Hétfői Hírek, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-18 / 16. szám

­ 13 fu­r­ást érint Jelentősen növelik a gyümölcsösöket Előtérben az alma, a kajszi- és az őszibarack Szeretjük a gyümölcsöt: jelenleg egy esztendő alatt fejenként 75 kilót eszünk belőle. De 1980-ban — a ter­vek szerint — már 93 kilo­gramm gyümölcs kerül egy­­egy ember asztalára. Per­sze, ha többet szándékozunk enni, többet is kell termel­ni. Ez pedig az öregebb ül­tetvények átgondolt kivágá­sával, új gyümölcsfák tele­pítésével, valamint a ter­mésátlagok növelésével ér­hető el. Az ország gyümölcsö­seinek területe 163 ezer hektár, amelynek egy része öreg gyümölcsös. Az ok: az új telepítések üte­me elmaradt a kívánatostól. Nos, az elképzelések szerint 1976—1980 között 35 ezer hektár új gyümölcsös tele­pítésére kerül sor — a szö­vetkezetek 26 600, az állami gazdaságok 8400 hektár új gyümölcsös telepítését terve­zik. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy ennyivel nő az ország gyümölcsöseinek területe, hisz a gazdaságta­lan, öreg ültetvényeket is pó­tolni kell. így, e tervidőszak végére 170 ezer hektár lesz hazánk gyümölcsös terüle­te. A telepítési kedvnek min­den bizonnyal lökést ad —­ és ez már az idén érezhető volt — az 1977 januárjában életbe lépett új gazdasági szabályozó, amely növelte a gyümölcstelepítések állami támogatásának mértékét. A legnagyobb telepítések­kel — 7500 hektárral —Sza­bolcsban számolnak. A ter­vek szerint Bács-Kiskun me­gyében 5000 hektáron, Pest megyében pedig 4300 hek­táron ültetnek fiatal gyü­mölcsfákat. Borsod, Csong­­rád, Somogy, Zala és Vas megyében 1000—1500 hek­tár új gyümölcsös lesz az évtized végére. A telepítés 13 gyümölcsfajtát érint: 11.500 hektáron alma-, 4900 hektáron kajszi-, 4100 hektáron pedig őszibarackfák kerülnek a földbe. A rangsorban a málna, sza­móca, dió, ribizke, cseresz­nye, meggy, szilva és a kösz­méte következik. Mivel a gyümölcsös terü­let abszolút növekedése nem nagy, a termésátlagok foko­zatos növelése szükséges. Eddig négy gyümölcsterme­lési rendszer működik az or­szágban, a jövőben újabbak belépésére lehet számítani, amelyek az adott tájegysé­gekben legjobb eredménye­ket adó gyümölcsfajták ter­melését integrálják. Végezetül annyit: az el­múlt esztendőkben sok olyan gyümölcsöst vágtak ki a gaz­daságok, amely indokolatlan volt. Ennek megakadályozá­sára a közeljövőben a MÉM rendeletet bocsát ki, amely előírja, hogy az áru­­gyümölcsösök kivágásához a megyei tanácsok engedélye szükséges.. Mécs G. László ÁKF-vizsgálat a szolgáltatásokról Budapesten népszerű, vidéken sorvad az „X" 200 millió állami támogatás fejlesztésre A lakosság jobb ellátása ér­dekében — mint ismeretes — közel 200 millió forintos álla­mi központi alapot hoztak létre a szolgáltatások fejlesz­tésére. A kereskedelmi szolgálta­tásokra kapott pénzt a Bel­kereskedelmi Minisztérium elosztotta a megyei tanácsok között. A helyi igények is­meretében ott döntenek, hogy melyik vállalatot mi­ben támogassák. Ha tehát egy kereskedelmi vállalat, például új barkácsműhelyt akar nyitni, csak a szükséges pénz felét kell adnia, a be­ruházás 50 százalékát az ál­lami alapból kapja, s nem kell azt visszafizetnie. Szükség is van a keres­kedelmi szolgáltatások erő­sítésére, ezt bizonyítja az Ál­lami Kereskedelmi Felügye­let egyik legutóbbi vizsgála­ta is. HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. • A leggyakoribb kereskedelmi szolgáltatás az élelmiszerek házhozszállítása. Sajnos, egy­re kevesebben igénylik. Eb­ben nyilván közrejátszanak a megrögzött szokások (pél­dául, a háziasszony maga szeret válogatni az üzletben), de az is előfordul, hogy az egész hétre, hónapra rendelt árut nem a megbeszélt idő­pontban, olykor nem a meg­rendelésnek megfelelően szállítják. Erőteljesebb pro­pagandával és kifogástalan szállítással nagyobb népsze­rűséget lehetne szerezni en­nek a kényelmes beszerzési módnak. SZERELÉS, TISZTÍTÁS. A