­grádi Ermitázs igazgatója — aki jelenleg az USA-ban tartózkodik — válogatja ki. Ez lesz az első ilyen témájú képzőművészeti kiállítás a Szovjetunióban. 9 A MAGYAR—SZOVJET if­júsági barátság fesztivál al­kalmából hazánkban vendég­szerepei a 30 tagú szovjet Szuvenír táncegyüttes, népi, klasszikus és modern táncok­ból összeállított műsorával. Képünk: jelenet a Bizet— Scsedrin zenéjére készült „Romantikus duett” című táncjátékból.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék