Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-21 / 29. szám

„Hiánycikk” a szakmunkás U­tánpótlásgondok a Ganz-MÁVAG-ban Felvétel a kapu elől • Átképzés­­ és megtartás — Korábban évekig fő­ként segéd- és betanított munkásokból volt hiány a vállalatunknál, ma viszont egyre nagyobb gond a kilépő és nyugdíjba vonuló szak­munkások pótlása. Legin­kább a forgácsolást és az ív­hegesztést vállalják keve­sen. A Ganz-MÁVAG munka­erőgazdálkodási osztályának vezetője, Vadász Jenő mondta ezt, amikor a szak­munkás-utánpótlásról ér­deklődtünk. A csaknem 18 ezer dol­gozót foglalkoztató vál­lalatnak mintegy ezer munkásra lenne szüksé­ge, ez azonban nagy nehézségek­be ütközik. Különösen ne­héz a kilépő szakmunkások pótlása. Az osztályvezető elmond­ta: az egyre erőteljesebb vi­déki ipartelepítés „vissza­szívja” a vidékről jött szak­embereket, a kisüzemek, szö­vetkezetek pedig magasabb kereseti lehetőséggel vonzza őket. A Ganzban ugyan a KGM-vállalatok átlagánál magasabb a bérszint, sok esetben azonban a pénz sem segít A szakmunkáspótlás egyik „klasszikus” módja: szak­munkásokat felvenni a „ka­punál jelentkezőkből”. Ta­valy például 864 szakmun­kást alkalmaztak így — ál­talában a kilépetteknél gyengébb szakmai tudással. A másik módszer: se­gédmunkások átképzé­se betanított munkások­ká, illetve az utóbbiaké szakmunkássá. Nem könnyű feladat, mert a létszámhiány miatt a he­lyi üzem- és a műhelyveze­tők egy része nem nézi jó­szemmel, hogy segédmunká­sait iskolába küldik. Ezen­kívül az így kiképzett új szakmunkások egy része, ma­gasabb bér reményében, más munkahely után néz. Ezért bevezették: a taníttatás fe­jében a dolgozó annyi ideig köteles munkahelyén marad­ni, ameddig a tanfolyam tar­tott, vagy pedig vissza kell fizetniök a taníttatás költsé­geit, illetőleg az ösztöndíjat. A szakmunkásiskolákból évente mintegy 300 ifjú szakmunkás kerül a Ganz- MÁVAG-ba. Az idei tanév­ben összesen 776 első-, má­sod- és harmadéves tanuló­juk van, közülük 450 ösz­töndíjat is kap a gyártól. Az igényekhez mérten mégis kevés a fiatal. Különösen öntőből, kovácsból, hegesz­tőből, forgácsolóból van hi­ány. A gyár differenciált tár­sadalmi ösztöndíjat ad a fiataloknak, hogy ilyen módon is rábírja őket az úgynevezett hiány­szakmák tanulására. A vas- és fémszerkezeti la­katos-, a forgácsoló-, a he­gesztő-, a kovács- és öntő­tanulók havonta 500, a min­­takészítők és vasúti jármű­szerelők 400, az egyéb szak­mát tanulók 250 forint ösz­töndíjat kapnak. " Sokszorosan hatásosabb a morfinnál, ópiumnál Új magyar fájdalomcsillapító Kezdődnek a klinikai próbák Több ezer gyógyszerkutató és orvos részvételével vasár­nap kezdődött Helsinkiben az 5 napos VI. Nemzetközi Pharmakológiai Kongresz­­szus, melyre 50 tagú magyar delegáció utazott a finn fő­városba. A találkozó prog­ramjáról dr. Vízi E. Szil­veszter, a Budapesti Orvos­­tudományi Egyetem docense tájékoztatta a HH munka­társát. — A gyógyszerkutatók nemzetközi kongresszusát három évenként rendezik meg — mondta. — A mosta­ni helsinki tanácskozáson 51 ország 3100 küldötte vesz részt. A világ legnevesebb kutatói közül 15-en a legje­lentősebb kutatásokat, a leg­fontosabb aktuális kérdése­ket ismertetik. Magyaror­szágról dr. Knoll József aka­démikus-professzort, a Gyógyszertani Intézet igaz­gatóját hívták meg előadó­ként. Szakmai körök szerint Knoll professzor előadása a kongresszus egyik érdekessé­gének ígérkezik. Egy új ké­szítménnyel, az azidomorfin­­vegyülettel folytatott kutatá­sait ismerteti. Az említett vegyület döntő fontosságú le­het a kábítószerek fogyasz­tásának korlátozásában: le­hetővé teszi ugyanis egyes kábítójellegű fájdalomcsilla­pítók — például a morfin, az ópium, stb. — kivonását a gyógyszerforgalomból. Ezekre az orvosi gyakorlat­ban eddig nagy szükség volt, mert bizonyos műtétek és súlyos betegségek által oko­zott erős fájdalmakat csak ilyen készítményekkel lehe­tett csillapítani. Ezeket a gyógyszereket azonban a be­tegek megszokják és ezért egy-két hetes kezelés után növelni kell az adagokat.­­ Olyan vegyületet keres­tünk tehát, amely az eddigi­eknél erősebb fájdalomcsil­lapító hatású, ugyanakkor a szervezet csak elenyészően kis mértékben szokik hozzá — mondotta Knoll profesz­­szor. — Hat évvel ezelőtt kezdtük a kutatásokat Bog­nár Rezső akadémikussal és Makicsz Sándor kémikussal. Állatokon folytatott kísérle­tek során sikerült bebizonyí­tani, hogy az azidomorfin­­vegyületek másként hatnak a központi idegrendszerre, mint az ópium és a többi kábítószer. Megszünteti a fájdalmat s amikor abba­hagytuk a készítmények rendszeres adagolását, a kí­sérleti állatok semmi jelét sem mutatták annak, hogy ismételten kívánnák a fáj­dalomcsillapítót. Kutatásain­kat számos külföldi intézet és a WHO — az Egészség­­ügyi Világszervezet — is fi­gyelemmel kíséri. Mintákat is kértek tőlünk. Magyaror­szágon dr. Eckhardt Sándor professzor, az Országos On­kológiai Intézet igazgatója és dr. Rétsági György klinikus, Amerikában az USA Lexing­­tonban működő Állami Kuta­tóintézetében Jasinski pro­fesszor próbálta ki a készít­ményt emberen: sokszorosan erősebb fájdalomcsillapító­nak bizonyult, mint a mor­fin, és a kezelt betegek nem lettek a készítmény rabjai. A gyógyszer nálunk a klinikai próbákat és a törzskönyvezést követően ke­rül majd forgalomba. Tőke Péter* T a Wimm CSAK ISKOLÁSOKNAK! A Praktilon Iskolaköpeny könnyen mosható, nem kel vasalni. Fiúknak 108 Ft-tól, lányoknak 87 Ft-tól kapható, könnyű, műbőr hátitáska 154 Ft. Műbőr tornazsák 70 Ft. MOST MÉG KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT! Budapest VI., Népköztársa­ság útja 39. N­incs influenza! Az elmúlt napokban el­terjedt a fővárosban a hír: újabb influenzajárvány ütöt­te fel a fejét Megkérdeztük az Egészségügyi Minisztériu­mot és a KÖJÁL-t: mi az igazság. Elmondták, hogy vaklárma az egész. Az Egész­ségügyi Világszervezet jelen­tése szerint pillanatnyilag sehol a világon nincs influ­enzajárvány, nálunk sincs. A változékony időjárás kö­vetkeztében előfordulnak légúti megbetegedések, meg­fázások, de ez még nem inf­luenza. Mint minden nyáron, idén is történtek és történ­nek ilyen megbetegedések. A legtöbb légúti megbetegedés oka: jéghideg hűsítők, sörök és fagylaltok — az átizzadt test könnyen megfázhat. P­etőfi és Kossuth az utcanevek élén 37 budapesti névadóra nem sikerült rábukkanni Aki tudja, hogy ki volt Hám Kálmán, Póth Irén, Ja­­novetz Margit, Répássy Je­nő, vagy Frastaczky András, jelentse az Akadémiai Kiadó­nál Hajdú Mihálynak. Haj­dú tanulmányt írt Budapest utcáinak, tereinek,­­ egyéb közterületeinek névadóiról. összesen 6816 utca, tér, köz, út, közterület — ennyi van a fővárosban — nevének tör­ténetét, születését vizsgálta meg, de 37 névadó nyomá­ra nem sikerült rábukkan­nia, hiába lapozta át a lexi­konokat, történelemkönyve­ket. Közülük való a fenti öt is. Honfoglalók Híres emberek nevét 1759 fővárosi utca viseli, s 1654- nek magyar személy volt a „keresztapja”. Csaknem ezer utca őrzi történelmünk ki­emelkedő alakjainak neveit. A különböző történelmi kor­szakok közül a reformkor és a szabadságharc vezető sze­mélyiségeinek neve szerepel leggyakrabban — 230-szor — az utcanévkönyvbe­n. Az aradi vértanúk közül csupán Lahner György nem kapott utcát, mások többet is: Au­lich hatot, Damjanich tizet, sőt, a nem éppen könnyen kiejthető nevű Leiningen- Westerburg Károly is né­gyet. A munkásmozgalom 135 vezető egyéniségéről is utcák emlékeznek a főváros­ban. A korszakok közül har­madik helyre került az ál­lamalapítás előtti időszak, amelynek vezetői 93 utcának névadói, így például 14 Ár­pád, 9 Lehel, 8 Álmos, 8 Huba utca van a fővárosban, de Zerind is található kettő. Hajdú Mihály statisztikát készített, arról is, hogy ki­nek van a legtöbb utcája Nagy-Budapesten. E szerint a ranglistát Petőfi vezeti 22 utcával, térrel. Őt követik: Kossuth 19, Rákóczi 17, Szé­chenyi és Vörösmarty 16— 16, Zrínyi, Arany János és Árpád 14—14, Batthyány, Táncsics, Bajcsy-Zsilinszky, Jókai és József Attila 13— 13 utcával. Figyelemre méltó a csepeliek törekvése. A ke­rület illetékesei felkutatták Csepel XIII—XV. századi ispánjainak neveit, s róluk nevezték el a városközpont utcáit. Bizonyára a XXI. ke­rületiek közül is kevesen tudják, hogy így került az utcanévtáblákra Besenyő Be­­kő, Cseh Mihály, Turóci Ba­lázs, Vesszősfia János, Hardi Miklós és Pakos Imre neve. K­i lesz a billentyűk Vasárnap délelőtt pontban 10 órakor a világ legjobb 250 gépírója kötelező dolgozattal kezdte meg sípszóra a XI. gépíró-világbajnokságot, a BNV kőbányai területén. A nagy versenyt kétéven­ként rendezik meg, s az idei­re 18 országból érkeztek ver­senyzők, akik négy kategó­riában mérik össze tudásu­kat. Valamennyien saját, otthonról hozott gépükkel versenyeznek. Kökény Sándor, a nem­zetközi zsűri magyar tagja elmondta: selejtező válogatók után összesen 48 magyar gép­író versenyez, s közülük csupán egy férfi van. Sós Fe­renc, a Lapkiadó Vállalat dolgozója. A külföldi ver­senyzők között már sokkal többen képviselik az erősebb nemet: a hatalmas csarnok­ban 25 férfiversenyzőt szá­moltunk össze. Mintegy 4 ezer magyar gépíró indult a selejtezőkön, s a döntőbe ju­tottak között ott van az 1967- es világbajnok, dr. Ulbrich Sándorné, a Nehézipari Mi­nisztérium dolgozója. El­mondta: eddig egy arany- és egy bronzérmet szerzett a világversenyeken, s munka­helyén fizetésemeléssel is honorálták a teljesítményét. A mostani versenyen szőlő­cukorral „doppingol”, de sa­ját bevallása szerint nem tar­tozik az esélyesek közé, ugyanis keveset edzett az utóbbi időben. A versenyzők anyanyelvükön másolnak az elektromos és mechanikus írógépek kategóriájában. Kü­lön versenyt vívnak a fel­nőttek és külön a 20 éven aluli ifjúságiak. A nemzetkö­zi zsűri a következő napok­ban valamennyi dolgozatot tüzetesen átvizsgálja és így az eredményhirdetésre csak csü­törtökön kerül majd sor. A verseny érdekessége, hogy mind a­­250 induló jutalmat kap, ugyanis tiszteletdíjakat ajánlottak fel a minisztériu­mok, főhatóságok és a külön­böző vállalatok is. A leg­jobbak az Oktatásügyi Mi­nisztérium ajándékait kap­ják: Herendi készleteket, bronz vázákat, népművészeti tárgyakat. A gépíró-világbajnokság­nak szép számú nézőközönsé­ge is