javító-szerelőipar, valamint a mosást, vegytisztítást végző cégek több megyében megál­lapodást kötöttek a kereske­delemmel, hogy más üzletek is vállalják a javítások vagy tisztítandó holmik felvételét. Jó gyakorlat ez, felhívták a vállalatokat, terjesszék szé­les körben. KÖLCSÖNZÉS. A főváros­ban az „X” — az Iparcikk Kölcsönző Szolgálat — ál­landóan növeli a készülékek, berendezések választékát, beszerzi az új­­hűtőszekré­nyeket, tévéket stb. — szün­telenül bővül is a forgalma. Vidéken már nem ilyen bíz­tató a kép: korábban több vállalat foglalkozott kölcsön­zéssel, de — az érdeklődés hiányára hivatkozva — a legtöbb abbahagyta. Ma már túlnyomórészt csak lakodal­mas edénykészleteket kölcsö­nöznek. A vizsgálat a jelen­ség okát a szegényes kíná­latban és ez esetben is a kellő népszerűsítés, reklámo­zás hiányában látja. BARKÁCSOLÁS. Fontos­nak tartja a Belkereskedelmi Minisztérium a „Csináld ma­gad” mozgalom elterjesztését, barkácsboltok, barkácsoló­műhelyek nyitását.­­Különö­­sen a ház körül könnyen el­végezhető munkákat kell se­gíteni, hiszen köztudott, hogy nagyon nehéz egy-egy kis javításra, hibaelhárításra szakembert találni. A ÁKF-vizsgálat anyagát és a javaslatokat megküld­ték az érintett kereskedelmi vállalatoknak és a miniszté­rium illetékes ágazati főosz­tályainak, hogy — a szolgál­tatásfejlesztési alap felhasz­nálásával — azok alapján folyamatosan javítsanak a helyzeten. (f. a.) ÉS JÖTT A MÁG Nyomozóból író Mág Bertalan őszülő ha­lántékkal tört be a krimiszer­zők táborába, szinte máról holnapra lett nyomozóból író. Több mint húsz évig hajszolta a bűnözőket, a fel­­szabadulást követő években szinte alig múlt el nap, hogy ne szerepelt volna az újsá­gok hasábjain. A Mág-cso­­port fogalom volt! Mióta nyugdíjban van, megállás nélkül ír: kilenc év alatt öt kötete jelent meg (legutóbb a „Halál árnyékában”), há­rom tévé­filmjét sugározták, újabb kettő pedig bemuta­tásra vár. S már dolgozik a következő kötetén, ebben olyan megtörtént bűncselek­ményeket elevenít fel, ame­lyek felderítéséhez a szov­jet katonai alakulatok adtak segítséget a demokratikus magyar rendőrségnek. Nyolc­parancsolat — Nem tartom magamat írónak — tiltakozik szeré­nyen —, hiszen csak doku­mentum jellegű történeteket írok, nem pedig elbeszélése­ket, vagy regényeket. Nem is azzal a szándékkal ültem le írni, hogy írói babérokat arassak, ehhez sem mer­­szem, sem tehetségem. Igyek­szem ugyan minél jobban ir­­i­ni, végül is az a legfonto­sabb számomra, hogy a tör­ténet szórakoztató és tanul­ságos legyen. — Titkos vágya volt talán, hogy egyszer megírja nyomo­zásai történetét? — Rendkívül prózai a sztori. Tíz éve a Néphadse­reg című újság megkért, ír­jak még egy esetet. Tetszett nekik, kérték a következőt, sorozat lett belőle. Később jelentkezett a Tükör, majd a Magvető Kiadó. — A történetek javarész­ben húsz-harminc év előttiek: hogyan sikerült felkutatnia a nyersanyagot? — Szerencsére megőriztem csoportom naplóját, a nyomo­zásokat befejező határoza­tokból pedig mindig készí­tettem egy többletpéldányt, amelyeket szintén eltettem. Ugyanakkor megőriztem minden újságkivágást, ami az akkori eseteimmel fog­lalkozott. Lehet, hogy tuda­tom legmélyében készültem a sztorik feldolgozására, de szándékosan nem. Meg aztán a memóriám is jó. —­ Kitől kapta a megtisz­telő Mág-csoport elnevezést? — Egyszerűen így hívtak minket. Igaz, valamivel ki­érdemeltük : éjjel-nappal megszakítás nélkül dolgoz­tunk, hogy felszámoljuk az alvilágot. Nem voltunk profi nyomozók. Eleinte csak a szívünket és lelkünket ad­hattuk, később azonban a szakmát is megtanultuk. So­ha nem felejtem el tanító­­mesterem szavait: „Igazán csak akkor lesz belőled jó nyomozó, ha a kriminaliszti­ka nyolc alapvető kérdésére minden ügyedben pontos vá­laszt tudsz adni!” Ez a nyolc: Ki — mit­­— miként — mi­vel — mikor — hol — mi­ért — és kivel? A haldokló vallomása — Mi volt a legtitokzato­sabb ügye? — Amelyikről valójában nem is tudtam. 