Hétfői Hírek, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-18 / 16. szám

V Nevelés, óh...! Barátom kisfia a minap a következő szövegű levéllel érkezett haza az óvodából: „Gyermekeink nemsokára elbúcsúznak az óvodától. A Szülői Munkaközösség sze­retné megköszönni az óvó­nőknek a hároméves lelkiis­meretes munkát, amivel gyermekeinket nevelték, ta­nították, szerették... Szeret­nénk, ha hozzájárulna ehhez. 28 gyerek van a csoportban, véleményünk szerint kb. 3000 Ft. jön össze.” A gyerekek olvasni még nem tudnak. De már vitat­koznak egymás között: — kell-e adni, kinek, s meny­nyit? — hiszen tudják, hogy miről szól a levél. Az óvodában sok szépet ta­nulhat a gyerek. A szülők vi­szont ez esetben a „való étés­ből” adtak szemléltető okta­tó­t csemetéiknek. Biztos, hogy jól tették? ... (Juszt) Vasárnap hazaérkezett Szó­fiából a fővárosi tanács kül­döttsége, amely a „Budapesti Napok Szófiában” rendezvény­­sorozaton vett részt. A Feri­hegyi repülőtéren, a fővárosi tanács több vezetője fogadta a delegációt MINIKASSZÁT vezettek be a Vác és Budapest között köz­lekedő távolsági autóbuszjá­ratokon. Eltűntek a jegykol­lekciók, a lyukasztók, az ujj­nedvesítő szivacsok. Közösen. Idegenforgalmi ki­állítást nyitott április 15-én a Csepel Autógyár Művelődési Központjában az INTOURIST, az AEROFLOT és az IBUSZ. A három hétig nyitva tartó ki­állításon bemutatják többek között a 60. jubileumát ün­neplő Szovjetunió idegenfor­galmi nevezetességeit A HÉTEN TÖRTÉNIK Hétfő: Lengyel áruházi hét kezdődik a S­kála Nagyáruház­ban Q Kedd: A szigetvári ál­lami gazdaságban megrende­zik a hagyományos Baranya megyei juhásznapot © Szer­da: Újkortörténeti és munkás­mozgalom-történeti konferen­cia kezdődik Egerben a Tech­nika Házában © Csütörtök: Magyar—lengyel barátsági na­pot rendeznek Baján © Pén­tek: a Budapesti Pártbizottsá­gon Lenin-emlékplak­ettet ad­nak át a­­kiváló pártpropagan­distáknak © Szombat: Kom­munista szombatot tartanak Lenin születésének 107. évfor­dulója tiszteletére a győri üzemek dolgozói.­­ Vasárnap: Ezer toórustag részvételével rendezik meg Kecskeméten az Éneklő Ifjúság napját MTESZ-közgyűlés­­ Április 23-án tartja XII.­ közgyűlését a Műszaki és­­ Természettudományi Egyesü-I letek Szövetsége. Az MTESZ­­ 517 vállalatnál alakított az­ utóbbi években üzemi egye-­­ sületi csoportot. Évente 400­­ tanfolyamon segítik a szak-­­­emberek továbbképzését. Jó­­ együttműködést alakítottak­­ ki az Országos Műszaki Fej-­ lesztési Bizottsággal, az ener-­­ gia, a környezetvédelem, az­ elektronika fejlesztése te­rén és a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával a számí­tástechnikában, építészet, a bányászat terén. Erősödött a kapcsolatuk a TIT-tel és számos közös akcióprogramot dolgoztak ki a KISZ-szel is. ÖKÖRTÓL. Idén is megren­dezik az antik római ünnepe­ket hazánk egyik legjelentő­sebb római kori ásatásának színhelyén, Gorsiumban. A rendezvények sorát április 27- én, a tavaszköszöntő Floralia nyitja meg. Ekkor minden Gorsiumba látogató vendéget virággal köszöntenek. A nyár végén tartják meg a ludi ro­mákat. Az ünnepség kereté­ben a hajdani római városka fórumán antik drámabemuta­tóra kerül majd sor. Úgy éreztem, betelt a pohár... Agyonütötte a férjét Véres családi tragédia színhelye volt március 13-án a Nógrád megyei Hollókő: a Rákóczi út 21. számú házban a 35 éves Lovász Józsefné több baltacsapással megölte 42 éves férjét. Az asszonyt a megyei rendőr-főkapitány­ság előzetes letartóztatásba helyezte. A vallomásokból így kerekedik ki a történet. Idős Kelemen István, Lo­vászaié 77 éves édesapja, a kis ház tulajdonosa: „Rossz ember volt a vém, örökösen ivott, verte a lányomat és engem is többször megütött. Pénzt alig adott haza, az én kis nyugdíjamból segítet­tem unokámat. Gyűlölt, mert nem írattam rá a házat. Egyszer segítséget is kértem a tanácstól, figyelmeztették, de semmi nem változott. Március 12-én este részegen jött haza, ordítozott, a tojá­sokat a falhoz verdeste. Másnap reggel már hét óra­kor a kocsmába ment, aztán egy óra múlva hazajött, s azt kiabálta: még mama ki­irtja az egész családot! El­kapta a torkomat és foj­togatni kezdett. Segítségért hörögtem, mire a lányom felkapta a baltát és lesúj­tott.” Lovászné tizenöt éves lá­nya: „Apám sokszor megver­te édesanyámat és bizony so­kat is ivott. Amikor nagy­apát fojtogatni kezdte, meg­­próbálta elhúzni, de hiába. Édesanyám szinte önkívületi állapotba került.” Az egyik szomszéd: „Lo­vászné sokszor sírva pana­szolta nekem, hogy nem bír­ja ezt az életet, férje üti-ve­rt, pénzt csak 300—400 fo­rintot ad haza. Szerintem az asszony idegbeteg, hiszen ke­zelték is vele.” A másik szomszéd, az Ital­bolt vezetője: „Lovász Jó­zsef rendes ember volt, meg­ivott egy-egy féldecit, de ré­szegnek soha nem láttam. Ahogy megismertem őt, tisz­telettudó, segítőkész ember volt.”, Lovászné: „Csak szenvedés volt mellette az életem. Ál­landóan azt hangoztatta, hogy ki gyilkol minket. Ami­kor apámat elkezdte fojto­gatni, úgy éreztem, betelt a pohár. Iszonyú, hogy mit tettem.” A Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság a vizsgálatot befejezte és Lovászné gyil­kossági ügyét vádemelési ja­vaslattal átadta a megyei fő­ügyészségnek. (P. s.) Történt, hogy 1997 áp­rilisának egyik reggelén összefutottam gyerekko­ri barátommal, Békés Csabával. A kölcsönös üdvözlés után Csaba el­mondta, hogy vegyész­mérnök és az anabolikus szteroidokkal foglalkozik. — Ezek szerint az Olimpiai Bizottságnál dolgozol? — kérdeztem. — Az régen volt — vá­laszolta. — A montreali olimpia után kezdődött, amikor néhány súlyemelő eredményét megsemmi­sítettük, anabolikus szte­­roidok használata miatt. Legközelebb az angliai lóversenyeken kellett ér­vénytelenítenünk néhány versenyeredményt 1977 tavaszán, mert kiderült, hogy ott már a lovaknak is izomerősítőt adtak. Ké­sőbb egy horgászverseny eredményét változtattuk meg a Duna-kanyarban, mert bebizonyosodott, hogy egyes horgászok anabolikus szteroidokat adtak a kukacoknak. Saj­nos, a halak ettek a ku­kacokból, sőt egyik sakk­­bajnokjelöltünk felesé­gével együtt halászlevet evett az egyik doppingolt halból. Ezért a sakkbaj­noki zónadöntők eredmé­nyeit is meg kellett sem­misítenünk, sőt amikor bajnokunk felesége egész­séges fiúgyermeknek adott életet hatszázötven deka súllyal, a gyerek sú­lyából is le kellett von­nunk kétszázharminc de­kát, mert a vérvizsgálat kimutatta a doppingszer használatát. Ebben az időben már a mezőgazda­ságban siló helyett ana­bolikus szteroidot adtak az állatoknak, hogy azok izmosak legyenek és ne kövérek és hogy a májuk is izmosodjon, nagyra nő­jön. Így lassan a működé­sünk kiterjedt már nem­csak a sportra hanem az egész népgazdaságra. No­de most már búcsúzom — mondta Békés Csaba. — Az éjszakát egy remek kis nőnél töltöttem. Gyö­nyörű, aranyos idomok, csupa gömb és gomb az egész. — Irigyeljek érte — mondtam búcsúzóul. — Ne irigyelj — felelte szomorúan Békés Csaba. — Sajnos, kiderült, hogy a nő is anabolikus szte­roidokat szedett és így az ő eredményeit is meg kel­lett semmisítenem. Miklósi Ottó ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiinitiiiiiiiiiiiimmmiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiumiiiiint.......und T­raktor-,,csillag” A több száz lóerős Rába-Steiger traktorok voltak a sztárjai a budapesti nemzetközi vásárközpontban megnyílt AGRO­MASEXPO gép- és műszerkiállításon. (Esztergály felv.) Vásárnaptár A rövidítések jelentése: orszá­gos állat- és kirakóvásár — oák, országos állatvásár — oá, autó­vásár — a v. Április 18. Dunaújváros, Fehér­­gyarmat, Füzesabony, Győr, Me­zőkeresztes, Mohács, Ozora, Ör­kény, Sárbogárd, Szendrő, Szé­­csény, Szikszó, Tiszacsege — vák, Cigánd, Csongrád — oá. Április 19: Bódvaszilas, Fertőszentmiklós, Hatvan, Soltvadkert — oák. Ápri­lis 20: Iregszemcse, Jánoshalma, Kerekegyháza, Rudabánya, Tápió­­szecső — oák. Április 21: Celldö­­mölk, Drávafok, Kőröstarcsa, Sar­kad — oák. Április 22: Komádi — oák. Április 23: Kondoros, Mindszent — vák. Április 24: Al­­bertirsa, Nagykáta, Nagykőrös, Siófok, Szirák — oák, Albertirsa, Debrecen, Eger, Gödöllő, Hatvan, Kecskemét, Kisterenye, Komárom, Miskolc, Nagyatád, Nyíregyháza, Szarvas, Szeged, Zalaszentgrót — av. Pincevédelem Megvédik a pusztulástól a solti pincesort. Az­ egykori gazdag salintouik­úpa emlékét a dumai hordaléktalaj ham ki­alakított löszpincék őrzik. Néprajzi érdekesség, hogy itt a présházat is a föld gyom­rában alakították ki. A domboldalon csak az ajtók és a poharazgató kispadok jel­zik a pincék helyét. Az 570 solti pince felújítási tervét a Szegedi Tervező Vállalat mérnökei végzik el társadal­mi munkában. A tervek sze­rint az egyik pincében mú­zeumot rendeznek be, ahol a szőlőművelés régi eszközeit állítják ki. TECHNIKAI KIÁLLÍTÁS nyílt április 15-én a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A szak­kiállításon a szov­jet ellenőrző-mérő és hidro­­meteorológiai műszerek témá­jával ismerkedhet meg a lá­togató. Úttörőknek. Gyermek tánc-és bábfesztivált rendeztek va­­délelőtt a szekszárdi Mihály Művelődési samnap Babits Háziban. Révésznéből révésznő Egyetlen zöld lobogás a Tisza-part Tiszavárkonynál. A füzek térdig, derékig víz­ben. A parton idős asszony lesi a vizet. Győre Imréné — Boris néni — az egyetlen nő­révész. Várja már, mikor le­het csónakba szállni. Száz­éves, vert falú, búboskemen­­cés házában azzal ütötte el a telet, hogy lakodalmakba, bálokba járt csigaszészitát gyúrni, tortát sütni. Hetvene­dik évét tölti be. Az ura volt a révész, de 1961-ben elvitte a víz, bele­veszett a folyóba, s ő a révésznőből révésznő lett. Hatan férnek el a csónak­jában, 70—80 méter a víziót a túlsóparti Rákóczifoívára, ő meríti az evezőt, s viszi át ladikján az utasokat. Két fo­rint a díja embernek, kerék­párnak egyaránt, nyáron alig győzi. Most azonban még ki­halt a Tisza-part, különben is hatalmas területet árasz­tott el a szőke folyó. Boris néni még csak egyszer kelt át ezen a tavaszon a túl­partra. — A karom szinte már várta az evezőt — mondja. — Néhány éve nyugdíjaztak, azóta — engedéllyel — ön­ként folytatom a révészséget. A­z emberek messzi környék­ről ismernek, ha nem talál­nak a parton, beszólnak az ajtómon: vigyen át, Boris né­ni! A Tisza még a rosszked­vűeket is megszelídíti: akad, aki végigénekli a három­perces utat. Békén élek, a nyugdíjam 1360 forint, van 20 tyúkom, egy kis kertem, a nyári révészségből összejön a télirevaló. Mindenki szeret Most húsvétkor annyi locso­lóm volt, egymásnak adták a kilincset Akkor jöjjön el mi­hozzánk, amikor a Tisza kivirágzik. Ahhoz foghatót nem talál sehol. — Majd hoz­záteszi büszkén: — Akár a szárazföldön, olyan biztosan járok én a vizen. S ha vala­ki bekiált az ajtómon: Hogy van, Boris néni? — mindig csak azt mondom: Jól, lel­kem. Hogy is lennék más­képp! Kocsis Éva Csak háromezerért SZIRTISAS ELADÓ Kertben áll a sasmadár, Kőből készült, el se szál. Aprót hirdet, egy a kár. Hirdetésben nincsen ár. (Jelige: „Eladó egy sasmadár”) A madármustra nem al­kura, inkább e botladozó strófa fabrikálására inspirál­ta a szerzőt Több okból, mert a két méternél is ma­gasabb, sziklán ülő, nyitott szárnyú műkősas hatással volt rá; mert esze ágában sem volt megvásárolni; mert ha mégis erre vetemedett volna, nyomban rá kellett jönnie, hogy egy pesti, bér­ház udvarán,--a szőnyegporo­ló szomszédságában a sas bizonyára nem váltaná ki a műértők és az IKV egyértel­mű tetszését. Persze, nem is efféle, „madarakra” gondolt vevőként Mutschenbacher Jenőné, a sas gazdája, ami­kor a Tolna megyei Népúj­ságban feladta hirdetését, amely így kezdődik: Tsz-ek, parktulajdonosok figyelem! — És felfigyeltek? — Nem. Felém sem néz­tek — mondja az asszony. — Pedig sürgősen meg kell válnom kertünk ékességétől. Szanálják a házat — erre terjeszkedik a szekszárdi au­tóbusz-pályaudvar. Igaz, vér­zik a szívem érte. A férjem csinálta egykoron. Sírköves volt. Aki bejött hozzánk, azonnal szemébe tűnt, hogy a kővel művészien bánik a mester. — Mennyit kóstál? — J­utányosan számítom: szerintem bárkinek megér háromezer forintot. Egy kör­nyékbeli ember komolyan fontolgatja a vételt A mi­nap nyolcezerért elvitte a Mária Terézia korabeli sza­longarnitúrámat. Közben mondogatta: új házat építtet és a villa előtti kertben jól mutatna a szirtisas. Lehet, hogy új divatot in­dít el a nagy madár? Tán nem telik el sok idő, s a település kertitörpéi sasok­ká változnak. (Mécs) Forgalmi változások Hétfőn 8.30-tól 13.30-ig vágány­építés miatt a 64-es villamosok helyett a Mogyoródi út és a Fü­redi út végállomás között, hétfő­től péntekig mindennap 8.30-tól 13.30- ig felsővezeték-építés miatt a 72-es és a 75-ös trolibuszok helyett a Váci út és a Thököly út között, a 79-es trolibuszok he­lyett a Váci út és a Garay utcai végállomás között, csütörtökön 8.30- tól 14 óráig vágányépítés miatt a 30-as és a 31-es villamo­sok helyett a Határ út és a Köz­vágóhíd között — villamosvitel­­díjjal — autóbuszok közleked­nek. KERAVILL mosóautomata szaküzlet BR VI, LENIN krt.94. CSAK NÁLUNK C3 KERAVILL G* CSAK NÁLUNK Olvasni tilos Helyszín: a Gellért Szálló 1. osztályú söröző­ étterme. Idő: 1977. április 9., dél. Vendég: Kérem, a hús hi­deg, a krumpli büdös! Üzletvezetőnő: Ilyen krumplit kaptunk... Vendég: De miért vették át? Üzletvezetőnő: Csak ilyen büdös krumplit lehet kapni az egész országban. Külföldi vendég: (aki ért magyarul, döbbenten hallgat­ja a magyarázatot.) Magyar vendég: (beír a pa­naszkönyvbe, majd olvasgat­ni kezdi az előző bejegyzése­ket: „Az étel hideg volt, a felszolgáló minősíthetetlen hangon beszélt” stb.) Felszolgáló: A panaszköny­vet elolvasni tilos'! fe) Halálos balesetek Kettős halállal végződött a mo­torkerékpár és a kerékpár ka­rambolja. A Csongrád megyei Mindszenten Piti Sándor 33 éves villanyszerelő, szegvári lakos ittasan vezetett és motorkerék­párjával elütötte az ugyancsak ittasan, kivilágítatlan kerékpár­ral közlekedő Kristó Bálint 60 éves mindszenti lakost. Győrszent­­iván belterületén Vörös Attila 24 éves autószerelő, helyi lakos nem a látási viszonyoknak meg­felelően vezette személygépko­csiját, s ezért elgázolta az út kö­zepén ittas állapotban fekvő Hor­váth Gyula 27 éves győrszemer­ei lakost. Horváth Gyula kórházba szállítás után meghalt.

Next