akadt. Találkoztunk többek között Magyarország örökös gépíróbajnokával, Májer Klárával, aki 17 évig védte a magyar bajnoki cí­met. Most kijött szurkolni a többiekért, nyer. (Székely Iván felv.) Ózd lesz a legtisztább kohászváros A legtisztább kohászváros lesz Ózd a környezetvédel­mi intézkedések eredménye­képpen. Jelenleg a város fölé magasodó ózdi gyárké­mények évente több száz tonna ércport eregetnek a levegőbe, amely visszahull a városra és vörös színűre festi a háztetőket. Az ország egyik legnagyobb kohászati gyára, az Ózdi Kohászati Üzemek a jövőben nagy gondot fordít a környezet­­védelemre, így például az új üzemrészek már úgy épülnek, olyan berendezé­sekkel lesznek ellátva, hogy nem szennyezik a légteret. Hamarosan elkészül a 107 millió forintba kerülő új elektromos gáztisztító, amely a város légterének legna­gyobb szennyezőjét, a nagy­olvasztóműt és a acélműt „fékezi” meg. A tisztító az egészségre káros gázokat, valamint a füstöt nem en­gedi a légtérbe. S így pél­dául a füst portartalma ezer­szer kevesebb lesz a jelen­leginél. Az Észak-Magyar­­ország jelentése szerint ha­marosan munkába fogják a gáztisztítót. Művészek A történelmi személyek után tudósok neve szerepel gyakran a budapesti utca­táblákon, összesen 156-szor. Közülük a történelemtudó­soknak 22, az orvosoknak ugyanennyi, a nyelvtudósok­nak pedig 16 utca jutott. Az utcaneveket kiválasztó hiva­talos szervek előszeretettel adták a művészek neveit is. Csaknem 500 utca viseli va­lamelyik művészünk nevét. A költőknek 200, a próza­íróknak­­136, a festőknek 54, a zeneszerzőknek pedig 41 utca jutott. A fentieken kívül más foglalkozások kiemelkedő személyiségeire is emléke­zünk az utcák elnevezésével. Hugonnay Vilma, az első ma­gyar női orvos, Komjádi Bé­la vízilabdázó és sportújság­­író, Markovits Iván gyors­író, Ráskai Lea kódexmáso­ló, Sándor Móric híres lovas és vadász, Szegedi Róza, Kisfaludi Sándor múzsája, majd felesége, Kuny Do­monkos majolikagyáros, Glück Frigyes szállodatulaj­donos és Hajós Alfréd, az első magyar olimpikon. Százegy fővárosi utca vise­li külföldiek nevét. A leg­több névadó orosz-szovjet származású: Leninről példá­ul 4, Gorkijról 3, Micsurinról 2 utcát is elneveztek. Német származású híres emberek­nek 23 (közülük Marxnak 7, Engelsnek 4), olaszoknak és amerikaiaknak 6—6 utcájuk van Budapesten. De utcát kapott a tatár Timur, a tö­rök Gül Baba, a román Pe­ter Groza, s az afrikai Lu­mumba. Névtelen, nevűek Az­ utcák és terek közül 1852 neve földrajzi eredetű, a legtöbb az ország hegyei­nek, vizeinek, települései­nek, tájegységeinek nevét örökíti meg. Emberrel kap­csolatos nevet 663 utca visel. Szív utcából kettő is van. Érzelem nevét 7, emberi tu­lajdonságot jelölőt 12, társa­dalmi viszonyra utalót 36, férfi keresztnevet 158, nőit­­— főként becéző formában — 115 visel. Nagyon sok a katonasággal kapcsolatos ut­canév: 145. Az emberek há­­ziszerszámainak neveit 59 ut­ca őrzi, közöttük olyan ré­gieké, mint a csöbör, a kas és a pöröly. Az ember két­kezi foglalkozásainak neveit 113, a szellemi foglalkozások nevét 213 utca viseli. ★ A „neves” utcák mellett 260 sorszámmal ellátott utca és tér is van a fővárosban, s akad többek között két olyan is, aminek Névtelen a neve. A tanulmány szerzője 17 ut­canévről nem tudta megál­lapítani, hogy egyáltalán mit is jelenthet. Ilyen ismeret­len eredetű például a Pro­­dam és a Zsemlékes. (czippán)

Next