1945-ben az egyik razzia után egy asz­­szonyt vezettek elém. Azt hittem, prostituált. Zokogva mesélte el: férje valósággal kirabolta, megszökött, itt hagyta kislányát. Megsajnál­tam, próbáltam segíteni ne­ki, de váratlanul eltűnt. Ké­sőbb levelet kaptam tőle külföldről, arra kért, hogy kislányának egyengessem a sorsát. Teltek-múltak az évek, az asszony rendszere­sen küldte a pénzt lányá­nak, én pedig megtartottam ígéretemet: a kislányból ki­váló orvos lett. 1961-ben az egyik kórházból felhívott a vezető ápolónő. Siessek, mondta, mert egy francia haldokló aszony akar velem beszélni. Nem volt más, mint a kislány édesanyja: haza­jött meghalni. Halálos ágyán szinte érthetetlenül suttogta: sikerült bosszút állnia hűt­len férjén és 1946-ban Pá­rizsban lelőtte. Bizonyítékul egy újságot nyomott a ke­zembe, amely az esetet ön­gyilkoságnak tüntette fel. Az asszony percekkel később meghalt. Azonnal kapcsolat­ba léptem a francia kollé­gákkal, és mint megtudtam, kezdetben ők is gyilkosságra gyanakodtak, de könnyebb volt az ügyet öngyilkosság­gal lezárni. — Időnként segít még egy­­egy ügy felderítésében? — Ha hívnának, se ten­ném, az én időm lejárt. Egyébként, is, nagyszerűnek tartom a mai nyomozógár­dát, Közép-Európában a legjobbnak. — Nem tart tőle, hogy előbb-utóbb kifogy a törté­neteiből? — Ha valamennyi esetem megírásához időt ad az élet, akkor matuzsálemi kort élek meg. Pethes Sándor NÉZŐPONT / // — Fantasztikus, hogy már mennyi az ember! Mészáros András rajza AZ NDK NEMZETI HETE ÁPRILIS 15-TŐL 22-IG - Lakástextíliák - Ruházati cikkek — Háztartási és műszaki áruk — Kerámiák, műanyagcikkek gazdag választékát kínáljuk. Centrum áruházak mindenütt a centrumban! Budapest VI., Népköztársaság útja 39. Gyógyszer Tavaly nyár végén — mint megírtuk, csö­kkent, majd megszűnt a gyógyszerhiány. Az illetékesek akkor azt ígér­ték: tartós lesz ez az állapot,­­ valóban, hosszú időn át minden készítmény kapható volt. Márciusban azonban is­mét megjelent a hiánycikk­lista, 40—50 gyógyszerrel. Az még csak hagyján, hogy a hashajtók felét nem minde­nütt lehet kapni, kevés a Vi­dex, a Taxin és a Neocarbo­­lax. A szívritmust szabályozó készítmények váratlan kifo­gyása azonban már súlyosan érintette a rájuk szorulókat. Négy ilyen gyógyszer van forgalomban, s közülük csak egy kapható, a Stobetin. Nincs Chinidin, hiánycikk lett a Trasicor és sok helyütt kifogyott a Viskin. Lehet, hogy megint a szál­lítással van baj? Vagy talán a gyárak visszatértek a ko­rábbi, az úgynevezett döm­­pingrendszerre, miszerint a 6 hónapra elegendő mennyi­séget csak egy-egy alkalom­mal, az első és a második fél­év közepén szállítják? Netán az új, a vény nélküli rend­szer miatt megnőtt gyógy­szerfogyasztás okozott prob­lémákat? Nem tudni. Min­denesetre, az illetékesek most még időben intézkedhetné­nek. Úgy, amint azt tavaly tették. És fordítsanak több figyelmet e visszatérő jelen­ségre! Végtére emberek éle­téről, gyógyulásáról van szó. (t. p.) Védjegybank Elzett, Caola, Terra, Odol, BMW, NSU, 4711 és Forte. Mindenki tudja, mit jelente­nek. A márkák, amiket véd­jeleznek, ma már — sok eset­ben — világhírűek. De ehhez nemcsak az kellett, hogy a termék jó legyen, hanem az is, hogy a név jó asszociáció­kat keltsen, s könnyen meg lehessen jegyezni. — Több ezer védjegyet lajstromoztak az­­ Országos Találmányi Hivatalnál — mondja dr. Hámori Péter, az Országos Piackutató Intézet irodavezetője. — Közülük szeretnénk segíteni kiszűrni a rosszakat, a nevetségeseket. Erre van mód, mert a véd­jegy nem örök. Tízévenként kell újra kérni a védettséget. Pszichológusokból, reklám­­szakemberekből most létre­hoztuk a Védjegybankot, hogy segítsen kialakítani, el­fogadtatni a tényleg jó véd­jegyeket. A héten m­egszüle­tett Védjegybank első mun­kája a kiemelt beruházásként felépült Halasi Kötöttárugyár védjegyének megalkotása.

Next